Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-27 / 280. szám
FILMEKRŐL torna Gor IYI ark Donszkoj rendező egyik legjobb ismerője és tisztelője Gorkijnak. Erről tanúskodnak a nagy író alkotásait életre- keltő filmjei, Az anya és a trilógiát feldolgozó Ködös ifjúság, Emberek között, Egyetemi éveim. Donszkoj most ismét egy Gorkij regény, a FOMA GORGYEJEV megfilmesítésére vállalkozott, amelyet a zseniális író egyik legjelentékenyebb és legérdekesebb művének tart. A regény hőse, Foma, fiatal kereskedő, többmilliós apai örökség birtokosa. Minden földi öröm elérhető számára, s az ifjú Gorgye- jevre mégis súlyos teherként nehezednek milliói. Nem akarja, és nem is tudja apja kapzsi és harácsoló kereskedő életét folytatni. A fiatalokra jellemző nyugtalansággal és elégedetlenséggel keresi az élet értelmét, az igazságot. Apja barátai, a dúsgazdag kereskedők körében azonban csak értetlenségre talál. Ezek az emberek csupán egyetlen igazságot, egyetlen törvényt ismernek: Taposs el mindenkit, mert különben téged taposnak el. Erre oktatja Fomát gyámja és keresztapja a tekintélyes kereskedő, Majakin, és felháborodik, amikor gyámíia visszautasítja tanácsait. Gorgyejev sehol sem talál barátokra. Csalódik szerelmesében is, s vad tivornyákban keres vigasztalást, két marokkal szórva apja vagyonát. Megnyugvást azonban így jem talál. Nem tud kiigazodni az élet ellentmondásai és igazságtalanságai között, s még kevésbé képes harcolni ellenük. Egy ízben mégis megkísérli, hogy a leggazdagabb kereskedők fejére olvassa gaztetteiket, bűnös életüket. S ezt már Majakin sem tűri tétlenül. Hogy megkaparintsa a nagy vagyont, őrültnek nyilváníttatja Gorgyejevet, akit aztán saját osztálya végérvényesen kitaszít, s csak kegyelemkenyér jut neki a koldusok között, abból az alapítványból, amelyet még atyja adományozott. A regényben színesen és részletesen rajzolta meg az író hőseinek, elsősorban Foma Gorgyejev- nek jellemét. A környezet azonban sok esetben csak nagy vonalakban van megfestve. Donszkoj- nak azonban filmjében a jellemek kibontása mellett a környezetet is színesen és főleg filmszerűen kellett ábrázolnia. Ezért vált szükségessé néhány olyan jelenet beállítása, melyekre a regény csupán utal. Ilyen többek között a gabonabörze, valamint a Foma dorbézolását bemutató jelenet Donszkoj mindvégig vissza tudja adni a regény drámai, sötét hangulatát, kömyezetfestése hozzájárul a jellemek sokszínű, szélesskálájú kibontakoztatásához, s minden jeleneten ott érezzük a rendező mesteri alkotó kezét, s azt a tiszteletet, mellyel a nagy író eszméinek hűséges tolmácsolását kívánja szolgálni. Kitűnő a film fényképezése Margarita Pilihina operatőr különösen a tivornya és a volgai uszály kiemelésének fényképezésével végzett mesteri munkát. A film címszerepét a fiatal Georgij Jopifancev játssza, ez az első filmszerepe. Egyszerű eszközökkel és mély belső átéléssel ábrázolja Foma sok lelki vívódását. Kitűnő alakítást látunk Luk- janovtól Ignat Gorgyejev szerepében, valamint Taraszovtól Majakin kereskedő figurájának megformálásában. Sztrizsonova nemcsak nagyon szép, hanem meghatóan emberi is SzaSa, az utcalány sokszínűén jellemzett alakjában. A szereplők magyar hangját Sin- kovits Imre (Foma), Básti Lajos (Ignat), Kemény László (Majakin) és Zolnay Zsuzsa (Szasa) tolmácsolják. Szinkronrendező: Búr Róbert. , Foma Gorgyejev Oz, a csodák cs ódája újra műsoron JVI agyarországon először 1940- ben játszották Vidor Fleming bájos, kedves mesefilmjét, az OZ, A CSODÁK CSODÁJA. E film méltán sorakozik a Kék madár, A Hófehérke és a 7 törpe és más nagysikerű mesefilmek közé. Akik látták, azóta sem felejtették el. De azóta felnőtt egy új generáció, mely csak hírből ismeri Dorothy és barátai kalandos történetét. Miről is szól a mese, amely mögött konijiy i^u/. A történet kis hőse Dorothy, a pajkos kislány, aki egy alkalommal világgá indul. Ütja során viharba kerül, s mire hazaér, lázasan ágynak esik. Lázálmában átrepül a szivárványhídon, s Manóországba jut. Innen a Smaragdvárosba megy, ahol a Szalmaemberrel, a Bádogemberrel, és a gyáva Oroszlánnal találkozik. Egyesült erővel legyőzik a Nyugati Banyát, s ezért a nagy és hatalmas Oz varázsló megjutalmazza őket. A Szalmaembernek észt, a Bádogembernek szívet, s az Oroszlánnak bátorságot ad, Dorothyt pedig hazavezeti. Sok kedves epizódot lehetne elmondani a filmről, amely tele van meglepetésekkel, látványossággal, kedves zenével, ötlettel, de nem írunk hosszan róla, hiszen a film minden bizonnyal most is nagy érdeklődésre tarthat számot. A film forgatókönyve Frank L. Baum, az ismert amerikai meseíró könyvéből született, s nagy érdeme, hogy felhívja a gyermekek figyelmét: nem szabad önzőén arra mennünk, amerre vágyaink visznek. A boldogság nem a szivárványon túl lakik, hanem a mi lelkűnkben, a mi szívünk mélyén. És aki nem ott keresi, az nem talál rá sehol __ EZ1 a gondolat hatja át a filmet. Victor Fleming filmje, bár 20 évvel ezelőtt készült, ma is időálló. A rendezésen sem érezni avult módszereket, mert a remeK trükkök és más rendezői fogások ma is elkápráztatnak bennünket. Judy Garland, Dorothy megszemélyesítője igazi kedves kislány alakot formál. Jól táncol, énekel. Partnerei Ray Bolger, a Szalmaember, Jack Haley, a Bádogember, s Bert Lahr, az Oroszlán szerepében kitűnő színészek, akik komédiázó kedvük, tudásuk legjavát adják. A film szinkronizálási munkájában részt- vett magyar színészek is nagyban hozzájárulnak majd a sikerhez, mert Márkus Éva szinkronrendező élvonalbeli színészekre bízta e szerepeket: Váradi Hédire, Gábor Miklósra, Rátonyi Ró- bcrlre, Márkus Lászlóra, Latabái Árpádra és másokra. Harold Rosson színes képei szemet gyönyörködtetnek, a kedves zenét Harold Arien szerezte. A karácsonyi könyvvásár műveiből Néhány nap múlva megérkeznek a könyvesboltokba, pavilonokba a nagy téli, karácsonyi könyvvásár kötetei. A könyvkiadó vállalatok sok értékes, szép, érdekes regényt, verses kötetet, ismeretterjesztő, politikai és egyéb művet bocsátottak közzé, sok könyv között válogathatnak majd az olvasók. A téli könyvvásáron — többek között — megjelenik Dosztojevszkij A félkegyelmű című nagy regénye, Schiller válogatott esztétikai írásai. C. F. Ramuz A nagy sondrebondrei háború című elbeszélő költeménye. Ilf-Petrov 12 szék és Aranyborjú. Creanga Fehér szerecsen, Figuli Három pejló, Vercors A tenger csendje, De Castro Örökkévalóság és Dickens Dombey és fia. Balázs Anna Az ájtatos anyós, Fekete Gyula Fiatalasszony című, Szinyei Júlia öreg mandulafák, Komondi Tóth László Apostolok utóda című műve. A fiatal írók sorozatában bocsátják közre Pálfalvi Nándor Szeretni akartam című könyvét. Jebeleanu Hirosima mosolya című kötete a Magvető Könyvkiadónál jelenik meg. A Nagyvilágban — mai külföldi elbeszélések című tizenkét nemzet 21 írójának elbeszéléseit adják ki. Van Si-Fu Nyugati szoba című színműve az Európai Könyvkiadónál lát napvilágotOz, a csodák csodája. 17. *• . . .sookul sxuesebben látták volna e»y váron különítmény , bevonulását . . . “ Közreadják: HÁRSFALVI PÉTER, SOLTÉSZ ISTVÁN Bár a magyar és idegen bur- zsoá ellenforradalmároknak sikerült a dolgozók hatalmát és szervezeteit szétverni, sikerült a tömegek nagyrészét megfélemlíteni, a dolgozók ellenállását véglegesen megtörni nem tudták. A városi és falusi dolgozók között egyaránt megtalálható az ellenállás a megszálókkal szemben éppenúgy, mint a belső ellenforradalommal szemben. Az el.en- állás a megszállókkal szemben mutatkozott meg. Voltak sokan, akik nem látták értelmét még annak sem, hogy itthon maradjanak az országban. Kivándoroltak. Az alispán jelentése szerint 1921-ben 4884 útlevelet ke1 lett kiállítani Szabolcs megyében. Igaz, a kivándorlók nagyrésze a szomszédos országokba ment, nem éppen jószántából, hanem mert küldték őket, kiutasították, főként a zsidókat, de az 1613 Amerikába kiállított útlevél ga. dójának nagy többségét a nyomor és kilátásta- lanság hartotia külhonba. Ám egy ország, vagy csak egy megyéje is, nem vándorolhat el. Akik itt maradtak, másként mutatták meg ellenszenvüket. Itt kellett érdekeiket védelmezni. Megindult újra a harc a bérek emeléséért. Az apagyi birtokosok már 1919 őszén azzal a kéréssel fordultak az alispánhoz, legyen segítségükre, hogy a betakarítási munkálatokat elvégeztethessék, akár karhatalommal is, mert a lakosság harmadost nem akar vállalni, csak felest, ezt pedig ők sokallják. Az is előfordult sok esetben, hogy a mezőgazdasági munkások, cselédek nem akartak munkát vállalni. Általánosan lehanyatlott a munkakedv — panaszkodott az alispán. A bérharcokkal kapcsolatban azt is érdemes megemlítenünk, hogy a kormány, a mezőgazdasági érdekképviseleti rendszer, a kamarai intézmény kiépítése kapcsán községenként mezőgazdasági bizottságot alakított a munkaadók és munkavállalók közötti megegyezés békés biztosítására. Ezzel kapcsolatban Mikecz azt írja: „A nép lelkét megrontó kommunizmus hatása még ma is olyan nagy, hogy a vármegyei közigazgatási bizottságnak nagy gondot okozott azon községek kiválasztása, ahol ezen bizottságok minien veszély nélkül és a komoly munka reményével megalakíthatok.” Persze arról nem beszélt Mikecz — mint a tiszalűki példa mutatta —, hogy ezen bizottságokat éppen a „munkaadók”, a földbirtokosok vették a legkevésbé komolyan. De nem csupán gazdasági és szociális kérdésekben tanúsítottak a dolgozók ellenállást. Politikai kérdésekben is kifejezésre juttatták ellenszenvüket a hógár rendszerrel szemben. Sőt újrakezdték politikai szervezeteik visszaállítását. „Még mindig vannak — olvassuk a helyi lap 1919 május 24-i számában —, akiknek a fejéből nem tisztult ki a vörös téboly, akik szemei még vérbeborulnak, ha egy rendesebb öltözetű embert, mint ők mondják, burzsujt látnak.” (Azt is említi az újságcikk, hogy a szegény asszonyok egy jól öltözött nőt megvertek a hentes üzlet előtt.) Máskor arról olvashatunk, hogy ócsárolják a megszálló csapatokat, sőt igyekeznek megkísérelni a katonái? bol- sevizálását is. Az 1920-ban tartott országgyűlési választások eredményét is jelentősen befolyásolta a néphangulat, melyet a dadai járásban kihasznált valami „lelkiismeretlen ” ember, s forrongó hangulatot teremtett. Az új „nemzeti” hadseregbe sem vonultak be a katonakötelesek, s ha igen, nem mind szívesen, lelkesedéssel. A Tiszalökre bevonuló nemzeti hadsereget sem 6
