Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-15 / 269. szám

Nők Akadémlája — 200 gazdasszony kőr- Pagadóórák,-jogi előadások, szülők iskO' Iája — Ankétok az'oktatási reformról

Anti a Megyei Nőtanács

oktatási tervében szerepel

Elkészült a Megyei Nőtanács oktatási mupkaterve, mely meghatározza azokat a tennivalókat, amelyek végrehajtása hozzásegíti a' nötanácsok tagjait, aktivistáit, a mozgalomban dolgozó asz- szonyokat, hogy politikai, szakmai és általános műveltségüket tovább növeljék.

Az 1960—61-es oktatási évben is — ..mint korábban —

egyik legjelentősebb és bevált oktatási forma a gazda- asszony kör. Ezekből a tavalyi tapasztalatok alapján *00-at szerveznek a megyében.

ízeken azok az asszonyok vesznek. részt, akik elfoglaltságuk és más egyelj munkájuk miatt nem tudnak bekapcsolódni a rendszeres tanulásba. - A szabó-varró, kézimunka, játékkészítő, sütő-fő- zŐ-tanfolyamok keretében viszont tudják biztosítani a tanításukat, nevelésüket A szakkörök befejezése után a • járási székhelyeken és nagyobb községekben mintegy 15 bélven kiállítást rendeznek.

Több feladat vár a járási művelődési bizottságokra is. A könyvtárak ,és a járási nőtanácsok közös rendezésében

könyvismertetőket tartanak *’ nőolvasók részére.

Ebben a hónapban a kisvárdai, mátészalkai és a fehérgyarmati Tárásokban, ezek tapasztalata alapján pedig decemberben és januárban . a többi járásban rehdézpek ilyet Nyíregyházán, Kisvárdán és Mátészalkán megszervezik a Nők Akadémiáját, melyngk előadásai között olyan kérdések is szerepelnek majd, amelyeket az asszonyok kívánnak.: •"

Egy hárommilliós téesz hózatójón

A nőtanácsok aktivistái részére külön 9 előadásból álló sorozatot tartanak politikai és más aktuális kérdésekről.

Nagy gondot fordít a megyei nőtanács munkatervéuen a nemrég megjelent,, oktatási reform ismertetésére, s arra, hogy ezt minden szülő megértse. Ezért a nőtanácsok a szülői munkaközösségekkel együtt Nyíregyházán és a járási székhelyeken nevelési ankétokat tartanak, és sok helyen újból beindítják a szülök iskoláját is. Tervbe vették azt is, hogy az SZMK munka javítása érdekében decemberben az SZMK elnökök részére a Megyei Tanács Művelődési Osztályával közösen tanácskozást tartanak mintegy 150 résztvevővel. .

Különös gondot fordítanak a

termelőszövetkezeiben dolgozó asszonyok képzésére, nevelésére.

Gondoskodnak arról, hogy a kü- j lönböző ‘ bentlakásos tanfolyamokra megfelelő számban küldjenek nőket az illetékes szervek, j Nyíregyházán és főleg a szövetkezeti i községekben a Hazafias1 Népfronttal közösen mezőgazda- sági témájú előadásokat szerveznek, r melyek megtartására mezőgazdasági szakembereket kémek meg.

Ezenkívül.

jogi témájű és egészségügyi jellegű előadásokat is tartanak az asszonyok részére,

rendszeresen tartanak részükre fogadóórákat. A jogi bizottság tagjai előadásokat ’ tartanak a termelőszövetkezeti asszonyok részére kötelességeikről s a nőket érintő kérdésekről.

Nem kis dolog egy közös gazdaság éves tervét összeállítani, még kevésbé kis dolog azonban egész évben úgy gazdálkodni, hogy ezt a tervet év végén is nyugodtan elő lehessen venni, mégpedig abban a tudatban, hogy az abban megszabott' célkitűzéseket egészében véve, teljesítettük is.

A nyíregyházi Dózsa Tsz-ben

nem voltak bátortalanok a tervezésnél. Előjáróban csak annyit, hogy egy munkaegységre összesen 51 forintot terveztek. Annak az elemzése, hogy hogyan Valósítsák meg ezt az 51 forint körüli munkaegység értékét, nagyon nagy munkát igényelne és még talán korai is lenne, csupán néhány eredményt említünk meg egészen röviden.

Néhány adat

Búzát 196 holdon termeltek, átlagtermésük csaknem 19 mázsa holdanként. Rozsból még sokkal jobb az átlaguk; 22,6 mázsa holdanként. Árpából szintén húsz mázsán felül van a holdankén- ü átlag. A tagoknak 15 vagon búzát 7,5 vagon rozsot osztottak ki a teljesített munkaegységekre. Az államnak négyezer mázsa búzát rozsot és árpát adtak el. Ehhez még csak annyit, hogy már évek óta géppel — kombájnnal — aratnak mindent az utolsó szálig, a tagoknak egy kaszavágást sem kell tenniük. Jövőre még jobb átlagokra számítanak, különösen a 117 hold szovjet búzából.

Kukoricatermelésükkel teljesen külön kellene foglalkozni jelentőségénél fogva. Itt éppen csak az említésre van mód. Az úgynevezett többszálas művelést honosították meg ebben az évben. A növénytermelők közül azonban sokan nem bíztak a sikerében, nem hagyták meg a megfelelő tőszámot. Volt olyan hold — nyilván az új módszer híveinek művelésében — amelyen 23 700 volt a tőszám és az eredmény azt mutatta, hogy nem sok. Az egyik brigádjuk területén 85 mázsa csöves kukorica volt az átlagtermés holdanként. Az eddigi eredmények szerint 63 mázsa a holdankénti átlag. 250 hold fő- vetésen kívül van 35 hold másodvetésű kukoricájuk is. Azon

A HATÁRIDŐ LEJÁRT

Orsó Lajos és Sejkovszki Bertalan újíehértói lakosok évekkel ezelőtt költöztek be, mint lakók a 'Sztálin u. 21. szám alatti lakásba. Három éve annak, hogy a lakás, amelyben laknak, házigazdát cserélt, s a házigazdák a lakásból ki akarták költöztetni az ott lakó két családot. Meg kell jegyezni, hogy Orsó Lajosnak hét, Sejkovszki Bertalannak pedig három gyermeke van.

A jelenlegi tulajdonosok, Kósza Gyula és Varga Sándor 1958 II. 26-án a Járási Tanács Ipari és Műszaki Csoportjától kaptak egy határozatot 149/1958. szám alatt, mely szerint a lakás lebontható, ha üresen áíi. A tulajdonosok le akarták bontani a lakást, hogy megszabaduljanak lakóiktól.

Szükséglakást — de miért?

Ugyancsak a Járási Tanács előbb említett csoportja hozta azt a határozatot, nyilván a tulajdonosok kéryényezáse alapján, mely szerint a szóbanforgó lakást élet- veszélyesnek nyilvánította, s utasította a községi tanácsot, hogy a lakók számára szükséglakást biztosítson. Ez a határozat 1959. aug. 10-én látott napvilágot. A lakók a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz fordultak. A megyei NEB valóban figyelemmel kísérte az ügyet és kérte, hogy a Járási Tanács említett csoportja pontosan vizsgálja meg a lakók panaszát Meg is vizsgálta és a következő dolgokat állapította meg:

A szóbanforgó lakás életveszélyes és elbontása okvetlenül szükséges. Az életveszély elhárítására el is rendelték, hogy gerendákkal támasszák alá a roggyant falat, mely az életveszélyt ugyan nem szünteti meg, de az utcán járókat

megvédi. Továbbá megállapították, hogy kőalap nélküli, 100 éves lakásról van szó. (A lakás 30—40 méterre van az utcától, bent az udvarban.)

A megyei NEB szakértőket küldött ki, akik megállapították, hogy a lakást megfelelő átalakítással lakhatóvá lehet tenni, s indokolatlan annak elbontása.

Ez alatt a községi tanács szükséglakást jelölt ki a két család számára — a Járási Tanács ismételt utasítása alapján — a temetőben, egy korábban járványkórháznak épült helyiségben s felszólította a lakókat, hogy szükség esetén karhatalommal fogja őket kilakoltatni.

dkták, akták, akták .. .

Ismét közbeszólt a megyei NEB, s a Megyei Tanács Építési- és Közlekedési Osztályát kérte fel, hogy vizsgálja meg az ügyet és hozzon határozatot. Ez meg is történt, s a Megyei Tanács VB. Építési- és Közlekédési Osztálya — helyesen — határozatot hozott, mely szerint a lakás megfelelő javítási munkálatok után, rendszeres karbantartással évtizedekig lakható lesz, indokolatlan a lebontása, s a tulajdonos köteles a javíttatást 1960. augusztus 20-ig elvégezni. Utasította ugyanakkor a Járási Tanács Ipari és Műszaki csoportját, hogy ellenőrizze a tulajdonost, hogy betartotta-e a kitűzött határidőt.

Azonban nagypn tévednek,

•>kik azt hiszik, hogy ezzel végétért. a l~kásü«v. Korántsem, mert a tulajdonosok megpanaszolták a döntést, mely panaszt a Megyei Tanács 'Végrehajtó Bizottsága elutasítóba. . s értesítette Járási Tanács illetékes csr"sor'ját, hogy a korább’ ’hasítást hajtsa végre.

Cli határidő

A Járási Tanács pedig ú.iabb határidőt szabott ki a tulajdonosoknak, ahelyett, hogy a Megyei Tanács utasítása alapján elvégez-i tette volna a javíttatást a kitű-1 zött határidőre, s amennyiben a tulajdonos nem vállalkozott volna I a költségek megtérítésére, úgy a

lakbér terhére. Az új határidő,

amelyre a tulajdonosoknak el kellett készíteniük a javítást: 1960. november 10-e.

E sorok Írója személyesen győződött meg november kilencedikén, a késő délutáni órákban arról, hogy a szóban forgó lakáson a javításokat nem végezték el. Tehát a második határidő is eltelt anélkül, hogy a tulajdonosok ügyet vetettek volna a kiadott rendelkezésekre.

Itt ér véget a történet, mely szerint a Járási Tanács Ipari- és Műszaki Csoportja felelőtlenül nem szerzett érvényt a Megyei Tanács határozatának, s elősegítette, hogy a szóban forgó ház- tulajdonosok — akiknek egyébként rendes, szép lakásaik vannak — semmibe vegyék a reájuk vonatkozó határozatot. Nem számoltuk meg, hány akta született ebben az ügyben, bizonnyal sok. Viszont az aktáktól s a felesleges papíroktól a sokgyermekes családok feje fölött beázik a tető, továbbra is rossz a kémény... a tál pedig egyre közeledik...

Reméljük, hogy a Járási Tanács Ipari- és Műszaki Csoportja rövidesen végre fogja hajtani a Megyei Tanács Építési és Közlekedési Osztályának határozatát. Már csak azért is, mert a határidő lejárt!

(Bézi)

a területen, ahol előbb 65 mázsa

újburgonya termett holdanként, most legalább negyven mázsa csöves kukorica is lesz. Sokan fővetésű eredménynek is elfogadnák bizonyára! Értékesítési tervük 2,5 ezer mázsa kukorica májusi morzsoltban, jelenlegi tervük pedig az, hogy tízezer mázsa csöves kukoricát adnak el az államnak.

Miből v»n a jövedelem?

130 holdról 6,341 mázsa újburgonyát adtak el a MÉK-nek nagyrészt export szállításra. Negyven hold őszi burgonyájuk termése 110 mázsa holdanként, összesen 1 millió 149 ezer forintot kapnak újburgonyából, az őszit kiosztják a tagok között. Itt is külön kell megemlíteni a gépi munkát, mert alig igényel munkát az egész termelés. Az egész ásást géppel végezték.

Kertészetüknek termékeit nemcsak Nyíregyházán, hanem külföldön is vásárolták kora tavasztól. Paprikából, paradicsomból,

káposztából zöldségből, hagymából és a többi termékekből több vagonra valót adtak el a MÉK- nek. A negyven holdas öntözéses kertészet hatvan embernek ad munkát, az egész tsz-nek pedig jó jövedelmét, az egész bevétel tekintélyes részét.

23 ezer csirkét értékesítettek 115 mázsa súlyban nagyrészt a vállalatnak. Mindössze 3,5 ezret adtak el szabadon.

Amit még lehelne

Egész évi hízott sertés szerződésük 325 darab. Ebből eddig 130-at teljesítettek. Kétszáznégyet előreláthatólag januárban adnak át. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy annak ellenére, hogy szántóterületükhöz viszonyítva nem kevés a 325 hízó, ilyen kukoricatermés mellett sokkal nagyobb mértékben is foglalkozhatnának hizlalással. Egy kis akarattal legalább olyan szerepet játszhatnának Nyíregyháza húsellátásában is, mint zöldségéllá- tásában.

Évről évre gyarapszik a szövetkezet vagyona. Tavaly 12 forint beruházás esett minden munkaegységre. Ezt az évet kétmillió 658 ezer forint vagyonnal kezdték. Ebben az évben két Zetor- ral, pótkocsival, munkagépekkel, egy gárázzsal és egy csomózóházzal gyarapodott a szövetkezet vagyona, hogy csak a jelentősebbeket említsük, úgy hogy ösz- szes fel nem osztható közös vagyonuk értéke jelenleg meghaladja a 3 millió forintot.

GB.

Amiről kereset beszélünk; szülök és óvodások

KEVESET beszélünk az óvodáskorú gyermekek neveléséről — mondta a napokban egy édesanya. — Keveset beszélünk azért, mert csak a gyermekek egyrésze jár óvodába, a többi otthon él, ott éri el az általános iskolába lépés korát. De minden gyermek óvodáskorú, mielőtt iskolás lenne, • ezeknek a gyermekeknek a nevelése, gondozása legalább olyan fontos, mint az iskolás korúaké. Nem közömbös, hogy milyen első benyomásokat szereznek az életről, milyen „útra- valóval” lépik át az iskola küszöbét.

Nemrég megbeszélésre ültek össze a Csillag-utcai óvodások szülei, és az óvónők. A megbeszélés első legnagyobb tanulsága, hogy valóban, keveset beszélünk mi, szülők, a még iskolába nem járó gyermekeink neveléséről. Ma valahogyan úgy vannak ezzel az édesanyák és édesapák, hogy a gyermek minden kívánságát igyekszenek teljesíteni, s úgy gondolják, ez legfőbb szülői feladatuk. A mi korunk szülői, — akiknek nagyrésze még a Horthy korban nőtt fel, mint néma fogadalmat teljesíti: az én gyermekemnek legyen meg mindene, nem úgy mint nekem, magamnak volt. Sokan ezt olyan túlzásig viszik, ami már káros. A gyermek első szóra megkap mindent. hozzászokik, hogy csak kívánnia kell valamit, s később sírással is kicsikarja, amit akar. Az ilyen gyermek aztán igen sok csalódást visel el később.

„AZ ÉN GYERMEKEMNEK legyen meg mindene...” —

szép ez nagyon, de önmagában nem elég. És bizony, nagyon sokan gondolkodnak így, mondván, hogy az ilyen kicsi gyermek még csak játsszon, „ne ismerje meg, milyen az élet”. Dehát milyen az élet? Olyan félelmetes, rossz valami, amitől félni kell? Amitől félteni kell a gyermeket? Nem, dehogy r— ezt készséggel elismerik, ezek

a szülők is. „Csakhát még

olyan kicsi a gyermek”; Igaz, hegy képzetei még homályos; bizonytalan képet rajzolnak a gyermek elé a világról, de ha nem segítjük őt ebben a rajzolásban, félő, hogy hamis lesz a kész kép!

A Csillag utcai óvodában ennek alapján határozták el, hogy Szülők iskoláját rendeznek ebben az évben, S mivel a szülők átlátták a nevelés fontosságát, a szülői munkaközösség újjászervezését is komoly feladatként fogták fel. A munka- közösség már eddig is sokat segített, egy-egy család belső kérdéseit szívesen és szeretettel segítettek megoldani. Elsősorban a gyermek érdekében, de a szülők érdekében is. S hogy a szülői munkaközösség valóban nagy eredményekre képes, azt az élet már számtalanszor bizonyította. Hogy mást ne mondjunk: Nyírmegy- gyesen az, ital rabjává vált férfit sikerült kigyógyítani gyilkos szokásából. A férfi eladdig még gyermekei cipőjét is eladta, ha nem volt rriás pénz- szerzési lehetősége italra. Ma gyermekei szépen járnak, otthonában nyugodt, harmonikus légkör uralkodik. De ennél kisebb bajok is károsan befolyásolják a kisgyermek fejlődését. A szülői munkaközösségre tehát reális, konkrét feladatok várnak.

HASZNOS és tanulságos volt ez a megbeszélés, a Csillag utcai óvodában. Rámutatott, hogy bár a három-—hat éves gyermek élete játék, ezt a kis életet nem 6zabad játékként kezelni.

Kívánatos lenne, éppen e kicsi gyermekek érdekében, ha az óvodákban működő „szülök iskolája” nagyobb kapukat nyitna. S programja hozzátartozna egy-egy művelődési ház évi munkájához. S akkor eltűnne ez a nagyobbrészt még „fehér folt” gyermekeink ne-, velősének térképéről.

t