Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-22 / 275. szám
T áriái láfog áfáson C ’’ ratulálok, Berci — fordul r oda az ötödik képzőművészeti kiállítás egyik látogatója Soltész Albert festőművészhez. Hogy mihez gratulált, nem volt túlságosan nehéz kitalálni. Ez a gratuláció nemcsak amolyan udvarias gesztus volt. A látogató lelkesen magyaráz. — Ezek a kiállítók mennyit fejlődtek tavaly óta! Sárdi Béla, a Zrínyi Ilona Leánygimnázium tanara van itt a „leányaival”. Éppen művészet- történet órájuk van, csak éppen nem a tanteremben tartják és „besegít” egy festőművész is. Az egyik kislányról, Vida Gizelláról kiderül, hogy Egerben es Pesten már volt kiállításon, de itthon még nem. Nem tudott róla, hogy Nyíregyházán is nyílt kiállítás, az osztálytársai nagyrésze sem. Pedig feltétlenül érdemes egy órát „feláldozni” erre a célra. Vida Gizella esete is példa rá, hogy egy ilyen látogatás feltétlenül nyomot hagy mega után. Élmény volt számára Soltész Albert Margit-szigeti fék alatt című műve, s Berecz András Olvasó nő-je is. Mint mondja: ahogy van egy kedvenc könyve, egy kedvenc zeneszáma, ugyanúgy lehet kedvenc festménye is az embereknek. lie vajon hány nyíl egyházi diáknak nincs még kedvenc festménye? Soltész A'bért festőművész így mondja el, mit várnak a kiállítók a kiállítástól: — Olyasmi nekünk egy kiállítás, mint egy színesznek a fellépés. Igaz, mi előre készen vagyunk „alakításunkkal”, de mégis csak ez jelenti az eleven kapcsolatot a művészetet kedvelő közönséggel. Éppen ezért mindig érdekes és izgalmas számunkra a kérdés: vajon hogyan fogadják műveinket? Megértik-e, amit mondani akarunk? Különösen izgalmas ez akkor, amikor állandóan az új kifejezési eszközöket keressük az új mondanivalóhoz. Ha valaki figyelemmel kísérte a megye művészeinek munká.t, évről-évre megállapíthetja a fejlődést. Egyaránt vonatkozik ez a témaválasztásra, az előadásmódra, a kifejezés sokolcalúsagára, merészségére, az új keresésére. És minden művésznek kezd kialakulni az egyéni stílusa. Mi legyen a tovább, cél? Legyünk még merészebbek a téma- választásnál és az újabbnál újabb kifejezési módok alkalmazásánál. Hiszen fejlődő új életünk megannyi témát kínál, csak bátran hozzá kell nyúlnunk. O ovid közvélemény kutatás: Mi tetszett a legjobban? Az emberek, vélemények mások. Pál Gyula: Demecseri utca télen című pasztellje az egyiknek, Berecz András: Vízparton című olajfestménye a másiknak. Az egyik látogató ennél a fest-< ménynél időzött hosszabb ideig,' a másik annál. Tudjuk: tévedés lenne azt állítani, hogy ez döntő lehetne egy szakszerű bírálatnál, de talán nem lesz érdektelen egy néhány megemlítésre. A már felsoroltakon kívül Berecz: Uszályok a Bodrogon című olajfestménye szinte mindenkit „megállított”, Színes folthatásaival, a fények játékával életet önt a vízen fekvő hajókba. Pál Gyula: Belépés a tsz-be című olajfestménye hatalmas méreteivel, uj témájával, mozgd- mas szerkezetével ragadta meg a szemlélőt. Az ő alkotása a kiállítás egyetlen ceruzarajza, a Munkásfej. Élő bizonyítéka annak, hegy nemcsak a színeknek, a vonalaknak is mestere. Nem láttam egyetlen embert sem, aki értetlenül állt volna meg * Soltész Albert szénrajzai előtt. Ügy tűnt, mintha ezek a rajzok igen könnyen, gyorsan közölnék szerzőjük mondamva.óját. Az „időzés” alapján a Régi házak Tokajban magasan kiemelkedik Koncz Zoltán négy kiállított műve közül. ÍJ uszár István egyik képe az *"*■ újszerű kifejezési eszközöket kereső, merész színhatásu Tulipánok című olajfestménye is sok érdeklődőt vonzott. Berki Nándornak tiszta költészetet sugárzó Támaszkodó nő című szobra aratta a legnagyobb sikert. Utószónak talán még annyit: kimutatásokat állitunK Össze, hogy a megye egy lajtosára hány könyv jut, minden hányadik lakos tagja a könyvtárnak, vagy olvas rendszeresen, hány olvasott , könyv jut egy lakosra stb. Mi lenne, ha hasonló kimutatásokat készítenénk a képzőművészetiéi kapcsolatban? Például minden hányadik lakosnak van saját tulajdonában képzőművészeti alkotás? A megye lakosságának hány százaléka volt már egyáltalán ilyen kiállításon? Mert a képzőművészet megérdemli már ezt a statisztikát, Gál Béla 12. Ki legyen a szeret csjs választott í Közreadják: HARSFALVI PÉTER, SOLTÉSZ ISTVÁN Történt, hogy 1933 nyarán megürült a megyeházán két irodasegédtiszti állás. Ez a státus nem volt valamiféle nagyhatalmú vezetőhely, kulcspozició, olyan átmenetféle az egyszerű adminisztrátori és előadói beosztás között. Ám abban az időben a legpicinykébb állásnak is óriási keletje volt — hiszen diplomás emberek ezrei voltak munka nélkül, tanárok, orvosok, mérnökök. Megindult a harc a soványka kenyérért, a pályázók nagyhatalmú pártfogókat kerestek, s e pártfogók elküldték leveleiket pártfogoltjaik érdekében dr. Mi- kecz Ödön főispánhoz. Az alábbiakban néhány ilyen levelet mutatunk be. A ligetaljai járás főszolgabírója a következő levelet küldte el: • „Kedves Ödönként! A vármegyénél két irodasegédtiszti állásra van pályázat hirdet- ve, s két ilyen állás kerül rövidesen betöltésre. Az állások egyikét Szabó József, hivatalomhoz beosztott díjnok, a helybeli nemzeti egység pártjának igen agilis titkára szeretné megpályázni és elnyerni. Szabó József már nyolc éve szolgálja a vármegyét, egy minden tekintetben kifogástalan, jóravaló, szorgalmas tisztviselő. Nagyon szépen kérlek — ameny- nyiben más irányban ígéret még nem kötne — légy szives Szabó Józsefet célja elérésében támogatni és a segédtiszti állást vele betölteni. A Méltóságos Asszony kezeit csókolva, szeretettel üdvözöl: Kálnay Zoltán.” Levél érkezett a főispánhoz báró Vay Miklós országgyűlési képviselőtől is, Tiszalökről: „Kedves Barátom! Losonczi Lajos, ki a tiszalöki főszolgabíróságnál teljesít szolgálatot, mint díjnok 5 és fél év óla, pályázik az irodasegédtiszti állások egyikére. Tudomásom szerint elöljárói legnagyobb megelégedéssel vannak vele szemben. Nevezettet én is személyesen ismerem, úgyszintén szüleit is és minden szempontból kifogástalan egyénnek tartom és igen örvendenék, ha valamelyik üresedést elnyerné, annál is inkább, hogy egyik testvére, ki orvos, fizetés nélkül teljesít szolgálatot az Erzsébet kórházban, a másik pedig diák, kiknek fenntartásához ő is hozzájárul. Igen kérlek, tpályáza- tát figyelembe venni szíveskedjél. Maradok Őszinte tisztelőd, Vay Miklós báró” Dr. Nánássy Andor, országgyűlési képviselő, földbirtokos és nagyhatalmú bankvezér levele így hangzik: „Kedves Barátom! Nagyon jól tudom, hogy a vármegyénél megüresedett irodasegédtiszti állásra igen sokan pályáztak, engedd meg, hogy a sok közül egyik pályázóra, Kovács Dezső nagykállói lakos jogszigorlóra nagybecsű figyelmedet felhívjam. Szíves üdvözlettel vagyok őszinte barátod: Nánássy Andor" Még Szekszárdról is érkezett levél, amelyet Szirmay Lajos, királyi törvényszéki bíró írt: „Most már rövidesen aktuális lesz a kért ügyben való döntésed. Megvallva az igazat, a szives szavaidból ítélve nagyon bízom a sikereidben! Rendkívül örülnék, ha az unokaöcsém tőlem tudhatná meg az örömhírt, ugyanazért nagyon kérlek, ha már döntöttél, légy jó engemet értesíteni, hogy a nagybecsű szíves válaszodat a szokásos módon nyomban elküldhessem neki.” A bizalmas iratok között van egy szürke lapon írt levél, valamelyik rokon írhatta, a teljes név nincs aláírva. így hangzik: „Kedves Ödön! Most jutott tudomásomra, most Van az az idő, milco.r Márton Piroska kinevezéséről szó lehet, miután Bandi nincs idehaza, én leérlek meg am, ki — 16 éve van a megyénél, s még Zoltántól tudom, hogy ö megbízható, jó munkaerő, s neki húga volt. Nagyon kérlek, ha lehet, tedd meg, nagy szívességet teszel a családdal is, Nagyon kér és üdvözöl: Erzsók nénéd.” i II szocialista országokból Nogf különbség! m Egéezségü«y szovjet líözép-Azeia határain innen és túl Üzbekisztánban az 1914 évi 14 kopekről 1960-ban 182 rubelre emelkedtek az egy lakosra eső egészségügyi költségelőirányzatok,s Összegük most 1 milliárd 470 miúió rubelt tesz ki. A szovjet hatalom éveiben 102-szeresre nőtt az orvosok száma és 150- szeresre az egészségügyi közép- kó'Wek száma a köztársaság terepién. Üzbekisztánban 1914-ben 50 noo ember-» jutott egy orvos, ma pe^ig mHen 800 lakosra jut egy. A kórházi férőhelyek száma ■^-szőrösre nőtt. Akárcsak a többi szovjet köztársaságban, itt is szakképzett ingyenes orvosi segítségnyújtásban részesül a lakosság. A szovjet hatalom éveiben megszán* számos járvány és betegség. amely korábban valóságos természeti csapásnak számított. A forradalom előtti időkhöz képest negyedére csökkent a halálozás, s a lakosság átlagos életkora több mint a forradalom előttinek. Mennyire más a helyzet a szomszédos ázsiai országokban, amelyek az Egyesült Államok Imperialista politikájához kötötték sorsukat. Pakisztánban, ahol a kórházak és a rendelőintézetek többsége magánkézben van, aránytalanul magas az orvosi segítségnyújtás díja, úgy hogy egyszerű emberek nem vehetik igénybe. Évente 200 000 embert visz el a tüdővész s körülbelül 1 millió a tüdőbetegek száma. Emelkedik a mérnökök és technikusok száma Csehszlovákiában A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban az elkövetkező évtizedben kétszeresére emelkedik a szakiskolában felvett tanulók száma. Az 1955 évi 6700-ról 1965-ben 13 300-ra növekszik a számuk. 1955-ben a műszaki főiskolára 1760 hallgatót vettek fel. 1965-ben pedig az előirányzat szerint több mint 3400 főiskolai hallgatónak biztosítanak helyet az első évfolyamokban. Megkezdődött ti fire/ana mítssúi Httfiyüsemi (ermelette A Német Demokratikus Köztársaság premnitzi „Friedrich Engels” műanyaggyárban november 13-án, a Vegyipari Munkások Napján, egy új üzemrészlegben megkezdték a prelana műszál termelését. Ebben az eddig kísérleÉs lám, olyan nagy szó volt ebben az időben az irodasegédtiszti állás, hogy még egy miniszter is megmozdult. Kállay Miklós, későbbi miniszterelnök, ebben az időben földművelésügyi miniszter két levelet is írt a főispánnak. Az egyik levél így hangzik: „Kedves Barátom! Miskolczy Miklós nagykállói lalcos támogatásomat kérte Nálad olyan irányban, hogy a vármegye hivatalos lapja által meghirdetett két irodasegédtiszti állás egyikére való pályázatát Nálad pártfogoljam. Kérlek, hogy amennyiben lehetséges, úgy szíveskedjél Miskolczy kérését teljesíteni. Szívélyes barátsággal: Kállay Miklós” A másik levél szintén Kállay- tól: „Kedves Barátom! A Szabolcs vármegye által meghirdetett vármegyei irodaseged- tiszti állások egyikére engedd meg, hogy szíves pártfogásodba ajánlhassam Miskolczi Miklós nagykállói lakost. Kérnélek, hogy amennyiben csak lehetséges, szíveskedjél ezen derék, jóravaló embernek a kérését teljesíteni. Szívélyes barátsággal üdvözöl: Kállay Miklós” S végül, márcsak az érdekesség kedvéért is, hadd idézzük Kállay Miklós miniszter feleségének , a levelét is. Ő újra mást ajánl a főispán kegyeibe, mint a férje: ,.Kedves Mikecz Egrjeimébe szeretném ajánlani Kovács Dezső nagykállói fiatal embert és arra kérni, hogy kérését meghallgatni szíves lenne. Ö a vármegyei irodasegédíiszii állásra pályázik — árva és egészen szegény — ha lehetséges kérném segítsen rajta. Sok üdvözlettel: Kállay Miklósné.” ti üzemrészlegben gyártott meny- nyiságnek tizenötszörösét állítják elő. A prelana teljesen szintetikus, gyapjuhjellegű fonószál. Legjobb tulajdonságai közé tartozik magasfokú víz- és fényállósága, jó kunkorodása és rugalmassága. A meleget még jobban tartja, mint a gyapjú. A proliméból főleg felső ruhaneműt és fürdőruhákat készítenek. Tibeti parasz ok répcsitik a csípést Lliasza közelében élő tibeti parasztok vízierőművet építettek és több villamos-gépet szereztek be, amelynek segítségével gépesítik a cséplés nehéz munkáját. Régebben ezek a parasztok állatokkal vontatott kőhengerrel csépelték a gabonát. Most a saját erőművet volt jobbágyok és rabszolgák építették, olyan emberek, akiket egykori uraik „beszélő szerszámoknak” neveztek. Két ét« léi óra helyett — ncjíy perc Az NDK Isokond Műveiben az új technika alkalmazásával két és fél órától négy percre csökkentették a kisfeszültségű kondenzátorok vizsgálatának idejét. Ezt a kiváló teljesítméyt egy szocialista munkaközösség érte él. Az új technika révén lehetővé vált, hogy egy adott időszakasz alatt lényegesen több kisfeszültségű kondenzátort vizsgáljanak meg. 60 ezer forint értéltű virág Erzsébeteknek Virágüzleti dolgozók mondták, hogy tapasztalatuk szerint a legtöbb nő Erzsébet. Ez megmutatkozik a névnapok alkalmával. A városban pénteken és szombaton mintegy 3000 cserép cikláment, 1000 cserép plumózát, sok primulát. cserép plumózát, sok primulát, mintegy 200 szál vágott szegfűt és 50 cserép pálmát adtak el, összesen 60 ezer forint értékben.
