Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-04 / 261. szám

A HF VOSZ XXVIII. kongresizuiii elé MOSZKVA - KIEV - KRIM TB reiSTATÍrjr SZOVJETFÖtBÖN A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátoipari Dolgozók Szak­szervezetének legutóbbi kong­resszusa óla népi demokrá­ciánk erőteljesen fejlődött. Ál­lamunk politikai és gazdasági hatalma még szilárdabb lett. Emelkedett iparunk termelése és megyénkben is befejezéshez közeledik a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése. Nőtt az . _ * ­áruforgalom. és színvonalasabbá vált a lakosság áruellátása. Az eredmények torrása az MSZMP legszélesebb tömegeket mozgó­sító helyes politikája, melyet szakszervezetünk magáénak vallva munkájával hozzájárult a munkáshatalom erősít éséhez. A KPVÖSZ-nek részé volt a tömegmozgósító munkán keresz­tül abban, hogy országosan mintegy 9 ezer kiváló dolgo­zónk és 700 kiváló boltunk van. Azpk a dolgozók, akik a szocialista brigádokban dolgoz­nak, nemcsak munkájukkal, hanem a magatartásukkal is igyekeznek megközelíteni a szocialista embertípust. Holnap kezdődik a KPVDSZ XXVIII. kongresszusa Budapes­ten, melyen a küldöttek 8 ezer szervezett dolgozót képviselnék Szabolcs-Szatmár megyéből. A dolgozók bizalmából én is részt veszek a kongresszuson. Ismer­jük az eredményeket, a prob­lémákat és feladatokat. Tud­juk, hogy a második ötéves tervben áruforgalmunk mint­egy 45 százalékkal növekszik. Ennek elérése,' a lakosság jobb áruellátása megköveteli, hogy emelkedjék a kereskedelmi dclgozók munkájának színvona­la. Elsőrendű feladatunk, hogy a kereskedelemben az ujmód- szerű eladási formákat, az ön­kiszolgáló boltok létesítését to­vább fokozzuk és érjük el me­gyénkben is azt a színvonalat, amit Békés megyében, Gyuián elértek. Ott az állami holtok 100 százaléka átállt az újrend­szerű eladási formákra. Mi is törekedni fogunk kereskedelmi hálózatunk technikai fejleszté­sére. Vállalatunk: a Szabolcs- Szatmár megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat az elkö­vetkező 1 éven belül több más között 20 darab hűtőgépet és „milerit” pultot fog beállítani a boltokba. Jó eredményekről számolha­tok be a kongresszuson. Többek közt arról, hogy az elmúlt két félévben egymás után nyertük cl a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ által adomá­nyozott Kiváló Vállalat címet, valamint a megyei pártbizott­ság kongresszusi zászlaját és a városi pártbizottság és a ta­nács vb vándorzászlaját. Ügy megyünk el a kongresszusra, hegy segítsük a kongresszus munkáját s majd ha hazaté­rünk, a kongresszuson kitűzött feladatokat itt a dolgozókkal isméi tessük, hogy mindenki ki­vegye részét a ránk váró fel­adatok végrehajtásából. Kuruc* József, az Élelmiszer Kisker V. szb. titkára, kongresszusi küldött 2. Kiev Moszkva után Kiev úgy hatott |ránk, mint például Budapest után Debrecen. Persze, torzítás lenne az ilyen párhuzam, már csak azért is, mert az egymillió 200 ezer lakosú Kiev Ukrajna fővárosa s méltó központja az ukrán nép történelmi, kulturális és gazdasági életének. És Kiev a szenvedés városa is. Kievet, az ősi várost a fasizmus elpusztí­totta, mérhetetlen károkat okoz­va műkincseiben, gazdasági éle­tében. Az új Kiev Turistatársaim közül sekan ön- I kénytelenül felkáltottak Kiev láttán. Néhányan látták Kievet a háborús pusztítás után s. most alig akartak tűnni saját sze­müknek. Különösen a Krescsatyik sugár­úton látszik meg a poraiból fő­nixként újjáéledt Kiev. A Kres­csatyik a háború után egy nagy romhalmaz volt. S most modern lakópalotáival, tágas utcai park­jaival. világvárosi forgalmával az elragadtatást váltja 'ki a szemlélőben. Kiev európai város benyomását kelti, ugyanakkor magán viseli kecsesen, könnye­dén a kelet bájait. Tizenhárom színház, nagyon sok mozi, a tárlatok, kiállítá­sok sokasága dicsekedhet állan­dóan „telt házzal’. Érdekes, hogy /níg Moszkvában az es­ték csöndesek, éjfel előtt kiürül­nek az utcák, Kievben este kez­dődik a pestihez hasonlóan a forgalom. A széles gyalogjárókon végeláthatatlan sokaság hullám­zik; sétálnak, színházba, moziba mennek, vendéglőkbe térnek be szórakozni. Ha Moszkvát a parkok váro­sának nevezzük, Kievre tz még jobban ráillik Halaim«,;» par«- iai nappal a gyerekektől han­gosak, este kellemes pihenőhelye« munka után a kievieknek — s idiili hely a f atal pároknak. Kievi nevezetességek Kiev ezer esztendős múzeum. A kilencszáz eves Bölcs Jarosz- táv templom, vagy az Uszpensz- kij székesegyház légi múltról mesél. Fali festményeik, mo­zaikjaik faibecsülhttetkn műkin­csek. A Zsófia székesegyház, vagy a Pecserszkája-Lavra ko- lcs.or nap, mini nap vonzza a 1 tudós és laikus látogeto« ezreit. |a Lavrában láttuk letűnt évszá­zadok mumifikált „szent’ szer­zeteseit s az óhitű rend papjait, akik ma is úgy élnek, mint elő­deik évszázadokkal ezelőtt. Jártunk úgynevezett „aktív’ templomban is. Nagy ünnepi külsőségek kozott végzik az egy­Az CSZÍZ.K szovjetjének a P*> lotája ’ előtti téren hatalmas fe­ketemárvány obeliszk emelkedik a magasba. A Nagy Honvédő Háború ukrán hősi halottainak emlékműve ez, azoké, akik Kiev felszabadításakor estek el. A kegyelet oszlopánál örökláng ég 5 előtte, a téren, két oldalt pi­hennek a hősök; tisztek és egy* szerű harcosok. Kievhez ugyanúgy odatartozik a Dnyeper, mint Budapesthez a Duna. Két oldalán terül el a város. Egyiken Kiev a világvá­ros, másikon az ipar varosa. Sé­tahajóról este különösen megra­gad bennünket a magas part káprázatos fényjátéka, a váróé idáig ható élete. Szép az ukrán népgazdasági ki­állítás, napokig sem igen lehetne betelni látnivalóival, azonban még jobban 'megragadott az a báj. amit az ukrán r.épmuVé­A normahelysetrendbehosíísáról D termelésbe^™“: kamódszei' kialakításához, a rá­fordítások során keletkezett kü­lönböző veszteségidök feltárásá­hoz,. a pontosabb tervezéshez, a szocialista elosztás elvének kö­ve tkezetesebb megvalósításához elengedhetetlenül szükségesek a műszakilag megalapozott mun­kanormák. Üzemeinkben a je­lenleg alkalmazott normák több­sége sok helyen nem felel meg ezeknek a követelményeknek és nem segíti megfelelően a ter­melékenység növelését. A vál­lalatok többsége nem, vagy csak formálisan hajtotta végre a teljesítménykövetelmények megállapításáról és megváltoz­tatásáról szóló 1957 évi 1065-ös kormányhatározat. Szükséges tehát a technológiai előírások felülvizsgálása és a normahely­zet rendbehozása. Ez azonban nem jelenthet általános norma- rendezést és ezzel járó általános keresetcsökkenést, — ez ellenté­tes, lenne a párt és a kormánv politikájával. Ott. azonban, ahol a lazán megállapított teljesít- ménv-kóvetelmények következ- tébqn in'dckoiat’anul magas ke­resetek alakultak ki, bizonyos mértékű keresetcsökkenéssel számolni kell. Az íiIqMj] területen" mű­szaki fejlesztést, tökéletesítést, automatizálást, szerszámozást és technológiai módosítást hajtot­tak végre, de eléggé általános tapasztalat az, hogy elfelejtet­ték megváltoztatni a munkanor­mákat. Ezért is fordulnak elő olyan esetek; hogy néhány dol­gozó nem a nagyobb tudásá­nak és szorgalmának köszönheti a munkanorma jelentős túltel­jesítését. így olyan többletbérek kerülnek kifizetésre, amik nin­csenek arányban a bérért vég­zett munkával. Hangsúlyozzuk, hogy a tech­nológiai eljárások felülvizsgálá­sa és a normahelyzet rendbeho­zása nagyon időszerű feladat. Azt is hangsúlyozzuk’, hogy ál­talános keresetcsökkenés akkor nem következhet be, ha a dol­gozók az új teljesítménykövetel­ményt teljesítik. Ezért az szük­séges, hogy a munkaszervezés; a technológiai módszerek javí­tásának következményeként az adott műszaki feltételeknek megfelelően határozzák meg a normákat, emeljék elkészítésük színvonalát. Az új normák csak akkor segítik a munkaszervezés megjavítását, ha a bevezetésü­ket az előfeltételeket biztosító (anyag, rajz, szerszám, stb) in­tézkedések előzik meg. Lénye­gében ezzel lehet a normákat a termelékenység szolgálatába állítani anélkül, hogy általá­nos keresetcsökkenés következ­ne be, A teljesítmények növe­kedésével együtt a keresetek tervszerű növekedését ezzel fa módszerrel és a helyesen meg­választott bérrendszerrel lehet következetesen biztosítani. Ilyen módon kerülhetők el a korábbi káros, általános normarendezé­sek és következményeik. Vilá­gos, hogy a normák helyreállí­tása, a keresetek szabályozása nem kampányfeladat, a vállala­tok részére, nem határoznak meg központilag semmiféle „szigorí- tási mértéket’, nem csökkentik az engedélyezett átlagbért. !i veszteséjidőh °TK feltárását az eddiginél szélesebb területen a munkanap-felvételek segítségével elemezni és azok megszüntetésére konkrét intéz­kedést tenni fontos feladat a vállalatoknál. Ott ahol a norma túlteljesítése indokolja, a tech­nológiai fegyelmet kell megszi­lárdítani, illetve a minőségi át­vételt megszigorítani. A munkanormák nemcsak és nem elsősorban a bérezés esz­közei, hanem a szervezés, a ter­vezés segítői. Ebből következik, hogy a normahelyzet megjavítá­sa nem kizárólag norma- és munkaügyi feladat. Ehhez az összes műszaki dolgozók, elsősor­ban a technológusok és műveze­tők — valamint az érintett fizi­kai dolgozók aktiv közreműkö­dése szükséges. A normák hely­reállítása azt is jelenti, hogy az elmúlt 3 év alatt elmulasztott, a törvény által előírt módosítá­sok elvégzése mellett a jövőben a munkaszervezésben és a tech­nológiában bekövetkezett válto­zásokat követnie kell a normán módosításának. il njrmahelYzeüS; alapos politikai munkát is igé­nyel a pártszervezetektől és a szakszervezetektől. A feladatot körültekintően, fokozatosan kell és lehet csak jól végrehajtani. Semmi értelme nincs ebben a munkában a látszateredményre törekvésnek. A nevelő munka célja annak a megmagyarázása legyen, hogy mi a különbség a légi általános normarendezés és a normahelyzet jelenlegi rend­behozása között, miért fékezi a jelenlegi helyzet a termelékeny­ség növelését. Naponta ezrek látogatják meg a Hősök Emlékoszlopát, hog-y leróják kegyeletüket a szovjet haza hősei előtt. házi ceremóniákat » a hívek — ‘öbbnyire idős némkék — ma­gukat nem zavartatva végzik áj- .atosságaikat, megszokva a kül­földi — lengyel, német, magyar, angol, japán stb. — látogatók gyakori megjelenését. A történelem nagyjainak a szobraival lépten-nyomon lehet találkozni a parkokban, tereken. Tárász Sevcsenkót, a nagv uk­rán költőt ás hazafit különös tisztelet övezi. A Dnyeper szálló előtti téren ett találjuk Lenin vörösmárvány szobrát, egy má­sik helyen Batutyin generálisét. szeti kiállítás csodálatos fafara­gásaival, szőtteseivel, mesteri ke­rámiáival nyújtott. Itt, ezen a kiállításon ismételten csodálhat­tuk az ukrán nép hatalmas al­kotókészségét, odaadó türelmét a művészet iránt, amely visszavon­hatatlanul a nép kincsévé vált. Számomra Kiev szimbolizálta a szovjet nép erejét, jövőbe vetett rendíthetetlen hitét. Mert az a nép, amely a romokból 'lyen gyönyörű várost alkot/.tt. az a nép nem ismer lehetetlent. (Folytatjuk.) Samu András Hetvenmillio lorint jégkártérítést kúpnak a termelőszövetkezetek A termelőszövetkezetek nagy többsége kötött az idén jégverés esetére biztosítást, s így a jég­okozta károk jelentős része meg­térül számukra. Az Állami Bizto­sító felmérése szerint a nyár fo­lyamán majdnem minden nap hullott valahol iég. s több mint ezer község határában okozott kl- sebb-nagyobb károkat. Az Állami Biztosító kártérítés címén mint­egy hetven millió forintot fizet ki a termelőszövetkezeteknek, amelyek elmulasztották a biztosí­tás megkötését, nem kaphatnak kártérítést. *

Next

/
Thumbnails
Contents