Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-13 / 268. szám

Első számú teendő: a felvilágosítás, a betegségek megelőzése Az egészségügyi dolgozók megbeszéléséről Megyénk valamennyi dolgozó­ját érintő, közérdekű kérdésekről tartottak megbeszélést november 9-én Nyíregyházán, a megyei ta­nács kistermében a járási főorvo­sok, a kórházi igazgató főorvosok és a párt, a tanács, valamint a tömegszervezelek képviselői. Elő­ször dr. Moskovits Károly, a me­gyei tanács egészségügyi osztály- vezetője mondott vitaindító elő­adást. Moskovits elvtárs beszédének középpontjában az állt, hogy megyénk egészségügyi kultú­rájának emelésében milyen nagy jelentősége van, vagy lehet a felvilágosító munká­nak. Kétségtelen tény, hogy jelenleg szemmel láthatóan nő a megye lakóinak igénye, s ennek érdeké­ben nagyobb gonddal keli foglal­kozni a betegségeket megelőző felvilágosító, oktató munkával. Az őszi és téli napok, esték kedvező alkalmat kínálnak e fontos feladat megoldására, s arra, hogy a felvilágosító mun­kát még jobban kiszélesítsék Sza- bolcs-Szatmár megyében. Különösen sok teendő van az anya- és csecsemővédelem terén. De ugyancsak jelentős számú a légzőszervi megbetegedés, — ame­lyek csökkentésében, kiküszöbö­lésében elsőszámú teendő a fel- világosító munka. Ugyancsak elő­térbe kell helyezni a helyes táp­lálkozás mielőbbi megoldását, mint a betegségek egyik legered­ményesebb megelőzését. Az előadás további részében Moskovits elvtárs arra tért ki hogy még jelenleg is igen sok az Üzemi- és közúti baleset me­gyénkben. Megállapította, hogy a balesetek nagy százaléká­ban a túlzott alkoholfogyasz­tás idézi elő a problémákat, — éppen ezért az őszi-téli felvi­lágosító, nevelő munka során újra nagy súlyt kell helyezni az alko­holfogyasztás csökkentésére. Meg kell értetni a dolgozókkal, hogy munkaidő alatt mind az egyén, mind pedig a társadalom számára kedvezőtlen, több esetben tragi­kus hatással lehet a nagymérvű alkoholfogyasztás. E munkában az a nemes cél vezeti az egész­ségügyi dolgozókat, a felvilágo­sítást végző társadalmi munká­sokat, hogy egészséges életkörül­mények biztosításával teremt­sük meg a kiegyensúlyozott, terv­szerű és eredményes munka leg­alapvetőbb feltételeit. A vitaindító előadást a járási főorvosok, a párt, a tanács és a tömegszervezetek képviselőinek értékes hozzászólásai egészítették ki. A párt, a tanács, a szakszer­vezet, a nőtanács, a vöröskereszt He gyei vúliMsíniúnyi értekezletet tart ii MOSZ Kedden, Nyíregyházán a KIOSZ új székhazában tartják meg a KIOSZ megyei választmányi ér­tekezletét. A megyei vezetőség beszámolóját Medgyessi János megyei titkár tartja. A beszámoló foglalkozik az időszerű politikai események mellett a KIOSZ me­gyei választmánya legutóbbi ér-j tekezletén hozott határozatok végrehajtásával, a szervezet ered­ményeivel és problémaival, va­lamint a kisiparosságot érintő időszerű kérdésekkel. és az orvosegészségügyi szakszer­vezet, valamint a TIT képviselői ígéretüket adták, hogy minden segítséget megadnak az őszi-téli felvilágosító munka eredményé­hez. Elhatározták, hogy a megje valamennyi községé­ben rendszeresen kisebb és nagyobb egészségügyi előadá­sokat tartanak, ahol jó fel­készültségű előadók, az embe­reket leginkább érintő egész­ségügyi kérdésekről adnak hasznos felvilágosítást. A felvilágosító munka ezzel nem fejeződik be. Érdekes kezdemé­nyezésnek mutatkozik, hogy a kórházakban — kérdezz-felelek. vagy stúdió- műsor által — rend­szeresíteni fogják a betegségeket megelőző felvilágosító munkát. (a. s.) November 19-én ülést tart az országgyűlési képviselők megyei csoportja Az országgyűlési képviselők tanács vb elnökhelyettese, a nők­kel kapcsolatos kérdésekről Ko­vács Károlyné, a pőtanács me­gyei titkára tart beszámolót. A megyei képviselőcsoport T 961 évi munkájának' tervjavaslatát Bar- czi Gyula, a képviselőcsoport el­Szabolcs-Szatmár megyei csoport­ja 1960 november 19-én, délelőtt 9 órakor tartja rendes ülését Nyíregyházán, a TIT Zrínyi Ilona utcai nagytermében. Az ülésen a közoktatás hely­zetéről Gulyás Émilné, a megyei nőké ismerteti. Az egészségügyi miniszterhelyettes látogatása megyénkben Dr. Simonovits István, az egész- kereste fel, hogy képet kapjon ségügyi miniszter első helyette­se november 10-én ellátogatott Szabolcs-Szatmár megyébe. A miniszterhelyettes először a me­gyei párt- és tanács vezetőket Járdaépítés Idén mintegy 500 méter járdát készített Záhonyban mándoki ktsz egyik brigádja. megyénk jelenlegi egészségügyi helyzetéről. Ezt követően a párt­ós tanácsvezetők kíséretében el­látogatott a baktalórántházi tbc. szanatóriumba, a mátészalkai já­rási kórházba és a fehérgyar­mati kórház építkezéséhez. A mi­niszterhelyettes elégedetten álla­pította meg, hogy a tíz évvel eze­lőtt létesített mátészalkai járási rendelőintézet, valamint az évti­zedes múltra visszatekintő bak­talórántházi szanatórium szépen fejlődött. Az épülő új, 260 ágyas fehérgyarmati járási kórháznál azt az örömét fejezte ki, hogy ez a többmilliós létesítmény újra emeli majd a távoli megye egészségügyi kultúráját Ennek érdekében, mind az egészségügyi» mind az építésügyi minisztérium közös segítségére van szükség, hogy a kórház mielőbb megkezd­hesse munkáját. Mit takart a DISEMAGYAR? Szűkkörű értekezletre gyűltek a kormányzó legbelsőbb emberei: Bárdos­sy miniszterelnök, Keresztes-Fischer és Radocsay miniszter, Károlyi Gyula, Esz- terházy Móricz és Rakovszky Iván, a Közigazgatási Bíróság elnöke. Bethlen is hivatalos volt, de az értekezletre tartva „elromlott" a gépkocsija és üze­nete szerint „később Jog értekezni a kor­mánnyal." A megbeszélésen a kormány­zói utódlás a fő téma. A jelenlévő urak egymás előtt fanyalogva beszéltek, nem nyilatkoztak őszintén, de nem is cso­da: Bárdossy önjelölt, Károlyi Gyuláról azt beszélik, hogy örökös felsőházi tag­gá való kinevezése egy nagyszabású po­litikai akció kezdete, miszerint ő a leg­alkalmasabb a magas közjogi méltóság betöltésére. Rakovszky végül is elunta a huza­vonát és így szólt: — Urak, ez a nagyfontosságú mél­tóság azt követeli tőlünk, hogy minden személyi, vagy pártszempontot félreté­ve tegyünk javaslatot — Ügy van!— helyeselt mindenki, de a másikra gondolt. — Véleményem szerint — folytatta Rakovszky — nincs alkalmasabb ember, mint Horthy István. Megdöbbent csend fogadta, de Ra­kovszky nem zavartatta magát. — A megfogalmazást szószerirt ér­tettem: nincs alkalmasabb ember — is­mételte. — A Kormányzó halála esetén ki tudna ellenállni a német nyomásnak, amely a njdlas irányzatot segítené? Csak Horthy István. Néki volna 'hatalma meg­akadályozni a katonaság esetleges puccs­kísérletét, senki máskak. A Horthy név­nek van olyan vonzóereje, hogy a nagy tömeget, amely önálló ítéletet formálni nem tud, egy jól választott jelszóval maga mögé sorakoztatja. — magyarázta. Ennyi dicséretre aztán Keresztes- Fischer is megszólalt. — Uraim, valóban így van — mond­ta — Rakovszky nem említette, de a ■Horthy-névnék külföldön is bizonyos el­különülő tartalma van a német irány­zattól, ez adott esetben hasznára lehet a nemzetnek. Én őt alkalmasnak tartom — fejezte be. — Igen — «rzólt halkan Bárdossy — a végleges rendezésnél,' ez alatt a bé­4. kekötést értem, könnyebb lesz meg­egyezni Horthy Istvánnal, mint akár Albrecht-tel, akár más kétségbeesett eg­zisztenciával, aki bizonyára mindent megpróbálna,.. Nem fejezte be a mondókáját és az így kétértelmű maradt. Az egyezség még­is megszületett. Annak alapján aztán február 9-én Bárdossy László miniszter­elnök a képviselőházban megbeszélést folytatott a pártok vezetőivel: Teleky Béla gróffal, Imrédy Bélával, Csia Sán­dorral, Matolcsy Mátyással és Zichy Já­nos gróffal. A pártok úgy nyilatkoztak, hogy megszavazzák a kormányzói utód­lásról szóló javaslatot, ha a Ház elé ke­rül. Imrédy és a nyilasok nem nyilatkoz­tak, hanem a javaslat ismertetését kér­ték és válaszukat későbbre halasztot­ták. Maguk közt persze megmondták: nem fogják a javaslatot megszavazni, mert ha királyság vagyunk, töltsék be a királyi széket, ha ezt nem akarják, akkor alakuljunk át kormányzósággá, de le kell zárni ezt a problémát. A háttér­ben ott állt a németek által támoga­tott Albrecht. Öt akarták államfőnek. Miért? Albrecht a nyilas pártot vinné uralomra és teljesítené a németek min­den kérését. Horthy iránt a németeknek nem volt bizalma. A bizalmatlanságra Horthy István rá is szolgált. Amikor Ribbentrop és Keitel Buda­pesten járt. Horthy István egy este mu­latni ment az Arizona mulatóba. Ez a szórakozóhely' volt a legkedveltebb ti- vornyázó fészke. Általában angolszász orientációjú urak társaságban ivott és folytatott politikai vitákat. Azon a bi­zonyos estén betért a mulatóba Dürer rémet protokollfőnök és Pajtás vezérka­ri alezredes. Amikor Horthy István meg­látta a német protokollfőnököt, odaug­rott a zenekar elé: — Játsszatok az angol himnuszt! — parancsolta. A zenekar engedelmeskedett. A né­met protokollfőnök kővé dermedve állt: Nem akart hinni a fülének, lehetetlen­nek tartotta, hogy egy szövetséges ál­lamban őt az angol himnusszal „fogad­ják.” Pajtás alezredes azonnal odalépett Horthyhoz. — Főméltóságú uram, kerüljük el a diplomáciai botrányt, rendelje vissza a zenét! — mondta. — Én? — Igen, főméltóságú uram, méltóz- tassék... — Nem! Ez a bosszúm, amiért Ribbentrop úr szóba sem állt velem, játsszátok — fordult a zenekarhoz. — Méltóságos uram, jelenteni fogom felettes hatóságomnak — mondta Pajtás alezredes és a felháborodott németek­kel együtt elhagyta a mulatót. Másnap Pajtás vezérkari alezredest letartóztatták és kihallgatása előtt vá­ratlanul meghalt. A német diplomácia mindent meg­tett Horthy István ellen. Tüzelte a nyi­lasokat, hogy velük fenyegetőzve arra kényszerítse a kormányzót: mondjon le dinasztikus tervéről. A képviselőházban folytatott beszélgetés után a nyilasok azonnal munkához láttak. Cél: megbuk­tatni Horthy dinasztikus terveit. Néhány rap múlva az egyetemeken, a hadsereg­ben, a minisztériumokban, de az utcá­kon is röpiratokat találtak. A röpirat i?y nyilatkozott: „...Hát mégis meg akarja tenni ez a rongy, gerinctelen, aljas, panamista csürhe azt, amit még mi sem akartunk az utolsó pillanatig sem elhinni, saját meggyőződésünk ellenére sem! Magyarország kormányzói székébe egy agyilágyult, deliriumos kéjenc se­lyemfiút akarnak ültetni ezek az angol­barát, szovjet-támogató, hazaáruló, bólo­gató Jánosok, ezek a minden emberi méltóságukból kivetkőzött lakájok...* stb. * Két nap múlva ezt a belső tájékoz* tatát adta ki a lapok részére a minis z- terelnökség sajtóosztálya: „...A rendőrség kinyomozta a Hort­hy István ellen kiadott gyalázkodó röp­cédulák szerzőit. Az Andrássy-úti nyi­lasházban tegnap rajtaütésszerű házku­tatást tartottak, s behozták a főlzapi- tányságra Omelka alezredest (egyenru­hában), Sütő, nyilas képviselőt, Kerekes volt képviselőt és egy csomó társukat a sokszorosító géppel és fölszerelésselt valamint sok kész röpirattal együtt.” A röpiraton túl más módszerekkel is dolgoztak a nyilasok. Például Sütő nyilasképviselő nyilt levelet küldött a Ház több tagjának és azzal vádolta ben­ne a magyar kormányt, hogy az a Nemzeti Bank aranykészletét Ameriká­ba csempészte, nehogy az a németek kezébe kerüljön. Hazaárulónak revezte Kereszt^s-Fischert, a meghalt Te^ky Pált, akik azon igyekeztek, hogy Ma* «varország „nagy barátait” kijátsszák. Cél: az utódlásról elterelni a figyelmet. A kormánypárt mindjárt összeült, és azon tanácskozott, hogyan lehetne Sütő képviselőt minél rövidebb úton letartóz­tatni. Eközben természetesen tovább folyt Horth-i dinasztikus tervének meg­valósítása. Bárdossy a háttérben mindent, megtett Horthy István megválasztásának kontrakarfrozására. Horthy István még­is kormánvzóhelvet+es lett. néhány nap­nál később rvytig Ullein-Revíczky a kö- 'mtkező kör tele fens-’öveget adta ki a lap­nak: .....Kérem a Főszerkesztő urat, hogy az új kormány megalakításával kapcso­latban a következő szempontokat szí­veskedjék kidomborítani: A kormány átalakítását kizárólag egy körülmény tette szükségessé és ez Bárdossy László miniszterelnök bekövet- keze-i betegsége...” (Folytatjuk) (— bőg —) Következő cikkünk: A „MÁS FÉL­LITERES” FŐHADNAGY HALÁLA. 9

Next

/
Thumbnails
Contents