Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-02 / 233. szám

Kerekasztal-beszélgetés ÚjfehérUta (6. oldal) ★ Féldecin rett mesterség (7. oldal) XVII. ÉVFOLYAM, 333. SZÁM Ára 70 íillér I960. OKTÓBER 3, VASÁRNAI Mérföldkő a béke megszilárdításának útján A nemzetközi élet nem szű­kölködik eseményekben. Kongó­ban még mindig nehéz átte­kinteni az állandóan változó helyzetet, Laoszt újabb impe­rialista próbálkozások fenyege­tik, Svédországban a válasz­tások a baloldal erősödését tükrözték; megannyi érdekes, elemzésre alkalmas, magyará­zatot kívánó téma. A toll azonban, hasonlóan az iránytű hegyéhez, mely mindig északi irányba mutat, mindun­talan az ENSZ közgyűlés leírá­sára, értékelésére tér vissza: hiszen minden esemény, ami a világon lejátszódik, aláren­delt és másodlagos azokhoz a nagyjelentőségű történésekhez képest, amelyek ma New York­ban, az ENSZ palotában lezaj­lanak. Egymás után hangzanak el különböző országok vezetőinek beszédei, s a világ népei léleg­zetvisszafojtva lesik: mihez kerülünk közelebb, a békéhez, vagy a háborúhoz? A „nagyok” közül először Eisenhower, az Egyesült Álla­mok elnöke mondotta el beszé­dét, mely egyrészről az Egye­sült Államok külpolitikájának hagyományos vonalát mutatta, másrészről, az elnök-választá­sok előtti óvatosságát és te­hetetlenségét tükrözte. Eisenhower beszéde szóles körökben csalódást keltett, mert a nyugati politika szekértolói is több kezdeményezést vártak az Egyesült Államok elnökétől, nem beszélve azokról a töme­gekről, akik a hidegháborús fe­szültség csökkenését kérik szá­mon a politikai vezetőktől. Hruscsov elvtárs felszólalását nagy várakozás előzte meg vi­lágszerte. A Szovjetunió mi­niszterelnöke három órás be­szédében érintette a nemzet­közi élet valamennyi égető és megoldásra váró kérdését. Fel­hívta az ENSZ tagállamait a gyarmatosítás végieges meg­szüntetésére, az általános és ellenőrzött leszerelés megoldá­sába. Javaslatot terjesztett elő az ENSZ-ben szükséges bizonyos szervezeti változásokra. Ez utóbbi szerint a főtitkár he­lyett olyan háromtagú direk­tórium intézte az ENSZ ügyeit, melyben a szocialista és a tő­kés államok csoportja, vala­mint a semlegesek egy-egy taggal képviseltetnék magukat. Felvetette, hogy helyezzék at az ENSZ székhelyét valamely más országba, ahol a delegá­tusok nem vetik alá munkáju­kat gátló korlátozásoknak. Beszéde nyomán megindult nyugati propaganda gépezet elsősorban az ENSZ-szel kap­csolatos javaslatra nyitott össz­tüzet. Nyilvánvaló, hogy a gyarmatosítás-ellenes megjegy­zések és a leszerelési javaslat támadása teljes zsákutcába jut­tatta volna az imperialista hír­verést. így azonban, az ENSZ szervezeti felépítésének meg­változtatására irányuló szovjet javaslat- központba -helyezésé­vel és támadásával remélték elterelni a figyelmet az általá­nosan népszerű leszerelési és gyarmatosítás ellenes szovjet előterjesztésekről. Ez a propagandakampány sem érte el azonban a kívánt hatást. Az angol Daily Teleg­raph című polgári lap vezér­cikke például veszedelmesnek találja azt az illúziót, hogy tartós lenne az ENSZ-nek és a független Afrika országainak látszólagos közös érdeke, tud­niillik az, hogy kizárják a nagyhatalmakat Afrikából. A lap megjósolja, hogy az erő­sebb afrikai országok nemso­kára visszhangozzák majd azt a bírálatot, amit Hruscsov mondott az ENSZ eljárási mód­szere ellen. Aggasztó bizonyí­tékok mutatják — siránkozik a lap —, hogy Nkrumaht egy­általán nem nyugtalanítja a Szovjetunió szereplése Afri­kában. Ugyanez áll Guineára, Tunéziára, Marokkóra és Egyip­tomra is, amely országok Kon­gói képviselői mindent elkö­vetnek, hogy elősegítsék Lu­mumba visszatérését a hata­lomra. Hruscsov javaslata — vallja be keserű szájízzel az újság — korántsem olyan nép­szerűtlen, mint ahogyan so­kan állítják. Nagyon valószí­nű, hogy a legerősebb el nem kötelezett államoknak okuk lesz az összeütközésre Ham- marskjölddel és attól a nagy­hatalomtól várnak majd támo­gatást, amely nem kötelezte el magát a főtitkár mellett — fejtegeti a Daily Telegraph. Az angol lap tehát kényte­len-kelletlen beismerni, hogy az ENSZ struktúráinak megvál­toztatására irányuló szovjet javaslatok a gyakorlati élet szükségletéből — konkrétan a kongói tapasztalatokból — szü­lettek, s bőven fennáll az a lehetőség, hogy az előterjesztés­nek ez a része — minden el­lenpropaganda mellett — czá- mos követőre talál. Sokan várták érdeklődéssel Macmillan angol miniszterel­nök beszédét. A nyugati sajtó hangja azonban bizonyos mér­tékig már előre jelezte, hegy lényeges újdonságokat Macmil­lan csütörtöki beszédétől sem lehet várni. Azokat, akik Macmillantól bizonyos közvetítői szerepet re­méltek, csalódással töltötte el, hogy az angol miniszterelnök­nek nem tellett többre a szó­tárából, minthogy újból el­mondja majdnem ugyanazt, mint amit Eisenhower is el­mondott, s hogy beszédében a nyugati politika általános frá- zisait ismételgesse. Az egyetemes béke ügyét azzal lehet előmozdítani, ha létrejön a megegyezés a leszerelés kérdésében 4 Hazafias Népfront Országos Tanácsának nyilatkozata A Hazafias Népfront Országos Tanacsa pén­teki ülésén az alábbi nyilatkozatot fogadta el: Napjaink fontos nemzetközi eseménye az Egyesült Nemzetek Szervezetének most folyó közgyűlése. Történelmi időszakban élünk, a világ- békéért, a gyarmati népek felszabadulásáért ki­bontakozott világméretű harcban az ENSZ mos­tani 15. ülésszaka kiemelkedő jelentőségű lánc­szem. Ami ezekben a napokban az ENSZ köz­gyűlésén történik, az nagymértékben segíti köze­lebb a megoldáshoz a legfontosabb nemzetközi kérdéseket. A legszebb reményeinket megerősíti az a tudat, hogy az ENSZ közgyűlési termében — a világszervezet fennállása óta elsőízben — ott vannak a szocialista országok vezetői, élükön a Szovjetunió miniszterelnökével, a béke és hala­dás fáradhatatlan harcosával, N. Sz. Hruscsov elvtárssal. S ott van a szocialista országok ve­zetői között a magyar nép hivatott képviselője, Kádár János elvtárs, aki az egész dolgozó ma­gyar nép érdekeit, akaratát és érzelmeit kép­viseli, az egész dolgozd nép bizalmából. A legjelentősebb semleges országok is meg­érteitek a Szovjetunió kezdeményezésének jelen­tőségét és államfőik, kormányfőik megjelentek az ENSZ-közgyűlésen. Meggyőződésünk, hogy pozi­tív irányban befolyásolja az ENSg. működését az új, lüggeilcn afrikai országok küldötteinek bekapcsolódása is, általában az a körülmény, hogy a világhelyzetben bekövetkezett változások egyre inkáim megmutatkoznak a világszervezet összetételében is.' A magyar nép a világ valamennyi békesze­rető népével együtt egységesen támogatja a ja­vaslatokat, amelyeket N. az. Hruscsov, a szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke terjesztett eio az ENSL-közgy ülés ben. Meggyőződésünk, hogy az egyetemes béke ügyet lcgtnkábo azzal lene, előmozdítani, ha létrejön a megegyezés a lesze­relés kérdéseben, amely korunk legégetóou kér­désé s megoldása döntő hatással lenne számos más nemzetközi problémára is. Üdvözöljük a Szovjetunió előterjesztéseit, amelyek reális tárgyalási alapot teremtenek a mai nemzetközi helyzet fontos kérdéseinek meg­vitatásához. Elítéljük egyes imperialista korok aknamunkáját, mely a leszerelés érdemi meg­vitatása ellen irányul, s az a célja, hogy to­vábbra is a fegyvergyárosok és más monopolista csoportok érdekeinek rendelje alá a népek érde­keit. A népek azokban bíznak, akik eddig is megtettek mindent a béke biztosítása érdekében és most is a béke követeiként lepnek fel az ENSZ-közgyűlés vitájában. A magyar nép teljes egyetértéssel köszönti a másik javaslatot is, amelyet Hruscsov elvtárs tett le az ENSZ asztalára, a gyarmati rendszer végleges és azonnali felszámolására. Egyetértünk a szovjet nyilatkozat-tervezetnek azzal a meg­állapításával, hogy ennek a kérdésnek a meg­oldása is lényegesen hozzájárulna a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. Mindkét kérdés meg­oldásában óriási a felelőssége az Egyesült Nem­zetek Szervezetének, amely akkor és olyan mér­tékben válhutik alkalmassá a népek legfontosabb ügyeinek intézésére, az emberiség jobb jövőjé­nek biztosítására, ahogy függetleníteni tudja ma­gát az imperialista hatalmak egyoldalú befolyá­solásától. Már az ülésszak eddigi tárgyalásain is meg­állapítható volt, hogy a békeszerető országok küldötteinek jelenléte és javaslatai, továbbá az új, függcllen afrikai országok képviselőinek rész­vétele jelentősen hozzájárul az ENSZ nemzet­közi tekintélyének megerősítéséhez. Ugyancsak a világszervezet megerősítését szolgálják azok a javaslatok is, amelyeket a Szovjetunió minisz­terelnöke tett az ENSZ székhelyének áthelye­zésére, titkárságának átszervezésére, valamint arra, hogy a Kínai Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság elfoglalhassa az őt megillető jo­gos helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A magyar nép felháborodással vette tudomá­sul, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyet­len napirendi javaslataként ismét a közgyűlés napirendjére tűzték az úgynevezett „magyar ügyel”. Amikor az emberiség sorsdöntő kérdései várnak megoldásra, amikor a Szovjetunió az egész emberiségért felelősséget érezve tesz törté­nelmi jelentőségű javaslatokat, akkor az Egyesült Államok kormányának egyetlen gondja az úgy­nevezett „magyar ügy” felmelegítése volt. Az Egyesült Államok kormányától származnak azoa a diszkriminációs intézkedések is, amelyekkel egyes vezető államférfiak mozgási szabadságai korlátozni próbálták az ENSZ székhelyén. Ezen áz intézkedések természetesen csak az Egyesült Államok tekintélyének ártottak, s a világ köz­véleményében egyre inkább incgérlelik azt a meggyőződést, hogy az ENSZ székhelye nem lehet New Yorkban, ha nem tudják biztosítani a zavartalan működéséhez szükséges feltételeket. A magyar nép visszautasítja az ilyen mód­szerek alkalmazását, s azt, hogy a „magyar ügy” címén nemlétező problémák felvetésével akar­ják a hidegháború szellemét felszítani a közgyű­lésen, amelynek eredménye? munkája éppen attól függ, hogy ezt a szellemét végleg kirekesz- szék falai közül. A dolgozó magyar nép bízik abban, hogy az ENSZ közgyűlésén felvetett nagy kérdések köze­lebb jutnak a. megoldáshoz, egy emberként áll a népek békéjét biztositó javaslatok mögött. Népünk eltökélt szándéka, hogy a maga erejével, munkájával elősegítse az egész emberiség leg­fontosabb céljainak minél gyorsabb megvaló­sulását. Macmillan kétségen kívül azt a feladatot kapta, hogy a szocialista tábor erőfölényé­vel szemben a nyugati tábor teijes egységének látszatát pró­bálja szembeállítani, s e célból kapcsolja ki az angol külpoli­tika néhány, az Egyesült Álla­mok vonalvezetésétől kissé el­térő nézeteket. Még ezt a szem­pontot is figyelevnbevéve csa­lódást okozott Macmillan sze­replése. A beszéd után természete­sen már senki sem várhatta azt, hogy a csütörtök éjjeli Hruscsov—Macmillan találkozó nyomán valami rendkívüli elő- : ..'haladás szülessék. A közgyűlés eddigi eredmé­nyei azonban egyáltalán nem kell, hogyi borúlátásra indítsa­nak bennünket. A szocialista országok küldöttségei rendület­lenül folytatják munkájukat a leszerelésért és a békéért. En­nek a tevékenységnek a sikere lemérhető már számos semle­ges ország közgyűlési felszóla­lásából is. Nem jelent túlzott derűlátást, amikor azt mond­juk, hogy az ENSZ közgyűlése minden hidegháborús próbál­kozás ellenére és minden pro­vokatív célokból felvett napi­rendi pont megtárgyalása mel­lett is jelentős mérföldkő lesz a béke megszilárdításának ut­ján. FB-86 (Folytatásos regény). ifi. oldal.) ★ Családi vasárnap (9 oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents