Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-02 / 233. szám
A Nyírség új gyümölcse az őszibcrack I HAZÁNKBAN A GYÜMÖLCS FOGYASZTÁSA ma már nem luxus, hanem mindjobban a népélelmezés egyik igen fontos tényezőjévé válik. Az egy főre jutó évi gyümölcsfogyasztás örvendetesen megnőtt a felszabadulás óta, azonban — különösképpen megyénkben — lényegében alig változott valamit a fogyasztás egyoldalúsága, idényszerűsége. Mert mi a helyzet jelenleg? Nagyüzemeinkben, de a házikertekben is' a téli alma termelése az uralkodó. A házikertekben van ugyan kevés szamóca, cseresznye, körte és még néhány nyári gyümölcs, de ezek elsősorban a termelők önellátását szolgálják, ezt sem kielégítő mértékben s még ebből a kevésből is igyekeznek a piacra juttatni valamit. Tehát sem a termelők egész évi folyamatos önellátása, sem a városi és a járási székhelyek piacain a vásárló lakosság igényéinek kielégítése sincs megközelítően jól megoldva. Az őszi-téli almafogyasztás pedig — köztudomásúan — nem elegendő ahhoz, hogy egész évre sokkal nagyobb figyelmet érdemel a Nyírségben. A barack szakszerű termelésével megyénkben nem foglalkoztak a felszabadulásig. A szakemberek véleménye is az volt, hogy ez a talaj, ez a klíma nem felel meg ennek a délvidékről származó gyümölcsnek a termelésére. Őszibarackot (amely valóban őszi volt), Vadóc, elvadult típusokat szőlőskertekben több helyen neveltek, egy-egy gazda, két-három fát, azonban ezt nem lehetett korántsem szakszerű termelésnek nevezni s közismert, hogy ezeknek a iáknak a mézgás, csenevész termése egyáltalán nem volt piacképes. A HELYI SZAKEMBEREK MEGFIGYELTÉK, hogy ezek a vadóc fák — gyenge, piacképtelen termésük ellenére — igen jól bírják a mi szabolcsi időjárási viszonyainkat s huszon- ot-harmiric éves példányok is gyakoriak a savanyú homokon. Ebből a megfigyelésből kiindulva jöttünk rá, hogy a nemes barackfajtákat ezekre a va- dócokra oltva olyan gyümölcsfákat nyerünk, amelyek a mi fi. technikum hét esztendős barackosa az idén nyolcvan mássá jó minőségű termést adott holdanként. biztosítsuk az emberi szervezet részére nélkülözhetetlen vitaminokat és egyéb anyagokat. szélsőséges termelési viszonyaink között jó eredményeket adhatnak. amely nagymértékben hozzájá- j rul a folyamatos gyümölcseiig- j tás megoldásához. A BARACK — MEGFELELŐ FAJTÁK TERMELÉSE ESETÉN — június közepétől egészen szeptember közepéig érik folyamatosan és kerülhet a fogyasztókhoz; az érés sorrendjében a következő fajtákat ajánlhatjuk termelésre: Mayflower, Győztes, Amsden, Soumbeam, Laczi-féle, Miss Lollo, I. H. Hale és El- berta. Bár a részletekbe nem merülhetünk, de szólnunk kell a baracktermelés technikájáról. Legfontosabb termesztéstechnikai követelmény a metszés, amely szinte azonos a szőlőével: tér- \ more és biztosítóra kell metszeni. A barack termelése sokkal olcsóbb, mint a Jonathán- almáé. Míg az almát nyolc-ti- zenkétszer szükséges permetezni egy évben, addig a barackot legfeljebb négyszer-ötször, de éven- 1 ként — mint az idén a mi kér- I tünkben — két-három permetezés is elegendő. Alacsony fákról a gyümölcsöt is könnyebb leszedni. A barack termelési költsége kevesebb, mint az almáé, ugyanakkor a barackot sokkal magasabb áron lehet értékesíteni, mint az almát. Ami a hozamot illeti, erre sem lehet panasz: hat-hét éves barackfák elérik a hetven-száz kilogrammos termésátlagot. SZABOLCS-SZATMÁRBAN — elmondhatjuk — valamennyi gyümölcsféle szépen díszük. Termelésük nagyüzemekben és házikertekben mindenütt jó jövedelemforrás. A barackot azért emelem ki a sok közül, mert mint már említettem, ez az a gyümölcsnem, amely több hónapon keresztül kerülhet frissen a piacra s így nagyban elősegítheti gyümölcsfogyasztásunk folyamatosságát. A Nyírségben a téli alma termelése után — amelynek magam is lelkes szószólója, támogatója és termelője vagyok — feltétlenül a barackot tartom annak a gyümölcsnek, amely termelési olcsóságánál, népeiéi-' mezési fontosságánál fogva a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot. Baksa János. Az út mentén A naményi országút mentén, úgy Ny írni ad a közelében naponta találkozhat az utas e képpel. Szirota János, a madai Kossuth Tsz sertésgondozója legelteti a közös szép jószágait. A 19 Cornwall anya körül 150 darab kismalac szaladgál. Közülük választják ki majd a törzsnek való 40 darabot, a többit pedig hízóként értékesítik. (Hammel József felvétele.) A nyíregyházi járásban több mini 2100 kommunista és pártoukíviili tanul 115 tanfolyamon ebben a párloklatási évben Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nyíregyházi járásban is sokkal nagyobb az érdeklődés a marxizmus—leniniz- mus tudományának tanulása iránt, mint az elmúlt esztendőben. Ez megmutatkozik egyrészt a párt-alapszervezetek vezetőségeinek gondos előkészítő munkájában, melyet a pártoktatásban résztvevő hallgatók és propagandisták kiválogatása érdekében végeztek. Míg az elmúlt oktatási évben csak egy filozófiai tanfolyam volt, addig most négy lesz, s a hallgatók száma is megnégyszereződik. Hasonló eredmény mutatkozik a politikai-gazdaságtan tanfolyamnál is. Ebből is négy tanfolyam indul több mint 80 hallgatóval. Népszerűek lettek és beváltak a gazdaságpolitikai tanfolyamok, melyeken már az elmúlt esztendőben is sokan tanultak. Ilyen oktatási formát szerveztek a Nagyhalászi Kendergyárban, a nyírteleki és a vencsellői gépállomásokon, a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál, a Demecssri Burgonyakeményítő Gyárban, valamint a kemecsei és az új fehértói állami gazdaságokban, Aa időszerű kérdések 61 tanfolyamán az 1960—61-es pártoktatási évben 64 hallgatóval tanul több, mint tavaly. S igen örvendetes. Hogy emelkedett a tanuló téesz tagok száma. Az 1385 tanuló közül közel 600 a termelőszövetkezeti tag. A járásban 35 termelőszövetkezetben szerveztek politikai oktatást. Növekedett a marxizmus—leninjz- mus tanfolyamára jelentkezők száma is. Helyes, hogy a járásban valamennyi tagjelölt részt- vesz valamilyen oktatási formában. A nyíregyházi járásbán így összesen 2411 hallgató tanul majd a 115 különböző oktatási formákban. Eddig 31 ezer forintot fizetlek be a hallgatók oktatási anyar gokra. ELSŐRENDŰ FELADATUNK tehát — fontossági sorrendben — Nyíregyháza zöldövezetében és a járási székhelyek környékén olyan gyümölcskultúrát meghonosítani, amelynek segítségével egész évben folyamatosan — a télvége, kortavasz kivételével — friss gyümölccsel láthassuk el Nyíregyháza és a nagyobb gócok fogyasztóit. A sok közül a barack (őszibarack) termelését ragadom ki, amely az eddiginél sokkal, de Az Ilona-tanyai tangazdaságban hét évvel ezelőtt telepítettünk a fenti tapasztalatok alapján üzemi barackost. Eddigi eredményeink mindenben beváltották a hozzáfűzött reményeket. Az általános ismeretek és saját tapasztalataink alapján legyen szabad a baracktermelésről, annak előnyeiről néhány szót szólnom, megmutatva azt, hogy ez a gyümölcsnem, ennek termelése nagy figyelmet érdemel itt, a szabolcsi homokon, MESTER ATTILA: Modern, futam Almomban drótok, s vaskarok kö?; kerestem egy marék eget. Kemény kövek közt forgolódva, mi fölnevelt, a földemet. Mint tűzfalak közt nőtt sovány napot se lát, s a gyökere, komor bérházak kő alapja, dohos pincék halom szene. Hideg vasak közt rést kutatia;. s kerékbe tört a lendkerék, .. nagy, jószagú fák közt aludtam s legyezgetett a messzeség, következő búza műtrágyázásáról Á kukorica után A RÉGEBBI IDŐBEN drága I volt a nitrogén-műtrágya, hi- | szén egész Európában nem volt más nitrogénműtrágya forgalomban, csak a délamerikai „Chile” államból származó műtrágya, amely csilisalétrom név alatt vol általánosan ismert. Nem kell olyan messzire visszamennünk a múltba, hiszen még 50 évvel ezelőtt, tehát 1910. évben egy mázsa csilisalétrom ára 40 aranykorona, ugyanakkor pedig egy mázsa búza átlagos évi ára 16 aranykorona volt. Tehát egy mázsa csilisalétromért kellett fizetnünk 250 kilogramm búzát. Csak az első világháború után kezdték gyártani a mesterséges nitrogénműtrágyákat, mint a mészsalétrom és a nor- végsaiétrom. De a magyar tudósok sem maradtak hátra, mert ők egy különleges nitrogénműtrágyát állítottak elő, melyet „Pétisó” néven hoztak forgalomba. Ennek nagyon szerencsés az összetétele, mert összes nitrcgéntartalmának fele gyorsanható, vagyis salétromnitrogén, a fe'e pedig fokozatosan, vagyis lassanható ammónia-nitrogén. Arr.nt. lát- 1 ható, nagyon szerencsés össze- ' tételű nitrogénműtrágya éz. A GYAKORLATI GAZDÁLKODÁS nézőpontjából igén nagy előny az, hogy a hazai gyártás nagyon méltányos árat állapított meg, mert egy mázsa Pétisó minden időbér, 50 kilogramm búza értéke fejében beszerezhető. A régi gazdák azonban nem voltak ilyen szerencsés helyzetben. mert abbar az időben Pétisó még nem volt és a csilisalétrom meg nagyon drága volt. Ezen okból legtöbbször csak a szuperfoszfátot használták műtrágyának búza alá. Ez jó eredmém t :s adott, ha a búzát pillangósvirágú növények, tehát zabosbükköny, borsó, lucerna, lóhere stb. után vetették. Nálunk azonban a búza nagyrésze kukorica után következik. Ebben az esetben a szuperfoszfáttal műtrágyázott búza kevesebb termést adott, mint a trágyázatlan. ENNEK OKÁT az 1920. évtől 1930. évig terjedő időszakban talajerjedési alapon tanulmányozta néhai dr. Krey- big Lajos kétszeres Kossuth- díjas tudósunk és sikerült is neki az okot megtalálnia. Megállap.tásai szerint a kukoricának hatalmas, mély gyökere van, de ez mind fás, rostos szerkezetű. Ez a fás gyökérzet a meleg tavaszi idényben, különösen májustól kezdve, erem erjedési folyamatba kerül és ez elvonja a talaj nitrogénkészletét, mert hiszen az erjedési baktériumok sok nitrogén és fcszforanyagot igényelnek. Ha már most egymagában csak foszforműtrágyét. tehát szuper- foszfátot használunk, akkor.na- gyon heves lesz a talajerjedési folyamat és ehhez még több nitrogénre van szükség. Ezt a nitrogénszükségletet az erjedési folyamat minden áron meg is szerzi magának, de mindezt elvonja a talajtól, ennélfogva a növénynek már nem jut belőle. Ezt nevezi <• tudomány „pentozán hatásnak”. Ennek tulajdonítandó az, hogy ha a kukorica után következő büA zát csak szuperfoszfáttal műtrágyázzuk, akkor az kevesebb termést ad, mint a trágyázatlan. DR. KREYBIG LAJOS kutatásai után a Nyíregyházi Homokkísérleti Gazdaság az 1930. évtől 1843-ig terjedő időszakban igen sok kísérletet állított be a kukorica után következő búza műtrágyázásával, nemcsak a saját területén, hanem sok dolgozó paraszt földjén, valamint a volt szabolcsi uradalmak területén. Mindez a sok 4
