Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-13 / 268. szám
Első számú teendő: a felvilágosítás, a betegségek megelőzése Az egészségügyi dolgozók megbeszéléséről Megyénk valamennyi dolgozóját érintő, közérdekű kérdésekről tartottak megbeszélést november 9-én Nyíregyházán, a megyei tanács kistermében a járási főorvosok, a kórházi igazgató főorvosok és a párt, a tanács, valamint a tömegszervezelek képviselői. Először dr. Moskovits Károly, a megyei tanács egészségügyi osztály- vezetője mondott vitaindító előadást. Moskovits elvtárs beszédének középpontjában az állt, hogy megyénk egészségügyi kultúrájának emelésében milyen nagy jelentősége van, vagy lehet a felvilágosító munkának. Kétségtelen tény, hogy jelenleg szemmel láthatóan nő a megye lakóinak igénye, s ennek érdekében nagyobb gonddal keli foglalkozni a betegségeket megelőző felvilágosító, oktató munkával. Az őszi és téli napok, esték kedvező alkalmat kínálnak e fontos feladat megoldására, s arra, hogy a felvilágosító munkát még jobban kiszélesítsék Sza- bolcs-Szatmár megyében. Különösen sok teendő van az anya- és csecsemővédelem terén. De ugyancsak jelentős számú a légzőszervi megbetegedés, — amelyek csökkentésében, kiküszöbölésében elsőszámú teendő a fel- világosító munka. Ugyancsak előtérbe kell helyezni a helyes táplálkozás mielőbbi megoldását, mint a betegségek egyik legeredményesebb megelőzését. Az előadás további részében Moskovits elvtárs arra tért ki hogy még jelenleg is igen sok az Üzemi- és közúti baleset megyénkben. Megállapította, hogy a balesetek nagy százalékában a túlzott alkoholfogyasztás idézi elő a problémákat, — éppen ezért az őszi-téli felvilágosító, nevelő munka során újra nagy súlyt kell helyezni az alkoholfogyasztás csökkentésére. Meg kell értetni a dolgozókkal, hogy munkaidő alatt mind az egyén, mind pedig a társadalom számára kedvezőtlen, több esetben tragikus hatással lehet a nagymérvű alkoholfogyasztás. E munkában az a nemes cél vezeti az egészségügyi dolgozókat, a felvilágosítást végző társadalmi munkásokat, hogy egészséges életkörülmények biztosításával teremtsük meg a kiegyensúlyozott, tervszerű és eredményes munka legalapvetőbb feltételeit. A vitaindító előadást a járási főorvosok, a párt, a tanács és a tömegszervezetek képviselőinek értékes hozzászólásai egészítették ki. A párt, a tanács, a szakszervezet, a nőtanács, a vöröskereszt He gyei vúliMsíniúnyi értekezletet tart ii MOSZ Kedden, Nyíregyházán a KIOSZ új székhazában tartják meg a KIOSZ megyei választmányi értekezletét. A megyei vezetőség beszámolóját Medgyessi János megyei titkár tartja. A beszámoló foglalkozik az időszerű politikai események mellett a KIOSZ megyei választmánya legutóbbi ér-j tekezletén hozott határozatok végrehajtásával, a szervezet eredményeivel és problémaival, valamint a kisiparosságot érintő időszerű kérdésekkel. és az orvosegészségügyi szakszervezet, valamint a TIT képviselői ígéretüket adták, hogy minden segítséget megadnak az őszi-téli felvilágosító munka eredményéhez. Elhatározták, hogy a megje valamennyi községében rendszeresen kisebb és nagyobb egészségügyi előadásokat tartanak, ahol jó felkészültségű előadók, az embereket leginkább érintő egészségügyi kérdésekről adnak hasznos felvilágosítást. A felvilágosító munka ezzel nem fejeződik be. Érdekes kezdeményezésnek mutatkozik, hogy a kórházakban — kérdezz-felelek. vagy stúdió- műsor által — rendszeresíteni fogják a betegségeket megelőző felvilágosító munkát. (a. s.) November 19-én ülést tart az országgyűlési képviselők megyei csoportja Az országgyűlési képviselők tanács vb elnökhelyettese, a nőkkel kapcsolatos kérdésekről Kovács Károlyné, a pőtanács megyei titkára tart beszámolót. A megyei képviselőcsoport T 961 évi munkájának' tervjavaslatát Bar- czi Gyula, a képviselőcsoport elSzabolcs-Szatmár megyei csoportja 1960 november 19-én, délelőtt 9 órakor tartja rendes ülését Nyíregyházán, a TIT Zrínyi Ilona utcai nagytermében. Az ülésen a közoktatás helyzetéről Gulyás Émilné, a megyei nőké ismerteti. Az egészségügyi miniszterhelyettes látogatása megyénkben Dr. Simonovits István, az egész- kereste fel, hogy képet kapjon ségügyi miniszter első helyettese november 10-én ellátogatott Szabolcs-Szatmár megyébe. A miniszterhelyettes először a megyei párt- és tanács vezetőket Járdaépítés Idén mintegy 500 méter járdát készített Záhonyban mándoki ktsz egyik brigádja. megyénk jelenlegi egészségügyi helyzetéről. Ezt követően a pártós tanácsvezetők kíséretében ellátogatott a baktalórántházi tbc. szanatóriumba, a mátészalkai járási kórházba és a fehérgyarmati kórház építkezéséhez. A miniszterhelyettes elégedetten állapította meg, hogy a tíz évvel ezelőtt létesített mátészalkai járási rendelőintézet, valamint az évtizedes múltra visszatekintő baktalórántházi szanatórium szépen fejlődött. Az épülő új, 260 ágyas fehérgyarmati járási kórháznál azt az örömét fejezte ki, hogy ez a többmilliós létesítmény újra emeli majd a távoli megye egészségügyi kultúráját Ennek érdekében, mind az egészségügyi» mind az építésügyi minisztérium közös segítségére van szükség, hogy a kórház mielőbb megkezdhesse munkáját. Mit takart a DISEMAGYAR? Szűkkörű értekezletre gyűltek a kormányzó legbelsőbb emberei: Bárdossy miniszterelnök, Keresztes-Fischer és Radocsay miniszter, Károlyi Gyula, Esz- terházy Móricz és Rakovszky Iván, a Közigazgatási Bíróság elnöke. Bethlen is hivatalos volt, de az értekezletre tartva „elromlott" a gépkocsija és üzenete szerint „később Jog értekezni a kormánnyal." A megbeszélésen a kormányzói utódlás a fő téma. A jelenlévő urak egymás előtt fanyalogva beszéltek, nem nyilatkoztak őszintén, de nem is csoda: Bárdossy önjelölt, Károlyi Gyuláról azt beszélik, hogy örökös felsőházi taggá való kinevezése egy nagyszabású politikai akció kezdete, miszerint ő a legalkalmasabb a magas közjogi méltóság betöltésére. Rakovszky végül is elunta a huzavonát és így szólt: — Urak, ez a nagyfontosságú méltóság azt követeli tőlünk, hogy minden személyi, vagy pártszempontot félretéve tegyünk javaslatot — Ügy van!— helyeselt mindenki, de a másikra gondolt. — Véleményem szerint — folytatta Rakovszky — nincs alkalmasabb ember, mint Horthy István. Megdöbbent csend fogadta, de Rakovszky nem zavartatta magát. — A megfogalmazást szószerirt értettem: nincs alkalmasabb ember — ismételte. — A Kormányzó halála esetén ki tudna ellenállni a német nyomásnak, amely a njdlas irányzatot segítené? Csak Horthy István. Néki volna 'hatalma megakadályozni a katonaság esetleges puccskísérletét, senki máskak. A Horthy névnek van olyan vonzóereje, hogy a nagy tömeget, amely önálló ítéletet formálni nem tud, egy jól választott jelszóval maga mögé sorakoztatja. — magyarázta. Ennyi dicséretre aztán Keresztes- Fischer is megszólalt. — Uraim, valóban így van — mondta — Rakovszky nem említette, de a ■Horthy-névnék külföldön is bizonyos elkülönülő tartalma van a német irányzattól, ez adott esetben hasznára lehet a nemzetnek. Én őt alkalmasnak tartom — fejezte be. — Igen — «rzólt halkan Bárdossy — a végleges rendezésnél,' ez alatt a bé4. kekötést értem, könnyebb lesz megegyezni Horthy Istvánnal, mint akár Albrecht-tel, akár más kétségbeesett egzisztenciával, aki bizonyára mindent megpróbálna,.. Nem fejezte be a mondókáját és az így kétértelmű maradt. Az egyezség mégis megszületett. Annak alapján aztán február 9-én Bárdossy László miniszterelnök a képviselőházban megbeszélést folytatott a pártok vezetőivel: Teleky Béla gróffal, Imrédy Bélával, Csia Sándorral, Matolcsy Mátyással és Zichy János gróffal. A pártok úgy nyilatkoztak, hogy megszavazzák a kormányzói utódlásról szóló javaslatot, ha a Ház elé kerül. Imrédy és a nyilasok nem nyilatkoztak, hanem a javaslat ismertetését kérték és válaszukat későbbre halasztották. Maguk közt persze megmondták: nem fogják a javaslatot megszavazni, mert ha királyság vagyunk, töltsék be a királyi széket, ha ezt nem akarják, akkor alakuljunk át kormányzósággá, de le kell zárni ezt a problémát. A háttérben ott állt a németek által támogatott Albrecht. Öt akarták államfőnek. Miért? Albrecht a nyilas pártot vinné uralomra és teljesítené a németek minden kérését. Horthy iránt a németeknek nem volt bizalma. A bizalmatlanságra Horthy István rá is szolgált. Amikor Ribbentrop és Keitel Budapesten járt. Horthy István egy este mulatni ment az Arizona mulatóba. Ez a szórakozóhely' volt a legkedveltebb ti- vornyázó fészke. Általában angolszász orientációjú urak társaságban ivott és folytatott politikai vitákat. Azon a bizonyos estén betért a mulatóba Dürer rémet protokollfőnök és Pajtás vezérkari alezredes. Amikor Horthy István meglátta a német protokollfőnököt, odaugrott a zenekar elé: — Játsszatok az angol himnuszt! — parancsolta. A zenekar engedelmeskedett. A német protokollfőnök kővé dermedve állt: Nem akart hinni a fülének, lehetetlennek tartotta, hogy egy szövetséges államban őt az angol himnusszal „fogadják.” Pajtás alezredes azonnal odalépett Horthyhoz. — Főméltóságú uram, kerüljük el a diplomáciai botrányt, rendelje vissza a zenét! — mondta. — Én? — Igen, főméltóságú uram, méltóz- tassék... — Nem! Ez a bosszúm, amiért Ribbentrop úr szóba sem állt velem, játsszátok — fordult a zenekarhoz. — Méltóságos uram, jelenteni fogom felettes hatóságomnak — mondta Pajtás alezredes és a felháborodott németekkel együtt elhagyta a mulatót. Másnap Pajtás vezérkari alezredest letartóztatták és kihallgatása előtt váratlanul meghalt. A német diplomácia mindent megtett Horthy István ellen. Tüzelte a nyilasokat, hogy velük fenyegetőzve arra kényszerítse a kormányzót: mondjon le dinasztikus tervéről. A képviselőházban folytatott beszélgetés után a nyilasok azonnal munkához láttak. Cél: megbuktatni Horthy dinasztikus terveit. Néhány rap múlva az egyetemeken, a hadseregben, a minisztériumokban, de az utcákon is röpiratokat találtak. A röpirat i?y nyilatkozott: „...Hát mégis meg akarja tenni ez a rongy, gerinctelen, aljas, panamista csürhe azt, amit még mi sem akartunk az utolsó pillanatig sem elhinni, saját meggyőződésünk ellenére sem! Magyarország kormányzói székébe egy agyilágyult, deliriumos kéjenc selyemfiút akarnak ültetni ezek az angolbarát, szovjet-támogató, hazaáruló, bólogató Jánosok, ezek a minden emberi méltóságukból kivetkőzött lakájok...* stb. * Két nap múlva ezt a belső tájékoz* tatát adta ki a lapok részére a minis z- terelnökség sajtóosztálya: „...A rendőrség kinyomozta a Horthy István ellen kiadott gyalázkodó röpcédulák szerzőit. Az Andrássy-úti nyilasházban tegnap rajtaütésszerű házkutatást tartottak, s behozták a főlzapi- tányságra Omelka alezredest (egyenruhában), Sütő, nyilas képviselőt, Kerekes volt képviselőt és egy csomó társukat a sokszorosító géppel és fölszerelésselt valamint sok kész röpirattal együtt.” A röpiraton túl más módszerekkel is dolgoztak a nyilasok. Például Sütő nyilasképviselő nyilt levelet küldött a Ház több tagjának és azzal vádolta benne a magyar kormányt, hogy az a Nemzeti Bank aranykészletét Amerikába csempészte, nehogy az a németek kezébe kerüljön. Hazaárulónak revezte Kereszt^s-Fischert, a meghalt Te^ky Pált, akik azon igyekeztek, hogy Ma* «varország „nagy barátait” kijátsszák. Cél: az utódlásról elterelni a figyelmet. A kormánypárt mindjárt összeült, és azon tanácskozott, hogyan lehetne Sütő képviselőt minél rövidebb úton letartóztatni. Eközben természetesen tovább folyt Horth-i dinasztikus tervének megvalósítása. Bárdossy a háttérben mindent, megtett Horthy István megválasztásának kontrakarfrozására. Horthy István mégis kormánvzóhelvet+es lett. néhány napnál később rvytig Ullein-Revíczky a kö- 'mtkező kör tele fens-’öveget adta ki a lapnak: .....Kérem a Főszerkesztő urat, hogy az új kormány megalakításával kapcsolatban a következő szempontokat szíveskedjék kidomborítani: A kormány átalakítását kizárólag egy körülmény tette szükségessé és ez Bárdossy László miniszterelnök bekövet- keze-i betegsége...” (Folytatjuk) (— bőg —) Következő cikkünk: A „MÁS FÉLLITERES” FŐHADNAGY HALÁLA. 9