Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-22 / 275. szám

sebb jelentőségű —r olajmező ki­termelése is. Magyarország kő­olaj termelése 1959-ben 1 035 000 tonna volt. Földgáztermelésünk (1959-ben 330 millió köbméter) 95 százaléka a Dél-Zalai olajvi­déken fekvő földgázmezőből szár­mazik. A Délnyugat Dunántúli kőolaj és földgáz csővezetéken érkezik a várpalotai, a szőnyi, al- fnásfüzátöi és budapesti olajfino­mítókba. Kőolaj-és földgáztermelésünk jelenleg még nem fedezi a hazai szükségletet. Az elmúlt évben 1,2 millió tonna kőolajat és 120 mil­lió köbméter földgázt importál­tunk. Míg az importált földgáz nagyrésze Romániából csővezeté­ken jut az országba, addig a kő­olaj behozatalának zöme vasúton és viziuton történik. A szovjet­unióból induló, s hazánkba Dré- gelypalánk közelében belépő kő- olajvezeték a kőolajszállítási költségeket nagymértékben csök­kenteni fogja. E kőolajvezeték magyarországi szakaszának vég­pontjánál, Százhalombattán épül fel hazánk legnagyobb olajfino­mítója is. Dr. Csalfái) r Dezső, a nyíregyházi múzeum vezetője a Magyar Tudományos Akadémia Tiíaűléíéii sikerrel védte meg kandidátusi disszertáció ját Megyénk új, tudományos si­kerrel gazdagodott. Dr csallány Dezső, a nyíregyházi Jósa And­rás Muzeum vezetője több évti­zedes munkásságára tette fel a koronát november 14-én, a Ma­gyar Tudományos Akadémia 100-as termében. Kiváló tudósok­ból álló elnökség és népies kö­zönség előtt . síken el védte meg iyA. gepidáit régészeti emlékei a Kárpátmedencében" című kandi­dátusi disszertációját. A tudomá­nyos vita után az elnökség tit- kOs szavazással, egyhangúlag ja­vasolta a Tudományos Akadémiá­nak tösallány Dezső részére a történelemtudományok kandidá­tusa címet. A vidéki múzeológusok közül Csallány Dezső az első, aki meg­szerezte ezt a tudományos foko­zatot. Hosszú évek munkájának eredménye ez a disszertáció, mely idegen nyelven a jövő év első felében jelenik meg 822 ol­dalon, 281 képes melléklettel. Csallány Dezső Szentesen érett­ségizett, majd az államtudomá­nyi doktorátust szerezte meg a «zegedi egyetemen. Bölcsésztudo­mányi'(doktorátusát „A magyar föld régészete" című munkájával kitüntetéssel szerezte meg a budapesti egyetemen. 1954-ben került megyénkbe, a nyíregyhá­zi Jósa András Múzeum régé­szeti osztályának élére. Tudományos munkássága so­rán a régészetnek főleg népván­dorlás és honfoglaláskori szaka­szát kutatta, s mintegy 50 műve jelent meg hun, gepida, avar, honfoglalási, bizánci és róvásírá- scs tárgykörben. Mondhatni, hogy ő a gepidák egyetlen élő „képviselője ’, ő foglalta össze a gepidák összes emlékeit a Kár- pátmedeneéből. Új tudományos sikere megyénk sikere. Dr. Merényi Oszkár iro­dalomtudományi kr nerdátussága után újabb jelentős tudományos eredmény a fáradhatatlan régész történelemtudományi kandidátusi címe. Büszkék vagyunk erre, s amikor meleg szeretettel köszönt- jük Csallány elvtársat nagy tu­dományos sikere alkalmából, erőt, egészséget kívánunk további munkásságához. Győri Illés György November 29-én a Hazafias Népfront megyei bizottsága mel­lett működő mintegy 60 tagú, mérnökökből és technikusokból ál­ló műszaki akciócsoport tanácsko­zást tart. Ezen a tanácskozáson megvitatják, hc-gy milyen társa­dalmi segítséget adhatnak a köz­ségeiknek a küzségfejiesztési irányelvek kidolgozásához. A me­gyében ugyanis mintegy 60 köz­ségnek kell elkészítenie a követ­kező sv elején a távlati község­fejlesztési irányelveket. Ezek ki­dolgozásához jelentős társadalmi segítséget adhatnak a mérnökök, tecnikusok és egyéb szakemberek. A kőolaj és földgáz, valamint származékainak felhasználása az energiatermelésben, a vegyipar­ban, a közlekedésben és a nép­gazdaság egyéb területein igen nagy jelentőségű. Hazánkban a kőolaj és földgáz ipari jellegű kitermelése az 1937- es évben indult meg Dél-Zalá- ban. Jelenleg a nagylengyelt olajmezőkkel együtt e terület szolgáltatja a kőolajtermelés kö­zel 90 százalékát. Az utóbbi évek­ben indult meg a Demjén-Mező- keresztes környéki — jelenleg ki­Társadalmi erővel segítik a kszségfejlesztés í rá ny­elveinek kidolgozását Mi a legjobb a három legjobbnál ? Miért Tan áramszünet ? A harmadik negyedévi eredmények alapján a nyíregyházi üze­mek versenyében az Építőanyagipari Vállalat, a ktsz-ek verse­nyében a Textilruházati KTSZ, a kereskedelmi vállalatok ' verse­nyében az Állami Áruház nyerte el a városi pártbizottság és a szakszervezet, illetve a KIS'ZÖV és tanács versenyzászlaját. Megkérdeztük az illetékeseket, hogy az eredmények elérésében mi veit a legjobb. Egyöntetű választ adtak: a munkaversenynek kö­szönhetik kiváló teljesítményüket. Ezekután arra voltunk kíván­csiak, hogy a versenyben mi volt a legjobb. Az Építőanyagipari Vállalatnál * a verseny-' értékelés Erről Csapó Imre, a verseny- bizottság elnöke így nyilatkozott: — Amikor vállalatunk vezető­sége kitűzte a- verseny legfonto­sabb célját, megalakult a ver­senyt értékelő bizottság. Műsza­kiak és munkások bevonásával Bünden egyes versenypontnál rögzítették, hogy a feladat 100 százalékos teljesítése esetén hány pontot kap az üzem, illet­ve a brigád. Ügy alakítottuk a pontozási rendszert, hogy a fel­adat nemteljesítése esetén na­gyobb arányban csökkentjük a pontok számát, túlteljesítés ese­tén kisebb mértékben növeljük. Ha például: az üzem, vagy a brigád a termelékenységet egy tized százalékkal növelte, azért két pontot kapott, viszont, ha egytized százalékkal alatta ma­radt a követelménynek, azért há­rom pontot levontunk. A ponto­zási rendszert a vállalatnál mint­egy nyele versenyfeltételnél al­kalmaztuk. A legtöbb pontot a helyzetnek megfelelően a minő­ségért, a termelékenység növelé­séért, vagy éppen a terv túltel­jesítéséért adtuk. Az értékelést a napi jelentések adatai alapján havonta és negyedévente végez­zük. A harmadik negyedévben a betonüzem dolgozói érték el a legmagasabb pontszámot, tégla­gyáraink versenyében pedig a fehérgyarmati került első helyre. A dolgozók a verseny értékelé­sének ezt a módszerét igazságos­nak tartják. Szabó József műszaki' vezető örömmel újságolta, hogy a vá­rosi pártbizottság és a KISZÖV verseny zászlajának átvételekor, a november 7-i ünnepségen a dol­gozóknak nyolcezerkettőszáz forint jutalmat osztottak ki, elsősorban azoknak, akik a munkaverseny­ben kitűntek. Többek közt ezt mondta: — Érdemes volt megszervezni a szalagrendszerű termelést, mert ezzel az intézkedéssel hozzájárul­tunk a termelékenység 7,5 száza­lékos növeléséhez. Mi műszaki dolgozók is versenyeztünk, s ez a mi versenyünk eredménye. A dolgozóké viszont az, hogy a jobb feltételeit biztosítása mellett mintegy 200 ezer forinttal több konfekció ruhát gyártottak, mint amennyi. a terv volt. Szabászaink a különböző méretek, rajzok var- riálásával és a szövet szélessé­gek jobb kihasználásával 35 ezer forint értékű anyagot takarítot­tak meg. Megszigorítottuk a mi­nőségellenőrzést. aminek eredmé­nyeképpen a leértékelést • 2 szá­zalékkal csökkentettük. 4% ÄHanti Áruházban s a versenyben lemaradók segítése A versenyzászlóra nagyon büsz­kék az áruház dolgozói. A kira­katban hirdeti a zászló az áru­házi dolgozók versenyének sike­rét. Kazár Lajos a szakszervezeti bizottság versenyfelelőse a sike­rek „titkának” az alábbiakat tartja: — Áruházunkban hat osztály van. s ez'ek egymással versenyeznek az áruforgalmi terv túlteljesíté­séért, az udvariasságért, rendért, tisztaságért. A harmadik negyed­évben a háztartási osztály érte el a legjobb eredményt, amiért pénzjutalmat kaptak. A cipőrez- tály dolgozói elnyerték a szo­cialista munkabrigád címet. Jó eredményünk titka, az hogy a versenyt két hetenként értékel­jük, a hangoshiradóban minden­nap köszöntjük az élenjárókat és buzdítjuk a lemaradókat. A ver­senytáblán feltüntetjük, hogy me­lyik osztály hol tart a verseny- senyben. A szakszervezeti bizott­ság és a vállalat vezetősége rendszeresen megvizsgálja és se­gíti a versenyben lemaradók munkáját. Osztályértekezl eteken beszélik meg a lemaradás beho­zására vonatkozó intézkedéseket, mint például a jobb árupropa­gandát, áruajánlást. Minél keve­sebb lemaradó van a verseny­ben, annál jobb az áruház átlag eredménye. Így értük el a sikert! Dolgozó asszonyoktól kaptunk reklamáló levelet. Kifogásolják, hogy mostanában gyakori a va­sárnapi áramszünet a város te­rületén. Panaszkodnak, hogy nem tudják használni a gyorsfözöt, a porszívót és egyéb háztartási villany-gépet. Kérésükre érdeklődtünk a TITÁSZ-nál; ml okozza a gya­kori áramszüneteket és meddig tart ez a helyzet! Íme a vá­lasz: A város és a megye villany- energia szükséglete olyan mér­tékben megnövekedett, hogy a villanytelcp melletti régi el­osztó állomás már nem tudja kielégíteni az igényt. A kor­szerűsítés is szükségessé »ette, hogy a Simái úton felépítsék az új fogadó és elosztó állomást. Ennek építése és beszerelése megtörtént. Most végzik a vil­lanyhálózat átkötését. Miután a városban és a megyében na­gyobb feszültségűre szerelték át a villanyvezetékeket, as át­kapcsolás idejére kénytelen a TITÁSZ kikapcsolni az áramot A gyárak munkájának zavar­talansága miatt főleg vasárnap délelőtt végezték és végzik ezt a munkát a villanyszerelők. Az elmúlt vasárnap fordult elő hosszabbidejű áramszünet, mely az egész várost érintette. A szerelők az esős-szeles Időjárás ellenére is dolgoztak és reggel 6-től délután félkettőig elvé­gezték a tsrvszeriníi munkát A városban már mintegy 90 százalékban elvégezték a» át- kapcsolásl-szerelcsi munkákat Már csak egyes körzetekben kerül sor rövid Idejű áramszü­netre, így például a bujtosi, a kórházi, alvégesi, Ságvari tele­pi és a pazenyi úti körzetben. Egy hónapon beiül elvégzik ezeket a munkákat is és meg­szűnik a „háborgatás”, a vil­lany vasárnap délelőttönként! kikapcsolása. Az idén ezerötszázhét teherautóval gyarapodott az autóközlekedési vállalatok gépkocsiparkja Néhány esztendő alatt jelentő­sen fejlődött az állami teherfu­varozás: ma már harminckét autóközlekedési vállalat szállít te­hergépkocsin az ország különböző részén terméket és árut, célfuva­rozó vállalatai vannak például a Könnyűipari Minisztériumnak, a Belkereskedelmi Minisztérium­nak, az Építésügyi Minisztérium­nak, a SZÖVOSZ-nak és sok a közületi tehergépkocsi is. A fej­lődés arányát jellemzi, hogy 1960-ban az autóközlekedési vál­lalatok gépkocsiparkja 1507 te­herautóval gyarapodott. Ennek eredménye, hogy az autóközleke­dés még most. a nagy őszi csúcs- forgalom idején is minden szállt tósra váró árut és terméket ké­sedelem nélkül továbbít rendel­tetési helyére. Életbe lépett as új óvodai rendtartás — Több mint ssásnyolevaneser kisgyermekei gondosnak as óvodákban A napokban életbe lépett az óvodák számára kidolgozott új rendtartás, amely egyaránt ér­vényes az üzemek, a vállalatok, a hivatalok, az állami gazdaságok, a tsz-ek és a társadalmi szervek által fenntartott óvodákra. A rendtartás új intézkedésekkel fo­kozottabban segíti a dolgozó anyák és az óvodás gyermekek érdekeinek védelmét, s ennek fi­gyelembevételével szabályozza a felvételeket, az óvodák működé­sét. Nagyobb hatáskört ad a ve­zető óvónőknek, s ezzel növeli felelősségüket is. Országosan az óvodákban több mint száznyolc­vanezer gyermekről gondoskod­nak. A KISZ Itonoresszus tiszteletére A nyírbátori területi KISZ szer­vezet a közelgő KISZ kongresz- szus tiszteletére vállalta, hogy se­gít a nyírbátori Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek - a kukori­ca törésben. Ugyancsak a kong­resszus tiszteletére ajánlották fel segítségüket a járási kultúrott­hon tatarozásánál. Felajánlásu­kat becsülettel teljesítik is. Va­sárnaponként mindig negyven-öt- ven KISZ tag szorgoskodik a kul- turotthonban. A területi KISZ szervezetnek a Vegyesipari Vállalatnál is van egy KISZ csoportja, amelynek tagjai a nyírbátori sporttelep újjáépítésénél működnek igen te­vékenyen. A Textilruhásaii KTSz-ben t a munkaszervezés es a takarékossúg %

Next

/
Thumbnails
Contents