Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-04 / 261. szám
Benkei András elvtárs heszitmolója a termelőszövetkezeti nagy aktíván (Folytatás az <!.•* oldalról.) mun'istáitól, hogy segítsék megvalósítani a párt falusi politikáját.' Segítsenek a termelőszövetkezeti egység,. a tsz-demokrácia megteremtésében. Bátran kezdeményezzenek a kommunisták, karoljak fel az újat, a jót, javaslataikkal, bírálataikkal segítsék a termelőszövetkezet vezetőségének rmínkájót. Ä 1 termelőszövetkezeti párt- szervezetek most minden figyelmüket a soronlcvő mező- gazdasági munkákra irányítsák; hogy azok időben való befejezése kedvező hatással Feladi 'A betakarításban A tanácskozás feladata', hogy az elkövetkező napok, hetek, hónapok tennivalóira is ráirányítsuk a figyelmet. Legsürgősebb tennivaló a még kint lévő termények gyors, veszteségmentes betakarítása. A termelőszövetkezetek vezetői egy-egy növényre összpontosítsák az erőket, olyan sorrendben, ahogy azokat az időjárás viszontagságai fenyegetik. Ideális időjárást már senki nem várhat.. Ezért*— a termés megmentés?. . érdekében — minden órát ki .kell használni. A gépi és egyéb .erőket a legfontosabb feladat elvégzésére kell koncentrálni. A termelőszövetkezeti tagságnak és a népgazdaságnak minden szem terményre szüksége van. Ha odavési a napraforgó, nagy lesz a bevételi kiesés, de ugyancsak így van - cukorrépánál is, amikor ' kedvezőtlenül hat a cukorgyári termelésre a kiesés, a betakarítás, áthúzódása. A betakarított termény tárolása is igen4 fontok ' feladat. Igyekezzenek a termelőszövetkezetek mielőbb teljesíteni az áüam iránti kötelezettségüket, hogy a tartalékként meghagyott terményt könnyebben párolhassák. Szeretnénk külön • 'felhívni a figyelmet a Güllsaba vetőburgonya minél nagyobb mennyiségének tárolására, mivel ez a burgonyafajta jövőre és az elkövetkező években mind nagyobb helyet fog elfoglalni. ■■A vetésnél a íé|fontosább: vetni, vetni, minél többet, a tervezett fölött is vethi: A vetést az időjáráson kívül a betakarítás vontatottsága is hátráltatja. Éppen ezért a betakarításnál, szántásnál, szállításnál a meglévő gépállomási és termelőszövetkezeti gépeket maximálisan ki kell használni, általánosítani a kettős műszakot. A ló- és ökörfogatok végezzék ott a munkát, ahová a gép nem mehet s ha a talaj állapota miatt a végső szükség úgy hozza, nagyobb ■> mágmennyiséggel alkalmazni kell a kézi vetést is. Az állattenyésztésben a szerfás szarvasmarha és sertés istállók egyharmada még mindig nincs olyan állapotban, hogy a jószágot beköthessék és ott károsodás nélkül áttelelhessen. Tető alá kell hozni ezeket az épületeket, minden, felhasználható.fedő- és szigetelő anyaggal megoldani a teljesítést. 2 legyen a zárszámadáson túlmenően a jövő évi termelésre is. Községi, járási tanácsaink segítsék tovább és még nagyobb mértékben az új gazdasági rend kibontakozását, ellenőrizzék a termelőszövetkezetek termelési munkáját, támogassák az árutermelési feladatok valóra váltását. A tanácsúak, mint helyi államhatalmi szervnek és a termelőszövetkezet vezetőségének legyen jó, egészséges kapcsolata s a tanácsok akarva, akaratlanul ne gördítsenek akadályokat a termelő- szövetkezetek bármilyen jellegű problémájának helyes megoldása elé. Az átteleltetés érdekében mindenütt készítsenek tervszerű takarmányozási mérleget, hogy az új termésig egyenletesen biztosítsák a szükséges takarmányokat. Ne pazarolják el decemberig a pillangós szénákat, mert akkor tavaszra csak törek jut a jószágnak. A cukorgyári répaszeletből készítsenek répafej, kukoricaszár hozzáadásával minél több silót, egyszerű silóárkokba. A közös jószágról való gondoskodás mellett sehol ne feledkezzenek meg a háztáji állomány újig való ellátásáról. .A háztáji gazdaság is húst, tojást, tejet, zsírt termel! Mindeh termelőszövetkezet biztosítsa még tavasz előtt a hízó- nakvaló sertésállományt, hogy nyár' derekán értékesíthesse azokat, mert ebből származik az első komoly bevétele. Az áruterv teljesíiése légyén a termelőszövetkezet igen fontos feladata. Értékesítsék még a fagyok előtt a burgonyát, vagy kössenek tárolási szerződést a MÉK-kel. Termelőszövetkezeteink nagyrésze részt vett a 30 mázsás kukoricatermelési mozgalomban, megkapta az, adott területre a nagy- adagú műtrágyát. Igyékezzenek eleget tenni az e téren és egyéb úton kötött szerződéses kötelezettségüknek is. Meg kell gyorsítani a sertések hizlalását, hogy a leszerződött mennyiséget .,év végére valóban át is tudják adni, hogy a Zárszámadás eredményességét ez is nevelje. Lássanak hozzá már most a baromfitenyésztés megszervezéséhez, nogy év elejétől folyamatosan biztosítsák a baromfihúst, majd a tojást. Dohánypajtákat, csomózó- kat és egyéb helyeket tegyenek alkalmassá a baromfinevelésre és használják ki a háztáji gazdaságban lévő lehetőségeket is. Zárszámadás előtt a termelőszövetkezet álló- és forgóeszközeinek a számbavétele, a leltárak pontos elkészítése elengedhetetlen tennivaló. A zárszámadásra készített mérleg csak így tud pontos képet adni a termelőszövetkezet vagyoni állapotáról. Az áruértékesítéssel és pénz- forgalommal járó nyilvántartások rendezése, a pénzeszközök idejében való biztosítása nélkül sem lehet zárszámadás. Rendezni kell a tagok részére pénzben és természetben kiosztott előlegek nyilvántartását. A zárszámadás az egész évi tevékenység tükre. Ez alkalommal látszik meg igazán, hogy gazdálkodott a szövetkezet a rendelkezésére álló különféle eszközökkel, milyen a jövedelem, a részesedés. A zárszámadás előkészítése idején már megmutatkozik, hogy a termelőszövetkezet á következő évre, évekre jól megalapozza-e a termelést, a gazdálkodást, biztosította-e a megfelelő alapokat. A szakmai továbbképzés terén nagyot kell előre lépnünk ezen a télen és szélesítenünk az oktatást a jövő esztendőben is. Egy sertéstenyésztő tanfolyam már működik. Többen tanulnak a zsámbéki elnökképzőn, 110 dolgozó végzi a képesített könyvelői tanfolyamót, 45-en mérlegképes tanfolyamot végeznek. A vezetőképzés bővítése mellett égető tennivaló a dolgozók szakmunkássá való kiképzése. Az ezüstkalászos tanfolyamokon túl kapcsolódjanak be a termelőszövetkezeti tagok az olyan bárhol meginduló szaktanfolyamokba, amelyek elvégzése után nagyüzemi szemléletet vihetnek a munkájukba. Az asszonyok, lányok szakmai képzése egyes speciális ágakban igen előrelendítheti a baromfitenyésztést és egyebet. A termelőszövetkezetek mezőgazdászai szervezzenek tanfolyamokat a szövetkezeten belül, hogy a tagok megismerkedhessenek munkaterületüknek megfelelően az állattenyésztés, növénytermelés, gyümölcstermelés egyes ágaival. A mezőgazdasággal kapcsolatos állami vállalataink szerződéses feladataik maradéktalan végrehajtása mellett szintén kapcsolódjanak be a termelőszövetkezeti tagok oktatásába, nevelésébe. Patronáló üzemeink igyekezzenek még nagyobb elismerést szerezni a termelőszövetkezeti tagság előtt további segítségadásukkal. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának és megszilárdításának ügye legyen és maradjon továbbra is az egész nép ügye, hogy mielőbb felzárkózhassanak a mezőgazdasági termelés élvonalába, hogy mielőbb kialakuljon a szocialista paraszti osztály. ★ Benkei elvtérs beszámolóját igen élénk vita követte. A felszólaló termelőszövetkezeti elnökök, párttitkárok elmondották eredményeiket, gondjaikat, többen bejelentették, hogy befejezték a betakarítást, mások vetési tervüket már túlteljesítették. A felszólalásokból érződött, hogy a vezetők a szövetkezet gondját magukénak érzik s igyekeznek leküzdeni a meglévő nehézségeket. A vitában Biszku Béla elvtárs is felszólalt. Elemezte a termelőszövetkezeti mozgalom eddig elért eredményeit. Rámutatott: az eredmények úgy születtek meg, hogy a dolgozó tsz-parasz- tok valójában , magúkénak érzik a nagyüzemi gazdálkodást. Párhuzamot vont a termelőszövetkezetek erősödése, az államháztartás és a nemzetközi élet gazdasági, politikai kapcsolata között. Hangsúlyozta: a vezetők erénye, ha nem részrehajlók és minden esetben az újat, a feltörekvő jót támogatják, s nem adnak tápot sem személyükben, sem cselekedetükben á visszahúzó erőknek. Későn ébredt fel néhány pártszervezet a tisza- löki, nyírbátori és fehérgyarmati járásban. Ugyanis szeptember 15-e volt a pártoktatáshoz szükséges anyagok megrendelésének határideje, s még a napokban is érkeztek megrendelések. Akik az idén határidőre elküldték a pontos megrendeléseket, már két héttel a pártoktatás előtt kézhez kapták az oktatási kiadványokat, 25 százalékkal több segédanyagot. különböző tárgykörű politikai müvet vásároltak mc- gyénisben, mint az előző évben. De ahol megfeledkeztek egyik legfontosabb kötelességükről, ott még a napokban, néhány foglalkozás után érkezett meg a postai küldemény. Több, mint egyhónapos késéssel küldte meg a Kossuth Könyvkiadóhoz a megrendelést a Ti- szalöki Erőmű pártszervezete, a tiszaeszlári. nyírvasvári, nyirbcltcki, nyirlugosi községi pártszervezet, s legalább 200— 250 hallgató érezte meg a tananyagok hiányát. Szórványosan még érkeznek pótigénylésck is, melyeknek sajnos csak egy részét tudják kielégíteni. E pártszert ezetek oktatási felelősei nem kapnak dicséretet! Jó lenne, ha a járási pártbizottságok a községben járva megnéznék e késlekedés okát, a pártszervezet vezetősége és tagsága pedig kellő felelősség* rcvonással ébresztené mulasztásuk súlyosságára a felelőtlen felelősöket. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•»♦♦♦a flz év végéig minden nagy termelőszövetkezetben iesz képzett mezőgazdász és könyvelő \ Földművelésügyi Minisztérium javaslatai a háromezer holdnál nagyobb tcrmetoszÖ vetkezetek gazdálkodásának te j lesz lésére A Földművelésügyi Minisztériumban-irányelveket és javaslatokat dolgoztak ki a háromezer holdnál nagyobb termelő- szövetkezetek működéséhez. A Magyar Távirati Iroda munkatársa erről az alábbi tájékozta tást kapta. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jelenlegi viszonyok között a termelőszövetkezetek ezer-háromezer holdas területér tudnak a legeredményesebben gazdálkodni. A termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fellendülése során azonban csaknem négyszáz háromezer holdasnál nagyobb termelőszövetkeze jött létre, s területük az ország közös művelés alatt állp területének több, mint negyedrészét teszi ki. Így tehát nemcsak ezeknek a szövetkezeteknek a tagsága, hanem az egész népgazdaság szempontjából sem közömbös, hogyan gazdálkodnak. Több sokezer holdas termelőszövetkezet — mint a nádudvari Vörös Csillag, az újkígyósi Aranykalász, a íaddi Lenin, 'stb — példája mutatja már, hogyan lehet a nagy területen helyesen gazdálkodni. A legfontosabb feladat a nagyterületű termelőszövetkezetek működésének szervezeti és üzemgazdasági megalapozása. Ehhez elsősorban a megfelelő szakmai vezetést kell biztosítani, ezért az év végéig minden háromezer holdasnál nagyobb szövetkezetnek ’ legalább egy. nagyüzemi tapasztalatokkal rendelkező mezőgazdásza és könyvelője lesz. Azokban a szövetkezetekben, ahol a szántóterületnek legalább tíz-húsz százalékán szőlő- és gyümölcstermesztést, vagy öntözéses gazdálkodást folytatnak, ilyen irányú képzettséggel rendelkező szakembert is alkalmaznak. A háromezer holdnál nagyobb termelőszövetkezetek jelentős segítséget kapnak közös gazdaságuk fejlesztéséhez a kívülálló szakemberektől is. A háromezer holdasnál nagyobb termelőszövetkezetekben a munkaszervezetei is a nagy területnek megfelelően kell kialakítani. Helyes, hogyha a hagyományos növénytermesztési s brigádokat gépesített szántóföldi növénytermesztő brigáddá »alakítják át. Azok a szövetkezetek, amelyek már kialakult gazdasággal és -■logendő szakemberrel rendelkeznek, komlex-brigádot is szervezhetnek, amely vagy a növénytermesztésben és az állattenyésztésben dolgozókat, vagy rajtuk kívül még a gépeket és azok kezelőit is egyesítik. Ahol nagyobb területen folytatnak kertészeti termelést, vagy öntözéses gazdálkodást, ott helyes ezeknek a munkáknak az ellátására speciális brigádot szervezni. ■ Sok termelőszövetkezetben a települési és egyéb adottságok indokolttá, a szakmai vezetés színvonala pedig már lehetővé teszi, hogy üzemegységeket is kialakítsanak. Az üzemegység, amely egy meghatározott üzemrész növénytermesztését, állattenyésztését és segédüzemeit foglalja magába, önálló termelési terv alapján dolgozzon, a régebben kialakult üzemegységekben pedig célszerű az önelszámolás fokozatos bevezetése.. A nagy területű, nagy tagságú termelőszövetkezetekben különösen nagy gondot kell fordítani a szövetkezeti demokrácia követelményeinek megvalósulására. Elsősorban azt kell biztosítani, hogy a szervezeti élet, a működés és a gazdálkodás alapvető alapszabály megállapítása, vagy kérdéseiben — mint például az esetleges módosítása, a terv és a zárszámadás jóváhagyása, Hitelfelvétel, stb — az egész tagság akarata érvényesüljön. Ennek érdekében a Földművelésügyi Minisztérium javasolja a nagyterületű termelőszövetkezetek vezetőségének, hogy küldöttgyűlések előtt munkaszervezeti egységenként kérjék ki a tagság véleményét, s gondoskodjanak arról, hogy a küldöttgyűlésen részt nem vett tagok is tájékoztatást kapjanak az ott hozott határozatokról. TÖBB MINT MÁSFÉLSZÁZEZER TOJÁS AFAGYRÖL. Az Apagy és Vidéke Körzeti FMSZ az 1960-ra kitűzött részjegybefizetési tervét már túlteljesítette, több mint 10 ezer forintot fizettek eddig a tagok. Tojásból közel 160 ezret vásároltak, burgonyából az 1900 mázsával szemben 4 ezret, babból 125 helyett 170 mázsát. Nem teljesítették azonban az előirányzatot baromfiból.
