Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-20 / 274. szám

Névadó és sásslóavató

ünnepséget tartottak november 13-án Ibrányban. A nyíregyházi járási munkasör szazad ünnepélyes keretek között vette fel az ellenforradalom alatt vértanúként elhitt)t Sziklai Sándor nevét. Képünk az ünnepség egyik pillanatát örökítette meg: Ökrös László, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának munkatársa felolvassa az országos parancsnok elvtars diszparancsát.

(Kopka J. felv.)

Egy mikádó kálváriája

(avagy a hodászi „csalóka játék“ — nemvárt csattanóval)

Bejelentés érkezett a közelmúltban a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz, amelyből kitűnt, hogy a hodászi fmsz iparcikk boltjában sorozatos árdrágítást hajtanak végre, becsapják, meglopják a dolgozókat. Többen emlékeznek még arra a veszeké- désszerü vitára, amely egy vásárló és a bolt vezetője között

Kibújik a sa

Mivel Vincze Miklós boltvezető — mint oly sokszor — az ellenőrök megjelenésekor sem tartózkodott a boltban, nem lett volna túlságosan feltűnő, hogy a kiszolgálásban az egyébként pénztárosi munkakört ellátó Konkoly József né is segédkezett. Csakhogy: egy kilogramm szeget 12,30 forint helyett 13,60-ért, egy darab kerékpárcsengőt 14 helyett 17 forintért, 20 fillér értékű szelepgumit egy forintért számlázott, s a kért tételt 35,30 forintos hatósági ára helyett öszzajlott le. A vevő 90 forintos gyermekmelegítot vásárolt és a 90 forint helyett 120-at fizettette* ki vele. Reklamálás, hosszas vitatkozás után kapott csak visz- sza a vásárló 15 forintot. Ez :sak egy példa a sok panasz közül, amely az Állami Kereskedelmi Felügyelőséget a behatóbb ellenőrzésre késztette.

ög a zsákból

szesen 40 forint 40 fillérért próbálta eladni. Ráadásul a „lázas szorgalom” közepette Konkolyné „elfelejtette” a vásárlási tételt leblokkolni és a kasszalapra bevezetni. Vagy talán a boltvezető távolléte alatt nem tartotta szükségesnek ezeket a „formaságokat”.

Tóth Zoltánná eladósegéd — több hiányosság mellett — éppen a néhány fillér értékű hajtűvel bizonyította be, hogy az ő boltjukban teljes a dolgozók „egyetértése”. Dupla áron adta a hajtűt — az ellenőröknek.

voltak eléggé „elővigyázatosak*’: ottmaradt a blokkon a budapesti vállalat pontos címe... És a. mir kádó kálváriája tovább szövő- . dött. Néhány nappal később Vincze újabb árral tisztelte meg a kabátot: mostmár 1160 forintról értékelte le 860-ra. S mivel evés közben jöri meg az étvágy: a,lel-, tárba 860 forintot írtak és a ka-' báton 890 forintos árat tüntettek fel.,.

Ezek után érthetővé válik az- is, hogy a leértékelés napjaiban miért volt olyan túlbuzgó a bolt' Vincze Miklós áltál vezetett'- kollektívája, amikor az egyébként nagyon keresett, nőj száras cipőket 300 forint helyett 260-ért lehetett árusítani. Egyetlen igazoló blokk sincs a bolt birtokában, amely azt bizonyítaná, hogy valóban az előírt olcsó áron to-, vóbbítolták-e száras cipókét.

,,Jó munkáért”* —r példás büntetés

178 és félezer kötet könyvet, több, mint 4 ezer diafilmet kölcsönöztek egy ev alatt Nyíregyházán

Igen örvendetes az a statisztika, amely megmutatja, hogy Nyíregyházán az utóbbi év alatt a belterületi könyvtárakból 163 600, a letéti könyvtárakból pedig közel 15 ezer kötet könyvet kölcsönöztek. így összesen 178 és félezer kötetnyi könyvet kölcsönöztek a városi könyvtárak. A könyvkölcsönzés mellett 4137 diafimköl- csönzés volt az elmúlt egy esztendőben, örvendetes tény, hogy a .megyei könyvtár a kellően fejlesztett színműtára mellé kottatárat is létesített.

).

______________________________________________________

Több vason mikulás és csokoládéié eség érkezett

Még több, mint két hét van . hátra a télapó ünnepéig. A FŰSZERT Vállalathoz már megérkeztek az ajándékok: több vagon csokoládé mikulás és csokoládéféleség. A mikulások 2 dekától 25 dekásig kaphatók. Eddig 3 vagonnyi piros szaloncukrot is kiszállítottak a boltokba. Az ünnepig még több vagon édességre, többek közt fügére is „számítanak” a FÜSZÉRT-nél.

Ödön járási főszolgabírót Keme- esén, aki készséggel velünk jött és bejártuk Vasmegyer, Beszte- rec, Kék és Demecser községeket. Általánosságban jelenthetem,

hogy a helyzetjelentésemben foglalt adatok mindenben igazolva lettek, az egyes községeknél bemondott mennyiségek, valamint a még ma is lábon álló meny- nyiség hozzávetőleges mennyiség, fedezi a bejelentett mennyiségeket.

Vitéz Szabó István szaktanár megállapított azt, hogy a még lábon álló mennyiség ma már kísérletezés céljára egyáltalán nem alkalmas és másra, mint birka etetésre, fel nem használható. A községekben az egyes házaknál tartott helyszíni szemléknél megállapítottuk, hogy a káposzták legnagyobb részét felületesen, pusztaföldön rakták össze, tenge- ricsutkával takarták le. Ezek a káposzták már fent erősen fagyosak, a felső fejek a torzsájukig át voltak fagyva. A besztercei bíró bemondása szerint takarmányozásra használják, bár teheneknél nem alkalmas nagy mennyiségnek adása, mivel a káposzta a tejen érzik. Demecser községben László Albert főbírónál és Elek Endre földbirtokosnál találtunk 5 vagonra tehető mennyiséget, amely mennyiség vermelve v-m es ami ma is teljesen jó állapotban van...

... A mai helyzetet és árakat vizsgálva a következőket állapítottuk meg:

Egy magyar hold megművelési költsége a következő árakba kerül.

(Egy holdon kb. 100 mázsa, azaz egy vagon káposzta terem).

1. Egy magyar hold földnek a szántása — — — p, io,—

2. Trágya — — — P. 10,—

3. Kiüllelés hat napszám — —

— — — — — — P. 12,7—

4. Kétszeri kapálás, 12 napszám — — — — — — P. 24,—

5. Egy magyar holdról átlag 100 mázsa termés várható, ennek levágása, tisztítása és 12 fuvar a vasúthoz és napszám— P. 36,—

6. Adó — — — — P. 4,—

összesen — — P. 96,—

96 pengőbe kerül egy hold földnek a megmunkálása a föld értékét figyelembe sem véve és ezzel szemben ebben az esztendőben megállapítandó, hogy 100 mázsa, azaz egy vagon káposzta az ősz folyamán 25 pengővel sem volt már az utolsó napokban értékesíthető és mint a helyzeti jelentésemből is kitűnik, Deme- cseri Ipartelepek rt. 80 vagon káposztát dolgozott fel, melyet a telepre beszállítva mázsánként termelőtől 25 fillérért vett meg.”

1933 július 1-én rendkívüli közgyűlést tartott a gégényi községi képviselőtestület, amelynek 33/ 1933 kgy. jelzésű jegyzőkönyvében a következőket olvashatjuk:

„Községi elöljáróság arra való tekintettel, hogy Gégény község gazdaközönségének és részes földmunkásainak tulajdonképpeni jövedelmet hozó megélhetését és adózó lehetőségét biztosító termelése elsősorban a káposzta termelés, ez eddig az utóbbi időben az értékesítés lehetetlensége folytán nemhogy a megélhetést és adózási lehetőséget nem biztosította, de annak megmunkálását és vasútállomásra való kifuvarozását figyelembe véve a ráfordított munka és fuvar ráfizetéssel járt — szükségesnek látja, hogy a folyó évi őszi káposzta termelés normális értékesítésének lehetőségét biztosító kérelmek már most terjesztessenek elő.

Képviselőtestület az elöljáróság bejelentését helyesléssel veEgy kis „‘szőrszál hasogat ás**

Az árdrágítás ténye beigazolódott. Ehhez párosul még az a nagyon is kétes szándékú módszer, melynek alkalmazásával a hodászi textil és vasműszaki boltban felrúgták a kereskedelem legelemibb szabályait is. Minden egyes árun fel kell tüntetni a fogyasz-' tói árat. (Ezzel a hodászi boltban csak itt-ott találkoztak az

ellenőrök!) Az eladott árukról szabályszerű blokkot kell kiállítani. (A kasszalapon szereplő 110 vásárlási tétellel szemben mindössze 47 blokkot tudtak felmutatni a boltiak.) Az osztályos árukat elkülönített blokkolással kelt értékesíteni. (Ennek a nyomát sem lehet fellelni a Vincze Miklós által vezetett boltban!!!)

Árulkodó belük

A nyáron például leltárba vert- ,ek egy mikádó kabátot, 1050 forintos áron. A kabátot — késöb- )i bizonyító igazolás alapján is — ktsz készítette. Vinczéék azon-, ián „szebbnek találták” az állami ruhaipar címkéjét, és azt os árral. Bár gondoltak az eset- eges ellenőrzésre is és ezért az tűzték a mikádóra, — 1200 forinszi tudomásul, azt a község érdekében helyesnek és nagyon szükségesnek tartja és az elmúlt évek káposztatermelése értékesítési nehézségeinek szomorú tapasztalatait leszűrve megállapítja, hogy a káposztatermés árát csaknem 100 százalékban a szállítással és értékesítéssel kapcsolatban felmerülő költségek emésztik fel.

Köztudomású, hogy a káposztatermeléssel foglalkozó Gégény, Demecser és Kék községek határának nagy része kizárólag csak káposzta termelésre használható, azokban a földekben más termelésére áttérni nem lehet, így a káposzta termelésbe egyenesen bele vagyunk kényszerítve.

Mint minden gazdasági terménynek, úgy a káposztának ára is jóval alatta van a korábbi elért áraknak, ezt azonban, mint az általános súlyos gazdasági helyzettel kapcsolatos tényt minden zúgolódás nélkül tudomásul kell vennünk, de nem lehet észrevétel nélkül megnyugvással tudomásul venni azt, hogy a gazdának befektetése, a földet megmunkáló részes munkásának fáradságos munkája tisztán és ki- rárólag csak a szállítással és értékesítéssel kapcsolatban felmerülő költségek biztosítását szolgálja, a nagy gondok és nehézségek árán megtartott vagyonállag az arra eszközölt befektetések, s nagyon sokszor alig száraz kenyérén végzett nehéz munka a legszükségesebb minimális létfenntartási szükségletet sem biztosítja...”

A képviselőtestület ezután bizonyos szállítási kedvezményeket kért a kormánytól. Ezt természetesen nem kapták meg. De nem is ezen múlott a gazdálkodás jövedelmezősége! Hanem a kapitalizmuson, magán a kisparcellás kapitalista gazdálkodáson ...

(Folytatjuk).

állami ruhaipari cimke tetejéről levágták a cégjelzést, mégsem

— Élen Vincze Miklós boltvezetővel sereg szabálytalanságot követtek el a bolt dolgozói, az emberek szeme láttára Igyekeztek jogtalan pénzösszeghez jütni. Az ÁKF a súlyos pénzbírság mellett gyors, hathatós intézkedéseket tesz a hodásziak jogos panaszé- , nak orvoslására. Mindezek, mellett figyelmeztetés is a hodászi. „csalóka játék” amiből' a kereskedelem dolgozóinak-okulni kell. Hodász lakosságának éberségé váljék követendő példává, ,

Szigorúan büntessék a kontárkodást

Nyíregyházán és megyeszerte elburjánzott a kontárkodás. Falvainkban leginkább az építőiparban, szabó-varró és cipőiparban találunk sok kontárt, s a megye székhelyen minden szakmában búrjánzik az ipar- engedély nélküli illegális munkavállalás. Kisiparosoktól és a lakosságtól egyaránt sok bejelentés, panasz érkezik a hatóságokhoz.

A kontárok legtöbb esetben nem vállalnak olcsóbban munkát, mint a kisiparos, vagy a ktsz, de munkájuk minősége nagyon kifogásolható. Több esetben tesz panaszt a kontárral dolgoztató szerencsétlenül járt ember, hogy a kontár becsapta, elpocsékolta az anyagot, rossz minőségű munkát végzett, kárt okozott. Az ilyen, drága tanulság a lakosságnak! Legtöbbször azért dolgoztatnak kontárral egyes emberek, mert azt gondolják, hogy jól járnak vele, mert aki nem fizet adót, az nyilván kevesebbért vállal. Ez egyébként büntetendő cselekmény, mert a kontárok tevékenysége törvénytelen, s aki segíti a munkájukat, részese az adócsalásnak, és sok esetben hozzájárul csalásokhoz, lopásokhoz.

A gombamódra szaporodó kontárok tevékenységére elég, ha megemlítjük, hogy csupán a nagykállói járásban mintegy 200 kontár ellen indított eljárást az iparhatóság. Az elkobzott szerszámok nagy tón.ege tanúsítja, hogy a többi jáiás- ban sem tétlenkednek a törvénytelen munkavállalók. Sajnos a legtöbb kontár a vállalatoktól kerül ki.

Még rosszab képet mutat a szakmát nem tanult kontótok tevékenysége. Tudun!- varrónőkről, akik iparengedély nélkül egy egész községet látnak el varrással, s még — a jövő kontárnemzedék biztosítása érdekében! — tanulókat is tartanak, akiknek természetesen • nem hogy megadnák a törvény által a tanulóknak biztosított kedvezményeket, hanem még a tanulók szülei fizetnek nekik a tanításért. A kétlakiságnak érdekes példájával találkoztunk a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat egyik pék dolgozójánál, aki mellesleg a kárpitos munkára specializálta magát Lakásán műhelyt rendezett be, amelyben kisiparost megszégyenítő mennyiségű kárpitos munkát végez ipar nélkül, adófizetés nélkül, évek óta za< arta- lanul.

A városban a kontartevé- kenyseg ellenőrzése lényegeden clhanyagoltabb, mint a járásokban. A városi iparhatóság kevés létszám miatt csak igen kis mérvű ellenőrzésre képéé. Szükséges, hogy a kontárokat ellenőrző bizottságok számát növeljék, de még szükségesebb az, hogy a tettenért és felelős- ségrevont kontárt szigorúan büntessék meg úgy. hogy ne legyen kedve többet hasonló tevékenységet végezni, Két-há- rom vagy ötszáz forintra megbüntetett kontárok nevetnek magukban, mert ilyen „büntetés” mellett továbbra Is érdemesnek tartják a kontárkodást folytatni, hiszen többezer forint jövedelmet is zsebre vágnak.

Most, hogy ez a kérdés Istnéi élesen felvetődött, az illetékeseknek erélyesebb Intézkedést kell tenniök, hogy ebbetí” az irányban is renűet teremtsünk!

5