Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-22 / 275. szám

Szabó néni baromfi farmja Dvé asztal és katedra A nyíregyházi Üttörő Tsz-ben ismertük meg Szabó nénit. Nagy szeretettel gondozza a közös esibcálloinányt. Lelkiis­meretességen is múlott, hogy a fellépő betegséget, az elhul­lást megállították. A több mint 2000 aprójószág jó jöve­delmet ígér. 85 százalékos a megjelenés a város 126 politikai tanfolyamán Az elmúlt év tapasztalatait fel­használva az idén több önálló politikai tanfolyamot indított a városi pártbizottság. Ebben az évbén kevés az összevont tanfo­lyamok száma. Számszerűleg 32- vel növekedtek a pártoktalást végző tanfolyamok, összesen 126 tanfolyam kezdte meg munká­ját alig egy hónapja, 2600 hallga­tóval, alak közül 776 a párton- kívüli. Az első foglalkozásokon a megjelenés 80—85 százalékos volt, 6 azóta is körülbelül ilyen a meg­jelenési arány. A legtöbb hallga­tó igazoltan marad távol. A szakosított tanfolyamoknál a hiányzókkal pótfoglalkozásokon beszélik meg a korábban elhang­zott anyagok kérdéseit. A 126 tan­folyam közül 11 néhány nappal később nyitotta meg kapuit, főleg helyiség hiánya miatt. A városi párt-végrehajtó bizottság nemrég értékelte a pártoktatás előkészítését, legköze­lebb a tapasztalatokat beszélik meg. .voltok lantja zengett róluk hősi neket, szobrászok faragták már­ványba alakjukat, s mégis évszáza­dokig szolgák voltak. Jog nélkül, má­sodrangon éltek, mint valami tár­gyak... Nálunk is csak fehérnép volt egykor az asszony, a nő, az anya, pedig nem egy Zrínyi Ilona, Dobó Katica, Hámán Kató élt e honban, s áldozta életét a haladásért... Aztán jött az új kor, világosságot gyújtott, törvényileg egyenlő rangra emelte őket, s most kétszeres erővel küzde­nek a maradiság a konzcrvalizmus ellen. Százak példája bizonyítja, hogy éppen úgy helyt állnak a vezető posz­tokon is, mint a férfiak... A In it yogi lilliítrnö — Mezőgazdasági Akadémiát végeztem a férjemmel együtt, öt­venháromban kerültünk Tunyog- matolcsra, azóta itt élünk... Nem riportanyag, amit mondok — Így szól Vincze Kálmánná moso­lyogva. — Se lakás, se más nem várt bennünket. Hat esztendeig dolgoztunk, s úgy építettünk egy kis otthont. Én ötvenhétig gazda­sági jelügyelő voltam a tanácsnál, s amikor kettévált a község. Tu- nyogon megválasztottak tanács- titkárnak... örültem a bizalom­nak, de nem gondoltam volna, hogy olyan nehéz munka. És helytáll. Három esztendeig szinte egyedül végezte a „papír­munkát, egy hete kapott admi­nisztrátort. Éjszakába nyúló ta­nácskozások, agitációk, az új falu megteremtése, az emberek ügyes bajos dolgainak és egy egész falu ügyének az intézése megedzették Magdi „nénit”. És a sok munka mellett még tanul is. A tanács- akadémiára jár, s ezzel a máso­dik főiskolai oklevelet szerzi meg. — Úgy érzem, ebbe talán már nem kellett volna belefognom. Kevés az időm, családom van, két gyermekem, férjem, róluk is nekem kell gondoskodni. De azért ha nehéz és sok is a mun­kám, na meg kissé idegőrlő is a A színház műsora A nyíregyházi színházban pén­teken, 25-én este 7 órakor a deb­receni Csokonai Színház együtte­se Mozart: Varázsíuvola című vígoperáját mutatja be. Ez lesz a Madách-bérlet hetedik előadása. Az előző közléstől eltérően no­vember 27-én, vasárnap este 8 órai kezdettel a Déryné Színház Mikszáth Kálmán: Tavaszi rü­gyek című vígjátékát adja elő. 30-án ismét a Varázsfuvola sze­repel műsoron, a Vörösmarthy bérlet érvényes. Szerződés az úttörőcsapat és termelőszövetkezet között Ombolyon már korábban tár­sadalmi szerződést kötött egy­mással a termelőszövetkezet és az úttörőcsapat. A szerződés értel­mében a termelőszövetkezet meg­ismerteti az általános iskolások­kal a kollektiv gazdálkodást és a különféle mezőgazdasági gépe­ket, az úttörők viszont rendsze­resen biztosítanak kultúrműsort a termelőszövetkezetek különféle rendezvényeire, valamint segítsé­get nyújtanak a különféle mező- gazdasági munkákban. így pél­dául vállalták az úttörők, hogy megforgatnak harminc mázsa szé­nát, s ezt a vállalásukat már túl is teljesítették, mert eddig 35 mázsát forgattak meg. A végzett munkáért a termelőszövetkezet a nyári táborozás anyagi költségei­nek előteremtésénél „segíti” a pajtásokat. A társadalmi szerző­dést felolvasták a termelőszövet­kezet tagsága és az úttörőcsapat előtt is, s mindkét fél nagy meg­elégedéssel hagyta jóvá. Pipec kavtárm sw.e veim es szolgálat, úgy érzem nem tudnék könnyebbet vállalni... Reggelenként már öt órakor lakásán vannak az emberek, ün­nepeken is felkeresik, bíznak ben­ne. — Csak két dolog aggaszt.-Szin- te alig van magánéletem. Vasár­nap mosás, vasalás, takarítás, fő­zés, varrás. Hét esztendeje nem voltam színházban. Egyedül a könyv az, ami segít. Ha egy új kiadvány megjelenik, hajnalig olvasom. A másik?... — Az már csakúgyan nem való újságba. Csak úgy mondom... A megbe­csülés. Ne értsen félre, nem az itteni emberek részéről... Nem. Elhallgat. — Még nem ültek le velem igazán beszélgetni. Nem kérdez­ték, van-e gondom, bajom... Pe­dig én is érző ember vagyok... — Itt volt a fizetésrendezés. Nem sajnálom én a matolcsi titkárnő­től, hogy száz forinttal többet kap. Csak valahogy rosszul esik, hogy én, akinek több a szolgálati ideje, s több a munkám is, hisz ide tartozik az iskola is, ennyi­vel kevesebbre becsülnek... Miért, magam sem tudom. Kérdőjel előttem is. A nanténvi igazgatónő Nemcsak Spisák Andrásáét, a gyermeket váró édesanyát érte váratlanul a kinevezés, hanem a szülőket is. Hisz Vásárosnamény- ban emberemlékezet óta nem volt még női direktora az isko­lának... A huszonhét nevelő mun­kájának irányítása, a három óvo­da öt óvónővel a sok kis apró­sággal és hatszázhetven gyermek nevelése nem kis gond... Már csak kíváncsiságból is elmentek a szülők az évnyitóra, mikor az új igazgatónő bemutatkozott, hadd lássák milyen asszony. Nem csa­lódtak benne... — Mggam is meglepődtem — vélekedik. — Párttiikár voltam itt, de arra nem számítottam, hogy kineveznek... A tantestüle­tünk nagy, de úgy érzem megbe­csülnek, s a feladatokat pontosan teljesítik... Itt van például a ne­velési munkatervek bevezetése. Az eddigi — szinte mondhatni — ösztönös pedagógiai munkát tu­datossá és rendszeressé akarjuk tenni. Felfrissítjük a kartársak ismereteit, hisz többen régen vé­geztek s így a lélektani ismere­tek felújításával és alkalmazásá­val biztosítjuk a szocialista szel­lemű nevelést... Nekem is vannak problémáim. Nem szégyellem, al­só tagozati nevelő vagyok, de ha segíteni akarok matematikai órán, legalább úgy felkészülök, mint a szaktanár. Becsülik, mert nem rejti véka alá véleményét. S jobb a társa­dalmi kapcsolatuk is a pedagó­gusoknak, amióta Spisákné igaz­gató lett. — Sokan végzünk társadalmi munkát. Halász Sándorné a nőta­nácsban, s még falura is kijár segíteni. Felhős Ferencné hason­lóan. Bischof László a helyette­sem községi KISZ-lilkár. Felesége és Rudda Mihály kiváló úttörő életet teremtettek gyermekeink között... De úgy érzem, még szükséges tovább javítani a kap­csolatot a községgel. Javasoltam, hegy szervezzünk utcánként ese­tenként egy-egy családnál össze­jöveteleket, ahol nevelők beszél­getnek a szülőkkel az aktuális politikai kérdésekről, az iskola és a család kapcsolatáról. Azelőtt csak fél napot tartózko­dott négy fal között, s mióta igaz­gató lett, reggeltől estig az isko­lában található. Felnőtt tanulói is vannak. Az orvosok részére ő vezeti a filozófiai konferenciát. Sokat dolgozik most is, pedig gyermeket vár... — Vannak aztán igazán zsúfolt napjaim is. Holnap például tör­ténelemből a nyolcadik osztály­ban bemutató tanítást tartok, melyen a járásból is részt vesz húsz nevelő. Utána igazgatói ideológiai továbbképzésre me­gyek, este pedig én vezetek kon­ferenciát. S csak aztán következik a csa­lád, az otthon. — .Hogy vannak-e problé­máim? Akadnak...' Mikor nem veszik figyelembe az ember vé­leményét... Ez elkeserít. Miben? Itt volt például a jutalmazás. Bántott, hogy azok közül egy ne­velőt sem érdemesítettek erre, akiket én javasoltam. Pedig én tudom, ki mennyit dolgozik. No, nem arról van szó, hogy akik kaptak azok nem érdemelték meg. De emezek még inkább... Egyik igazgatónő, feleség, anya, * másik tanácstitkár, agronómus. fele­ség, anya... Egyszerű kommunista asszonyok. Egyik a katedrán, másik az íróasztal mellett áll helyt. Vezető posztokon, szinte állandó műszakban, s úgy mint sok férfi. Tisztelet, becsület nekik. Farkas Kálmán 35 megyei küldött képviseli a városi KISZ fiatalokat Pipec Orbán, a válla­lat könyvelője elméláz­va szopogatta tintaceru­záját, s ettől a szája is olyan lila lett, mint a gondolatai. Előtte, a; írógépben árván szo- morkodott az üres anvaemegrendelő fv. — Ma megmondom ne­ki! — csapott öklével az íróasztalra, kollegáinak nem kis megrökönyödé­sére. — Ma megmon­dani, hogy szeretem, imádom, ő az én drága kicsi életkém, az én ró- zsaillatú hajnalsugaram, reményeim botanikus- kerjének legcsodálato­sabb szirma... Mi is van ebben a vacak megren­delőben? Három mázsa francia csavar, négy reaktivitátor, hidraulizá- tor és két liter gumiará­bikum... Nem, nem így fogom mondani! Sokkal egyszerűbben. Valahogy így: — Szeretlek, Eulá- lia! Vedd tudorpásul, hogy szeretlek! Lila ceruzafoltokat maszatolt szét az arcán, s közben egy ujjal ko­pogtatta a megrendelést. Ábrándos szemeit az át­vitelre meresztette, s gondolatainak cirádái a titos orrocska, s a mély­tüzű kék szemek körül ácsorogtak. — Egy láda laposíogó. két tonna rézgálie. A szemed! Azok a csábos kék holdacskák, az az igéző gyönyörűség. Oh, ha csak egy percre bele­szédülhetnék ebbe a ten­gerbe ha csak egyszer len­gedezhetnék véle az ár­nyas sétányok alatt! Két tucat nyolcas gép­kapocs, egy vagon hár- masihúzal es másfél do­boz fogpiszkáló. Sze­retlek, r-uiália! iNem, nem jó. Ez kevés! Úgy imádlak, mint mezők da­lospacsirtái az érett ka­lászokat, mint a fecske a nyarat, mint a kecs­ke a sót. Ez sem jó! Húsz deka síkpor, egy hektó kocsikenőci.. Igen, ma megmondom ns’u. s ö az envémMesz, csak­is rz enyém! Lassacskán megteltek a megrendelő ívei. s Pipec kartárs ábrándo­sán vitte az ügyiratot a főosztályvezető íróaszta­lára. Tíz perc múlva hivat­ták a személyzeti osz­tályra, s a főnök már nyújtotta derék Orbá­nunknak a munkaköny­vét. — Bolondokat nem alkalmazunk — menny­dörögte, s a rémült köny­velő elé rakta a meg­rendelés. Pipec Orbán előtt szédült táncot lej- tettek a betűk: Egy láda laposfogó, hűfc deka árnyas holdvilág egy Mter gumiár ábikum ás két darab igéző bo1- -fcogság. Tovább már nem ! udta olvasni, mert te Ionhoz hívta!-:. Ö volt, ő, az édes. — Maga az, Orbán? Csak azt akarom mon­dani, hogy legyen sze­rencsénk ma estére. Ma lesz az eljegyzésem i Kacsirek Hugóval... gy. i. ÓV­A napokban tartották meg a Helyőrségi Tisztiklubban a váro­si KISZ fiatalok aktiva-értekez- letét, ahol Asztalos Sándor a KISZ városi titkára számolt be a vég­zett munkáról. A revíziós bizott­ság beszámolóját Szoboszlai Lász­ló a városgazdálkodási vállalat dolgozója ismertette. A vita és a határozati javaslat elfogadása után sorkerült a városi KISZ bi­zottság, revíziós bizottság és me­gyei KISZ küldött-értekezlet vá­rosi küldötteinek megválasztásá­ra A város KISZ alapszervezetei­nek képviselői 35 tagú városi bi­zottságot, kilenctagú revíziós bi­zottságot választottak s 35 kül- i döttet a megyei értekezletre. A küldöttek között húsz a férfi és tizenöt a nő. A városban dolgo­zó 95 KISZ alapszervezet 3900 KISZ fiataljának képviselőit ala­pos körültekintéssel választotta meg a városi aktiva-értekezlet. minden jelentős KISZ szervezet képviselője ott lesz a megyei küldöttértekezleten, akik közül majd megválasztják a kongresz- szusi küldötteket. Európa legnagyobb tükör- távcsöve Az NDK-ban, Tautenburg köz­ségben, a kormány képviseleté­ben ünnepélyesen átadták a Né­met Tudományos Akadémiának Európa legnagyobb tükrös táv­csövét. amely világviszonylatban is a legnagyobbak közé tartozik. Ez a két méteres átmérőjű te­leszkóp, amely különböző optikai rendszerekkel van kombinálva, a maga nemében az első a világon. Az értékes készülék, amelynek építéséhez a kormány 10 millió márkát bocsátott rendelkezés'”- jelentős csillagászati kutatások” tesz lehetővé. .1

Next

/
Thumbnails
Contents