Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-20 / 274. szám

Névadó és sásslóavató ünnepséget tartottak november 13-án Ibrányban. A nyír­egyházi járási munkasör szazad ünnepélyes keretek között vette fel az ellenforradalom alatt vértanúként elhitt)t Sziklai Sándor nevét. Képünk az ünnepség egyik pillanatát örökítette meg: Ökrös László, a Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságának munkatársa felolvassa az országos parancs­nok elvtars diszparancsát. (Kopka J. felv.) Egy mikádó kálváriája (avagy a hodászi „csalóka játék“ — nemvárt csattanóval) Bejelentés érkezett a közel­múltban a Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottsághoz, amelyből ki­tűnt, hogy a hodászi fmsz ipar­cikk boltjában sorozatos árdrá­gítást hajtanak végre, becsapják, meglopják a dolgozókat. Többen emlékeznek még arra a veszeké- désszerü vitára, amely egy vá­sárló és a bolt vezetője között Kibújik a sa Mivel Vincze Miklós boltveze­tő — mint oly sokszor — az el­lenőrök megjelenésekor sem tar­tózkodott a boltban, nem lett volna túlságosan feltűnő, hogy a kiszolgálásban az egyébként pénztárosi munkakört ellátó Kon­koly József né is segédkezett. Csakhogy: egy kilogramm szeget 12,30 forint helyett 13,60-ért, egy darab kerékpárcsengőt 14 helyett 17 forintért, 20 fillér ér­tékű szelepgumit egy forintért számlázott, s a kért tételt 35,30 forintos hatósági ára helyett ösz­zajlott le. A vevő 90 forintos gyermekmelegítot vásárolt és a 90 forint helyett 120-at fizettette* ki vele. Reklamálás, hosszas vi­tatkozás után kapott csak visz- sza a vásárló 15 forintot. Ez :sak egy példa a sok panasz közül, amely az Állami Kereskedelmi Felügyelőséget a behatóbb elle­nőrzésre késztette. ög a zsákból szesen 40 forint 40 fillérért pró­bálta eladni. Ráadásul a „lázas szorgalom” közepette Konkolyné „elfelejtette” a vásárlási tételt leblokkolni és a kasszalapra be­vezetni. Vagy talán a boltvezető távolléte alatt nem tartotta szük­ségesnek ezeket a „formaságokat”. Tóth Zoltánná eladósegéd — több hiányosság mellett — ép­pen a néhány fillér értékű hajtű­vel bizonyította be, hogy az ő boltjukban teljes a dolgozók „egyetértése”. Dupla áron adta a hajtűt — az ellenőröknek. voltak eléggé „elővigyázatosak*’: ottmaradt a blokkon a budapesti vállalat pontos címe... És a. mir kádó kálváriája tovább szövő- . dött. Néhány nappal később Vin­cze újabb árral tisztelte meg a kabátot: mostmár 1160 forintról értékelte le 860-ra. S mivel evés közben jöri meg az étvágy: a,lel-, tárba 860 forintot írtak és a ka-' báton 890 forintos árat tüntettek fel.,. Ezek után érthetővé válik az- is, hogy a leértékelés napjaiban miért volt olyan túlbuzgó a bolt' Vincze Miklós áltál vezetett'- kollektívája, amikor az egyéb­ként nagyon keresett, nőj száras cipőket 300 forint helyett 260-ért lehetett árusítani. Egyetlen iga­zoló blokk sincs a bolt birtoká­ban, amely azt bizonyítaná, hogy valóban az előírt olcsó áron to-, vóbbítolták-e száras cipókét. ,,Jó munkáért”* —r példás büntetés 178 és félezer kötet könyvet, több, mint 4 ezer diafilmet kölcsönöztek egy ev alatt Nyíregyházán Igen örvendetes az a statisztika, amely megmutatja, hogy Nyír­egyházán az utóbbi év alatt a belterületi könyvtárakból 163 600, a letéti könyvtárakból pedig közel 15 ezer kötet könyvet kölcsönöz­tek. így összesen 178 és félezer kötetnyi könyvet kölcsönöztek a városi könyvtárak. A könyvkölcsönzés mellett 4137 diafimköl- csönzés volt az elmúlt egy esztendőben, örvendetes tény, hogy a .megyei könyvtár a kellően fejlesztett színműtára mellé kottatárat is létesített. ). ______________________________________________________ Több vason mikulás és csokoládéié eség érkezett Még több, mint két hét van . hátra a télapó ünnepéig. A FŰSZERT Vállalathoz már meg­érkeztek az ajándékok: több va­gon csokoládé mikulás és csoko­ládéféleség. A mikulások 2 deká­tól 25 dekásig kaphatók. Eddig 3 vagonnyi piros szaloncukrot is kiszállítottak a boltokba. Az ün­nepig még több vagon édességre, többek közt fügére is „számíta­nak” a FÜSZÉRT-nél. Ödön járási főszolgabírót Keme- esén, aki készséggel velünk jött és bejártuk Vasmegyer, Beszte- rec, Kék és Demecser községeket. Általánosságban jelenthetem, hogy a helyzetjelentésemben foglalt adatok mindenben igazolva let­tek, az egyes községeknél be­mondott mennyiségek, valamint a még ma is lábon álló meny- nyiség hozzávetőleges mennyiség, fedezi a bejelentett mennyisége­ket. Vitéz Szabó István szaktanár megállapított azt, hogy a még lábon álló mennyiség ma már kísérletezés céljára egyáltalán nem alkalmas és másra, mint bir­ka etetésre, fel nem használható. A községekben az egyes házak­nál tartott helyszíni szemléknél megállapítottuk, hogy a káposzták legnagyobb részét felületesen, pusztaföldön rakták össze, tenge- ricsutkával takarták le. Ezek a káposzták már fent erősen fagyo­sak, a felső fejek a torzsájukig át voltak fagyva. A besztercei bí­ró bemondása szerint takarmányo­zásra használják, bár teheneknél nem alkalmas nagy mennyiség­nek adása, mivel a káposzta a tejen érzik. Demecser községben László Albert főbírónál és Elek Endre földbirtokosnál találtunk 5 vagonra tehető mennyiséget, amely mennyiség vermelve v-m es ami ma is teljesen jó álla­potban van... ... A mai helyzetet és árakat vizsgálva a következőket álla­pítottuk meg: Egy magyar hold megművelési költsége a következő árakba ke­rül. (Egy holdon kb. 100 mázsa, azaz egy vagon káposzta terem). 1. Egy magyar hold földnek a szántása — — — p, io,— 2. Trágya — — — P. 10,— 3. Kiüllelés hat napszám — — — — — — — — P. 12,7— 4. Kétszeri kapálás, 12 napszám — — — — — — P. 24,— 5. Egy magyar holdról átlag 100 mázsa termés várható, ennek le­vágása, tisztítása és 12 fuvar a vasúthoz és napszám— P. 36,— 6. Adó — — — — P. 4,— összesen — — P. 96,— 96 pengőbe kerül egy hold földnek a megmunkálása a föld értékét figyelembe sem véve és ezzel szemben ebben az eszten­dőben megállapítandó, hogy 100 mázsa, azaz egy vagon káposzta az ősz folyamán 25 pengővel sem volt már az utolsó napokban ér­tékesíthető és mint a helyzeti jelentésemből is kitűnik, Deme- cseri Ipartelepek rt. 80 vagon ká­posztát dolgozott fel, melyet a telepre beszállítva mázsánként termelőtől 25 fillérért vett meg.” 1933 július 1-én rendkívüli köz­gyűlést tartott a gégényi községi képviselőtestület, amelynek 33/ 1933 kgy. jelzésű jegyzőkönyvében a következőket olvashatjuk: „Községi elöljáróság arra való tekintettel, hogy Gégény község gazdaközönségének és részes föld­munkásainak tulajdonképpeni jö­vedelmet hozó megélhetését és adózó lehetőségét biztosító ter­melése elsősorban a káposzta ter­melés, ez eddig az utóbbi időben az értékesítés lehetetlensége foly­tán nemhogy a megélhetést és adózási lehetőséget nem bizto­sította, de annak megmunkálását és vasútállomásra való kifuvaro­zását figyelembe véve a ráfordí­tott munka és fuvar ráfizetéssel járt — szükségesnek látja, hogy a folyó évi őszi káposzta terme­lés normális értékesítésének lehe­tőségét biztosító kérelmek már most terjesztessenek elő. Képviselőtestület az elöljá­róság bejelentését helyesléssel ve­Egy kis „‘szőrszál hasogat ás** Az árdrágítás ténye beigazoló­dott. Ehhez párosul még az a na­gyon is kétes szándékú módszer, melynek alkalmazásával a hodá­szi textil és vasműszaki boltban felrúgták a kereskedelem legele­mibb szabályait is. Minden egyes árun fel kell tüntetni a fogyasz-' tói árat. (Ezzel a hodászi bolt­ban csak itt-ott találkoztak az ellenőrök!) Az eladott árukról szabályszerű blokkot kell kiállí­tani. (A kasszalapon szereplő 110 vásárlási tétellel szemben mindössze 47 blokkot tudtak fel­mutatni a boltiak.) Az osztályos árukat elkülönített blokkolással kelt értékesíteni. (Ennek a nyo­mát sem lehet fellelni a Vincze Miklós által vezetett boltban!!!) Árulkodó belük A nyáron például leltárba vert- ,ek egy mikádó kabátot, 1050 fo­rintos áron. A kabátot — késöb- )i bizonyító igazolás alapján is — ktsz készítette. Vinczéék azon-, ián „szebbnek találták” az álla­mi ruhaipar címkéjét, és azt os árral. Bár gondoltak az eset- eges ellenőrzésre is és ezért az tűzték a mikádóra, — 1200 forin­szi tudomásul, azt a község érde­kében helyesnek és nagyon szük­ségesnek tartja és az elmúlt évek káposztatermelése értékesítési ne­hézségeinek szomorú tapasztala­tait leszűrve megállapítja, hogy a káposztatermés árát csaknem 100 százalékban a szállítással és ér­tékesítéssel kapcsolatban felme­rülő költségek emésztik fel. Köztudomású, hogy a káposzta­termeléssel foglalkozó Gégény, Demecser és Kék községek hatá­rának nagy része kizárólag csak káposzta termelésre használható, azokban a földekben más terme­lésére áttérni nem lehet, így a káposzta termelésbe egyenesen bele vagyunk kényszerítve. Mint minden gazdasági ter­ménynek, úgy a káposztának ára is jóval alatta van a korábbi el­ért áraknak, ezt azonban, mint az általános súlyos gazdasági helyzettel kapcsolatos tényt min­den zúgolódás nélkül tudomásul kell vennünk, de nem lehet ész­revétel nélkül megnyugvással tu­domásul venni azt, hogy a gaz­dának befektetése, a földet meg­munkáló részes munkásának fá­radságos munkája tisztán és ki- rárólag csak a szállítással és ér­tékesítéssel kapcsolatban felmerü­lő költségek biztosítását szolgálja, a nagy gondok és nehézségek árán megtartott vagyonállag az arra eszközölt befektetések, s na­gyon sokszor alig száraz kenyé­rén végzett nehéz munka a leg­szükségesebb minimális létfenn­tartási szükségletet sem biztosít­ja...” A képviselőtestület ezután bi­zonyos szállítási kedvezményeket kért a kormánytól. Ezt természe­tesen nem kapták meg. De nem is ezen múlott a gazdálkodás jö­vedelmezősége! Hanem a kapita­lizmuson, magán a kisparcellás kapitalista gazdálkodáson ... (Folytatjuk). állami ruhaipari cimke tetejéről levágták a cégjelzést, mégsem — Élen Vincze Miklós boltve­zetővel sereg szabálytalanságot követtek el a bolt dolgozói, az emberek szeme láttára Igyekeztek jogtalan pénzösszeghez jütni. Az ÁKF a súlyos pénzbírság mellett gyors, hathatós intézkedéseket tesz a hodásziak jogos panaszé- , nak orvoslására. Mindezek, mel­lett figyelmeztetés is a hodászi. „csalóka játék” amiből' a keres­kedelem dolgozóinak-okulni kell. Hodász lakosságának éberségé váljék követendő példává, , Szigorúan büntessék a kontárkodást Nyíregyházán és megyeszerte elburjánzott a kontárkodás. Falvainkban leginkább az épí­tőiparban, szabó-varró és cipő­iparban találunk sok kontárt, s a megye székhelyen minden szakmában búrjánzik az ipar- engedély nélküli illegális mun­kavállalás. Kisiparosoktól és a lakosságtól egyaránt sok beje­lentés, panasz érkezik a ha­tóságokhoz. A kontárok legtöbb esetben nem vállalnak olcsóbban mun­kát, mint a kisiparos, vagy a ktsz, de munkájuk minősége nagyon kifogásolható. Több esetben tesz panaszt a kontár­ral dolgoztató szerencsétlenül járt ember, hogy a kontár be­csapta, elpocsékolta az anyagot, rossz minőségű munkát végzett, kárt okozott. Az ilyen, drága tanulság a lakosságnak! Leg­többször azért dolgoztatnak kontárral egyes emberek, mert azt gondolják, hogy jól járnak vele, mert aki nem fizet adót, az nyilván kevesebbért vállal. Ez egyébként büntetendő cse­lekmény, mert a kontárok te­vékenysége törvénytelen, s aki segíti a munkájukat, részese az adócsalásnak, és sok esetben hozzájárul csalásokhoz, lopá­sokhoz. A gombamódra szaporodó kontárok tevékenységére elég, ha megemlítjük, hogy csupán a nagykállói járásban mintegy 200 kontár ellen indított eljá­rást az iparhatóság. Az elkob­zott szerszámok nagy tón.ege tanúsítja, hogy a többi jáiás- ban sem tétlenkednek a tör­vénytelen munkavállalók. Saj­nos a legtöbb kontár a válla­latoktól kerül ki. Még rosszab képet mutat a szakmát nem tanult kontótok tevékenysége. Tudun!- varró­nőkről, akik iparengedély nél­kül egy egész községet látnak el varrással, s még — a jövő kontárnemzedék biztosítása ér­dekében! — tanulókat is tarta­nak, akiknek természetesen • nem hogy megadnák a törvény által a tanulóknak biztosított kedvezményeket, hanem még a tanulók szülei fizetnek nekik a tanításért. A kétlakiságnak ér­dekes példájával találkoztunk a Nyíregyházi Sütőipari Vál­lalat egyik pék dolgozójánál, aki mellesleg a kárpitos mun­kára specializálta magát La­kásán műhelyt rendezett be, amelyben kisiparost megszégye­nítő mennyiségű kárpitos mun­kát végez ipar nélkül, adófi­zetés nélkül, évek óta za< arta- lanul. A városban a kontartevé- kenyseg ellenőrzése lényegeden clhanyagoltabb, mint a járá­sokban. A városi iparhatóság kevés létszám miatt csak igen kis mérvű ellenőrzésre képéé. Szükséges, hogy a kontárokat ellenőrző bizottságok számát növeljék, de még szükségesebb az, hogy a tettenért és felelős- ségrevont kontárt szigorúan büntessék meg úgy. hogy ne legyen kedve többet hasonló tevékenységet végezni, Két-há- rom vagy ötszáz forintra meg­büntetett kontárok nevetnek magukban, mert ilyen „bünte­tés” mellett továbbra Is érde­mesnek tartják a kontárkodást folytatni, hiszen többezer fo­rint jövedelmet is zsebre vág­nak. Most, hogy ez a kérdés Istnéi élesen felvetődött, az illetéke­seknek erélyesebb Intézkedést kell tenniök, hogy ebbetí” az irányban is renűet teremt­sünk! 5

Next

/
Thumbnails
Contents