Kelet-Magyarország, 1960. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-22 / 275. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM Ára 50 fillér I960. NOVEMBER 22, KEDD. Tjohornlóriiimhan Hősi harcok pártja Több, mint negyven eszten­deje történt. Egy véres világ­háborún jutottunk túl éppen akkor. Forradalom tűzében égett az ország. Sok szép ígé­ret hangzott el azokban a na­pokban békéről, demokráciáról, függetlenségről, szabadságról. Valójában azonban mindenki látta már ekkor nálunk, hogy hiába bukott meg a régi rend, hívei mégis szabadon garázdál­kodnak, a kormány eltűri őket, akárcsak a hazánk területére behatoló imperialista ellenséget, ígéret sok volt, de végrehajtás annál kevesebb. A néptömegek minden addigi pártban csalód­tak. Kiben bízzanak hát? Ez a kérdés élt mindnyájuk lelké­ben. S ekkor Budapesten meg­alakult egy párt, melyben bí­zott és bízhatott is a dolgozó nép, munkásság és parasztság; a Kommunisták Magyarországi Pártja 1918. novemberében született meg a KMP. Gyökerei azonban nemcsak a magyar forradalom­ba mennek vissza. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom szülte már meg az első magyar kommunista csoportokat. Kis párt volt a KMP kezdet­ben. Hamarosan azonban egy­re többen csatlakoztak hozzá. A tömegek bizalommal fogad­ták az új pártot, mely becsü­letesen és következetesen kép­viselte követeléseiket. A nép hamarosan megszerette a kom­munistákat, kik nem ismertek • megalkuvást, bátran küzdöttek a forradalom továbbviteléért. Hiába volt a kormányzat minden hamisítása és terrorja, — az eszme terjedt és néhány hónap alatt a munkásosztály többsége a párt vörös zászlaja mögött so­rakozott már fel. A kommunisták harca ragyo­gd sikert hozott: a proletárdik­tatúra győzelmét. S amikor az imperializmus rátört hazánkra, --a kommunisták többsége fegyverrel sietett a proletárok honának védelmére. Néhány hónapi fennállás után azonban az ellenforrada­lom került hatalomra. Kímélet­len terrorral lépett fel az úri reftd a forradalmár munkások ellen. A kommunisták pártját üldözték, tagjait börtönbe ve­tették, vezetői közül sokat ki­végeztek. A KMP „megfogyva bár, de törve nem” élt tovább és folytatta harcát azért, hogy eljöjjön az az idő, amikor a munkásoké és a parasztoké lesz az ország Eljöttek a második világhá­ború nehéz évei. Náci bitangok csizmája taposta a magyar föl­det. Horogkeresztes barbárok ir­tottak és pusztítottak mindent, ami szép jó és igaz. Sok em­ber kétségbeesett e példátlan önkény láttán. A kommunisták azonban ekkor is tudták, mit kell cselekedniük. Nem ijedtek meg a barbárok fenyegetéseitől, kínzásaitól és gyilkosságaitól. Bátran szembeszálltak a hódí­tókkal. Aztán eljött a felszabadulás. Az emberek nagy többsége ér­tetlenül ál.t a fordulat előtt. A kommunisták azonban megje­lentek és megmagyarázták a tömegekrek: mi a teendő? Meg­indult az újjáépítés nehéz mun­kája. Népi hatalmi szerveket hoztak létre, melyeket nap, mint nap védeni kellett az el­lenség támadásaitól. Földet ad­tak a parasztoknak, kenyeret a munkásnak. Ezekben a nehéz, munkával és harccal teli hóna­pokban mindenütt a kommu­nisták jártak élen. Amit ígér­tek, valóra is váltották. A tö­megek megszerették a pártot. Midőn pedig hazánk határozot­tan rálépett a szocializmus út­jára, a munkások és parasztok milliói szívesen követték a kom­munisták útmutatásait, örültek a kezdeti sikereknek, hiszen a gyárakban felszámolták a ki­zsákmányolást, a parasztok egy új, szebb jövő felé vezető útra léptek, s a műveltséget a nép küzkincsévé tették. Ám maguk a kommunisták a legnagyobb elkeseredéssel vet­ték észre, milyen hibák jelent­keznek az állami és a pártélet területén. A személyi kultusz, a törvénysértések sok elvtársat meghurcoltak, gyengítve ezáltal a pártot. S amikor már észre­vették a hibákat, kijavításuk körül olyan húza-vona kezdő­dött, mely joggal keserítette a kommunistákat. Az ellenség pe­dig közben nem aludt. Az im­perialisták segítségével véres ellenforradalmi felkelést rob­bantottak ki. Súlyos napok zú­dultak hazánkra. A kommu­nistáknak ismét üldözés és meg- hurcolás jutott osztályrészül. A kommundstákat azonban nem törte meg az újabb csa­pás. Megszervezve soraikat, el­lentámadásba mentek át. Ba­rátaink segítségével felszámol­ták az ellenforradalmat. Nehéz munka kezdődött a népi hata­lom újjászervezésére. Az ellen­ség propagandájával nap, mint nap kemény csatákat kellett vívni, — akárcsak az 1945. utá­ni időkben. A párt azonban bebizonyította harckészségét és vezetésre termettségét e nehéz időkben. Visszaverték az osz­tályellenség minden támadási kísérletét, felszámolták a régi hibákat és hazánkat a szocia­lizmus további építésének útjá­ra vezették. Útmutatásait követi hazánkban ma úgyszólván mindenki. Iga:, komoly munka áll még előttünk. Még nem fejeztük be a szocia­lizmus felépítését. Még nem ol­dottunk meg minden gazdasági problémát. Még nem vetettünk teljesen véget a magántulajdon rendjének falun. Mégis, tudjuk mindnyájan, hogy a párt győz­ni fog. Eddigi útja, tele hősi tettekkel és szorgalmas mun­kával, biztosíték arra, hogy cél­jait valóra fogja váltani. (Merényi László) Mi a legjobb a Itárom .Jég jobbnál'* ? (Cikk: 3. oldal.) 4 vasárnap sportja (6. oldai.) készült ez a felvétel a Tiszántúli Növényolajipari Vállalat­nál. Lázár Sándorné a napraforgó magpogácsában maradó olaj százalékát vizsgálja. Nyolc éve dolgozik -a laborató­riumban. Naponta ad adatokat a préselést végző brigádok­nak. Változatos külföldi társasiiiazási proyram az IBUSZ-nál Az IBUSZ a tél folyamán ga-dag programmal örvendezteti meg me- gyé tk külföldre vágyó tú- j ristáit. A programban többek) között szerepel prágai különvo­nat, téli üdülés a lengyel Magas- Tátrában (Zakopane), különvonat Drezda-Ehrfurt Lipcse-Prága út­vonalon, út a lipcsei vásárra, hétvégi utazás Kolozsvárra, hét­végi utázás Temesvárra, repülő­út Moszkvába, utazás Moszkva— Leningrád—Varsó útvonalra, vo­nat és repülőút Moszkva—Kievbe. A csoportok elhelyezése 2—4 ágyas fürdőszoba nélküli szo­bákban történik. Étkezést napon­ta háromszor biztosítanak. A további utazási feltételekről érdeklődni és az utazásra jelent­kezni a nyíregyházi IBUSZ-nál lehet. Analitikai mérlegen mutatja ki Kovács Tibor laboráns, hogy a kétszeri sajtolás bevezetésével 7,5 százalékról 7 százalék alá sikerült csökkenteni a magpogácsában maradó olajat. (Foto: Hammel.) B bakfattirántházi és nyiriiátori járás teijesitette vetési tervét A jelszó A baktalórántházi járás után a nyírbátori is jelentette, hegy teljesítette az őszi kalászosokból a tervet. A legújabb jelentés szerint Nyíregyháza város is vég­zett. Az elmúlt héten mintegy hat­ezer holdon végeztek a megyé­ben talajelőkészítést és ezzel 196 500 holdra emelkedett a vetőszántás területe. Ez a szám a terv 88 százalékos teljesítését jelenti. őszi takarmánykeverékből, ár­pából és rozsból együttvéve tel­jesítette a megye a tervet, de ez nem jelenti mindenütt a terv maradéktalan megvalósítását. Egyes járások — baktalóránthá­zi, kisvárdai és nyíregyházi —■ téeszei a tervezettnél is többet vetettek például rozsból 100—150 holddal, ugyanakkor a mátészal­kai járásban még ötszáz holddal el vannak maradva. Az elmaradás nagyrésze ért­hető a betakarításban is, a vetésben is a kedvezőtlen idő miatt, de ez az ötszáz hold érthetetlen egyrészt a máté­szalkai járás adottságánál, fekvésénél fegva, másrészt pedig azért, mert a ro­zsot ■— köztudomású — általá­ban homokra vetik. Burgonyából 99 százalék:g be­takarították a termést. A vásá- rosnaményi járás 80 holdián kí­vül már csak a szálkái járásnak van 170 holdja. : minél tübh őszi mélyszántást Minél több őszi mélyszán­tást! Ez legyen most a jel­szó elsősorban ott, ahol már Napraforgóból a fehérgyar­mati, a szálkái és a csenge- ri járásban van még na­gyobb terület betakarítatlan. A cukorrépa szedését 94 száza­lékban végezték el, csupán a kötött talajú járások területén van még 100—100 hold. Legnagyobb az elmaradás min- denü.t a kukorca betakarításá­nál és a búza vetésénél. végeztek a betakarítással és a kalászosok vetésével. Az őszi mélyszántás jelentőségét felesleges külön hangsúlyozni, hiszen mindenki tisztában van vele,- de most legalább üyen fon­tos az, hogy minél kevesebb ma­radjon tavaszra. Ha sók marad, tavasszal is késni fog a vetés. A rozs és a burgonya után a kukorica is kiemelkedő # termést hozott a peuészleki kísérletben Korábban már hírt adtunk ar­ról, hogy a Nyírségi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet Penészlek határában a legeltetési bizottság Lütóhcmokján szántóföldi nö­vénytermelési bemutató gazdál­kodást kezdett a környező terme­lőszövetkezetek és egyénileg dol­gozó parasztok gazdálkodásának javítása érdekében. A Kísérleti Intézet munkatársa, Ajtay Ödön 1959 őszén ve­tett rozsot a 0,8 aranykoro­nás futóhomekra, csak mű­trágyával, ami háromszoros termést adott a mellette lé\ő kontroll parcellával szemben. A burgonya szintén kiválóan si­került, 70 mázsás terméssel fi­zetett. A helybeli gazdák ha­sonló homokra eddig nem is mertek vetni burgonyát, men azt mondták, hogy a vetőmagot sem adja meg. A harmadik növény a kuko­rica, aminek a terméseredmé­nyét hasonló kíváncsisággal vár­ták a környékbeli szőve tsezetek és egyénileg dolgozó pa, asztok, mint az alábbi két növényét. A kukorica alá 400 forint értékű vegyes műtrágyát ad­tak és az Ajtay-fele bőven- termőt használták tetőmag­nak. Egyéb külön agrotech­nikát nem alkalmaztak. A terméseredmény katasztrális holdra számítva 32 mázsa csöves kukorica. Bebizonyosodbtt tehát egyet­len esztendő alatt is, hogy a tudomány, a korszerű agrotech­nika nem ismer rossz talajt, a nagyüzemi gépi szántás, a szak­szerű gazdálkodás a penászleki, de a többi nyírségi futóhomo­kon is rövid idő alatt gazdag termést tud produkálni;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents