Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-15 / 269. szám

ŰJalka. JHálí izül&f&ldfén TELEVÍZIÓ OTTHONÁBA VARÁZSOLJA A SZÍNHÁZAT, MOZIT, HANGVERSENYT! FIGYELJE A TELEVÍZIÖ-MŰSORT AZ ÜJSÄGBAN, MERT ÉRDEKES ADÁSOK ESETÉN esténként 7—9-ig és vasárnap délelőtt 10—12 óráig műsort sugároznak az utca felé a nyíregyházi IPARCIKK KISKER VÁLLALAT rádióbolt kirakatából, Rákóczi u. 1. (3915) A békés építői ,i7 éhánv kilométernyire utunk ■f ” céljától, Fehérgyarmattól rövid időre megálltunk a csendes Sza­mos szomszédságában, Matolcson egy fehérre meszelt ház előtt. A tiszta, rendben tartott épületen márványtábla hirdeti: „S ház­ban töltötte gyermekkorát Zalka Máté. A kiváló író a nemzetközi munkásmozgalom hős katonája­ként harcolt és áldozta életét a szabadságért Űttörőpajtások vettek körül bennünket. Érdeklődve szemlél­ték az érkezett idegeneket. Meg­kérdeztem tőlük, hogy a legfia­talabbak mit tudnak róla, őrzik-e szívükben a hős tábornok emlé­két? Kérdésemre egymással ver­senyezve sorolták Zalka Máté életének legfontosabb epizódjait. Elmondták a pajtások, amit a hivatalos irodalom feljegyzett a hősről, aztán olyan történetekbe kezdtek, melyek csak a nagy­apák elbeszéléseiben szerepelnek. Sok kis történet már-már a me­sék birodalmába tartozik, a jobb életet áhítozó szegény emberek vágya, reménye volt mindez a felszabadulás előtt. Várták Zalka hazatérését, kinek vezérlete alatt egyszer majd véget vetnek a Kendi-bárók kiskirályságának, megszabadulhatnak a földbirto­kos botjától, sanyargatásától. Megilletődve hallgattuk a gyer­mekeket, s közben arra gondol­tunk, hogy Lukács táborno,c szü­lőföldjének népe méltó a nagy névhez. Nemcsak a dicső forra­dalmi hagyományok, a nem egy­szer gyilkos csendőrszuronyokkal való szembenézés a bizonyítéka ennek, hanem az elmúlt 15 esz­tendőben való helytállás, a mun­káshatalomhoz való töretlen hű­ség is. A járás dolgos népe mindig eleget tett adott szavának, min­dig elsőnek állt csatasorba, ha a párt szólította. Most azért lá­togattunk el ide, hogy a Zalka Máté nevét viselő, a megyében a kiképzés és a fegyelem terén a legnagyobb sikereket elért munkásőrökkel megismerkedjünk. V/Jikor Fehérgyarmatra érkéz- tünk, már gyülekeztek a járás munkásőrei. Pedig még több mint egy óra volt a gyűlés kez­detéig. Mindenki jóval korábban érkezett és serényen hozzálátott fegyvere tisztításához. Varga Sanyi bácsi még beszél­getésünk közben is karabélya csö­vét nézegette. — Olyan mint a tükör, — mondta elégedetten és felém nyújtotta a fegyvert. Varga elvtárs 60 éves, gyer­mekkori pajtása volt Zalka Má­ténak. — Hogy mit tudok róla? gondolkozik el egy pillatara. — Nagyon szerettük. Mindig velünk tartott, a télen-nyáron mezítlá­basokkal. Jaj volt annak a nagy­gazda fiának, amelyik bántani próbált, vagy hozzánk mert nyúlni. Egész kis önvédelmi csa­patot szervezett belőlünk. No, de ezek gyermekkori dolgok. Sokkal fontosabb tudni, hogy igaz em­ber vált belőle. Nagyon sajná­KELETM AGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szatmar meeyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapta. Felelős szerkesztő: Bálint Lajos. Kiadja: a Keletma gv 9 rar szag Lap­kiadó Váüalat. Felelős kiadó: farkas Pál, Szerkesztőség- Nyíregyháza. Sztálin tér 21. Tel- 16-70. 1S-7L 16-72. Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdanov u. I. Tel: 30-00. Kéziratot nem örzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál ét kézbesítőknél. SzaDoics-szatmar megye) Nyomda­ipari Vállalat. Nvjregyháza, Dózsa György u. á. lom, hogy nem érhette meg álma j beteljesedését. Sajnálom, hogy [ nem lehet itt közöttünk, mikor az ő szülőfalujában is ember lett a magamfajta egykori koldus parasztból. — 1956-ban, mikor a malmos, a jegyző, a pap diadaltort ült és rettegésben tartotta a falut, „sak lesütött szemmel mertem elmen­ni egykori barátom szülőháza előtt — mondta Varga bácsi. Azért fogtam fegyvert, hogy soha többet ne kelljen öreg fejjel szé­gyenkeznem. "Beszélgetés közben telepedett mellénk Osán elvtárs, a helybeli Győzhetetlen Brigád Ter­melőszövetkezet elnöke, — Jó volna, ha azt is megír­nák, — kérte egy kis szünetet kivárva — hogy a termelőszövet­kezetben dolgozó munkásőrök mindennapi kötelességük teljesí­tése köspen is a legkiválóbbak. Hogy csak egy néhány nevet em­lítsek: Tapasztó Pál, Piros Ber­talan, Szaklónczai József, auik a múlt évben is 400—450 munka­egységet szereztek. Soha még fi­gyelmeztető szóra sincs szükség. Amit rájuk bízok, afelől biztos lehetek. A dicséretet osztó tsz elnököt viszont a munkatársai dicsérik. Osán elvtárs 40—45 év körüli, magyaros bajússzal. Különöskép­pen az 56-os dolgait emlegetik. Egy héten keresztül éjt nappal­lá téve őrizte néhány társa segít­ségével a közös vagyont. Hány­szor felsóhajtott akkoriban: — Bárcsak egy puskánk volna, ami­vel megugrathatnánk a bitango­kat! A munkásőrök kivétel nélkül elismeréssel szólnak az egység két nő tagjáról: Balogh Mikiós- néról és Kiss Károlynéról. Ok is megállják a helyüket a férfiak mellett. Mindketten családanyák. Gyermekük nevelésével is törőd­niük kell. Munkahelyük a tsz- ben van. Nyáron egysorban arat­I tak a férfiakkal. A nötanács ! munkájának is aktiv résztvevői. Fáradtságról panaszkodni azon­ban senki sem hallotta őket. — Nem sajnáljuk az időnket — mondják. — Húsz évig húz­tuk az igát a báró birtokán. Nem akarjuk, hogy gyermekeink­nek valaha is hasonló sors jus­son, hogy meg kelljen kóstolniuk a szolgaság keserű kenyerét. A ialubeliektől hallottuk, mert oda is kiszivárgott az eset híre, — hogy milyen, szeretettel gondoskodtak a járás munkás őrei idős elvtársukról, Mátyás Miklós­ról betegsége idején. Számtalan­szor felkeresték a távolabb eső Kölesén. A 60 éves doktort Hof­fer Ferenc, aki szintén munkás­őr, csaknem mindennap ott volt. Az idős orvos élénk tiltakozás­ba kezd, mikor azt kérdezzük, hogy nem esik-e nehezére a szol­gálat. — Csak nem akarnak ,,kiszu- perálni" ? — és sorolni kezdi, hogy tíz évig járta kerékpárral a kör­zetét és fel sem vette. Felugrik ő a betegéhez a leghidegebb éj­szaka is, ha szükséges. Valóságos élmény számomra egy-egy kikép­zési nap — mondta. — A kor­nyéken nekem mindenki ismerő­söm, barátom. Jó érzés tudni, hogy összetartozunk, hogy egy közös cél fűz össze bennünket. Mert hiszen 56-ról en Cs sokat tudnék beszélni ■— legyintett el­gondolkozva. A beszélgetéssel hamar e.lsza- ladt az idő. Odakinn „so- rakozót" kiáltanak. Elindul az egység. Felcsendül a nóta: „Mun­ka hadának a lépése dobog..." Gyermekek szaladnak az oszlop után. Egy szőke kisfiú büszkén mutatja pajtásának: — nézd a második sorban középen megy az én édesapám. Kecskovszki József. WaSSMMtHSMHIMMSSSSMSSWS« Széles szibériai országút vezet a bjelojarszki atomerőmű építé­séhez. Néhány kanyarodó a be­tonozott autóúton és elénk tárul Zarecsnij, a fiatal munkástele­pülés. A táj legfőbb jellegzetes­sége a rengeteg toronydaru. Közönséges munkanapon láto­gattunk el az építkezéshez, de az atomerőmű építőinek minden­nap van mivel büszkélkedmök. A bjelojarszki atomerőmű épí­tésénél a legmodernebb építő­technika az úr: a Szovjetunióban itt szerelnek össze először 15 ton­nás falblokkokat. A toronydaruk még 40 méter magasságban tartják a hatalmas betontömböket, de az építőbri­gádok lenn, a földön máris WH6MMM6MWW munkához látnak, — előkészítik a vasszerkezeteket és a reaktor­részleg legfelső helyiségének, a ventillációg központnak a burko- :óanyagát. E, központ magassága mintegy 53 méter lesz. A reaktor-részleg építését há­rom komplexbrigádra bízták. A origádok csaknem minden tagja -óbb szakmával rendelkezik,- Gyorsan, ügyesen dolgoznak. N. Kohno brigádja az építkezésnél elsőnek szerezte meg 3 kommu­nista munka brigádja címet... Csigalépcsőn és úgynevezett „függőúton” jutunk fel az épület tetejére. Több kilométernyire el­látni innen. A távolban épüle­tek és gyárkámények tárulnak elénk: Aszbeszt városa. Lenn, az épülő erőműtől nem messzire, víztárolót pillantunk meg, amit az építőmunkások létesítettek: Már befejezték a vízelzárógát utolsó részlegének betonozását, s ezzel elzárták az uráli Pisma fo­lyót. Az építkezésnél tálán a szere­lők végzik a legfelelősségtelje- sebb munkát, az atomreaktor összeszerelését. Már felállították az acélból készült biológiai vé­dőtartályt, a reaktor „bőrét”. A reaktor kútszerű mélyedése fe­lett ott függ a masszív acélfedő­lap. Egy-másfél hónap múlva meg lehet kezdem a műszerek és a reaktor szerelését. Közeledik az első uráli atom­erőmű üzembehelyezése, amely a Szovjetunió egyik legnagyobb erőműve lesz. Az építőmunkáso­kat, a szerelőket rövidesen fel­váltják az erőművet üzemeltető szakemberek. A legmodernebb technikával felszerelt villanytele­pen fognak dolgozni, fenyőerdő­vel körülvett szép, kényelmes kertvárosban fognak lakni. Egy­más után nőnek ki a földből az uráli erdőben a színes vakolat­tal borított sokemeletes lakóhá­zak. Pezseg a munka az uráli Pis­ma folyó erdőborította partjain, A békés atom építői hozták ide a lüktető életet. Mindazoknak, akik forrón szeretett, tragikus körülmények között elhunyt kisfiam, TIBIKÉ temetésén megjelentek, hálás köszönetét mondok. : Özv. Lóránth Sándorné. 39121 1900. november 13-től december 13-ig III MAGYAR HÓNAP Százezrek barátja, százezrek szórakoztató;*? a TELIVÍZIÓ (3913) 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents