Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)
1960-12-22 / 301. szám
Befejeződött az ENSZ-kezgvö'és első szakasza Libéria és Írország a Biztonsági Tanács tagja Az ENSZ-közgyűlés kedden délután és este is tartott ülést, hogy befejezze az ülésszak első felére tervbevett napirendi kérdések letárgyalását A délutáni ülésen megoldották a Biztonsági Tanács utolsó, megüresedett helyének betöltését. Megegyezés folytán 1961-re Libéria lett a Biztonsági Tanács tagja azzal, hogy az év végén lemond és 1962-ben helyét Írország foglalja el. A nyugati' nagyhatalmak jelöltje először Portugália volt. Hét eredménytelen szavazás után azonban kiderült, hogy az ázsiai-afrikai országok többsége és a szocialista országok nem hajlandók a gyarmatosító Portugáliát a Biztonsági Tanács tagjává megválasztani. • Ezért Portugália lemondott a jelöltségről és a nyugatiak helyette Írországot javasolták. További hat eredménytelen szavazás után létrejött a kompromisz- szium, amelyet mindenki tudomásul vett és ezután Libériát megválasztották a Biztonsági Tanács tagjává. Sem India, sem Belgium... Nem sikerült megegyezésre jutni a gazdasági és szociális ta nács egyik megüresedett helyének betöltéséről. A tagsági helyért India és Belgium versengett egymással. Tizenhárom eredménytelen szavazás után úgy határoztak, hogy a gazdasági és szociális bizottság tagjának megválasztásáról az ENSZ-ülésszak második felében, tavasszal fognak dönteni, Ennek a szavazásnak az az érdekessége, hogy a Csatig Kaj-sek-klfkk képviselője már az első szavazásoknál kibukott a jelöltek közül. Eddig — hallgatólagos megegyezés alapján — a Biztonsági Tanács öt állandó tagját mindig beválasztották a tanácsba. Ez az első eset, hogy a Kína helyét bitorló Csang Kaj-sek-klikk képviselője. nem jutott be a tanácsba. A közgyűlés kedd esti ülésén 12 hátralevő napirendi pontot tárgyaltak meg. Ezek között szerepelt a leszerelés problémájával kapcsolatos három javaslat. A politikai bizottság a leszerelés gyűjtőszó alatt beterjesztett 13 határozati javaslat három felett döntött csak, tíznek a megvitatását pedig a tavaszi ülésszakra halasztotta. Az eldöntésre került három javaslat közül az egyik arról szól, hogy filfsák meg a nukleáris fegyverek további elterjesztését A politikai bizottságban elfogadott határozati javaslat felhív minden kormányt, egyezzen meg abban, hogy nem engedi meg a nukleáris fegyverek továbbterjesztését. Felhívja azokat az országokat, amelyeknek van nukleáris fegyverük, hogy ne közöljék az atomfegyvergyirtás ritkát más’ országokkal. szág, Spanyolország és az Egyesült Államok küldöttsége tartózkodott a szavazástól. A javaslat második í-észe mellett 83-an szavaztak, ellene senki, 11 küldöttség pedig tartózkodott a szavazástól. A közgyűlés ezután elfogadott egy javaslatot arról, hogy 1961-ben tartsanak választásokat Ruanda UrundiSzovjetuniónak és több más országoknak viszont kevés tisztséget juttatnak. A szovjet küldött követelte az ENSZ költségvetési szerkezetének gyökeres módosítását. A közgyűlés ezután 81 szava- í zattal 9 ellenében jóváhagyta a! nyugati országok beterjesztette költségvetését. A szocialista or-, szagok ellene szavaztak. A jóvá-, hagyott tervezet értelmében az I ENSZ jövő évi kiadásai 72 969 300 j dollárt tesznek majd ki. Végül a küldöttek elfogadtak! egy olyan indítványt is. hogy az ENSZ rendelkezésére álló kész-; pénzből a jövő évre 25 millió j dolláros „mozgótőke-alapot” léte- j sítsenek. Az indítványt 71 szava- | zattal és 12 tartózkodás mellett I fogadták el. A küldöttek jóváhagyták azt a javaslatot is, hogy az ENSZ jövő évi kongói akciójára az első negyedévben 24 millió dollárt fordítsanak. A költségvetési javaslatok megszavazása után szerdán, magyar idő szerint reggel 6,57 órakor végétért az ENSZ közgyűlés idei ülésszakának első része. A közgyűlés legközelebb 1961 március 7-én ül össze az őszi ülésszakon meg nem vitatott kérdések tárgyalására. Felhős idő Várható időjárás csütörtök estig: felhős, helyenként párás, ködös idő. Többfelé eső, egy-két helyien zivatar. Mérsékelt, időn- ént élénk délkeleti, déli szél. Várható legmagasabb nappali j hőmérséklet holnap északnyugaton plusz 4—7, az ország többi j részén 7—11 fok között Közös érdek Ezt a határozati javaslatot a közgyűlés 68 szavazattal ellenszavazat nélkül és 26 tartózkodással fogadta el. A másik két határozati javaslat az atomfegyver-kísérletekkel kapcsolatos. Mindkettő felhívja a Genfben tárgyaló három nagyhatalmat, hogy minél gyorsabban egyezzen meg az atomfegyver kísérletek beszüntetésében. Az egyik javaslat felszólítja a genfi értekezleten részt nem vevő országokat Is, hogy tartózkodjanak bármilyen atomfegyver-kísérlettől. E javaslat első részét 89 szavazattal, ellenszavazat nélkül, négy tartózkodással fogadták el. Belgium, FranciaorElőször afölött döntöttek, hogy az ENSZ 1960. évi kongói kiadásai miatt felmerülő többletet hogyan fizessék meg a tagállamok. Ezzel kapcsolatban Roscsin, a Szovjetunió küldöttségének tagja kifejtette, hog>. miért nem hajlandó a Szovjetunió az ENSZ kongói parancsnokságának költségeihez hozzájárulni. Brucan román küldött is felszólalt, s idézett a londoni Times cikkéből. ban. A javaslet kimondja, hogy háromtagú Bizottságot állítanak fel, amelynek tagjai megfigyelőként és tanácsadóként Tésztvesznelc a Ruanda-Urundi-i választások megszervezésében. Ezt a határozati javaslatot a közgyűlés 61 szavazattal, 9 ellenében és 23 tartózkodással fogadta el. A javaslat ellen szavaztak a következő országok: Ausztrália, Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Portugália. Spanyolország, i a Délafrikai Unió és Nagy-Brí- 1 tannia. A közgyűlés megválasztotta a háromtagú bizottság tagjait. Elnökké Dorsinville Haiti küldöttet, tagokká: dr. Rahnema iráni és Gassou togói küldöttet választották. tották azt a nyugati javaslatot, hogy a tagállamok közösen vállalják az ENSZ kongói költségeit. A 48 és fél millió dollárt kitevő kiadásokat a közgyűlésen 46 szavazattal 17 ellenében és 24 tartózkodással jóváhagyta. A küldöttek ezután az ENSZ jövő évi költségvetését vitatták meg. Roscsin szovjet küldött felszólalásában indítványozta, hogy 50 millió dollárt szavazzanak meg a költségvetés felső halárául. Nem vagyok szakértője a paraszti életnek, de annyit tapasztalok, hogy mostanában ez a kérdés, a földművelő ember holnapi élete, távolabbi jövője egyre több embert foglalkoztat. Nagyon téved az, aki azt hiszi, hogy csak a gazdálkodókat, vagy a munkásokat:. Szinte nincs a magyar társadalomnak olyan rétege, akit így, vagy úgy ne érintene ez, s ne szólna jót vagy rosszat róla, bizakodóan vagy kétkedve, kishi- túen, s talán egyesek „féltve” is kissé a parasztot, s persze a maguk érdekeit is. Mert nézzük csak nem a „hogyan lesz holnap” — kérdésé foglalkoztatja-e a kisiparost, amikor így gondolkodik: „Elvesztem pácienseimet, ha teljesen megszűnik Szabolcsban is a kisparaszti gazdálkodás.” Vajon gondol-e erre az orvos, s aggályoskodik-e a tiszív,selő felesége. aki napról-napra járja a piacot, s azon törődik mi lesz holnap, kik fogják biztosítani ezután a baromfit, tojást, tejet túrót, vajat, zöldséget, gyümölcsöt? Talán még a piac is megszűnik — hangoztatják! Hisz nem lesz lova szekere, amivel a városba jöhetne... Azt hiszem nem tévedek, a munkások között is akad — különösen akik valamiféle rokonságban vannak a parasztsággal — olyan, aki nem nézi bizakodóan azt a nagy átalakulást., amely ma a Nyírség falAt E!\SZ líoHségvcfcbi kérdéseinek tnrg villása A londoni ■ újság megírta, hogy a z ENSZ égisze alatt több belga és amerikai cég jó üzleteket csinál Kongóban. Brucan hangoztatta, hogy mialatt Kongóban naponta több százan halnak éhen, belga és amerikai cégek sok pénzt keresnek, Miért kell az ilyen -üzelmeket az ENSZ tm-sllr,mainak fedeznie? Több foUiúIalás után szavazásra bocsállámutatott, hogy az ENSZ- szervek tűt sok pénzt pocsékolnak e! feleslegesen, a szervezet pénzét az országok egyik csoportja más országok elen használja fel, sőt valójában a világszervezet ellen. Hangoztatta, hogy az ENSZ tisztségeinek javarészét is a. nyugati országok köldötteinck adják, a vainak egy részében történik. Kétségtelen, hogy ezek a válaszra váró kérdőjelek b zonyos mértékig kispolgári beállítottságból. felfogásból adódnak, s talán óbból is, hogy nem értették meg államhatalmunk lényegét, a munkás-paraszt szövetséget. S ennek tulajdonítható, hogy ilyesmiket hangoztatnak: „Miért akarunk mi négy esztendő alatt olyan eredményt elérni, amire a Szovjetuniónak negyven esztendöA Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Pártszervezete, Egészségügyi Osztálya és a Közegészségügyi Járványügyi Állomás mély megrendüléssel tudatja, hogy DK. FÖLDI EMIL elvtárs, a Közegészségügyi Járványügyi Állomás osztályvezető főorvosa, a munkásmozgalom régi harcosa, a megye egészségügyének kiváló dolgozója 71 éves korában f. hó. 20-án váratlanul elhunyt. Az Egészségügyi Osztály és a Közegészségügyi Járványügyi Állomás saját halattjaként f. hó. 23-án, pénteken délután 3 órakor temeti. Szabolcs-Szatniár megyei Tanács Pártszervezete, Egészségügyi Osztálya és a Közegészségügyi Járványügyi Állomás. Elhunvt dr. Földi Emil orvos Elragadta a balál dr. Földi Emilt. Hirtelen jött. hisz néhány órával előtte még dolgozott. December 21-re virradóra kihűlt a teste. Igaz ember távozott az élők sorából, olyan, aki egész életet az egészségügynek s mondhatjuk a munkásmozgalomnak szentelte. Földi Emil mint szigorló orvos vett részt az első világháborúban, s kinn maradt a Szovjetunióban. Itt ismerkedett meg a munkásmozgalommal, s egész életre hűséget esküdött annak. A fiatal orvosból edzett kommunista vált, harcos elvtárs, hűséges hirdetője a marxizmus- ieninizmus igazságainak. Tagja volt a Szovjetunió Kommunista Pártjának, s mint orvos tevékenyen részt vett a szovjet egészségügy munkájában. Ott szerezte meg diplomáját, dolgozott a tomszki elmegyógyintézetben, vezetett gyermektüdő- szanatóriumot, sok-sok gyermeket gyógyított meg, adta vissza a kicsinyek egészségét. Itt nősült meg. s feleségül vette Fi- lipova Augusztát, » hűséges életlársat, aki hetvenegy esztendős koráig mindenütt mellette volt, bátorította s hazájába is elkísérte. Ezcrkilcncszázhuszonötben tért haza Magyarországra. Hi dolgozott megyénkben. i> szerető gondoskodására emlékeznék még a nyíregyháziak, demecse- rick, ófchéríóiak. ibrányiak, ahol a felszabadulás előtt mint körzeti orvos működött. 1945- ben Gáván lett tisztiorvos, majd ezt követően a nyíregyházi járásnál. Élete utolsó éveiben a Megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás osztályvezet ő főorvosa volt. Már a felszabadulás előtti időkben azon munkálkodott, bogy a Szovjetunió eredményeit megismertesse az emberekkel, s tevékenyen rész vett a párt- szervezet megalapításában Ib- rányban. Tagja volt az MSZMP-nek, vezetőségi tagja a megyei tanács pártszervezetének, kiváló propagandistája, aki vidéken tanította az embereket a marxizmus-lcnln izmus tudományára. Becsülettel látta cl hivatali nnuikáján kívül az orvos etikai bizottság elnöki tisztét, tagja volt az orvos- egészségügyi szakszervezet megyei bizottságának. re volt szükség?” Vagy: „A gyerek kilec hónapra születik, azt nem lehet siettetni.” Summa- summárum mindezekkel azt akarják bizonygatni, hogy a magyar parasztság különleges, még nem érkezett el az ideje annak, hogy kollektiven gazdálkodjon. Nézzük csak miről is feledkeznek meg ezek az emberek? Először is arról, hogy a dolgozó parasztságnak már több mint háromnegyedrésze kollektiven gazdálkodik, hogy a mi pártunk nem most. de nem is négy éve tűztó célul a mezőgazdaság szocialista átalakítását, hanem megalakulásától kezdve hangsúlyozza. Nem beszélve arról, hogy sok-sok példamutató szövetkezetünk született tizenkét év alatt, amelynek a parasztsága nem cserélné el mostani életét a régivel. Az évek szem- beállítása is hamis, hiszen tudvalévő, hogy nem negyven, hanem az utóbbi tizenöt esztendő alatt is óriásit változott a világ, megszületett a szocialista tábor. És csak természetes dolog, hogy az előttünk álló szovjet, népi demokratikus, de a kap talista országok mezőgazdaságainak a fejlődése és példája is arra ösztönöz bennünket, hogy mihamar térjünk rá a nagyüzemi gazdálkodásra, mert társadalmunk belső fejlődése csak ebben az esetben lelve* _s, tervszerű, belterjes, az igényeket kielégítő, s válhatunk verseny köpéssé a vi- lágp acon is. Sok <lol gozó paraszt tesz hitvallást napjainkban is. Akadnak olyanok is. akik hangsúlyozzák ugyan, hogy egyetértenek a kormány mezőgazdasági politikájával, s még's ezt mondják: „Hagyjanak magamra, jól élünk így. s maradjon minden úgy. ahogy most van”. Őszintén meg kell mondanunk, hogy ez teljesíthetetlen kívánság. Az ilyen ember csak magára gondol. A párt alapvető célkitűzése, fi gye- ‘ lembevéve az ország politikai és gazdasági helyzetét, a termelőszövetkezeti mozgalom eredményeit, de számolva az átmeneti nehézségekkel is, az, hogy a tél folyamán a mezőgazdaság szocialista átalakítása terén olyan jelentős lépést tegyünk előre, amellyel a tömeges számszerű fejlesztést, a mezőgazdaság szocialista átszervezését lényegében befejezzük. Kétégtelen, hogy ezt még inkább lehetővé teszi az. hogy mezőgaz-, dóságunk háromnegyedrészén mér szocialista nagyüzemek gazdálkodnak. Ezzel magasabb szinten valósul meg a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, s erősebb lesz a munkáshatalom. Az átszervezés azonban egyesek hangoztatása ellenére is, mini látjuk nem pusztán és egyszerűen ellátási kérdés, s nem szabad, hogy csupán a parasztság érdekét kutassuk vizsgálatánál. Szükséges, hogy világosan lássuk: ez ■ életbevágó politikai kérdés, a proletárdiktatúra továbberösödé- sének, a szocializmus minden tó-, rüieten való győzelmének a kulcskérdése. Tehát így keli gondolkodnunk. Meg lehet érteni a' régi paraszti életformához való ragaszkodást, ha az ember hajlandó arra az elfogultságra, hogy annak csak színes, virágos érdekességeit lássa, mint azt néhá-' nyan még ma is teszik. Ezek azt mondják: megszűnik a Nyíregyháza környéki paraszt gazdálkodó lenni, ha nem hajthat lovat:, ha „kiesik” a gyeplő a kezéből. Mi, a tarka-barka csalóka élet furcsaságait nem engedhetjük (meg magunknak, ha azt akarjuk, hogy évről-évre gazdagabban megrakott asztala legyen az országnak.' A régivel szakítani, új életet kezdeni, ez. a teendő. Hisz tudjuk, hogy a régi életforma magának nevelte a paraszt- embert. Befelé fordulónak, önző- ; 2