Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-03 / 260. szám

r Állandó vezetőség — fó ifááiáyl munka Hz elmúlt napokban sok hasznos javas­lat hangzott el egy- egy KISZ- vezétőségválasztó taggyűlésen. Baktalórántházán az egyik fel­szólaló a vezetőség állandó cse­rélődésének megszüntetését sür­gette, mint az ifjúsági munka fellendítésének alappillérét. S ebben az érvelésben ki nem ak­názott lehetőségek rejlenek. Ezen a fonalon gombolyítva gon­dolatainkat csakhamar elju­tunk odáig, hogy a cserék meg­szüntetése nélkül elképzelhetet­len az ifjúsági vezetők rendsze­res továbbképzésének megoldá­sa, a falusi ifjúsági munka sok­rétű, tartalmas és eredményes volta. Kezdeti eredmények ter­mészetesen máris vannak. A ve­zetőségválasztó taggyűléseken általában ügyeltek arra: az új ifjúsági vezetők körülményéi olyanok legyenek, hogy a cserélő­dés lehetősége csökkenjék, ör­vendetes eredmény ez, de tartó­sítása megköveteli, hogy a párt- szervezetek és tanácsok több gondot fordítsanak az ifjúsági vezetők több évre szóló munka- feltételeinek biztosítására. Elöljáróban az alapszer­vezeti veze­tőségek állandósítása egyáltalán nem egyszerű probléma. Meg­oldását számottevő ténvezők ne­hezítik. Ezek közül talán a leg­veszélyesebb hátrahúzó erő a téves elvi állásfoglalás. Ellentét­ben az utóbbi évek országo­san jól bevált gyakorlatával, hogy a vezetők és beosztottak az élet minden területén eresz- szenek gyökeret, ez a törekvés az ifjúsági vezetésnél minded­dig nem kapott szerepének jo­gosan kijáró fontosságot. Gyak­ran találkozni olyan vélemé­nyekkel, hogy a fiatalság mú­landó, ebből következően az ifjúsági vezetők váltakozása — természetes folyamat. Kétségte­lenül sok igazság van ebben a felfogásban, de minden egyéb lehetőséget kizáró elvként el­fogadni — helytelen lenne! Ez a nézet ugyanis részben „kór­okozója”. hogy néhány helyen a három és fél év alatt többször is változott a vezetőség. Kese­rű tapasztalatok igazolják, hogy a vezetőség-változások nem old­ják meg a problémákat, csak szalmaláng-eredményeket hoz­nak. uatillánk néhány községé­in Gyf blW ben olykor a rá­termett ifjúsági vezetők elhe­lyezése is gondot okoz. Sokan emiatt idegenben keresik bol­dogulásukat és ezt sínyli meg az ifjúsági munka. Ófehértón és másutt is előfordult, hogy rá­termett KISZ vezetőségi tagok nem tudtak elhelyezkedni szü­lőfalujukban. Félreértés ne es­sék: nem elvtelen engedélyeket és előjogokat kérünk az alap- szervézeti vezetőségek részére, hanem azt, hogy aki képes egy munkaterület ellátására és te­vékeny segítője a KISZ szerve­zetnek, azt a pártszervezet és tanács támogassa, ne hagyja el­kallódni. Sokkal nehezebb kérdés az érzelmi körülmények változásá­ból következő visszalépést ellen­súlyozni. Általában jellemző, hogy a vezetőségi tagok a há­zasságot megelőző hónapokban és azt követően elhúzódnak az ifjúsági munkától. A községek vezetői minden további nélkül lemondanak ezekről a fiatalok­ról. Elfelejtik, hogy ismét „fel­támadhatnak”, csak törődni, be­szélni kell velük, megfelelő fel­adatokkal megbízni őket. Saj­nos, a pártszervezetek részéről csak szórványosan lehet talál­kozni olyan esetekkel, hogy a házasság néhány hónapja után elbeszélgetnének és felkérnék a volt vezetőségi tagokat, hogy legyenek ismét segítői községük ifjúsága nevelésének. In nnlrfnerre APa§y- ah°i JU |ICIUn a vezetőség im­már hosszú hónapok óta ’ él együtt, s tegyük hozzá: nem akárhogyan! A legjobb utón ha­ladnak, hogy már a közeljövő­ben a politikai képzés, a tár­sadalmi munka, a kulturális te­vékenység területén a megye legjobbjai közé kerüljenek. Idő­sebb KISZ titkáruk érzelmi körülményeinek és hangulatai­nak kiegyensúlyozottsága, élet­tapasztalata, atiagosnai maga­sabb általános és politikai mű­veltsége, mind-mind fontos té­nyezője az apagyiak eredmé­nyeinek. Természetesen nem célunk, hogy az apagyi példát biztos gyógyírként erőszakol­juk, de nem is ellenezzük, ahoi erre igényt tartanak, hogy az alapszervezeti titkárok idősebb, megfontoltabb, művelt emberen legyenek. Mindenképpen fontos, hogy a pártszervezetek olyan kommunistákat bízzanak meg a fiatalok patronálásával, akik nemcsak taggyűlésekre járnak el, hanem tevékenyen szervezik, irá­nyítják és mozgósítják különböző feladatok megoldására a reszort- felelősöket, a iietálokat és maguk is az ifjúság között élnek. Ahol a patronáló kommunisták így dolgoznak, ott egy-egy részort- felelós esetleges kiválása, a tit­kár személyének változása nem okoz hullámzást. KPQ7 recePtek Persze nincse- iltodc. nek. . Községenként mások és mások az adottsá­gok. Egy követélménynek azon­ban homloktérbe kell kerülnie: a most megválasztott vezetősé­gek állandósításának! A jelen­legi helyzetben talán nem lenne haszontalan fáradtság, ha a já­rási KISZ végrehajtó bizottsá­gok gondos előterjesztései alap­ján a járási pártbizottságok elemeznék a helyzetet és meg­felelő, előretekintő határozato­kat hoznának ennek az eléggé elhanyagolt kérdésnek a meg­oldására. Péter László Lesz-e új üzlet Görény-pusztán? Segii majd as összefogás Görény-pusztát még a megyét jól ismerők sem könnyen találják meg a térképen. Az országoson pedig kár is lenne keresni, mert olyan kicsi helység. Balkán hatá­rában fekszik, négy kilométerre a községtől. Az ottlakók, homokos földből kemény munkával szer­zik meg a mindennapi kenyeret. Ha gondjuk-bajuk szóbahozó- dik, mégis a szövetkezeti boltra terelik elsősorban a szót. Kicsi a Ma este: 3 órás vidám műsor u József Atlila Művelődési Házban A Hazafias Népfront kezde­ményezésére november 1-től 30-ig takarékossági hónap kezdődött a megyében. A pénzzel való ta­karékosságot, a takarékbetétgyűj­tést tömegmozgalommá kívánják fejleszteni. Az elkövetkezendő takarékossági napok gazdag prog­ramja sok-sok ember számára teszi lehetővé, hogy megismerje a takarékoskodás mikéntjét és fon­tosságát. Ezt a célt szolgálja a takaré­kossági hónap ünnepélyes meg­nyitója is ma este 7 órakor a nyíregyházi József Attila Műve­lődési Ház nagytermében. Az ün­nepi megnyitó után a debreceni Dongó-együttes és a nyíregyházi postás színjátszók adnak három órás vidám műsort. A műsor után kérdez-felelek játék lesz, értékes díjakkal. bolt, és sokfajta árut nem kapnak meg, — panaszolják. Való igaz ez. A házi jellegű üzlet cikklistája erő­sen korlátozott. A lakosságnak viszont több és választékosabb árura van szüksége... Változtatni kellene a helyzeten. Kádár Fe­renc boltvezető is emellett kar­doskodik. Hiszen így havonta alig tud eladni harminc-harmincöt­ezer forint értékű árut. Kádár Ferenc megtalálta a megoldást, ígéretet tett a szövetkezet veze­tőségének: a nyári konyháját négy szer-négy méteres épülettel megtoldja és a két helyiségben helyet ad a boltnak. Az építkezés elkezdődött, de még nem dőlt el egy fontos kérdés. Az, hogy miből rendezik be? Mert a szövetkezet meglévő berendezése kevésnek bi­zonyul. A november eleji szövetkezeti tagértekezleten megvitatják ezt is. Biztos, hogy a tagoknak is lesz ehhez szavuk... S akkor új üz­letben vásárolhatnak a Görény­pusztaiak a környéken lakókkal együtt.... Közel háromszáz család élete könnyebbül meg. (74.) Hideg volt az éjszaka. Az orkánsze­rű szél megrecsegtette még az évszá­zados fákat is. A tetőkről cserepeket tépett ki, a sérült házfalakról asztalte­rítő nagyságú vakolatokat szaggatott le. A sötét égbolton viharosan száguldtak a fekete fellegek. István egy 57-es villamossal elment a Nagy Lajos király útig. Onnan pe­dig gyalog folytatta útját. A kalauz pontosan elmagyarázta, hogy merre ta­lálja meg az Árvácska közt. Még jó félórája volt, tehát nem kellett siet­nie. Nekifeküdt a szélnek, s az utca­táblákat szemlélve lépegetett. Most nem érzett félelmet. Erősen elhatározta, hogy megpróbálja jóvátenni hibáját. Az az ember, akinek az anyagot át kelle7 ne adnia, biztosan valami vezető kém. Ha ő elfogja, már valamit törlesztett, Utána pedig a soron következő Éva lesz. Egy kicsit sajnálja a lányt, mert olyan magányos, árva volt, de nem le­het kíméletes vele szemben, hiszen nem önzetlenül segített rajta. Már akkor célja volt vele. Éva után pedig a szom­bathelyi repülőstisztet fogja el. De meg­találja a gépkocsivezetőt is. Hiszen is­meri a hamis rendszámot. Felgöngyölí­ti az egész hálózatot. Igaz, hogy fon­tos adatokat vitt ki, de a kémhálózat felgöngyölítésével megakadályozza a to­vábbi adatok kivitelét. Aztán mad ezek az emberek elmondják, hegy ők kiktől kapták a titkos anyagokat. Va­lamit helyrehoz. Eszébe jutott a könyv­tár. — Persze, oda is eby ügynök jár. De elkapom azt is. Lesbe állok. Elérte az Árvácska közt. Sötét, el­hagyott kis utca volt, három vagy négy kertes villával. — A hármas szám — mormogta magában. — De kár, hogy eldobtam a revolveremet a határná:. — Megállt a villa kapujában. Átnezc. a vasrácson, és szemügyre vette az épü­letet. A villa alagsorában garázs volt. Kívülről ítélve legalább 4—5 szobás le­hetett, a manzardszobákat nem számít­va. Megnézte a névtáblát, de nem tud­ta elolvasni az írást. Felrámlett agyá­ban, hogy átmászik a kerítésen, de lemondott tervéről. — Annak semmi értelme nem lenne. Mert ha véletlenül többen tartózkodnának odabent, hon­nan tudja meg, hogy melyik közüius a vezető, Kálnóczi Péter. Csengetett. Enyhe izgalom fogta el. Fogalma sem volt, hogy miképpen akarja tervét végrehajtani. Bízott ma­gában, ügyességében, erejében... Az egyik ablak megvilágosodott. Rövid idó múlva a bejárati lcljáronal is felgyulladt a villany, és egy férfi alakja jelent meg az ajtóban. Az erős szél majdnem felborította, amikor a ka­vicsos útra lépett. Valami házikabát féle volt rajta, melyet szorosan össze­fogott, de még így is nehezen tudta megakadályozni, hogy a szél ne bújjon alá. — Kit keres? — kérdezte a férfi. — Kálnóczi Pétert — felelte nyu­godtan a fiú. — Bácsből — tette hoz­zá. A férfi kinyitotta a kaput. — Tessék, menjen csak előle. István elindult. Léptei alatt cs'kor­. Most nem érzett félelmet. Erősen c'határozta, hogy megpróbálja jóváten­ni hibáját. 'Soltész Albert rajza.) gott a kavics, testét átjárta a hideg szél, behatolt kabátja alá. — Csak nyu­godtan. .. — biztatta magát. — Erős és bátor vagy. A férfi utolérte. Most egymás mel­lett mentek. Valamivel alacsonyabb volt Istvánnál. Mikor az előszobáoa léptek, a férfi bezárta az ajtót. — Vegye le a kabátját. Rögtön szó­lok Kálnóczi úrnak. István felakasztotta felöltőjét, és szemügyre vette a lakást. A haliból fa­lépcső vezetett a manzardszobába. Mint­ha zajt hajlott volna fentről. Lélegze­tét visszafojtva figyelt. Nyöszörgő han­gok ütötték meg a fülét, de nem tudta tisztán kivenni, mert a szél erősen zú­gott, és vadul cibálta az ablakokat. Megjelent a férfi. Intett a fiúnak. István elindult. Tágas, kényelmesen be­rendezett dolgozószobába vezette: — Foglaljon helyet — mutatott az egyik fotelre a férfi. — Kálnóczi úr azonnal jön. — Az idegen eltávozott! Léptei alatt megreccsent a falépcső. István nem a fotelbe, hanem az egyik kárpitozott székre ült. Körülnézett a szobában. Két szárnyú fehér ajtó nyí­lott a másik szobába. Példás tisztaság és kínos rend volt. Az íróasztalon a márvány tintatartón kívül más nem volt. — Jó estét — köszönt valaki. Ist­ván a hang irányába fordult. Frédi állt az ajtóban. Szőke haja csillogott a vil­lanyfényben. Könnyű, keleti mintás se­lyemköntös volt rajta. — Jó estét — állt fel István, és szemügyre vette az izmos, negyven év körüli férfit. — Csak nyugodtan, erői vagy .— bíztatta magát. — Kálnóczi urat keresem.,j (Folytatjuk.) 4 Jól halad a munka Helyes intézkedéssel szilárdították meg ti munkafegyelmet a nyírbogdányi Rákóczi Tsz-bc. kai hűbb képet kapunk akkor, ha megnézzük, hogyan állnak az őszi munkákkal. Burgonyájukat már kiásták — 64 holdról — hatszáz mázsát már át is adtak szerződés szerint, további négy­száz mázsa szállítása még folya­matban van. A vetéssel a na­pokban végeznek, már csak né­hány hold búzájuk van hátra. A napraforgó és a cukorrépa beta­karításán dolgoznak most a leg­többen. Különösen nagy a lendület a cukorrépánál, ahol tagokra van kiosztva a terület, ott van a család apraja-nagyja. Jut azért ember a kukorica tö­réshez is. A dohányosok és az almások felszabadultak, szaporo­dott a munkáskéz. Szaporodott azonban úgy is egész éven, hogy új tagok jöttek. Huszonegyen let­tek az idén a Rákóczi Tsz tag­jai, ők is dolgoznak mind. Nyírbogdányban nemcsak a té- ' esznek van mit betakarítani, ha- ! nem az egyéni termelőknek is. [ Munkaerejük azonban — úgy lát- 1 szik — kevés van hozzá, leg- I ulábbis erre enged kövctkzztetni | az, hogy a Rákóczi Tsz egyes [ tagjai egyéni termelő rokonaik- j nak kezdtek járni segíteni. Fon- I tosabbnak tartották a rokonokat. I mint a közöst. Ügy gondolták, hogy a téesz úgysem fog bele­szólni a dologba. Tévedtek. A közös határozatot hozott, hogy aki igazolatlanul marad ki a közös munkából, attól mun­kaegységet vonnak le, még­pedig ahány napot hiányzik, visszamenőleg annyi napi tel­jesítményét vonják le. A határozat hatásos volt, mert az azóta eltelt több mint egy hét alatt alig fordult elő ilyen eset. így már drága egy kicsit a „fu­sizás”. Munkafegyelmükről sok-

Next

/
Thumbnails
Contents