Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-02 / 233. szám
Ibrányban nem okoz gondot Közértlelfii jegyzetek a motorvizsgákról akar télen, vagy nyáron egy nagyobb szabású kulturális rendezvény. Legalábbis a helyiséget illetően. Szép új kultúr- bázukról komoly művészeti szakemberek nem egyszer szóltak elismeréssel. Szabadtéri színpaduk is kellemes elhelyezést nyert, talán egy kis leleményességgel itt is lehetne majd filmvetítéseket is rendezni’. (Hammel József felvétele.) A verseny esélyese a Jülpösdaróci Petőfi Tsz Ebben az évben is elég szép almatermésre számítanak a fül- pós daróci Petőfi Tsz tagjai. Már megkezdték a szüretet, s a fehér almából három vagonnal eí is szállítottak a felvásárló szervek. Dicsérik kertészüket, akinek Orosz Ferenc elviárs beszél ma a porcsalmai békesYülésen Ma Porosaimén a községi nő- anács szervezésében békenagy- yúlést tartanak. A gyűlésen >rosx Ferenc elvtárs. a megyei lartbizottság másodtitkára tart teszédel a község kultúrházában. k rendezvényt nagy érdeklődés tűzte meg. néhány szomszédos iőzségből is átjönnek Porcsal- nára. nagyban köszönhető, hogy ilye> szép eredményt értek el. Egymillió 140 ezer forint bevételre számítanak. Beneveztek korábban a megyei gyümölcstermelési versenybe is, az első díj fényképét, a Rapidtox permetezőgépet ott őrzik az irodában, s nagyon boldogok lennének, ha ők nyernék el. A hatvannyolc holdas gyümölcsösüket nézve, s az almájukat értékelve, elmondhatjuk: nagy esély- lyel indulnak a versenyben. A másik jövedelemforrásuk az állattenyésztés. Ebből összesen 540 ezer forint bevételt terveztek, aminek egy részét a 100 darab sonkasüldőből, a 100 hízósertésből, a másik részét pedig a 40 darab hízómarhából várják, ötven forintra terveztek egy munkaegységet, mélyből pénzben 32,5(Eet gondoltak, s mint mondják, bizakodva tekintenek a zárszámadás elé. Mint annyiszor már, a legutóbbi vasárnap délelőttön is népes, mozgalmas és zajos volt a nyíregyházi Víz utca. A valóságos motorkerékpár-erdő mellett a holnap gépjárművezetői drukkoltak a maguk és vizsgázó társaik sikeréért. Napjainkban különösen nagy figyelem nyilvánul meg ez iránt az esemény iránt, hiszen a gépjárművek számának rohamos növekedése még nagyobb felelősséget ró a vizsgázókra és a vizsgáztatókra. Sok közúti baleset kerülhető el azzal, ha a gépjármű- vezetői jogosítványt csak az arra érdemesek kapják meg. Szerencsi György elvtárs megyei ügyintéző az utóbbi évek vizsgáinak tapasztalatairól a következőket gyűjtötte csokorba. Az első lépés Sokan nem tudják, miként kell eljárni, ha valaki gépjárművezetői jogosítványt akar szerezni. A vizsgára való jelentkezés a vérFöldön a bábu, — jöhet a pótvizsga ... 1949. szeptemberében a Kommunista Párt azokkal a politikai pártokkal együtt, melyek a nemzeti felszabadulásért és a demokráciáért folytatott harc nehéz napjaiban a rvép oldalán álltak, Pekingbe összehívta a Kína' Népi Politikai Tanácskozó Testületet, hogy « népi állam megalakításáról tárgyaljanak. Mao Ce- tung, az ülés elnöke megnyitó beszédében kijelentette, hogy „a kínai nép, az emberiség egynegyed része, talpra állott!" És 1949. október 1-én Mao Ce-tung elnök hivatalosan kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot. A kínai forradalom a győzelmes imperialistaellenes forradalom klasszikus példája lett. Ezért figyelték a múltban és figyelik a jelenben olyan nagy érdeklődéssel az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai népek a kínaiak harcát, a Kínából érkező híreket. Tanulságokat, tapasztalatokat akartak és akarnak meríteni. A „Newsweek” című amerikai lap tudósítója a kínai forradalom győzelmes befejezésének időszakéban Ázsia országait járta r* közvetlenül tapasztalta a kínai események kisugárzását. „Már mielőtt a kommunisták átkeltek a Jangce-folyón, — írta lapjában — egész Dél Ázsia érezte a Kínát megrázkódtató lökéseket. Mikor Indiából a kis Burmán és a még kisebb Sziámon keresztül a Fülöp-szigetekig utaztam, a politikai szeizmográfokon mindenütt világosan olvashatók voltak a jelek. Űj-Delhitől Közép- Javáig ahány értelmes emberrel beszélt e sorok írója, valamennyi többé-kevésbé tisztában volt azzal, hogy jövőjét • nagy mértékben a kínai kommunisták előretörése szabja meg. E világrésznek, amely hatalmas változásokon megy át, s amelynek minden zugában arra törekednek, hogy megtalálják az elmaradottságból kivezető legalkalmasabb utat, Kína most vonzó példát és lendületes vezetést fog nyújtani”. És valóban így történt. Tizenegy éve íródtak a fenti sorok és azóta a kínai forradalommal megindult „láncreakciót” nem lehet megállítani. A „kínai példát” már nemcsak Dél-Ázsiában, hanem Közel- és Közép-Keleten és Afrika belsejében, a gyarmatosítók által „fekete földrésznek” nevezett kontinens legtávolabbi zugaiban is ismerik. Pedig a „kínai példa” az elmúlt évtizedben új tartalommal is gazdagodott. Már nemcsak azt mutatja, hogyan lehet a gyarmati uralom alól felszabadulni és a nemzeti függetlenséget kivívni. Szemléltető bizonyítékát szolgáltatja eg> ben annak is, hogyan kell a kivívott függetlenséget megvédeni és a súlyos gyarmati, valamint feudális örökséget felszámolva, írét ni éri oldes lépésekkel haladni az ' új társadalmi rendszer megteremtése felé. És ez nemkevésbé érdekli a közelmúltban függetlenné vált népeket. A kínai náp hatalmas sikerei és különösen az 1958-as év „nagy ugrása”, a „*a jaocsin” még a legvadabb imperialistákat is mellbevágta. De beszéljenek a számok. Kína gabonatermése az 1936-os évben 138 millió tonna volt, az 1957. évi 185 millió tonna és az 1958. évi 375 millió tonna. A gyapottermés 1936-ban 0,84 millió tonna volt. 1957-ben 1,64 millió tonnára növekedett és 1958-ban ez a szám 3,35 millió tonnára ugrott föl. Hasonló arányban emekedett Kínában a burgonya és kukorica hozama is. Ezek az eredmények a világ föld-1 művelésének történetében teljesen egyedülállóak. Kína 1958-as összgabonatermése any- nyi volt, amennyit 1956-ban az egész észak amerikai kontinens, Közép-Amerika, Nyugat- Európa, Ausztrália és Afrika együttvéve termelt. És a mezőgazdaság ugrásszerű fejlődésével párhuzamosan hasonló arányban fejlődött az ipar és a kereskedelem is. Az első ötéves terv ipari építési programjának a magva az a 156 óriási ipari létesítmény volt. amely szovjet segítséggel épült fel. A Kínai Népköztársaság ma már több mint 50 ország részére szállít iparcikkeket és mezőgazdasági terményeket és egymás után szorítja ki a világpiacról a kap]tal:sta országokat. A Kínai Népköztársaság születésnapjának évfordulóján az Elbától a Jangce folyóig a szocialista országok hatalmas béketáborában az emlékezés öiömtűzei gyúlnak. Emlékezzünk a Hosszú Menetelés győztes katonáira, emlékezzünk a „kínai példa” kitartó élmunkásaira. akik szabadságot és jólétet hoztak Kína minden szülöttje számára, vizsga és a tüdőszűrés leleteinek beszerzésével kezdődik. Ezt követően 20 forintos illetékbélyeggel és egy fényképpel minden hét csütörtökjén lehet megjelenni a rendőrorvos előtt (Nyíregyháza, Sóstói út), ahol megállapítják az alkalmatosságot. Ezután kerül a kérés a vizsgát szervező bizottsághoz. — Általában a jelentkezők száma dönti el, hogy milyen időközönként tartsunk vizsgát. Az utóbbi időben egymást követő vasárnapokon is vizsgázhatták a jelentkezők, míg a tél közeledtével most már csak két hetenkint lesz alkalom a vezetői vizsga letételére. Szerencsi elvtárs néhány érdekes tapasztalatot említ. Sok félreértés Minden vizsgára készülőt levélben értesítenek, hogy egynéhány tudnivaló és a vizsga időpontjának megbeszélése végett jelenjen meg a megyei intézőnél. Sokszor előfordul, hogy egyesek ezzel az idézéssel már a vizsgára mennek. Az sem ritka jelenség, hogy a csekken befizetett vizsgadíj „elismervény” részét a vizsgázó magánál tartja, nem juttatja el időben a vizsgáztató bizottsághoz. Pedig az igazoló szelvény nélkül senkit sem jegyeznek be a vizsgázók névsorába. — Ezért ajánlatos, hogy a jogosítványra pályázók előbb is felkeressenek bennünket. — mondja a megyei intéző és hozzáteszi, hogy minden kedden 10 órától ügyfél- fogadást tartanak az AKÖV ke- mecsei úti telepén. Nőttek a követelmények Rohamosan növekszik a gépjárművek száma. Ezt bizonyítja az is, hogy míg korábban évente 1200 jogosítványt adtak ki, addig jelenleg negyedávenkint majdnem ugyanennyi az igény. Ezért, s a közúti balesetek számának csökkentéséért megnőttek a követelmények a vizsgákon. 1960. július 1-től a motorkerékpárvezetőknél is rendszeresítették a műszaki-elméleti vizsgát. Erre azért van szükség, mert több súlyos baleset adódik műszaki tájékozatlanságból. Éppen ezért a jó den kérdésre válaszolnak (!). Sokan nem veszik elég komolyan a vizsgát s megtörténik, hogy „Csak átcsúszok talán” gondolattal ülnek a vizsgabizottság elé. Vannak, akik abban a téves felfogásban élnek, hogy pénzzel is meg lehet szerezni a jogosítványt. Az ilyen becstelen szándékúakat és „lutrira” lesőket gyorsan eltávolítják a vizsga színhelyéről. Ér-i telmetlen az is, hogy egyesek a gyakorlati vizsga után nem mennek be az elméletire, vagy ha be is mennek, feltűnően gyengén szerepelnek, mondván: „Sokkal könnyebb részletben, majd jövök Az utolsó böngészés. két hét múlva”. Ez az újabb anyagi kiadás mellett növeli a vizsgáztatók munkáját. A komolytalanságra vall az is, hogy többen nem jelennek még a kiírt időpontban. Az ilyenek — kellő vállalati, vagy orvosi igazolás hiányában — csak újabb 20 forint büntetés ellenében kérhetik be- idézésüket. Az „izzasztóban”... (FÉNYSZÖV—Czékman felvételei.) erőkből álló vizsgabizottság csak azoknak adja meg a járművezetői jogosítványt, akik tökéletes tudással és jó felkészültséggel rendelkeznek. Érdekes tapasztalat, hogy az elméleti vizsgákon feltűnően gyengén szerepelnek a férfiak, míg a nők általában minA balesetek számának csökkentése, az emberi élet és az anyagi kár mentése megköveteli, hogy minden motorvizsgás becsülettel, kellő komolysággal készüljön fel tudásának bizonyítására. Hiszen ez legelső sorban minden vizsgázó saját érdeke. — angyal — 3
