Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-10 / 265. szám
Totóznak a vasn-egyeriek. zon morfondíroznak, hogy ki igent se mond, meg nemet mm, vajon mit mondhat? Hosz- ni ideig lesték, várták miien választ kapnak a nagy- alászi és demceseri ktsz-ek- >1. Mert sajnos eddig se fc- éret. se feketét nem mondtak rdei Imrének, az iskola igaz- ató.iának. • Lassan fél éve, ogy járnak fűhöz fához, ogy a szükséges javítani vaukat valamelyik Vts* elvállal- a az iskolájuknál, de mind- iába. A halásziak az augusz- ti5ban elküldölt levelüket még álaszra sem méltatták. Mi kból, nem tudni. Megunták a otózást, s személyesen keresek fel őket. Nem leltek oko- abbak. mert a halásziak azt em mondták, hogy nem tildék vállalni a munkát, de azt em, hogy lemondanak róla. Lz- itán a demecscriekl el próbálkoztak. Itt már határozott igent mondtak. csak sajnos mégis nem lett belőle... Lassan beköszönt a tél. s többet kell fűteni a tantei- mekben. Igen ám csak ez nem sokat ér olyan tanulóhe- lyiségckben. nevelői és igazgatói irodákban, ahol üvegezettének az ablakok, javítási a szorulnak, s hiányoznak az ajtókról a zárak. Tizenkilenc ajtó és harminchét ablak vár javításra a vasmegyeri iskolában. Vajon meddig tippelnek még a vasmegyeriek, melyik ktsz mond igent, s vállalja is a munkát úgy, hogy ebben az évben megcsinálja? Nem tudni. t’.iabban a KISZÖY-öt akarják felkérni, jelöljön ki egy olyan ktsz-t, amelyik hajlandó lesz határozott igent mondani, s nem engedi, hogy fovább totózzanak a vasmegyeriek, s a véletlenre legyen bízva 350 gyermek cs 10 nevelő egészsége. (—kas.) ^ hibákat, hiányosságokat tapasz- i faltak. Többek között ezeket ! mondották el: A vállalatnál hiányos az üzem- I és munkaszervezés. Nem _ elég l csak a tapasztalatokra támaszkodni, á szervezést tudományos alapra kell helyezni. Hiányoznak a technológiai leírások. Az egy- ' másba kapcsolódó munkaműveletek egységidsjének — normájának megállapítása nem műszaki alapon nyugszik. Emiatt kényel- meskedéseket tapasztalni és a munkaidő több ' helyen nincs megfelelően kihasználva. A munkaszervezés hiányosságát mutatja, hogy ..begyepesedett” szokás Az említett feladatokat nem lehet máról-holnapra jól elvégezni, de késedelem nélkül hozzá kell kezdeni! Sándor József elvtárs, a megyei tanács ipari osztályának vezetője figyelmeztetett | rá és mondta, hogy a jó eredmény a vállalat vezetőségének ! együttműködésében és a műszakiak jó hozzájárulásában rejlik. Búr András, a vállalat műszaki vezetője kezdetben úgy értette az értekezleten elhangzottakat, hogy a felvett hiányosságokért felelősségre akarják vonni és, hogy minden feladatot neki egyedül kell megoldnai. Bár jó képességű műszaki vezető, mégis ) visszahökkent a nehéznek látszó feladatoktól. Azt mondta a felügyeleti szerv dolgozóinak: kedveit ünnepség ezer, a tiszabezdédi Kossuth 508 ezer és az őri Petőfi Tsz 491 ezer forint jég-kártéritést kapott. S negyvenegy azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyeknek száz—ötszázezer forint között van a kártérítése. Ezek után meg kell még jegyezni, hogy a háztáji és egyéni gazdaságokban — 1136 háztáji cs 3116 egyéni biztosított gazdaságban volt jégkar — ténylegesen négyszer, ötször több jégkár volt, mint amenv- nyit bebiztosítottak. 1960. első háromnegyed évében egyéb károk is sújtották a megye lakosságát és sajnos sokkal nagyobb mértékben, mint a biztosítások . aránya mutatja, amiből azt a következtetést lehet levenni, hogy nem fordítanak még mindig kellő súlyt az emberek (és intézmények, gazdaságok) a maguk és vagyonuk biztonságára. A biztosítottak közül termelő- szövetkezetekben tizenkét helyen volt tűzkár. 32 esetben viharkár íés 1427 esetben állatkar. Háztáji gazdaságok oan 500 esetben volt tűz, vihar, állat és egyéb kár. t Egyéni gazdaságokban közel százötven tűzeset, több. mint háromszáz viharkár és mintegy kétezer állatkár volt, amit a biztosító megtérített. A kilenc hónap alatt, szeptember végéig nyolc és félszáz üzemi tanuló és sportbaleset volt a megyében olyan, amelyre térítést kaptak a dolgozók és tanulók. Szokatlan sok — az ese leknek 55 százaléka — a tanuló- balesetek száma, ami nagy óvatosságra inti a szülőket. A jégpusztításen túlmenően az Állami Biztosító szeptember végéig kereken hatmillió forint térítést fizetett tűz, vihar, áll öt- kár és balesetek után a biztosí- ottaknak. Ot év alatt 6 millió forintot költöttünk ttiiiáoi Kezelésű malmaink villám<><*íI:ísáea é*> feliijílásáca 1955-ben a megyében 27 malom került tanácsi kezelésbe. Ezek a kis malmok általában nagyon elhanyagoltak és korszerűtlenek vo.tak, nagyon drágán termeltek. A körülményeket figyelembe véve — népgazdasági érdekből 10 malmot megszüntettek Ezeken a helyeken cseretelepekkel oldották meg a lakosság liszttel való ellátását. Jobb lisztet kap az érintett községek lakossága, mint amilyet1 a régi malomban drágán őröltek. A régi malmok közzül öt volt, j ma pedig már 16 van villamosítva. A tanács a malmok villamosítására 3 millió forintot, az épületek felújítására is közel 3 milliót költött. Ezekben a malmokban jelentősen csökkent az önköltség. Az ajaki malomban például 36 Ft-ról 19 Ft-ra csökkent az egy mázsára eső termelési költség. Elmondhatjuk, hogy a tanácsi malmok minőségben is kielégítik az igényeket. Egyebek között fontos feladat, hogy a kapacitás jobb kihasználásával és egyéb intézkedésekkel csökkentsék tovább az egy mászára eső önköltséget. „Gyertek ide ti, akik ilyen jól látjátok, hogy mit és hogyan kell csinálni, aztán veletek egyijtt intézkedjünk!” Megértette később, mikor megmagyarázták neki, hogy az osztály” dolgozói szívesen segítenek, de a műszaki vezető, — aki még- jobban ismeri a helyzetet, mint az ipari osztály —, eredményesebben tud intézkedni. A műszaki vezető álláspontján sok múlik! Ha megérti, hogy mi a helyzet és miért van szükség az említett intézkedésekre, akkor a műszaki gárdát megfelelően tudja mozgósítani a feladatok elvégzésére. S a felügyeleti szerv megfelelőnek tartja őket arra, hogy javítsanak a munkaidő kihasználáson és tegyék szervezetebbé a termelést. A vállalatnál a termelés meg- ( javítására vonatkozó feladatokat a műszáki dolgozók jó hozzájárulásával nem lesz nehéz megvalósítani. E munka megszervezésében is segítséget kaptak az ipari osztálytól. Elkészítették az intézkedési tervet, aminek a végrehajtásában segítenek a vállalatnak az ipari osztály, dolgozói. E munka sikerének ígé'rete csendüli ki a műszaki vezető kijelentéséből, amit az értekezlet végén tett: „Ha megvalósítjuk az intézkedési tervünket, valóban nagyot lépünk előre a fejlődés útján!” Szí ii liázi-lií p A Móricz' Zsigmond Művelődési Házban november 12-én, szombaton este 7 órai kezdettel kerül sor a Vámőrség Budapesti Központi Művészegyüttesének operett- és operaestjére. Ez alkalomból közre fog működni a József Attila Művelődési Ház szimfonikus zenekara cs táncegyüttese is. Jegyeket 6—16 ío- rintos árban lehet kapni. A l\ l'-Z-k ont?resszus tiszteletére A rozsályi KISZ-szervezet tagjai már készülődnek, hegy a rövidesen beköszön'ő hosszú téli estéken találjanak maguknak elfoglaltságot, s egyben hasznos szórakozást. A KtSZ-kongresz- 3ZU3 tiszt életére két vagon ter- nínyt raklak be, s segitkeztek az őszi betakarítás’ munkáknál is. Elvégzett munkájuk értéke összesen megközelíti a négyezer forintot. Az így szerzett anyagiakat . a kiszisták a tél folyamán akarják hasznosítani. Úgy tervezik, hogy a kulturális es sportrendezvényeik kiadásait fedezik majd belőle. A rczsálvi KISZ-szervezet egységesebb és szervezettebb, mint az utóbbi években volt, mindannyian résztvesznek á téli oktatásban, s már készülődnek a téli kulturális seregszemlére. A községi pártszervezet és a községi tanács, valamint a termelőszövetkezet vezetősége minden segítséget megad a községi KISZ-szervezetnek, mert azt akarják, hogy az a járás egyik legjobb szervezetévé nőjje ki magát. A? agyhanggal berobban az <- ’ irodába, köszön, sapkáját kezébe gyömöszölve megáll az Íróasztalnál a fal mellett. — No mi a hejyzet?... — Telefonáltál? Csen... Sepe befejezi a számolást és felnéz. — Nem jelenhetett — válaszolja kurtán, és ismét a papír fölé hajlik. Tovább számol... A micisapkás elégedetlen. — Hogyhogy nem? — bugyaii ki belőle. — Hát Bafzta is más ország...! Meg Ör is?!... Sepa újból feltekint. — Éppenséggel nem más, meg I hogy megmondjam, nem is Bakiéval van itt baj, hanem a malommal... Az őri Petőfi sertésgondozója nyugtalan. '— Úgy látszik rossz a telefonjuk, mert hiába csörgetnek nekik... Könnyű Sándor bosszúsan sóhajt. — Pont most ette meg a fene azt is. amikor elfogyott a lisztjük az asszonyoknak, és őrölteim kellene — morogja félhangosan maga elé. — Holnap megy a vontató — céloz Sepa elvtárs. — Menjek megint és ugye... egész nap zsákolni, megint vagy ötven mázsa lisztet kihordani a vontatóra mint a múltkor: (a sok asszonynakNem, én nem megyek... Használjanak már más embert is ki, ne csak engem... Valahányszor csak őrletni kell csak Könnyű Sándor:) majd ő segít... A többiek a kisujjukat sem mozdították... Menjenek csak az asszonyok a malomba, ott a mi sertésgondozónk,.. Hát ebből elég volt... Mostmár ritkázzuk a szívességet. — Küld te is a feleséged — szól közbe Sepa József. A nagydarab "ember dühbe jön. — És aklior ki fogja bezsa- kolni a sok lisztet, tán az asz- szonyok. Mert ti nem mentek velük, hogy segítenétek... — elhallgat, gondolkodik. — Hatvan anyakoca, hatvanöt hízó meg o sok kismalac... — folytatja félhangosan — Azoknak is enni kell, emeli fel a hangját — Nem érdekli őket, hogy ünnep van-t vagy hétköznap. Meg hová mentem... — Szabad napot adjak nekik, mondjam, hogy a malomba kellett mennem zsákolni, segíteni a sok asszonynak. mert más ember nem vállalkozik erre?! Mi? Szünetet tart. — Egye fene. Még egyszer elmegyek. De utoljára. Csak a malacok meg ne éhezzenek, mert akkor hét .baj lesz villog a tekintete. Jó éjszakát kíván és amilyen nagyhanggat érkezeit olyan, csendesen távozik. Parkas Kálmán 3 I Belső tartalékok I a Húsipari Vállalatnál szerint dolgoztatnak munkásokat. Nincs meg a kellő rugalmasság a műszaki vezetésben arra, hogy , a munkaerőt mindig a napi igényeknek megfelelően osszák be munkára. Ha egy terülerten tétlenkedik a munkás, helyezzék oda, ahol dolgozhat. Indokolt- hegy új technológiai utasítást készítsenek és aszerint termeljenek. Vizsgálják meg a gépek kihasználásának helyzetét, az idő-, vesztességek okait és számolják fel a túlóráztatást, A vállalat vezetősége egyetér- j tett ezen hiányosságok felvetésé- jvel és a feladatokra vonatkozó' 1 javaslatokkal. A nuW,»lii vezető kél állá«|iontiti „Sikeresen halad a hároméves terv befejezése. A termelés, a - termelékenység és önköltség alakulásában elérjük, sőt túlszár- i nyaljuk a kitűzőit feladatokat,] azonban a termelékenység növekedésének üteme lassú”. Erinek megállapításakor a megyei tanács ipari osztálya a párt iránymutatása alapján megvizsgálta, hogy a tanácsi vállalatok életében hol lehet a termelékenység növelésére ható intézkedéseket tenni, és hol vannak belső tartalékok a fennálló hiányosságok miatt. A tapasztalatokat .összesítve intézkedési tervet készítettek, mely több hónapra rögzíti a feladatokat. Az intézkedési terv szerint alapos felmérést végeznek egy-egy vállalatnál és a feladatokat megbeszélik a vállalat vezetőségével. Ezt tették nemrég a Nyíregyházi Húsipari Vállalatnál. „Bcgyepese tlelt módszerek*4 Az ipari osztály dolgozói az irányelvekéi, bevezetik a gyakorlatba. Miután a Húsipari Vállalatnál alaposan tanulmányozták a munkát, azt követően az ipari osztály vezetője, az osztály köz- gazdasági-, munkaügyi-, ellátási-, termelési csoportvezetője és a húsipari termelési előadó el-1 mentek a vállalathoz és egy értekezleten beszélték meg a vállalat vezetőségével, hogy milyen Fekete, fehér, igen, nem K ön n yiV szí vesse a e Bensőséges ünnepség színhelye | volt november 7-én délután a Vakok Szövetségének helyisége. A helyi csoport ünnepi vezetőségi gyűlést tartott, melyen Amb- róczy Géza emlékezeti meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról. Ugyancsak ő adta át Gaál Ibolyának, a megyei szociálpolitikái csoport vezetőjének cs Bállá Jánosáé adminisztrátornak a Vakolc Szövetsége által rendszeresített köszönő oklevelet. Ezután meglátogatta a vezetőség a 100. születésnap iái ünneplő Dániel Jolánt, akit virággal cs jókívánságokkal halmozták el> • Az állam tizennyolcmillió lóriul térítést adott a mc#ye jégkárt szenvedett gazdasaga ina k A nvárou ötvennégyszer volt ..jegrs'* nap Az országos kimutatás szerint i nyáron szinte kivétel nélkül minden nap hullott jég hazánk- aan s mintegy ezer község határában végzett kisebb, vagy nagyobb pusztítást. Az Állami Biztosító -> termelőszövetkezetek részére Jretvenmillió forint jég-kártérítést fizetett ki. Megyénk statisztikája a jég- kártételekről sokkal kcdVezotie- nebb, mint az országos. _ Sza- bolcs-Szatmárban május elsejétől szeptember 8-ig ötvennégy napon volt . jég s a biztosított községek közül 168-at érintett. Nincs olyan járásunk, amelyben a községeknek lega’ább a felét ne érte vclna. jégkár. Több termelőszövetkezeti község van olyan is. amely nem szerepel az Állami' Biztosító kimutatásában — mint például Nyírkáta, Fe- jércse, ahol sokmilliós pusztítás volt —, de kártérítésben nem részesültek, mivel nem volt biz- Ac*itásuk. A jég a több, mint négyhona- pos időszak folyamán szinte valamennyi növénykultúrában pusztított és összesen 21100 hold területen tett kárt. A biztosított termelőszövetkezeti, háztáji és egyéni gazdaságokban okozot jégkárt tizennyolcmillió forint értékben térítette me? az Állami Biztosító; tsz-eknek 13 millió 600 ezer. háztáji gazdaságoknak közel egymillió és egyénieknek három és félmillió forintot fizettek ki. A legnagyobb pusztítást a dohányban "(nyolc és félmillió) és az almában (hat és félmillió forint) ' tette a jég. Egyes termelőszövetkezetekben biztosítás és kártérítés hiányában : a zárszámadás eredményességét nagyfokúan csökkentette volna a jégverés okozta kát. A tuzséri Béke Csillaga 743 ezer, a Rákrczi — színien Tuzscron “09 ezer, ^ a nyírbogdánj i Rákóczi 520
