Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-04 / 286. szám

Olvasás-óra

Jönnek. Krasznai J. István a kisajtó csapódására lett előbb figyelmes, azután a kíváncsiság vett erőt rajta. Kilesett az ólajtón. Egyszeriben forró melegség öntötte el a húsát... Az a barna kaiapos ctt a tornác felőli oldalon! Nahát, ez aztán a meglepetés! Vajon rend van-e odabenn? Merthogy az asszony hajnalban még kenyeret dagasztott, meg a teknő ruha is ott volt az ágy alatt, beáztatva. Nagyon restellené a dolgot, ha szanaszét találnák a lakását. Különösen ez előtt a barna kalapos előtt. Hegy i» hh -ák csak. A fenébe, hogy m.lyen hamar felejt. Azazhogy, dehogy is hamar. Hiszen még hó volt, amikor utoljára beszélgettek. azóta meg elmúlt a nyár is, az ősz is.

Zavart tépelődéséből kiáltás rebbentette fel:

csit feszélyezetten, de mosolyognak. Szóba jön a nyakasság, meg a téli Krasznai féle „csak- azértis”. Ezen is nevetnek, csak sokára hesseli el a viccet Pista bácsi.

— Tudják mit? Egy fikarcnyit sem bántam meg, hogy a télen úgy cselekedtem.

a buji általános iskola Il/b. osztályában. Kurucz Gyuláné pedagógus ellenőrzi Erdélyi Etelkát, aki a feladott új leckét

olvassa.

(Foto: Hammel)

Termelöszövetkezeli tanácsadó

A TAGOK JOGAI

A termelőszövetkezeti tagok egyenlő jegúak. A közgyűlésen minden tag tanácskozási, szavazati és javaslattételi joggal rendelkezik. Joga van részt venni a szövetkezet vezetőinek megválasztásában és bármilyen tisztségre megválasztható. Kérhet, hogy képességeinek megfelelő munkába osszák be, amennyiben erre lehetőség van a vezetőség ezt figyelembe veszi. Tsz-tag szülő nőt szülés előtt egy, szülés után két hónapra minden munka alól mentesíteni kell és munkaegység jóváírásban kell részesíteni.

A termelőszövetkezeti tag munkája szerint részesedik a közös jövedelemből, eszerint kap előleget évközben. A közös használatba adott földje után földijáradék illeti meg. A tsz-tag a Ivele közös háztartásban élő családtagjaival együtt háztáji gazdaság fenntartására jogosult.

A szövetkezeti tag tiltakozhat a választott szervek intézkedései ellen, a közgyűléstől kérheti a határozatok megváltoztatását, a sérelmek orvoslását. A közgyűlés határozatának megsemmisítését is kérheti az illetékes hatóságoktól, ha az jog vagy alapszabályba ütközik.

A TAGOK KÖTELESSÉGEI

A termelőszövetkezet minden tagja köteles az alapszabály rendelkezéseit betartani, a szövetkezet közös munkájában személyes munkával — a lehetőséghez képest családtagjaival együtt — résztvenni és évente legalább a közgyűlés által előírt legkevesebb munkaegységet teljesiteni.

A tag kötelessége a szövetkezetben kialakítod munkarend betartása, a brigádban, munkacsapatban rábízott feladatoknak kellő időben és a jó gazda gondosságával való elvégzése.

A szövetkezet minden tagiénak kötelessége őrködni a közös vagyon feled és közreműködni annak gyarapításában.

kinek jak háztáji gazdaság?

Az 1959. évi 7. számú törvény- erejű rendelet szerint minden olyan tsz-tag, akinek önálló háztartása van, a vele közös háztartásban élő családtagjaival együtt háztáji gazdaságra jogosult. A háztáji gazdaság esek a szövetkezetbe lépett családot illeti meg. A f:s*gl tagok akkor jogosultak kü’ön háztáji gazdaságra, ha önálló háztartást elapda- nak. önálló háztartásnak kell tekinteni azt az öreg, vagy munkaképtelenné vált tagot is, aki olyan személlyel él közös háztartásban, aki nem szövetkezeti tag, vagy pedig olyan szövetkezeti taggal, akinek nincs háztáji

gazdasága. Végső fokon a közgyűlés dönti el — a vezetőség és a községi tanács közös véleménye alapján, — kiket kell önálló háztartási! tagoknak tekinteni.

MEKKORA LEHET A HÁZTÁJI TERÜLET?

A háztáji gazdaság területe 800—1600 négyszögöl lehet. Ebből a szőlő és a gyümölcsös nem haladhatja meg a 400—600 ölet. Háztáji szőlőt, gyümölcsöst csak annak a tagnak lehet kijelölni, aki legalább 400—600 öl szőlőt, vagy gyümölcsöst vitt be a közös gazdaságba. Az épületek áltat elfoglalt terület és az udvar nem számít be a háztáji területbe. Az udvarhoz tartozónak kell tekinteni a széna, szalma, trágya elhelyezéséhez szükséges területet, de legteljebb 300 négyszögölig.

(Sorozatunk következő folytatása: Kihez fordulhat sérelme esetén a szövetkezeti tag?)

— Aggyonisten Pista bácsi!

Ekkor vette csak észre, hogy

közben ő már ott áll az udvar közepén, kezében az almozó villával. A hang hallatára aztán kitisztult az emlékezése is. Hát ez meg a Jósvai elvtárs, a városból. Nahát, erre se gondolt még hajnalban, amikor a jószágok ellátása után megtömte a pipáját. Hogy a csudába keveredett ide? De ha már itt van, az nagyon jó, rettentően kedveli ezt az embert. Pedig megérdemelné, hogy lehordja a sárga földig. A téli szervezés óta színét sem lehetett látni..:

Kézfogás.

*— Nem igaz.;.!-— Mi nem igaz Pista bácsi? — tromfol pillára a barna kalapos.

— Hát az, hogy a Jósvait is látni lehet. Tudom, tudom, sok elfoglaltság, meg városon is van elég dolog. Dehát azért illett volna elnézni legalább egyszer. ..

A barna kalapos nevet, de a mosolyában most is ott lappang a nyugtalanság: ez a Krasznai maradt a régi. Nem hiába történt, hogy az istennek se tudták meggyőzni a közös gazdálkodás előnyéről. Most is ő van felül. Egyből támad, pedig igazán csak látogatóba jöttek.

Azért mosolyognak, igaz, kiJósvai szempiilája váratlanul kitágul, meglepődik. Gondolataiban felvillannak a képek: hiába jöttek, reggel, délben, este, hiába bizonyították a téesz előnyeit, nem és nem. Krasznai J. István hajthatatlan maradt. Pedig amikor már az ötödik kancsó bort hozta fel a pincéből, azt hitték, azért teszi, mert meggondolta magát. Fenéket. Az utolsó szó mindig elmaradt. ,

»

Es mo«l itt vannak nála, akit nem sikerült meggyőzni. Eltelt egy szűk esztendő, amint hallották a fiatal téesz elég szépen oszt, annak ellenére,- hogy szitkozódásig esett az eső. Hát ezért is jöttek, tényekkel a kézben, rajta csípni Krasznait: nézze Pista bácsi, az idő a mi igazunkat hozta.

De Krasznai Invitál. Nézzék meg most is az ólat, úgy, mint a szervezéskor, ragyog, akárha hónapos fiatalasszony hálószobája volna... Ez meg mi? Télen még csak két tehén, meg egy üsző volt.

— Na, mit szól hozzá Jósvai elvtárs? Felettem se múlt el nyomtalanul az idő.

Érzik a hangsúlyból, hogy élcelődés. A városi barna kalapos nyel egyet. Már hat darab jószág van az ólban. Hiába, csak ügyes gazdával akasztották össze a bajszukat. Aztán a csűr ajtaja tárul ki. Tele takarmánnyal, a beépített

Miért szükségszerű a mezőgazdaságban

a nagyüzem?

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VII. kongresszusa — a dolgozók növekvő igényének kielégítése, ebből adódóan az életszínvonal fokozatos, rendszeres növelése érdekében — a második ötéves terv irányelveit úgy szabta meg, hogy a fogyasztási alapot 40 százalékkal, a mezőgazdaság termelését pedig 30—32 százalékkal kell növelni. E feladatok megoldása a mező- gazdaság eddigi struktúrájával megoldhatatlan. Az elmúlt 15 esztendő alatt népi államunk ösz- szehasonlíthatatlanul több segítséget adott gépben, műtrágyában, minőségi vetőmagban a mező- gazdaságnak, mint a kapitalista Horthy uralom. Növekedett is valamelyest a termelés, de 1938- hoz viszonyítva alig több mint évi egv százalékot, az össznöve- kedés 15—20 százalék között van. Már az első esztendőben, 1959- ben amikor országosan jelentősebben növekedett a termelőszövetkezetek aránya, — mintegy megháromszorozódott — a mező- gazdasági termelés is rohamosan ugrott, azonnal 4,5 százalékot növekedett. (Adat a Népszabadság I960. IV. 15. számából.)

Az idei esztendő adatai még nem állnak rendelkezésünkre, de néhány részadat már ismeretes. Igen égető és döntő kérdés, hogy a mezőgazdaság mennyi kenyér- gabonát ad a népgazdaságnak. Ez évben a termelőszövetkezetek

minden hold kenyérgabona vetésterületről 371,5 kilógrammot adtak az országnak, ugyanakkor az egyéni termelők csak 135,4 kilogrammot. A termelőszövetkezetek részvétele a szerződéses termelésben a múltévi 40,5 százalékkal szemben az idén már 81 százalékot tett ki. Ez a tény nemcsak a szükségszerűséget, hanem a kivezető utat is megmutatja.

Y A JÓN CSAK MAGYAR szükségszerűség a mezőgazdaságban a nagyüzemek kialakítása? Nem. A világ első szocialista államát a Szovjetuniót követve Kína, Bulgária, Csehszlovákia, az NDK és Korea után a múlt héten érkezett jelentés a szomszédos Román Népköztársaságból is, hogy befejeződött a mezőgazdaság kollektivizálása. Mi a helyzet a kapitalista országokban? Az Amerikai Egyesült Államokban 20 év alatt kétmillióval csökkent a farmerek száma. Angliában 30 év alatt a 20 1'' - a'atti gazdaságok száma

30 százalékkal lett kevesebb. Franciaországban nem egészen 30 év alatt 745 000 kisparaszti gazdaság ment tönkre. Nézzük meg a negyedik vezető kanita- lis'.a államot — a polgári közgazda'zok által sekat ajnározott Nyuga! -Németországot Itt 1955- ben törvényt fogadtak el, m szerint a 20 hektáron (34 holdon)

aluli gazdaság életképtelen és ezeket államilag is meg kell szüntetni. Katonai gyakorlótereket, állami út- és egyéb építkezéseket az ilyen gazdaságok terhére kell végezni. Eddig 130 ezer paraszti gazdaságot számoltak fel. Még egy gazdag nyugati ország példája: Svédországban az úgynevezett „racionalizálási program” előírja, hogy a 10 hektáron (17 holdon) aluli gazdaságnak semmiféle, hitelt támogatást nem szabad adni, mert nem gazdaságos ilyen kis területen termelni. Az út tehát az egész világon a nagyüzem felé tart: csak nálunk a parasztok összefogása útján a kistulajdonosok felemelkedését jelenti a nagyüzemek megteremtése, nyugaton pedig a kapitalista verseny és az állami törvények tönkreteszik, elűzik a földjéről a parasztot a gépesített, nagytőkés gazdaságok érdekében.

J

Ó, JÖ — MONDHATJÁK a még egyénileg dolgozó parasztok — azt mi megértjük, hogy a kapitalista országokban a nagybirtok, a bank elnyomja, elárverezi a kisgazdákat, hiszen ez nálunk is így volt a harmincas években, de most a népi demokráciában, amikor háborítatlanul élünk, miért nem maradhatunk mi még 20—30 évig is egyénileg gazdálkodók. Erre s kérdésre a

góréban pedig már egy cső kukorica sem férne el. Krasznai arca igazán mégis csak akkor derül fel, ahogy a felsőházba tartva kitárhatja a kamara ajtaját. Körben a fal mentén telizsákok, a gerendáról meg hónapja vágott hízó sonkái csüngenek.

Jósvai szólni sem tud, arcáról is inkább azt olvasni le, hogy bánja már ezt az egész látogatást.

Borral próbálja bontani a feszült hangulatot Krasznai. öblös nevetése betölti az egész szobát, bajuszán meg fényesen csillan a rizling egy-egy csepp- je. Telnek a percek, már a hamarjában tűzre tett kolbász illata is csiklandozza az orrokat, amikor váratlan dolog történik. Kívülről éles kiáltás hal- lik tompán, maid még egyszer, még egészen tisztán:

— Brigád vezető elvtááárs...! Nyissa ki a kaput. Meghoztuk a lucernát..;

Amikor Krasznai feláll a karosládáról, Jósvai meg a kurta szavú kísérője értetlenül bámulnak rá.

— Ööhh... Izé. Nagy, hogy is mondjam csak. Nekem kiáltanak.

Mintha kuncogással telne meg hirtelen a szoba, hogy aztán még a két ablak közti tükör is kacagásra vakkantsa magát:

— Hát nem értik? Még mindig nem értik? Miutárrí maguk elmentek a közgyűjés előtt magam siettem fel a tanácsra... Hát nem érte meg? így. még sose volt tele az ólam, meg a csűröm. Hát persze, hogy a közösé! Dehát egy kasszára megy itt nálunk már minden, nem igaz? Hehehe, he...! Tsvasz- szal azt mondták sokan a faluban, na, még Krasznait is beugrasztották a téeszbe! Pedig nyavalyát. Hászen magam mentem, amikor már senki sem hívott. De azért most ez az ugratás sikerült. Elhitték a cselt... Hahaha...!

Nevetnek, meg mondják, hogy erre inni kell.

Angyal Sándor

„nemet” az alábbi tények mondják ki. ; ..v ' :

Az ipar, a kereskedelem döntő súlya — közel száz százaléka — állami vagy szövetkezeti tulajdonban van. A nép tulajdonába vett ipar az elmúlt 15 esztendő alatt három és félszeresére emelte a termelését, az egész nép, tehát a parasztság érdekében is. Az iparban a termelés megszervezése, a külföldi nyersanyag és készáru behozatal-kivitel tekintetében is tervszerűség uralkodik. Ugyanakkor a népgazdaság másik nagy termelő ágában, a mezőgazdaságban — ami az élelmiszer ellátás és exportra való termelés mellett jelentős nyersanyagot termel a jól szervezett innr számára is — nem így van. Ebben a másik gazdasági ágban, a mezőgazdaságban a tervszerűség csak a nagyüzemekben van meg, de a sok milliónyi kisparcellán nem tervszerűen, nem arányosan termelnek. A tervszerű arányosság, az össz-népgazdaság érdekeinek pi’andó biztosítása így nem megoldott. így a népgazdaság olyan emberhez hasonlítható, mint aki a jobb lábával a folyóparton a szilárd talajon jár. a másikkal pedig egy úszó jégtáblán. Amikor a jobb lábéra nehezedik, akkor szilárdan áll, de amikor a balra kerül a sor, nem biztos, hogy nem szalad-e nagyobbat lába alatt a jégtábla, mint amekkorát kellene.

L1 HHEZ KAPCSOLÓDIK.

*d hogy az iparban — mivel

ott nagyüzemek vannak és nem a szűk egyéni, hanem a népCSEL

6