Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-22 / 301. szám

Befejeződött az ENSZ-kezgvö'és első szakasza Libéria és Írország a Biztonsági Tanács tagja Az ENSZ-közgyűlés kedden délután és este is tartott ülést, hogy befejezze az ülésszak első felére tervbevett napirendi kér­dések letárgyalását A délutáni ülésen megoldották a Biztonsá­gi Tanács utolsó, megüresedett helyének betöltését. Megegyezés folytán 1961-re Libéria lett a Biztonsági Tanács tagja azzal, hogy az év végén lemond és 1962-ben helyét Írország foglalja el. A nyugati' nagyhatalmak je­löltje először Portugália volt. Hét eredménytelen szavazás után azonban kiderült, hogy az ázsiai-afrikai orszá­gok többsége és a szocialis­ta országok nem hajlandók a gyarmatosító Portugáliát a Biztonsági Tanács tagjává megválasztani. • Ezért Portugália lemondott a jelöltségről és a nyugatiak he­lyette Írországot javasolták. To­vábbi hat eredménytelen szava­zás után létrejött a kompromisz- szium, amelyet mindenki tudomá­sul vett és ezután Libériát meg­választották a Biztonsági Tanács tagjává. Sem India, sem Belgium... Nem sikerült megegyezésre jutni a gazdasági és szociális ta nács egyik megüresedett helyé­nek betöltéséről. A tagsági he­lyért India és Belgium versen­gett egymással. Tizenhárom ered­ménytelen szavazás után úgy ha­tároztak, hogy a gazdasági és szociális bizottság tagjának meg­választásáról az ENSZ-ülésszak második felében, tavasszal fognak dönteni, Ennek a szavazásnak az az érdekessége, hogy a Csatig Kaj-sek-klfkk kép­viselője már az első szavazá­soknál kibukott a jelöltek közül. Eddig — hallgatólagos meg­egyezés alapján — a Biztonsági Tanács öt állandó tagját mindig beválasztották a tanácsba. Ez az első eset, hogy a Kína helyét bi­torló Csang Kaj-sek-klikk képvi­selője. nem jutott be a tanácsba. A közgyűlés kedd esti ülésén 12 hátralevő napirendi pontot tár­gyaltak meg. Ezek között szere­pelt a leszerelés problémájával kapcsolatos három javaslat. A politikai bizottság a leszerelés gyűjtőszó alatt beterjesztett 13 határozati javaslat három felett döntött csak, tíznek a megvita­tását pedig a tavaszi ülésszakra halasztotta. Az eldöntésre került három javaslat közül az egyik arról szól, hogy filfsák meg a nukleáris fegyverek további elterjesztését A politikai bizottságban elfo­gadott határozati javaslat felhív minden kormányt, egyezzen meg abban, hogy nem engedi meg a nukleáris fegyverek továbbter­jesztését. Felhívja azokat az országo­kat, amelyeknek van nukleá­ris fegyverük, hogy ne közöl­jék az atomfegyvergyirtás ritkát más’ országokkal. szág, Spanyolország és az Egye­sült Államok küldöttsége tartóz­kodott a szavazástól. A javaslat második í-észe mellett 83-an sza­vaztak, ellene senki, 11 küldött­ség pedig tartózkodott a szava­zástól. A közgyűlés ezután elfoga­dott egy javaslatot arról, hogy 1961-ben tartsanak vá­lasztásokat Ruanda Urundi­Szovjetuniónak és több más or­szágoknak viszont kevés tisztsé­get juttatnak. A szovjet küldött követelte az ENSZ költségvetési szerkezetének gyökeres módosítá­sát. A közgyűlés ezután 81 szava- í zattal 9 ellenében jóváhagyta a! nyugati országok beterjesztette költségvetését. A szocialista or-, szagok ellene szavaztak. A jóvá-, hagyott tervezet értelmében az I ENSZ jövő évi kiadásai 72 969 300 j dollárt tesznek majd ki. Végül a küldöttek elfogadtak! egy olyan indítványt is. hogy az ENSZ rendelkezésére álló kész-; pénzből a jövő évre 25 millió j dolláros „mozgótőke-alapot” léte- j sítsenek. Az indítványt 71 szava- | zattal és 12 tartózkodás mellett I fogadták el. A küldöttek jóváhagyták azt a javaslatot is, hogy az ENSZ jövő évi kongói ak­ciójára az első negyedévben 24 millió dollárt fordítsanak. A költségvetési javaslatok meg­szavazása után szerdán, magyar idő szerint reggel 6,57 órakor vé­gétért az ENSZ közgyűlés idei ülésszakának első része. A köz­gyűlés legközelebb 1961 március 7-én ül össze az őszi ülésszakon meg nem vitatott kérdések tár­gyalására. Felhős idő Várható időjárás csütörtök estig: felhős, helyenként párás, ködös idő. Többfelé eső, egy-két helyien zivatar. Mérsékelt, időn- ént élénk délkeleti, déli szél. Várható legmagasabb nappali j hőmérséklet holnap északnyuga­ton plusz 4—7, az ország többi j részén 7—11 fok között Közös érdek Ezt a határozati javaslatot a köz­gyűlés 68 szavazattal ellenszava­zat nélkül és 26 tartózkodással fogadta el. A másik két határo­zati javaslat az atomfegyver-kí­sérletekkel kapcsolatos. Mindket­tő felhívja a Genfben tárgyaló három nagyhatalmat, hogy minél gyorsabban egyezzen meg az atomfegyver kísérletek beszün­tetésében. Az egyik javaslat fel­szólítja a genfi értekezleten részt nem vevő országokat Is, hogy tartózkodjanak bármilyen atom­fegyver-kísérlettől. E javaslat el­ső részét 89 szavazattal, ellensza­vazat nélkül, négy tartózkodással fogadták el. Belgium, Franciaor­Először afölött döntöttek, hogy az ENSZ 1960. évi kongói kiadásai miatt felmerülő többletet hogyan fizessék meg a tagállamok. Ezzel kapcsolatban Roscsin, a Szovjet­unió küldöttségének tagja kifej­tette, hog>. miért nem hajlandó a Szovjetunió az ENSZ kongói parancsnokságának költségeihez hozzájárulni. Brucan román küldött is fel­szólalt, s idézett a londoni Ti­mes cikkéből. ban. A javaslet kimondja, hogy há­romtagú Bizottságot állítanak fel, amelynek tagjai megfigyelőként és tanácsadóként Tésztvesznelc a Ruanda-Urundi-i választások meg­szervezésében. Ezt a határozati javaslatot a közgyűlés 61 sza­vazattal, 9 ellenében és 23 tar­tózkodással fogadta el. A javas­lat ellen szavaztak a következő országok: Ausztrália, Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hol­landia, Portugália. Spanyolország, i a Délafrikai Unió és Nagy-Brí- 1 tannia. A közgyűlés megválasz­totta a háromtagú bizottság tag­jait. Elnökké Dorsinville Haiti küldöttet, tagokká: dr. Rahnema iráni és Gassou togói küldöttet választották. tották azt a nyugati javaslatot, hogy a tagállamok közösen vál­lalják az ENSZ kongói költségeit. A 48 és fél millió dollárt kitevő kiadásokat a közgyűlésen 46 sza­vazattal 17 ellenében és 24 tar­tózkodással jóváhagyta. A küldöttek ezután az ENSZ jövő évi költségvetését vitatták meg. Roscsin szovjet küldött fel­szólalásában indítványozta, hogy 50 millió dollárt szavazzanak meg a költségvetés felső halárá­ul. Nem vagyok szakértője a paraszti életnek, de annyit ta­pasztalok, hogy mostanában ez a kérdés, a földművelő ember hol­napi élete, távolabbi jövője egyre több embert foglalkoztat. Nagyon téved az, aki azt hiszi, hogy csak a gazdálkodókat, vagy a munká­sokat:. Szinte nincs a magyar társadalomnak olyan rétege, akit így, vagy úgy ne érintene ez, s ne szólna jót vagy rosszat róla, bizakodóan vagy kétkedve, kishi- túen, s talán egyesek „féltve” is kissé a parasztot, s persze a ma­guk érdekeit is. Mert nézzük csak nem a „hogyan lesz hol­nap” — kérdésé foglalkoztatja-e a kisiparost, amikor így gondol­kodik: „Elvesztem pácienseimet, ha teljesen megszűnik Szabolcs­ban is a kisparaszti gazdálkodás.” Vajon gondol-e erre az orvos, s aggályoskodik-e a tiszív,selő fele­sége. aki napról-napra járja a piacot, s azon törődik mi lesz holnap, kik fogják biztosítani ezután a baromfit, tojást, tejet túrót, vajat, zöldséget, gyümöl­csöt? Talán még a piac is meg­szűnik — hangoztatják! Hisz nem lesz lova szekere, amivel a vá­rosba jöhetne... Azt hiszem nem tévedek, a munkások között is akad — különösen akik valamifé­le rokonságban vannak a pa­rasztsággal — olyan, aki nem né­zi bizakodóan azt a nagy átala­kulást., amely ma a Nyírség fal­At E!\SZ líoHségvcfcbi kérdéseinek tnrg villása A londoni ■ újság megírta, hogy a z ENSZ égisze alatt több belga és amerikai cég jó üzleteket csinál Kongó­ban. Brucan hangoztatta, hogy mialatt Kongóban naponta több százan halnak éhen, belga és amerikai cégek sok pénzt keresnek, Miért kell az ilyen -üzelmeket az ENSZ tm-sllr,mainak fedeznie? Több foUiúIalás után szavazásra bocsá­llámutatott, hogy az ENSZ- szervek tűt sok pénzt pocsé­kolnak e! feleslegesen, a szervezet pénzét az országok egyik csoportja más orszá­gok elen használja fel, sőt valójában a világszervezet ellen. Hangoztatta, hogy az ENSZ tiszt­ségeinek javarészét is a. nyugati országok köldötteinck adják, a vainak egy részében történik. Kétségtelen, hogy ezek a vá­laszra váró kérdőjelek b zonyos mértékig kispolgári beállítottság­ból. felfogásból adódnak, s talán óbból is, hogy nem értették meg államhatalmunk lényegét, a munkás-paraszt szövetséget. S ennek tulajdonítható, hogy ilyes­miket hangoztatnak: „Miért aka­runk mi négy esztendő alatt olyan eredményt elérni, amire a Szovjetuniónak negyven esztendö­A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Pártszervezete, Egészségügyi Osztálya és a Közegészségügyi Járványügyi Ál­lomás mély megrendüléssel tudatja, hogy DK. FÖLDI EMIL elvtárs, a Közegészségügyi Járványügyi Állomás osztályvezető főorvosa, a munkásmozgalom régi harcosa, a megye egészségügyének kiváló dolgozója 71 éves korában f. hó. 20-án váratlanul elhunyt. Az Egészségügyi Osztály és a Közegészségügyi Jár­ványügyi Állomás saját halattjaként f. hó. 23-án, pénteken délután 3 órakor temeti. Szabolcs-Szatniár megyei Tanács Pártszervezete, Egészségügyi Osztálya és a Közegészségügyi Járványügyi Állomás. Elhunvt dr. Földi Emil orvos Elragadta a balál dr. Földi Emilt. Hirtelen jött. hisz né­hány órával előtte még dolgo­zott. December 21-re virradóra kihűlt a teste. Igaz ember tá­vozott az élők sorából, olyan, aki egész életet az egészség­ügynek s mondhatjuk a mun­kásmozgalomnak szentelte. Föl­di Emil mint szigorló orvos vett részt az első világháború­ban, s kinn maradt a Szovjet­unióban. Itt ismerkedett meg a munkásmozgalommal, s egész életre hűséget esküdött annak. A fiatal orvosból edzett kom­munista vált, harcos elvtárs, hűséges hirdetője a marxizmus- ieninizmus igazságainak. Tagja volt a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának, s mint orvos te­vékenyen részt vett a szovjet egészségügy munkájában. Ott szerezte meg diplomáját, dolgo­zott a tomszki elmegyógyinté­zetben, vezetett gyermektüdő- szanatóriumot, sok-sok gyerme­ket gyógyított meg, adta vissza a kicsinyek egészségét. Itt nő­sült meg. s feleségül vette Fi- lipova Augusztát, » hűséges életlársat, aki hetvenegy esz­tendős koráig mindenütt mel­lette volt, bátorította s hazájá­ba is elkísérte. Ezcrkilcncszázhuszonötben tért haza Magyarországra. Hi dolgozott megyénkben. i> szere­tő gondoskodására emlékeznék még a nyíregyháziak, demecse- rick, ófchéríóiak. ibrányiak, ahol a felszabadulás előtt mint körzeti orvos működött. 1945- ben Gáván lett tisztiorvos, majd ezt követően a nyíregy­házi járásnál. Élete utolsó évei­ben a Megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás osz­tályvezet ő főorvosa volt. Már a felszabadulás előtti időkben azon munkálkodott, bogy a Szovjetunió eredményeit meg­ismertesse az emberekkel, s tevékenyen rész vett a párt- szervezet megalapításában Ib- rányban. Tagja volt az MSZMP-nek, vezetőségi tagja a megyei tanács pártszerveze­tének, kiváló propagandistája, aki vidéken tanította az embe­reket a marxizmus-lcnln izmus tudományára. Becsülettel látta cl hivatali nnuikáján kívül az orvos etikai bizottság elnöki tisztét, tagja volt az orvos- egészségügyi szakszervezet me­gyei bizottságának. re volt szükség?” Vagy: „A gye­rek kilec hónapra születik, azt nem lehet siettetni.” Summa- summárum mindezekkel azt akar­ják bizonygatni, hogy a magyar parasztság különleges, még nem érkezett el az ideje annak, hogy kollektiven gazdálkodjon. Nézzük csak miről is feledkeznek meg ezek az emberek? Először is ar­ról, hogy a dolgozó parasztság­nak már több mint háromnegyed­része kollektiven gazdálkodik, hogy a mi pártunk nem most. de nem is négy éve tűztó célul a mezőgazdaság szocialista átalakí­tását, hanem megalakulásától kezdve hangsúlyozza. Nem be­szélve arról, hogy sok-sok példa­mutató szövetkezetünk született tizenkét év alatt, amelynek a pa­rasztsága nem cserélné el mostani életét a régivel. Az évek szem- beállítása is hamis, hiszen tudva­lévő, hogy nem negyven, hanem az utóbbi tizenöt esztendő alatt is óriásit változott a világ, meg­született a szocialista tábor. És csak természetes dolog, hogy az előttünk álló szovjet, népi de­mokratikus, de a kap talista or­szágok mezőgazdaságainak a fej­lődése és példája is arra ösztönöz bennünket, hogy mihamar tér­jünk rá a nagyüzemi gazdálko­dásra, mert társadalmunk belső fejlődése csak ebben az esetben lelve* _s, tervszerű, bel­terjes, az igényeket kielégítő, s válhatunk verseny köpéssé a vi- lágp acon is. Sok <lol gozó paraszt tesz hitvallást napjainkban is. Akadnak olyanok is. akik hang­súlyozzák ugyan, hogy egyetérte­nek a kormány mezőgazdasági politikájával, s még's ezt mond­ják: „Hagyjanak magamra, jól élünk így. s maradjon minden úgy. ahogy most van”. Őszintén meg kell mondanunk, hogy ez teljesíthetetlen kívánság. Az ilyen ember csak magára gondol. A párt alapvető célkitűzése, fi gye- ‘ lembevéve az ország politikai és gazdasági helyzetét, a termelőszö­vetkezeti mozgalom eredményeit, de számolva az átmeneti nehéz­ségekkel is, az, hogy a tél folya­mán a mezőgazdaság szocialista átalakítása terén olyan jelentős lépést tegyünk előre, amellyel a tö­meges számszerű fejlesztést, a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését lényegében befejezzük. Kétégtelen, hogy ezt még inkább lehetővé teszi az. hogy mezőgaz-, dóságunk háromnegyedrészén mér szocialista nagyüzemek gazdál­kodnak. Ezzel magasabb szinten valósul meg a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, s erősebb lesz a munkáshatalom. Az átszervezés azonban egyesek hangoztatása ellenére is, mini látjuk nem pusztán és egyszerű­en ellátási kérdés, s nem sza­bad, hogy csupán a parasztság érdekét kutassuk vizsgálatánál. Szükséges, hogy világosan lássuk: ez ■ életbevágó politikai kérdés, a proletárdiktatúra továbberösödé- sének, a szocializmus minden tó-, rüieten való győzelmének a kulcskérdése. Tehát így keli gon­dolkodnunk. Meg lehet érteni a' régi paraszti életformához való ragaszkodást, ha az ember haj­landó arra az elfogultságra, hogy annak csak színes, virágos érde­kességeit lássa, mint azt néhá-' nyan még ma is teszik. Ezek azt mondják: megszűnik a Nyíregy­háza környéki paraszt gazdálko­dó lenni, ha nem hajthat lovat:, ha „kiesik” a gyeplő a kezéből. Mi, a tarka-barka csalóka élet furcsaságait nem engedhetjük (meg magunknak, ha azt akar­juk, hogy évről-évre gazdagab­ban megrakott asztala legyen az országnak.' A régivel szakítani, új életet kezdeni, ez. a teendő. Hisz tudjuk, hogy a régi életfor­ma magának nevelte a paraszt- embert. Befelé fordulónak, önző- ; 2

Next

/
Thumbnails
Contents