Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-04 / 261. szám
FB-8f> (regény az 5. oldalon,) ★ Sport (a 6. oldalon.) XVII. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM ÁtO 50 Hllér 1960. NOVEMBER 4, PÉNTEK Egész heti rádióműsor (a 4. oldalon.) Moashva — Kiev — Krim (Űtijegyzet a 3. oldalon.) Az elmúlt tíz hónap a kibontakozó nagyüzemi gazdálkodás fölényét igazolja Benkei András elvtárs beszámolója a termelőszövetkezeti nagy aktíván Mint már közöltük, szerdán, a Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat kultúrtermében Sza- bolcs-Szatmár megye termelőszövetkezeti elnökei, párttitkárai tanácskozásra gyűltek össze, hogy megvitassák a nagyüzemi gazdálkodásban elért eredményeket, kicseréljék tapasztalataikat es meghatározzák azokat a feladatokat, amelyek zárszámadásig, ezen túlmenően a következő gazdasági évben előttük állanak. A tanácskozáson megjelent Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, belügyminiszter, Szabolcs-Szat- már megye országgyűlési képviselője is. A beszámolót Benkei András elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a Szabolcs-Szátmár megyei pártbizottság első titkára ismertette. A számszerű fejlesztéssel egy időben történt a megszilárdítás Kedves Elvtársak! Megyénk mezőgazdaságában ez évben döntő fordulat következett be. A szocialista szektor aránya jelentős mértékben megnövekedett és túlsúlyba jutott. A nagyarányú számszerű fejlődéssel párhuzamosan végeztük a termelőszövetkezetek megszilárdítását, hogy azok a nagyüzemi gazdálkodásból fakadó lehetőségeket mielőbb kihasználják. Az ezen a téren végzett munka döntő többségében eredményes volt, amely végigkísérte termelőszövetkezeteink életét az egész évben. A termelőszövetkezeteknél a nagy átalakulás után a termelés szerkezetében kedvező változások következtek be, s ezek ió iránx-han befolyásolták = mpzőgazdasági árutermelést. Mindehhez meg kell jegyezni, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásban rejlő fölény igazán csak a jövőben fog kibontakozni, tekintve, hogy ebben az évben a tsz-ek nagyrésze szétszórt, apró parcellákon gazdálkodott s ez a körülmény kedvezőtlen volt a géphasznalatra és egyébre. A kedvezőtlen időjárás és a fenti nehézségek ellenéire a termelőszövetkezetek nagytöbbségében idejében elvégezték a soronkövetkező munkákat s termésátlagaik meghaladták az előző évit. Az időjárás azonban nem lehet elsődleges tényező. Erre példa több termelőszövetkezet, ahol kevesebb munkaerővel, de jó szervezettséggel sikerült legyőzni a nehézségeket. Termelőszövetkezeteinkben az állam, a munkásosztály segítsége és a saját erőre való támaszkodás eredményeként már az első évben nagy előrehaladást értek el az állattenyésztés terén. A* állatállomány nagyobb arányú fejlesztését elősegítette az az állami támogatás, amelynek következtében 780 darab létesítmény készül el állatok részére. A termelési tervben tervezett állatlétszámot termelőszövetkezeteink 102,7 százalékra teljesítették, s a szarvasmarhaállomány 143 százalékra növekedett. Benkei elvtárs a továbbiakban szólt anról a káros szemléletről, amely a termelőszövetkezetekben szinte általános volt; a szarvasmarha tenyészállomány növelését kizárólag úgy képzelték el, hogy drága teheneket vásároltak az olcsó, hamar tenyésztésbe állítható növendékek helyett. Ezt a gyakorlatot a jövőre nézve gyökeresen fel kell számolni — mondotta Benkei ehdárs. A nagyüzemi gazdálkodás kedvezően hatott a sertéstenyésztésre. a szerződéses hizlalásra is. Termelőszövetkezeteink és a tagok háztáji gazdaságai lényegesen több hízottsertést adtak a népgazdaságnak tavaly is, az idén is azonos területről, mint az egyéni gazdálkodás korában. Igen lényeges a törzsállomány további gyarapítása mellett a hízónakvalók számának növelése, kihasználva a saját nevelés és a felvásárlás kedvező lehetőségeit. Baromfitenyésztésünk sokat javult az elmúlt évhez képest, de a termelőszövetkezetek korántsem használták ki a kínálkozó lehetőségeket ezen a téren s ezáltal komoly bevételtől estek el. Közös férőhely hiányában igyekezzenek mindenütt megfelelő javadalmazás mellett a háztáji gazdaságok kihasználatlan épületeiben, idősebb szövetkezeti tagok bevonásával megoldani a baromfine- velést. A naposcsibe nevelése mellett külön nagy súlyt kell helyezni a víziszárnyasok, különösképpen a liba tenyésztésére, és hizlalására. Az állattenyésztésben elért eredmények és feladatok elemzése után Benkei elvtárs a termelőszövetkezeti beruházásokkal foglalkozott. Hangsúlyozta azt a hatalmas segítséget, amelyet a munkásosztály nyújtott termelő- szövetkezeteinknek egyebek mellett azzal is, hegy a megyében 630 létesítmény épül az idén állami hitelből. Emellett a termelőszövetkezetek 10 millió forint értékű munkát és 10 millió forintos tiszta saját erejű beruházást biztosítottak az építkezéseknél. Ezután felhívta a figyelmet az épületek mielőbbi teljes befejezésének fontosságára, amely feladatot a szövetkezeteknek, az építő vállalatoknak együttes erővel kell megoldaniok. A mezőgazdaságban, a szocialista szektor túlsúlyba jutásával egy időben, egyre inkább megteremtődnek a szervezett felvásárlás feltételei. Ez már az első évben kedvezően éreztette hatását a megyében. Ez így is van rendjén. A termelőszövetkezeti építkezések, a műtrágya, a nemesített vetőmag, a tenyészállatok, a gépek sok-sok milliójába kerülnek államunknak, s ez elsősorban a munkásosztály áldozatvállalása, hogy a falut, az új, szövetkezeti parasztságot átsegítse a kezdeti nehézségeken. A nagyüzemi gazdálkodás megteremtésének segítésén túl üzemeink bőségben biztosítják a. falu különféle iparcikkekkel való ellátását. A munkásosztály állja adott szavát, igyekszik mélyíteni a szövetséget az új paraszti osztállyal. Termelőszövetkezeteinknek, mint a szocializmus építése falusi bázisának is becsületbeli ügye a szövetség további szilárdítása — az ipari dolgozók, a város ellátása, a népgazdaság igényeinek a kielégítése. Megyénk termelőszövetkezetei — hcv'.ávetőleg ugyanannyi vetésterületről, mint az egyéni gazdaságokban volt — sokkal több kenyérgabonát adtak az államnak, mint az egyéniek, s emellett valamennyi termelőszövetkezetben a tagok arányosan el vannak látva elegendő ke- nyérnekvalóval. Már most megmutatkozott, hogv a gyengébb termelőszövetkezetek is több árut állítanak elő és értékesítenek, mint a jó egyéni gazdaságok. A burgonya-árutermelés javulása már az elmúlt évihez viszonyított vetésterület növekedésében is, megmutatkozott. Most az a termelőszövetkezet teszi helyesen, amely a szerződésen felüli fölösleges áruját is mielőbb értékesíti még a hideg idő beállta előtt. Még mindig van mád a Kiesések pótlására A reálisan megalapozott termelési tervek végrehajtása általában nem okozott különös gondot a termelőszövetkezetekben a termelési év folyamán és a pénzgazdálkodásban. A termelési tervek teljesítésénél a növénytermelésben 'n:ncs fennakadás, ott a tervek túlteljesítése várhaló. Természetesen ez nagymértékben múlik azon, hogy milyen minőségben sikerül a még kint lévő terményt betakarítani. A gyümölcstermelésben, elsősorban a téli almánál megye- szerte. nagy kiesés van. Jóllehet, ennek ellensúlyozására termelő- szövetkezeteink tettek lépéseket hízómarha és hízósertés beállításával, azonban az áliatértékesi- tési tervek teljesítése ingadozást mutat. Voltak a termelési folyamat során egyéb nem várt kedvezőtlen jelenségek is, amelyek egy része a termelőszövetkezetek hibájából fakadt, másrészt rajtuk kívül álló okokból. A felmerülő nehézségekkel á legtöbb termelőszövetkezet megküzdőit. Általában ott járt ez eredménnyel, ahol egyes növénykultúrák kiesését idejében másikkal pótolták, kellő számban vásároltak tenyész-, és hízónak való állatot, ahol a gazdálkodás eredményeit folyamatosan lemérhették a megfelelő számvitelen keresztül s nem az év vége felé jöttek ró a már meglévő és kedvezőtlenül ható nehézségekre. Ha valahol probléma van, ennek oka elsősorban a gazdálkodás szervezetlensége. Minden lehetőséget ragadjanak meg a termelőszövetkezetek, hogy a hátralévő időben — a maradéktalan betakarítással, az áruértékesítéssel — pótolják a kiesést. Tovább kell szélesíteni az anyagi érdekeltséget Az anyagi elosztás fő elve termelőszövetkezeteinkben a munkaegységrendszer. Azonban már évek óta egyre szélesedik az anyagi érdekeltség fokozása érdekében a munkaegység mellett a premizálás rendszere is, több termelőszövetkezetben a jövedelmezőségi munkaegységet természetbeni premizálással együtt alkalmazták. Az idén már valamennyi termelőszövetkezet figyelembe vette a premizálást a termelési tervek elkészítésénél elsősorban a kapás növények — kukorica, burgonya, cukorrépa — esetében. Azonban a premizálás a terület szétszórtsága és egyéb tényezők miatt a gyakorlatban sok helyen nem valósulhatott meg a termelési tervek, a többtermelés figyelembe vétele alapján. Javaslatunkra kezdték meg a termelőszövetkezetek a betakarítási célprémiumok alkalmazását, amely az aratás-cséplés idején jó eredményeket hozott. A termelőszövetkezetek legnagyobb része az őszi betakarítás idejére is helyesen alkalmazta a célprémium-rendszert, amely a burgonyaszedésnél, a kukoricatürésncl. a cukorrépa betakarításánál Igen kedvező hatással volt és van. Több helyen azonban — nem látva a való helyzetet —, termelőszövetkezeti vezetőink, de még egyes járási pártbizottságaink és tanácsaink is vonakodtak a célprémiumok alkalmazásától, nem mélyedtek el az anyagi érdekeltség elvének tanulmányozásába, nem világosították fel a szövetkezeti tagokat a premizálás lehetőségeiről. Nyilvánvaló, hogy premizálással nem lehet a vezetésben lévő fogyatékosságokat, a fegyelmezetlenséget megoldani. Eredményesen ott alkalmazhatják a premizálásnak bármelyik formáját, ahol szervezettség van, jé irányítás és jé munkafegyelem. \ kommunisták áilfanak a harc élérc A mezőgazdaság átszervezése és a megszilárdítás terén elért eredmények nem valósulhattak volna meg, ha a pártszervezetek — amelyek együtt nőttek és erősödtek a termelőszövetkezettel — nem vállaltak volna hatalmas munkát, nem tanúsítottak volna nagy áldozatkészséget. Falusi pártszervezeteink kommunistáinak túlnyomó többsége tudta, hogy a belépési nyilatkozat aláírásával a dolgozó parasztok még nem váltak szocialista emberré, hogy ezután kemény, szívós, türelmes harcot kell foly- tatniok az emberek tudatának megváltoztatásáért. Ennek a harcnak még nincs vége és még igen sokáig fog tartani. Elmondhatjuk, hogy a termelőszövetkezeti pártszervezetek munkájában mindjobban a gazdasági kérdések — ezáltal a politikaiak — megoldása került előtérbe. Megértik, hogy a gazdasági feladatok megoldásának segítése, a termelés növelése, a termelékenység fokozása a legfontosabb, hogy gyorsabb ütemben rakhassuk le a szocialista gazdasági rend alapjait. A gazdasági élet irányításában való aktív részvétel mellett egyre aktívabb a termelőszövetkezetekben a politikai élet is. A párt falusi tömegmunkája nem merül ki pártnapok tartásában, hanem az ezüstkalászos " tanfolyamoktól kezdve a különféle kulturális rendezvényekig a legváltozatosabb módszerekkel folyik a falu dolgozóinak politikai nevelésé, világnézetük formálása. Továbbra is elvárjuk a falu komffolytatás a 2. oldalon.) Még nagyobb gondot kell fordítani a* állattenyésztésre
