Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-14 / 243. szám
Eredményes társadalmi munka, születő új mozgalmuk Miről eselt szó n nicwyci Parasztifjúsági Tanács ülésen ? A falusi ifjúságunkat közvetlenül érintő kérdésekről tárgyaltak a napokban Nyíregyházán. |A Szabolcs-Szatmár megyei Pa- 'rasztifjúsági Tanács — a járási «neghivottakkal közösen — felmérte a megyénk falvaiban tapasztalható ifjúsági élet legjellemzőbb jelenségeit, majd ezek mély elemzése után határozták meg a soronkövetkező és legégetőbb tennivalókat, Havacs József, a KISZ megyei bizottságának munkatársa ismertette a legfrissebb felmérés tapasztalatait. Különös jclentő- 6éget tulajdonított a termelőszövetkezetekben léVő ifjúsági szervezetek munkájának. A résztvevők megállapították; oiszágos viszonylatban is komoly eredmények vannak Szabolcs-Szat- inár megyében, Jelenleg a megyében lévő termelőszövetkezetek TI százalékánál van ifjúsági szervezet és a KISZ kongresz— eltérően a korábbi nyári időszaktól — az idén nem volt „uborkaszezon'’ a falusi szervezeteknél. A fiatalok az idei nyáron együtt maradtak, több szépemlékű és érdekes délutánt, estélyt rendeztek, — míg mindemellett jelen voltak a gazdasági munka feladatainak végrehajtásánál is. Közismert már — nemcsak megyénkben, azon túl is — hogy a sza'ooles-szatmári ifjúsági munkacsapatok és brigádok milyen nagy segítséget adtak a fiatal termelőszövetkezeteknek a nyári munkák során. Még jobb tehetett volna a termelőszövetkezeti fiatalok segítő és társadalmi munkája, ha a járási parasztifjúsági tanácsolt hivatásuknak minden tekintetben megfelelnek. vetkezetek építkezéseinek meggyorsítását célozza. A községek és termelőszövetke- j zetek ifjúsága legyen azon, hogy társadalmi mmkával gyorsítsa i a nagyüzemi gazdaságok építkezéseinek mielőbbi befejezését! és a költségek nagyarányú csők- j kentését. Az elkövetkező gazdasági évben — aztán később is — nagyobb jelentőséget tulajdonítanak majd az állattenyésztés megjavításának. Sok múlik e téren a fiatalok kezdeményezésén: már több helyen érdeklődnek iránta és igen érdekes- j nek, hasznosnak ígérkezik a baromfitenyésztéssel kapcsolatos mozgalom. Szocialista brigád Már kétszer szerezte meg ezt a címet Mizsák János brigádjával. A kis kollektíva teljesítményével mindig a szus közeledtével ez a szám tovább nő. Ezek a téesz KISZ-s/ervezetek az elmúlt hónapok során — fiatal „koruk” ellenére — bebizonyították, . hogy létezésük szükségszert! és ériékes. Örömmel vette tudomásul a megyei Parasztifjúsági Tanács, hogy a sürgős munkák idején (FÉNYSZÖV — Czékman íelv.) Napelem futópályák megvilágítására A franciaországi Toulonban ötwattos napelemet próbáltak ki, amelyet, ha beválik, afrikai repülőtereken fognak alkalmazni. A hőelektromos elem felülete 17 négyzetméter. Mivel Afrikában a nap igen gyakran egy óra alatt négyzetméterenként 1 kilowatt .energiát is termel, a napelemet fel akarják használni a repülőterek futópályáinak megvilágítására. A napelem kipróbálását a/ Afrikai Beruházási Hivatal végzi. Milyen messzire látni innen! A falusi ifjúsági szervezetek nem minden esetben kapták meg a kellő segítséget, s ezen most változtatni kell. Jelenleg, a KISZ kongresszusára való készülődés idején új dolog tapasztalható a/, ifjúsági éleiben. Nagyobb gonddal, alaposabban készítik elő a vezetőségválasztó gyűléseket, — s most az a feladat, hogy a soronkövetkező időben a ..szürke”, a szokásos és rendszeres ifjúsági megbeszéléseket, KiSZ- tanácskozásokat is hasonló alapossággal rendezzék meg. Emellett a külsőségek csak másod- rendűek legyenek. A falusi szervezetek — * Pa- rasztifjűsági Tanács segítségével — már most ősszel kezdjék meg kialakítani a különböző munkabrigádokat, csapatokat, hogy tavasszal, amikor kibontakozóban vannak az értékes termelési mozgalmak, ne az „utolsó pillanatban” kapkodjanak a fiatalok. Különösen jelentős az a javaslat, amely a termelőszöMindezek olyan tennivalók — állapította meg a Parasztit júsá- gi Tanács — amelyek elvégzése egető probléma, az elvándorlás! felszámolása tekintetében is a' legjelentősebbek. A falunmara-1 dás kiszélesítésénél igen fontos j a felvilágosító, a nevelő munka, — de a különböző termelési mozgalmak nyomán évről-évie jobban bol-! dogulhatnak anyagilag is a fiatalok. Szép lehetőségeket kínálnak az idei politikai és szakmai1 továbbképzések, — csak a falvak vezetői és a járási parasztifjúsági tanácsok ne hagyják magukra a segítséget váró parasztfiatalnkat. Ez a vélemény csendült ki a tanácskozás résztvevőinek hozzászólásaiból is: jelenleg arra van szükség, hogy a falusi ifjúsági szervezetek aktív munkája nyomán kézzelfogható eredmények szülessenek. Ennek érdekében már most, az őszvégi és téli hetekben kell megtemv az első lépéseket. (as.) legjobbak között áll a Mátészalkai Vegyesipari Vállalatnál. Somogyi Bertalan betanított gépmunkás egyenletes, jo n,unkájával szerezte meg társai megbecsülését. Koncz Sándor bácsi a legjobb asztalos szakemberek egyike. A tanulóbrigád vezetője. Fáradhatatlan nevelője az utánpótlásnak. Ö maga is birtokosa a „Szakma kiváló dolgozója” jelvénynek. (Hammel J. felvételei.) / ÚJVÁRI FERENC, a berke- szi Bajcsy-Zsilinszky Tsz agro- nómusa, — ha ő maga rossz- néven nem veszi ezt a kifejezést „nem mai gyerek” a szakmájában. Akkor még nem hívták ugyan agronómusnak, de vatami hasonló beosztása volt gróf Vay László gazdaságában is, 1940-től 1945-ig. Bizonyára nagyon sok érdekes és tanulságos dolgot tudna elmondani, ha összehasonlítaná akkori és jelenlegi munkakörét. Bőven lenne mondanivalója arról is, hogy hogyan lett 1950-bsn agronó- mus a Kemecsei Állami Gazdaságban, hogyan helyezték 1954-ben a Demecseri Gépállomásról jelenlegi munkahelyére, mit tanult, mit tapasztalt, da én nem ezekről kérdezem most, hanem arról, hogyan tölti most egy napját. — Egy agronómus napi .munkájára nem lehet időtálló tervet készíteni, nem mondhatom azt, hogy mindig ekkor, vagy akkor kelek, utána mindig ide, vagy oda megyek, ezt vagy azt csinálom, mert mindig változik, attól függ, hegy milyen mezőgazdasági munka van éppen soron, mi a leglontosabb teendő. — Most mivel foglalkoznak? — JELENLEG A VETÉST VÉGEZZÜK, az a legsürgősebb. Rozsból 150, búzából 150, őszi árpából 80, őszi takarmánykeverékből 15 holdat akarunk vetni. Három gépállomási traktor állandóan szánt, egyik saját Zetorunk vet, a másik pedig takarmányt szállít. Hat- száz mázsa lóherét és lucernát már az első Kaszálásból kazalba raktunk, a mostani betakarításból 200 mezsa lóherére és 250 mázsa szénára számítunk. Nagyon jól sikerült a szárítás, jó az idó a benorciás- ra is, azért sietünk vele any- nyira, hogy az egyik traktort kivontuk a szántás-vetésből. — Hány órakor kezdődik a „műszak?” — MOSTANÁBAN HAT ÓRA KÜRÜL cs tart egészen sötét estig. Elég késön szoktam hazakerülni. Az este is azt hitte már a feleségem, hogy taggyűlés volt, vagy valami megbeszélés, mert olyankor szoktam későn hazajárni, de. ilyesmiről szó sem volt, legteljebb arról, hogy nyújtani kell a „műszakot” a vetésnél is este, ameddig csak lehet. Minden időt ki kell használni. .— Mégis mi a tényleges munkája egész nap? — A vetésnél például szeretek minél többet jelen lenni, vigyázni kell arra, hogy minőségi munkát végezzenek. Türelmesen meg kell magyarázni az embereknek, hogy mit jelent az, ha lelkiismeretesen vetnek. Ha csak egy mázsával lesz több holdanként a jó vetés után, 400 holdon már akkor is 400 mázsa többletet jelent az, ami pedig egyáltalán nem mellékes sem a saját jö- vedelmürfk, sem a népgazdaság szempontjából. Vigyázni kell a műtrágya alkalmazásánál is a keverésre, a szórásra. Minden kalászosunk egy mázsa szuperfoszfátot és 30 k ló pétisót kap. Mindent két henger közé vetünk. — AZ UTÓBBI IDŐBEN TEHÁT egész napját a vetésnél tölti? — Dehogy töltöm. Nemcsak vetünk, nemcsak takarinanvt szállítunk, megy minden őszi betakarítást munka sorjában, hiszen enélkül vetni sem tudnánk. Egy agronómusnak pedig mindenütt ott kell lennie, ahol dolgoznak. Egyszerre természetesen nem lehetek ott mindenütt, de reggeltől estig „megfordulok” minden munkacsapatnál. Megnézem, milyen munkát végeznek, a legsürgősebbet teszik-e? Közben pedig megmagyarázom, amit nem jól csinálnak és — ezt sem lehetne előre elkészített „munkarendben” rögzíteni — válaszolok a tagok kérdéseire, kielégítem érdeklődésüket. ■ — Mi ebben a foglalkozásban a legnehezebb? — AZ EMBEREKKEL VALŐ BÁNÁS. A falu háromnegyedrésze van most tsz-ben. 1933- ban már benne volt az egész község, de az idén elölről kellett kezdeni megint. Sok új emberrel kellett bánni és itt nem úgy van, mint az állami gazdaságban ‘ volt. Minden ember más és mindegyiknek, érteni kell a nyelvén, ha az ember boldogulni akar. ha - jói akarja ellátni a feladatat. Azt már még sem kérdeztem, hogy érzi itt magat, mert már az egész beszélgetésből kiérez- hettem, hegy jól, hiszen olyan szeretettel beszélt a munkájáról, a téeszről, a közösségről, hegy ez nem is • lehet másként. Ezt bizonyítja az itt .töltött hat év is. Bizonyéin még sokszor hat év követi maja. . i Gál Béla 3 ill! A Cnr Ä CB) j^T <Q> JMC HU *S III NAP J A