Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-20 / 274. szám

Néhány gondolat a nevelők ideológiai, világnézeti fejlődéséről

líovere tábornok

Óla** film

Visen és hivatásból van a nevelői pályán, s ha mégegyszer pályát kellne választania: ismét a nevelőit választaná. S ez nagy és jó jelenség, mert zömében olyan emberek kezében van a nevelés, akik arra hivatottak, akik e pályát szeretik. így képesek is lesznek megfelelő segítségnyújtással és önképzéssel kultúrforradalmi harcunk sikeres megvívására.

A nevelők jórésze még nem meri megmondani véleményét, s ez azért van, mert egyes vezetők nem arra törekednek, hogy a nevelőben lévő esetleges hibás nézeteket meggyőződéssel helyes irányba vezessék. hanem nem ritka a ledorongolás! Nem merik sok esetben megmondani véleményüket feletteseiknek

azért, mert azok közül akad nem egy, aki úgy véli, hogy csak „neki” van joga bírálni, de őt másnak: nem! S ha ilyen mégis megtörténik. kisebb-nagyobb retorzióval él.

A nevelők közül csak azok látják világosan azt, hogy mi a különbség a materialista és idealista felfogás között, akik már foglalkoztak a dialektikus materializmus alapjaival, a filozófiával. A többi csak „sejti” vagy csak a vállást emlegette.

A szocialista ember jellemvonásai közül a leglényegesebbeket csak azok tudják és ismerik, akik élenjáróén foglalkoztak és foglalkoznak a szocialista pedagógiával. Jelentős részük e téren csak a sejtés fokán áll.

H

asonló a helyzet az

ellentétek harcának ismeretében, mint a fejlődés egyik legfontosabb tényezőjének kérdésében is. Az osztályharc kérdéséről is ferdék a felfogások. Voltak, akik bevallották, hogy nem szeretnek politizálni, mert jelentőségével nincsenek tisztában és azon a nézeten vannak, hogy az „felesleges”. S nem látják, hogy a nem politizálás is politizálás! Többen írták, hogy ők ugyan nem járnak templomba, de a vallást magánügynek tartják, (Holott nemcsak a párttagoknál, de a pedagógusoknál éppen nevelői példamutatásuk miatt sem lehet a vallás magánügy.)

Voltak többen, akik válaszukban kifejtették, hogy nem szeretik a bírálatot! De igen sokan vallották az ellenkezőt, de azzal a megjegyzéssel, hogy csak akkor, ha az építő jellegű, javító szándékú és hozzáértőtől ered- Így e válaszok azt árulják el, hogy sem a bírálatokkal sem a bírálókkal nincs minden a rendjén. Tehát van itt tisztázni, megérteni és megértetni való. jVI IUTÄN NEVELŐINK meg- írták a kérdésekre a feleletet, beváltottuk szavunkat, s kifejtettük, hogy azért volt szükséges ez a felmérés, hogy elsősorban a nevelőkben vessük fel e gondolatnak jelentőségét. Itt az ideje a további fejlődésünk és feladatunk sikeres ellátása érdekében annak, hogy megállapítsuk, hol tartunk. Miben kell el- í sógorban fejlődnünk, mit kell elsősorban tudnunk, és miről kell elsősorban meggyőződve lennünk, hogy a további nagy feladatok végzésére alkalmasak legyünk. S ezután néhány fontos kérdésre megadtuk a helyes választ.

Itt igen lényegesnek tartom azt, hogy sikerült érvekkel, a tények súlyával bebizonyítani, hogy igen lényeges a legfon.osabb' marxista és világnézeti kérdések tudatos ismerete, aminek, ismerete és meggyőződése nélkül nem' folytathatunk tudományos és tervszerű szocialista nevelést. I

Javasoltuk, hogy a fel vetet

kérdéseket vitassák meg. For gassák a marxizmus klaszikusait mélyedjenek el annak igazsága ban. Azóta több nevelőtestület ben tartottunk a nevelők kívánságára világnézeti előadásokat, vitákat, s úgy tapasztaltuk, hogy a nevelők most már lényegesebb érdeklődését sikerült felkeltenünk. Igazgatóink is látják, hogy milyen kérdésekkel kell foglalkozniok. látják, hogy nevelőtestületeikben mely kérdésekkel tan probléma, mit kell tisztázniuk. Sikerült bebizonyítani, hogy eddig a spon- tanítás érvényesült túlsúlyban, s mondjuk meg őszintén, ritka jelenség volt a tudatos világnézet nevelés.

A JÁRÁSI népköny vtárunkban megnövekedett az ideológiai tárgyú könyvek iránti kereslet. Tőlem is kértek világnézeti kérdésekkel foglalkozó jegyzeteket, brosúrákat, könyveket.

Szakfelügyelőink meggyőződtek arról, hogy járásunk nevelői e tanévben lényegesen nagyobb gondot fordítanak óráikon a világnézeti nevelésre. Szülői értekezleteken, szülőkkel való beszélgetéseikkor határozottabban és tudományosabb felkészüléssel vitáznak, érvelnek. A társadalmi munkából is nagyobb kedvvel és odaadással veszik ki részüket.

Tudjuk, hogy ezek csak a kezdeti lendület jelei, de bízunk abban, hogy a kezdetet a folytatás követi.

Albert Antal tanulmányi felügyelő, Baktalórántháza

1/ ét világhírű olasz filmművész, Roberto Rossellini és Vittorio de Sica nevéhez fűződik a múlt évi velencei film- fesztivál nagy meglepetése, a ROVERE TÁBORNOK című olasz film. Mindkét név sokat mond a film barátinak, kedvelőinek. Az ő nevükhöz fűződik a háború utáni új kifejezési forma, a neorealizmus megteremtése. Elég, ha csak néhány, immár világhírnévre szert tett filmcímet idézünk: Róma nyílt város, Csoda Milánóban, Fiúk a rács mögött, Bicikli tol vaj ok. E filmek Roberto Rosellini és Vittorio de Sica nevéhez fűződnek. E két neves filmalkotó most közös filmben mutatkozik

MESTER ATTILA:

A Békéhez

Micsoda vágy űz karjaidba,

Hogy elszakadva tőled hasztalan Keresnék napfényt, kék eget.

És elfeledve minden mást, veled Mennék, s utánad, éltető meleg Fényedben érve mint a fák,

Mint alkony után az éjszakák,

Mint anyja után a gyenge állat, Követnélek, mennék utánad, Szavadtól várnék jobbulást,

Égő sebekre gyógyulást,

Nyíló rügyekre napfényt, és meleg Csobbanó, dúsan pergő cseppeket, Fenyőnek sziklát, hol az égre lát,

A fűznek tavak csendes alkonyát, Az embernek nyugalmat, és örök Mosolyt e táguló világ fölött.

Szovjet munkavédelmi intézetek

A Szovjetunióban 16 tudományos intézet foglalkozik munkavédelmi kérdésekkel. A munka- védelemmel, a munkaegészségüggyel és a szakmai betegségekkel foglalkozó tudományos intézményeket a Szakszervezetek Központi Tanácsa irányítja. A munkavédelmi intézetek a legkülönfélébb problémákat dolgozzák ki. Közöttük szerepel a műhelyek világításának megjavítása, a vasúti közlekedés biztonsaga, a szénbányában az ártalmas gázok fel- halmozódásának megelőzése, stb. Az utóbbi időben az atomenergia széleskörű gyakorlati alkalmazása folytán hatalmas munkálatokat végeztek, amelyek célja: teljesen megóvni a kezelőszemélyzetet és a környezetet a káros kisugárzásoktól.

A munkavédelmi törvények meg artása felett a Szovjetunióban a szakszervezetek örködnek. Ennek érdekében az üzemi szak- szervezeti bizottságok tagjai közül társadalmi felügyelőket jelölnek ki és különleges bizottságok alakulnak. E bizottságok határozatait a vállalatvezetők kötelesek végrehajtani.

A munkavédelem és a balesetelhárítás kérdéseiben Bulgária, Magyarország, Vietnam, az NDK., Kína, a Mongol Népköztársaság, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia és a Szovjetunió képviselői a napokban Moszkvában kicserélték tapasztalataikat.

be, a ROVERE TÄBORNOK- ban.

Már a film története is magával ragad: 1942-ben Genovában, a német megszállás alatt él egy szélhámos, cselszövő nápolyi születésű férfi, aki Grimaldi ezredesnek adja ki magát. Idejét azzal tölti, hogy szerencsejátékot űz és pénzt csal ki bebörtönzött hazafiak hozzátartozóitól, megmentésük érdekében. Egy nap azonban letartóztatják, éppen akkor, amikor az ellenállási mozgalom vezérét, Rovere tábornokot — nem Sokkal titkos partraszállása után — megölik.. S Grimaldi egy SS ezredes rábeszélésére gyávaságból, szabadsága visszanyerése érdekében .vállalja, hogy a tábornok neve alatt legyen börtönben, s a besúgó szerepét töltse be a letartóztatottak között. De miután megismerkedik a letartóztatottakkal, látja szenvedéseiket, lassan tudtára ébred aljasságának. Végül úgy hal meg, mint egy igazi hős, mint Rovere tábornok.

Grinidi érdekes figuráját a nagy színész, Vittorio de Sica kelti eletre. Sicát sok filmben láttuk már, de ennyire testére szabott szerepben meg nem. A film első fele a szélnámos Gri- maldit mutatja be. A kártyabar- langok látogatóját, a remény vamszedojét,, aki pénzért meg a németekkel is hajlandó együttműködni, aki pénzért szerelmét is képes becsapni, megzsarolni. Majd a cselekmény fordulatával a hős jellemében is változás áll be. A bebörtönzött Grimaldi más arcát mu.atja be a művész. Vittorio de Sica színészi nagysága eppen abban rejlik, hogy mindkét Grimaldit remekül formálja meg, egyéni vonásokkal ruházza fel, hogy a börtönbeli átalakulás mindvégig hihető, s ez a csúcspontja, nagy színészi élménye a filmnek.

De ugyanúgy kitűnő az operatőr, Carlo Gerlini számos képe is, amely Genova szürkeségét, síralmasságát mutatja be a német megszállás idején. Döbbenetes kép a borion bombázása, a foglyok szánalmas látványa. Bennünk zsong még sokáig a foglyok éneke, a kísérőzene lassú, szinte képszerű dallama, Renzo Rossellini muzsikája. Roberto Rossellini ROVERE című filmjével ismét magasra emelte a neorealizmus zászlaját. Ind- ro Montanelli meghatóan szép novellájából készült a film

Ik ULTÜRFORRADALMUNK egyik legfontosabb és legidőszerűbb feladata az oktatási rendszerünk továbbfejlesztésével kapcsolatos irányelvek nemcsak alapos megvitatása, de megvalósítása.

Jelentős szerep vár e feladat megoldásában a pedagógusokra. Az irányelv megállapítja: „Oktatási rendszerünk a felszabadulás óta állandóan fejlődött, és jelentős eredményeket ért el. A gyors társadalmi haladás azonban szükségessé teszi, hogy jobban készítsük fel ifjúságunkat az életre, a szocialista építés gazdasági és kulturális feladatainak megoldására.” Pedagógusaink e célkitűzést csak úgy valósíthatják meg, segíthetik elő, ha világnézeti fejlődésüket az eddiginél még job- han, még következetesebben elősegítjük. Erre utal ugyancsak az irányelvek következő megállapítása: „Nevelőink fejlődése meggyorsult, egy része marxistává vált. Ezt a fejlődést tovább kell erősíteni, mivel csak így tudnak marxista módon tanítani, szocialista szellemben nevelni”.

Járásunkban szükségszerűen először azt kellett megállapítanunk, hogy jelenleg hol állnak nevelőink marxista világnézeti szilárdságban, ismeretben, hogy azután ezek ismeretében és a bizalom jegyében fejlődésüket biztosíthassuk, fejlődésükhöz a szükséges segítséget megadhassuk,

|<'ZÉRT A BIZALOM és az

^ őszinteség jegyében mintegy 140—150 nevelőt arra kértünk (községekként: szervezésben, tantestületi összejövetelen), hogy írásban neve feltüntetése nélkül válaszoljon a feltett kérdésekre. Megígértük, hogy senkinek semmi baja, bántódása nem lesz, ha olyasmit is ír, amivel nem érthetünk egyet. Csak egyet kérünk, hogy az igazat írják. Nyomban hozzá tettük azt is, hogy a kérdésekre adott válaszadás után mi is őszintén megmondjuk, hogy mi volt e véleménykutatással a célunk.

Többek között a következő kérdésekre adtak nevelőink választ:

Ha mégegyszer pályát választana, mi lenne? Meg meri-e mondani mindenkor véleményét feletteseinek? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? Melyik emberi tulajdonságot, erényt tartja a legnagyobbnak? Melyik emberi tulajdonság (jellemvonás) kialakítását tartja a legnehezebbnek, és miért? Kit tart a történelem legnagyobb alakjának és miért? Mit ért a nevelőtestületek kollektív szellemén? Melyek a pedagógiai egységesség jellemző vonásai? Mi az alapvető külön bőség a materialista es idealista felfogás között? Mit tart az emberi élet céljának? Mit tart a fejlődés magjának (előidézőjének, rugójának)? Szeret-e politizálni? Miben jelentkezik (mutatkozik) községében az osztályharc? Mi a véleménye a vallásról? Milyen bal vagy jobboldali elhajlást tapasztalt községében? S melyiket tartja veszélyesebbnek? Megbecsültnek érzi-e magát? Melyik tulajdonságát tartja a legértékesebbnek7 A legőszintébb véleménye szerint próbálja meg százalékban jelezni j azt, hogy már mennyire érzi és' tartja magát marxistának?

A KÉRDÉSEKRE adott vála- í szókból a következőket ál-! lapíthattuk meg: Nevelőink a bi-; z alomért — bizalmat adlak.' őszinték voltak. Pedagógusaink' zöme, mintegy 95 százaléka a szí-l

6