Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-14 / 243. szám

Eredményes társadalmi munka, születő új mozgalmuk Miről eselt szó n nicwyci Parasztifjúsági Tanács ülésen ? A falusi ifjúságunkat közvet­lenül érintő kérdésekről tárgyal­tak a napokban Nyíregyházán. |A Szabolcs-Szatmár megyei Pa- 'rasztifjúsági Tanács — a járási «neghivottakkal közösen — fel­mérte a megyénk falvaiban ta­pasztalható ifjúsági élet legjel­lemzőbb jelenségeit, majd ezek mély elemzése után határozták meg a soronkövetkező és legége­tőbb tennivalókat, Havacs József, a KISZ megyei bizottságának munkatársa is­mertette a legfrissebb felmérés tapasztalatait. Különös jclentő- 6éget tulajdonított a termelőszö­vetkezetekben léVő ifjúsági szer­vezetek munkájának. A résztve­vők megállapították; oiszágos viszonylatban is komoly ered­mények vannak Szabolcs-Szat- inár megyében, Jelenleg a megyében lévő termelőszövetkezetek TI szá­zalékánál van ifjúsági szer­vezet és a KISZ kongresz­— eltérően a korábbi nyári idő­szaktól — az idén nem volt „uborkaszezon'’ a falusi szerve­zeteknél. A fiatalok az idei nyá­ron együtt maradtak, több szép­emlékű és érdekes délutánt, es­télyt rendeztek, — míg mind­emellett jelen voltak a gazdasági munka feladatainak végre­hajtásánál is. Közismert már — nemcsak me­gyénkben, azon túl is — hogy a sza'ooles-szatmári ifjúsági munkacsapatok és brigádok mi­lyen nagy segítséget adtak a fiatal termelőszövetkezeteknek a nyári munkák során. Még jobb tehetett volna a termelőszövetkezeti fiatalok se­gítő és társadalmi munkája, ha a járási parasztifjúsági tanácsolt hivatásuknak minden tekintetben megfelelnek. vetkezetek építkezéseinek meggyorsítását célozza. A községek és termelőszövetke- j zetek ifjúsága legyen azon, hogy társadalmi mmkával gyorsítsa i a nagyüzemi gazdaságok épít­kezéseinek mielőbbi befejezését! és a költségek nagyarányú csők- j kentését. Az elkövetkező gazda­sági évben — aztán később is — nagyobb jelentőséget tulajdo­nítanak majd az állattenyésztés megjavításának. Sok múlik e téren a fiatalok kezdeményezé­sén: már több helyen érdeklőd­nek iránta és igen érdekes- j nek, hasznosnak ígérkezik a baromfitenyésztéssel kap­csolatos mozgalom. Szocialista brigád Már kétszer szerezte meg ezt a címet Mizsák János brigádjával. A kis kollektíva teljesítményével mindig a szus közeledtével ez a szám tovább nő. Ezek a téesz KISZ-s/ervezetek az elmúlt hónapok során — fia­tal „koruk” ellenére — bebizo­nyították, . hogy létezésük szükségszert! és ériékes. Örömmel vette tudomásul a megyei Parasztifjúsági Tanács, hogy a sürgős munkák idején (FÉNYSZÖV — Czékman íelv.) Napelem futópályák megvilágítására A franciaországi Toulonban öt­wattos napelemet próbáltak ki, amelyet, ha beválik, afrikai re­pülőtereken fognak alkalmazni. A hőelektromos elem felülete 17 négyzetméter. Mivel Afrikában a nap igen gyakran egy óra alatt négyzetméterenként 1 kilowatt .energiát is termel, a napelemet fel akarják használni a repülő­terek futópályáinak megvilágítá­sára. A napelem kipróbálását a/ Afrikai Beruházási Hivatal végzi. Milyen messzire látni innen! A falusi ifjúsági szervezetek nem minden esetben kapták meg a kellő segítséget, s ezen most változtatni kell. Jelenleg, a KISZ kongresszusá­ra való készülődés idején új dolog tapasztalható a/, ifjúsági éleiben. Nagyobb gonddal, alaposab­ban készítik elő a vezető­ségválasztó gyűléseket, — s most az a feladat, hogy a soronkövetkező időben a ..szür­ke”, a szokásos és rendszeres ifjúsági megbeszéléseket, KiSZ- tanácskozásokat is hasonló ala­possággal rendezzék meg. Emel­lett a külsőségek csak másod- rendűek legyenek. A falusi szervezetek — * Pa- rasztifjűsági Tanács segítségével — már most ősszel kezdjék meg kialakítani a különböző munka­brigádokat, csapatokat, hogy ta­vasszal, amikor kibontakozóban vannak az értékes termelési mozgalmak, ne az „utolsó pil­lanatban” kapkodjanak a fiata­lok. Különösen jelentős az a ja­vaslat, amely a termelőszö­Mindezek olyan tennivalók — állapította meg a Parasztit júsá- gi Tanács — amelyek elvégzése egető probléma, az elvándorlás! felszámolása tekintetében is a' legjelentősebbek. A falunmara-1 dás kiszélesítésénél igen fontos j a felvilágosító, a nevelő mun­ka, — de a különböző termelési mozgalmak nyomán évről-évie jobban bol-! dogulhatnak anyagilag is a fia­talok. Szép lehetőségeket kínál­nak az idei politikai és szakmai1 továbbképzések, — csak a falvak vezetői és a járási parasztifjúsági tanácsok ne hagyják magukra a segítsé­get váró parasztfiatalnkat. Ez a vélemény csendült ki a tanácskozás résztvevőinek hozzá­szólásaiból is: jelenleg arra van szükség, hogy a falusi ifjúsági szervezetek aktív munkája nyo­mán kézzelfogható eredmények szülessenek. Ennek érdekében már most, az őszvégi és téli hetekben kell megtemv az első lépéseket. (as.) legjobbak között áll a Mátészalkai Vegyesipari Vállalat­nál. Somogyi Bertalan betanított gépmunkás egyenletes, jo n,un­kájával szerezte meg társai meg­becsülését. Koncz Sándor bácsi a legjobb asztalos szakemberek egyike. A tanulóbrigád vezetője. Fáradha­tatlan nevelője az utánpótlásnak. Ö maga is birtokosa a „Szakma kiváló dolgozója” jelvénynek. (Hammel J. felvételei.) / ÚJVÁRI FERENC, a berke- szi Bajcsy-Zsilinszky Tsz agro- nómusa, — ha ő maga rossz- néven nem veszi ezt a kifeje­zést „nem mai gyerek” a szak­májában. Akkor még nem hív­ták ugyan agronómusnak, de vatami hasonló beosztása volt gróf Vay László gazdaságában is, 1940-től 1945-ig. Bizonyára nagyon sok érdekes és tanulsá­gos dolgot tudna elmondani, ha összehasonlítaná akkori és je­lenlegi munkakörét. Bőven len­ne mondanivalója arról is, hogy hogyan lett 1950-bsn agronó- mus a Kemecsei Állami Gaz­daságban, hogyan helyezték 1954-ben a Demecseri Gépállo­másról jelenlegi munkahelyére, mit tanult, mit tapasztalt, da én nem ezekről kérdezem most, hanem arról, hogyan tölti most egy napját. — Egy agronómus napi .mun­kájára nem lehet időtálló ter­vet készíteni, nem mondhatom azt, hogy mindig ekkor, vagy akkor kelek, utána mindig ide, vagy oda megyek, ezt vagy azt csinálom, mert mindig változik, attól függ, hegy milyen mező­gazdasági munka van éppen soron, mi a leglontosabb teen­dő. — Most mivel foglalkoznak? — JELENLEG A VETÉST VÉGEZZÜK, az a legsürgő­sebb. Rozsból 150, búzából 150, őszi árpából 80, őszi takar­mánykeverékből 15 holdat aka­runk vetni. Három gépállomási traktor állandóan szánt, egyik saját Zetorunk vet, a másik pedig takarmányt szállít. Hat- száz mázsa lóherét és lucer­nát már az első Kaszálásból kazalba raktunk, a mostani be­takarításból 200 mezsa lóheré­re és 250 mázsa szénára szá­mítunk. Nagyon jól sikerült a szárítás, jó az idó a benorciás- ra is, azért sietünk vele any- nyira, hogy az egyik traktort kivontuk a szántás-vetésből. — Hány órakor kezdődik a „műszak?” — MOSTANÁBAN HAT ÓRA KÜRÜL cs tart egészen sötét estig. Elég késön szoktam ha­zakerülni. Az este is azt hitte már a feleségem, hogy taggyű­lés volt, vagy valami megbe­szélés, mert olyankor szoktam későn hazajárni, de. ilyesmiről szó sem volt, legteljebb arról, hogy nyújtani kell a „műsza­kot” a vetésnél is este, amed­dig csak lehet. Minden időt ki kell használni. .— Mégis mi a tényleges munkája egész nap? — A vetésnél például szere­tek minél többet jelen lenni, vigyázni kell arra, hogy minő­ségi munkát végezzenek. Tü­relmesen meg kell magyaráz­ni az embereknek, hogy mit jelent az, ha lelkiismeretesen vetnek. Ha csak egy mázsával lesz több holdanként a jó ve­tés után, 400 holdon már ak­kor is 400 mázsa többletet je­lent az, ami pedig egyáltalán nem mellékes sem a saját jö- vedelmürfk, sem a népgazda­ság szempontjából. Vigyázni kell a műtrágya alkalmazásá­nál is a keverésre, a szórásra. Minden kalászosunk egy mázsa szuperfoszfátot és 30 k ló péti­sót kap. Mindent két henger közé vetünk. — AZ UTÓBBI IDŐBEN TEHÁT egész napját a vetés­nél tölti? — Dehogy töltöm. Nemcsak vetünk, nemcsak takarinanvt szállítunk, megy minden őszi betakarítást munka sorjában, hiszen enélkül vetni sem tud­nánk. Egy agronómusnak pe­dig mindenütt ott kell lennie, ahol dolgoznak. Egyszerre ter­mészetesen nem lehetek ott mindenütt, de reggeltől estig „megfordulok” minden munka­csapatnál. Megnézem, milyen munkát végeznek, a legsürgő­sebbet teszik-e? Közben pedig megmagyarázom, amit nem jól csinálnak és — ezt sem lehetne előre elkészített „munkarend­ben” rögzíteni — válaszolok a tagok kérdéseire, kielégítem ér­deklődésüket. ■ — Mi ebben a foglalkozás­ban a legnehezebb? — AZ EMBEREKKEL VALŐ BÁNÁS. A falu háromnegyed­része van most tsz-ben. 1933- ban már benne volt az egész község, de az idén elölről kel­lett kezdeni megint. Sok új emberrel kellett bánni és itt nem úgy van, mint az állami gazdaságban ‘ volt. Minden em­ber más és mindegyiknek, érte­ni kell a nyelvén, ha az em­ber boldogulni akar. ha - jói akarja ellátni a feladatat. Azt már még sem kérdeztem, hogy érzi itt magat, mert már az egész beszélgetésből kiérez- hettem, hegy jól, hiszen olyan szeretettel beszélt a munkájá­ról, a téeszről, a közösségről, hegy ez nem is • lehet másként. Ezt bizonyítja az itt .töltött hat év is. Bizonyéin még sokszor hat év követi maja. . i Gál Béla 3 ill! A Cnr Ä CB) j^T <Q> JMC HU *S III NAP J A

Next

/
Thumbnails
Contents