Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-13 / 268. szám

Mii takart a díaxmagyur ? (5. oldal) ★ Hu Tan miből (4. oldal) XVII. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM Ara 70 fillér I960. NOVEMBER 13. VASÁRNAP. Családi vasárnap (9. oldalon) ★ Viharfelhők Kuba egén (10. oldal) Sziklai Sándor széliemében Ma vettsi lel Sxiklai Sándor nevet a nyíregyházi járás munhásőr-ssázada Bizonyára sokan ismerik me- gyénkben is az ellenfor­radalom hős vértanújának. Sziklai Sándor elvtársnak a ne­vét. Sziklai elvtárs szegényparaszt szülők gyermeke volt. Édesap­ját korán elragadta a tűdővész, s ő gyermekkorában élte a bé­resgyermekek nyomorúságos életét. Az első világháborúban mint katona, hadifogságba ke­rült. A hadifogolytáborban kényszermunlcára küldték, ahol Sziklai Sándor társaival, az 0T03Z munkások bíztatására sztrájliot szervezett. Ezért le­tartóztatták, de börtönőrei meg­szöktették a börtönből. Nagy- ezsgyinszkbe került, egy üzem­be, ahol megismerkedett Szá­múdig Tiborral, a Magyar Ta­nácsköztársaság későbbi nép­biztosával. Közelebbi kapcsolat­ba került az orosz munkások­kal, bolsevikokkal. S a bolse­vikok belőle öntudatos forra­dalmárt neveltek. Sziklai Sándor elvtárs a győz­tes szocialista forradalom után « bolsevik párt lelkes agitáto­ra lett. Hirdette programját a magyar hadifogolytáborokban, beszélt a magyar szegénység keserű életéről. A hadifoglyok az ö vezetése alatt indultak az ellenforradalmárok leverésére alakult Vörös Gárdába. Sziklai Sándor lett a szervezője és agi­tátora az I. Szamarai Kommu­nát Csapatnak, s a polgárhábo­rú végéig nem is tette le a fegy­vert. öntudatos magatartásáért már 1917-ben felvették a bol­sevik párt tagjai sorába, s az­után pártiskolát is végzett. El­végezte a középiskolákat majd a bölcsészkaron marxista filo­zófiát tanult. Négy év múlva mint párttörténet és filozófia szakos tanár hagyta el a Szverd- lov-egyetemet. 1928-tól 1932-ig a Szakszer­vezeti Intemacionáléban is dol­gozott, majd kitűnő eredmény­nyel végezte el a négyéves tisz­ti iskola esti tanfolyamát is. A Szovjetunióban töltött ese­ményekben gazdag húsz eszten­dő után Sziklai Sándor 1936 decemberében Spanyolországba 10azott, hogy segítse a spanyol nép harcát. Három év alatt a polgárháború szinte valamennyi frontját bejárta. Amikor Hitler fasisztái meg­támadták a Szovjetuniót, a francia hatóságok, ahová Szik­lai elvtárs emigrált — az afri- l<ai Dzsefál’oa száműzték kény­szermunkára. Innen a szovjet kormány szabadította ki diplo­máciai úton: 1943-ban érkezett újra Moszkvában és ismét felvet­te a Vörös Hadsereg egyenru­háját. Sziklai elvlársat a párt Ma­gyarországon különféle párt­munkákkal bízta meg. 1948-ban mint ezredes, a Honvédelmi Minisztériumban végzett poli­tikai munkát, majd 1953-ban a Hadtörténeti Intézet parancsno­ka lett. Az ellenforradalom első nap­jaiban látta, hogy munkakerü­lő suhancok fegyveresen próbál­ják terrorizálni a lakosságot. Feleségét, anyósát és két gyer­mekét elrejtette, ő pedig apó­sával, régi illegális pártmun­kással otthon maradt. Abban bízott, hogy okos szóval le tud­ja majd csillapítani a félreve­zetett embereket. Egyetlen re­volvere volt, apósa a fejszét készítette elő. 26-án délelőtt egy felfegyverzett, vérszomjas csoport, léhütő csőcseléktől kí­sérve üvöltözve körülfogta a há­zat. Sziklai Sándor elvtárs és apósa nem adták meg harc nél­kül magukat: leterítették a banda vezérét is és ádáz harcban hősi halált haltak mindketten a pártért. Sziklai Sándornak és apósának, Kiss Lajosnak becsületes, har­cos életét kioltották a fasiszta gyilkosok, de eszméjét nem tud­ták megölni. Ma délelőtt ünnepélyes kül­sőségek között veszi fel Sziklai Sándor elvtárs nevét a nyír­egyházi járás munkásőr-száza- da. A munkásőrök Sziklai Sán­dor hősiessége, példája nyomán akarnak élni, dolgozni, s az ő hősi példája nyomán védelme­zik a Magyar Népköztársaság­ban a dolgozók hatalmát... gy. i. gy Szervezettebbé, termelékenyebbé teszi munkájút a sütőipar Egy hasznos, jó értekezletről A megyében működő négy sü­tőipari vállalatról elmondhatjuk, hogy általában jól dolgoznak. De csalt általában! Azt szeretnénk, ha mind a négy vállalat kifogás­talan minőségű süteményt és ke­nyeret gyártana, továbbá, hogy sokkal szervezettebben és az egyre nagyobb termelékenység következtében is olcsóbban ter­meljen. Az igény, a követelmények és az adottságok összeegyeztetését, a rejtett tartalékok felkutatását szolgálta az az értekezlet, me­lyet a megyei tanács ipari osz­tálya a négy sütőipari vállalat vezetőségével a napokban meg­tartott. Sándor elvtárs, az ipari osztály vezetője dicsérte a válla­latokat, hogy az utóbbi hóna­pokban megtanultak jól takaré­koskodni, és közölte azt az igényt, hogy tanuljanak meg ha­sonlóan takarékoskodni a mun­kaidő minden percével. Elmon­dotta az ipari osztály tapaszta­latait. A vállalatoknál hiányzik a tudományos szintű technoló­gia, magas veszteségidövel termelnek, a termelés muta­tóit nem alkalmazzák alkotó módon a munka jobb meg­szervezésében. Különösen az utóbbi hónapokban látszik „erőlködés’, kapkodás a munkában, amit bizonyos fokig a sütőipari termékek iránti megnö­vekedett igény okozott, de amit “tokos intézkedésekkel meg lehet oldani. Az igazgató .elvtársak elmon­dották érveiket. Igazuk van ab­ban, hogy ugrásszerűen emelke­dik az igény és változik a kö­vetelmény a sütőipar munkájá­val szemben, amivel nem halad együtt a szükséges feltételek biz­tosítása. Ez a feladat azonban olyan, amit a vállalatok az ipari osztállyal együttműködve telje­síteni tudnak. És feltételen szükség van a négy vállalat munkájának jó ösz- szehangolására, a termelési feltételek egyszintre hozásá­ra, a vállalatok tapasztalatai­nak rendszeres kicserélésére. Ezt minden különösebb felhívás nélkül és „beruházás” nélkül tel­jesíteni lehet. Arról van inkább szó, amikor a szervezés' hiá­nyosságokat és a termelékeny­ség fogyatékosságait vizsgáljuk e vállalatoknál, — amire az érte­kezleten Kollonay Béla elvtárs, vb. elnökhelyettes felhívta a fi­gyelmet, — hogy jobb üzem és munkaszervezésre kell törekedni, a vezetőknek képességük maximu­mát kell adni a munkába. Ta­nulni egymástól és tanulni a könyvekből. Az elméletet megta­nulni, helyesen alkalmazni a gya" korlatban. Alaposan megbeszélték a sütő­ipari vállalatok feladatait az ipari osztályon megtartott érte­kezleten. Ha a javasolt intézkedési ter­vet körültekintően elkészítik és végrehajtják, szervezet­tebb, termelékenyebb lesz a sütőipar munkája. Ne tévesszék szem elől, hogy a legfőbb a termelékenység, de úgy, hogy a sütőipari termékek minősége tovább javuljon! Az értekezleten bér-norma, közgazdasági és termelési-műsza­ki bizottságot alakítottak. E bi­zottságok jó munkája emelni fogja a sütőipari vállalatoknál a vezetés színvonalát, javítani fog­ja a munkát. B dolgozók tanulásáról, a normahslyzet rendezéséről tárgyalt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Pénteken ülést tartott a Szak­szervezetek Megyei Tanácsa. Az ülésre meghívták az SZB titkáro­kat is. Az oktatási reformmal kapcsolatos szakszervezeti felada­tokat és az SZMT intézkedési tervét beszélték meg a technoló­giai előírások felülvizsgálásáról es a normák helyreállításáról. Az oktatási reformmal kapcso­latos beszámoló megállapította, hogy a megyében ezidö szerint mintegy 2500 felnőtt dolgozó végzi az általános iskola öt­nyolc osztályát. A szakszervezeteknek feladata, hogy a megyében teljesen meg­szűnjön az analfabétizmus, hogy minden munkást mozgósítson az általános iskola nyolc osztályának elvégzésére. Olyan állást foglalt az SZMT, hogy az oktatási tézi­sek megvalósítását társadalmi üggyé kell tenni. Ezen belül a szakszervezetnek nagy szerepe van. Az üzemekben szükséges az oktatási propaganda munka meg­Munkaverseny az őszi csúcsforgalom sikeréért a nyíregyházi állomáson Az idén az elmúlt évihez ké­pest mintegy 7—8 százalékkal több áru elszállítását kell megol­dania a nyíregyházi állomásnak. A szállítási feladatok gyorsüíe- ffiú végzését segíti elő az állo­máson dolgozó 6 szocialista, va­lamint e cím elnyeréséért serény- Tcedő 22 brigád versengése. Kü­lönösen a kocsik tartózkodásának csökkentésében, a tartalékmozdo­nyok gazdaságos kihasználásában, a küldemények időbeni beraká­sában, valamint a menetrend- szerinti közlekedés biztosításában érnek el szép eredményeket a brigádok. Az állomás forgalmi dolgozói három műszakban dol­goznak, s így három brigád kö­zött folyik szocialista munkaver- seny. Bem József nevét kapta a III. számú általános iskola Hazánk története nem szegény harcos, küz­delmes esztendőkben. S mi, magyarok, büszkék vagyunk arra a dicső szabadságharcra, amit őseink vívtak 1848—49-ben a magyar nép sza­badságáért az idegen és hazai elnyomók ellen. Ebben a harcban a magyar nép sok igaz barát­ra tett szert, olyanokra, mint Guyon, Damja­nich, s nem utolsósorban Bem apó, a hős len­gyel szabadságharcos tábornok. A magyar és lengyel nép hősi múltja során nem egyszer talált egymásra. Segítették egy­mást a Habsburgok és más idegen elnyomók el­len, de ez az igaz barátság csak napjainkban vált igazán valóra, amikor mind a két nép a szocializmusért harcol, a népek, országok béké­jéért, egyenlőségéért. Bem apót a magyar nép soha nem felejti el. S ezt Magyarországon nemcsak Bem apó lo­vasszobrai, a róla elnevezett utcák és terek, az iskolák történelemkönyvei, hanem az emberek beszéde, a magyar nép hálás szeretete bizonyít­ják. • A nyíregyházi III. számú általános iskola tegnap ünnepélyes keretek között névadó ün­nepséget tartott: az iskolát Bem apóról, a sza­badságharc hős lengyel tábornokáról nevezték el. A névadó ünnepségre meghívták a párt és a tanács megyei és helyi vezetőit, a lengyel nagykövetség képviselőit, a Művelődésügyi Mi­nisztérium képviselőit. Az iskola névadó ünnepélyét a Móricz Zsigmord Művelődési Ház nagytermében tartot­ták meg a koradélutáni órákban. Az ünnepi műsor a magyar—lengyel barát­ság jegyében zajlott le. Az iskola úttörői elhatározták, hogy elmé­lyítik barátságukat a lengyel Tamov város is­kolájának úttörőivel, s a nyári időszakban köl­csönös cserelátogatásra készülnek. Az ünnepély kapcsán az iskolában kiállítást nyitottak, ahol különféle lengyel sajtó-, könyv- és képdokumentációs anyaggal mutatják be a len­gyel nép életét, harcát, eredményeit. Az iskola úttörői nemcsak a szavakban, ha­nem tettekben is megőrzik Bem József hagya­tékát ... '—Pl/ — javítása a dolgozók körében. Tö­rekszenek megértet rá minden 1 munkással, hogy a tanulás saját érdekét és a társadalom érdekét* is szolgálja. Az iskolák és az üzemek lwp- csolatának jobb kialakítása érdekében a szakszervezet se­gíti a politechnikai oktatást, az 5+1-es oktatást. A szervezett dolgozókat úgy is, mint szülőket irányítani fogja az iskola felé, s ennek érdekében támogatja a külön szülői mun­kaközösségek megalakítását éa munkáját. Az SZMT a pedagó­gus szakszervezet feladatául tűz­te. hogy 1961 első felében vizs­gálja meg az üzemek ilyen Irá­nyú munkáját és pedagógus igé­nyét, tegyen javaslatot az elnök­ségnek a munka további javítá­sára. Az SZMT-nek a technoló­giai előírások felülvizsgálására éa a normák helyreállítására vonat­kozó intézkedési terve kiemeli, hogy a normahelyzet rendbehozása alapos politikai munkát igé­nyel. A nevelő munka célja annak megmagyarázása le­gyen, hogy mi, a különbség a regi általános normarendezés és a jelenlegi normahelyzet rendbehozása között, miért fé­kezi a jelenlegi helyzet a ter­melékenység növelését? A szakszervezet körültekintő, gondos munkával, a dolgozók é» a népgazdaság érdekeinek szem előtt tartásával segíti a pdlitikai bizottság és a SZOT elnöksége errevonatkozó határozatának ma­radéktalan végrehajtását. Lénye­gében itt arról van szó, hogy az elmúlt három év alatt elmulass-, tott, az 1065/1957 számú kormány- határozat által előírt módosítá­sok elmulasztott elvégzését meg­tegyük, s a jövőben a munka- szervezésben és a technológiában bekövetkezett változásokat köves­se a normák módosítása. Az SZMT kibővített ülése az erre­vonatkozó intézkedési tervet jó­váhagyta.

Next

/
Thumbnails
Contents