Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-09 / 239. szám

WyíLtLzíúiLLécp és centralizmus

Nem rejlik:

»véka alá véle- _ Iményüket — mondják az őszinte emberekre. A nyíltszívűség a kommunisták egyik legfontosabb tulajdonsága. Amelyik' pártszervezetben a légkör olyan, hogy érvényesül is, ott nincs létjogosultsága a divatjamúlt „ne szólj szám, nem fáj fejem”-elvnek, melynek a gyanakvás, bizalmatlanság a forrása. Az őszinteség légköre, a közös cél, a pártvezetőségek és a párttagok közötti helyes, elvi alapokon nyugvó kontaktus jó talajt biztosít a demokratikus centralizmus érvényesüléséhez pártszervezeteinkben... Ilyen, vagy olyan működésüknek ez a próbaköve. Ahol különböző „kűímérgezők” a demokratikus centralizmus egyik vagy másik oldala ellen vétenek, ott — mint mondani szokták — csak döcög a szekér, akadozva halad előre, s olyan kátyúba is kerülhet, amely összetörheti valamelyik kerekét...

liyen helyen;? őSl

zottan a gépezet. S ennek egyik részről a parancsolgatásra, a bírálat elfojtására hajlamos vezetők az okai, akik körül feszültté, dermedné válik a légkör, s befagynak az őszinteség csapjai. De súlyos károkat okoznak a közömbösek, s a szubjektív elveket vallók is. Irreális megítéléseikkel, nagy hangjukkal, csüggedtséget, fásultságot. idéznek elő az emberekben. Károsak a vezetést szapulók, a centralizmus ellen vétők is. A kommunistáknak azért szükséges a demokratikus centralizmus elvének betartásán őrködni: mert annak megsértése bármely oldalról, dezorganizálja a partéletet, bajokat okozhat a gazdasági életben, s az emberek közötti viszonyokban.

Ennek viszonU„„'°rd,;

áll. Mert ahol helyes a kapcsolat a tisztségviselők és az egyszerű párttagok között, ott barátságos a légkör, virul a pártélet és sikereket érnek el a termelésben is. Az ilyen helyen a demokratikus centralizmus elvének érvényesülése a tettekben virágzik, mint a Tiszavasvári Alkaloidában is, ahol ha gondja van az igazgatónak, bizalommal fordul segítségért a kommunistákhoz. Ez segített a szükségtárolók megoldásában is. S figyelemre méltó, mert először nem döntöttek, hanem véleményt kértek, s csak azután határoztak ... Nyilvánvaló, hogy a párttagok szívesebben tevékenykednek abban a dologban, amelyben úgy érzik, részük van, ők döntöttek. Ha pártvezetőségeink őrködni

akarnak a demokratikus centra- •

’.izmus elvének betartásán, elengedhetetlenül fontos, hogy mielőtt kimondanák a végszót egy-egy fontos kérdésben, beszéljék rneg előtte a párttagsággal. De még ennyi sem elegendő. Javaslataikat, véleményüket gyümölcsöztessék, mert csak így érzi magáénak a párttagság a határozatokat, s kész értük sziv- vel-lélekkel dolgozni.

műkőPárlszervezeleink

dése a demokratikus centralizmus elvén nyugszik. Ezért igen veszélyesek a képmutatók, akik azt a látszatot keltik, hogy a felsőbb pártszerv határozata mellett vannak, közben a demokratizmus ellen is vétenek úgy, hogy megtagadják, vagy elhallgatják az általuk is megszavazott határozat végrehajtását. Nem beszélve, arról, hogy a vezetés hitelét is csorbítják. Íme: Több téesz elnökünk kardoskodott és megszavazta a mezőgazdasági munkák premizálását. Otthon viszont egyesek elhallgatták a pártbizottság (felsőbb szerv) határozatát, akadályozva ezzel a végrehajtást. Tyúkodon is emiatt nem sikerült úgy megvalósítani a határozatot, mint ahogy az szükséges lett volna. Ezek vétettek a centralizmus ellen, de a demokratizmus elvét is megsértették. Nyírcsaholyb'in K. J. pártveze- tőségi tag gondolja úgy, hogy az általuk hozott határozat minden párttagra érvényes, csak éppen rá nem. De még súlyosabb hibát követnek el azok, akik nem tartják meg rendszeresen a vezetőségi üléseket, taggyűléseket.

Egyikkel a kollektív vezetést rúgják fel, á másikkal pedig megfosztják a párttagságot attól a lehetőségtől, hogy véleményt mondjanak a vezetőség munkájáról. Ez a helyzet Nyírkárászban, ahol van ugyan terve, vannak határozatai a párt vezetőségnek, de azQk nagyrtsze csak papíron, mert elhanyagolják a taggyűlések, vezetőségi ülések megtartását.

Nem válekedlielSS

egyetlen párttag sem: ott a vezetőség, majd gondolkodik az helyettem. De a vezérkar sem mondhatja: minek vezetni, úgy is dolgoznak a kommunisták Ez nem más,' mint két oldalról való megsértése a demokratikus centralizmus elvének. Vannak aztán tudálékosak is, állandó bírálgatók, akik a kisujjukat sem mozdítják meg azért, hogy a hibák megszűnjenek. Egyes nyírcsaholyi párttagok gondolkodnak igy. A hibákat a szemére vetik a vezetőségnek, de maguk nem segítenek. Már pedig ott, ahol a saját maguk által elfogadott határozat ellen vétenek, felrúgják a demokratizmust is, meg a centralizmus elvét is...

n'iíntn szerepe van a céltuUJII1M datosságnak, a belső légkörnek. Ahol gyanakvás, örökös viszályok, civódások a jellemzők — mint Gelénecen is — ott az alapfeltételeit sem tudják biztosítani a demokratikus centralizmus érvényesülésének. S ennek következménye, hogy közel négy esztendeje nincs megfelelő előrehaladás. Szerencsére egyre kevesebb az így működő pártszervezet, s egyre több az olyan, mint a tiszadobi Táncsics Tsz-é, a fülpösdaróci szövetkezeti parasztoké, ahol a pártban érvényesülő éltető elv gyümölcsözően hat az emberek fejlődésére, jellemük formálá-' sára, s az elért sikereknek egyik fontos eleme. S ezt tudják is a kommunisták. Vigyáznak rá mind a vezetők, mind a vezetettek, s kölcsönösen munkálkodnak

azon, hogy még tovább viruljon valamennyi dolgozó javára.

Farkas Kálmán.

Alaposabb gyökérts

A legnagyobb hibája a nyíregyházi József Attila Művelődési Háznak, hogy nem elég otthonos, úgy is mondhatnánk: barátságtalan. A bejárat szűk, a folyosó hosszú és hideg, és nincs olyan klubszobája, ahol naponként nyugodtan leülhetne az ember, olvasni, sakkozni, beszélgetni. Pedig az épület maga elég nagy, és meglehetősen kihasznált.

Ha valaki egy napot eltölt a művelődési házban, az meggyő- i ződhet arról, hogy sokszor kicsinek is bizonyul. A próbák egy részét (Irodalmi Színpad, színjátszók, zenekar) a nagyteremben kell megtartani alkalmasint. Régi panaszok orvoslása kezdődik azzal, hogy majd hozzáfognak a művelődési ház korszerűsítéséhez.

De mit is változik ezzel a nagy épület?

Elsősorban is: jól berendezett, •’agy klubhelyiséget nyer. A mostani ruhatári részt parkettázzák fel,

a ruhatár kikerül a „levegőbe”, az udvar fölé, nagy vaslábakon. .

A jelenlegi klubszobát, — amelyet a foglalkozások zsúfoltsága révén mindennek, de klub- helyiségnek nem lehet használni, — végérvényesen próbateremmé teszik.

A két helyiség között vastag üvegfalat helyeznek el, amelyen át jól látni a próbákat, mint a balettező gyermekeket.

Ennek mérhetetlen előnye, hogy a sok szülő nem ácsorog kint a hideg folyosón, amíg gyermeke bent gyakorol, hanem leül a klubban, olvas, rádiózik vagy televíziózik, s időnként egy pillantás az üvegfalra: mit. csinál a gyerek? A lépcsőház felső rémegoldás lenne jő

szén kis büfét is kialakítanak» ahol a gyermekeknek csemeget, a felnőtteknek jó babkavéból feketét árusítanak.

A megyei könyvtár itt rendezhetne be olvasó-kölcsönzőt, tehát csupáh ottani olvasásra adna ki könyvet, folyóiratot.

Az állandó, otthonos klub nagyon hiányzik a városból, illetve a város központjából, mért kisebb klubok vannak. (Közöttük a legeredményesebb a Mórica Zsigmond' Művelődési Házé, főként a pedagógusok köre látogatja.)

Megoldódik ezzel az öltözä kérdése is. A próbateremben játéktermet is kialakíthatnak, ping pong és más sportszerű játékokkal.

Az öltöző alatt, az udvari he- \ven díszletraktárt létesítenek, Ézzel is helyiség szabadul feL Sokhelyütt tatarozásra, csinosításra szorul az épület. Jó lenne gondoskodni arról, hogy a hideg folyosókon legalább függöny rekeszelje el a nagy, egybefüggő tereket.

Valami megoldást követel a bejárat is mert a mostani semmiképpen sem. méltó egy megyei művelődési házhoz. Nem szólva arról, hogy a foglalkozásokat, nyilvános próbákat, előadásokat ízléses, fal- beeresztett vitrinnek kellene hírül adni.

Több otthonosság, több vonzóerő kellene a művelődési háznak, ez már a szakkörök, állandó látogatók hatalmas számára való tekintettel is megérdemli a megvalósítást.

Érdemes lenne a fenti, kiragadott problémák mellett alaposan megvizsgálni megyénk legnagyobb művelődési, házának helyzetét, és gyökeresen megoldani, amit lehet. SB.

A Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézete gazdag kiállítási anyaggal járul hozzá a szövetkezetekben a munkt védelemhez és balesetelháritáshoz. Debrecen után Nyíregyházán is megrendezik a munkavédelmi kiállítást, melyet a . KSZKBI

■negyei alközpontja helyi anyásokkal egészít k'. Úgy tervézik, icgy a városban már megszokott' «állítási teremben, a Gorkij mozival szomszédos nagyteremben rendezik meg a kiállítást október elején és tíz napig tartják nyitva.

(54)

— Hol? — kérdezte a főhadnagy.

— Még pontosan nem látom. Egykét összefüggés már teljesen világos — felélte az alezeredes. — Van egy pár feltevésem, amit már határozottan ki merek mondani.

— Például?

— Hát figyelj ide — kezdte az alezredes. :— Állítom, hogy Éva lakása és a volt Vildmann-lakás között valami összefüggés van. Ha holnap utánanézel azt fogod látni, hogy Éva jóval később költözött a jelenlegi lakásába, mint a diplomata. Frédi, Éva és dr. Szegedi között is kapcsolat van. Hogy milyen, azt még nem tudom. Lehet, hogy Wellington. állomása alatt Szegedi működik. Akkor Szegedi angol ügynök, mert a York állomás angol. Frédi, mint tudjuk, amerikai. 0-41 szerint Wejltngtonnak

meg kell akadályozni, hogy a kísérlet Frédiék kezébe kerüljön. Éván keresetül viszont Frédi és Wellington között kapcsolat van. A lány és Szegedi feltevésem szerint nem ismerte egymást. Ezt alátámasztja az, jiogy Soósnak nem tudta megmondani az orvos nevét.

— És ki ez a Soós? — vágott közbe Kocka.

— Hamarosan azt is megtudod. Egy biztos: nem Vildmann unokaöccse.

A főhadnagy megvakarta a fejét.

— Az FB—86-ra kell vigyáznunk. Ott kell a bandának lebuknia. És tudod, ki fogja őket lebuktatni?

— Kicsoda? — nézett kíváncsian Kocka.

— Gondolkozz! — mosolygott az alezredes. — Holnap nagyon óvatosan kezdjétek meg az orvos felderítését. Éváról egyelőre álljatok le. Ellenben a szomszéd házat tartsátok megfigyelés alatt. Főleg azt kell megállapítani, hogy a diplomata lakásában mikor van mozgás. Rózsi holnaptól kezd\'e szabadságra megy.

— Hova? Én rém tudok róla.

— Holubékhoz. háztartási alkalmazottnak. Vigyáznia kell az öregre. Te leszel az udvarlója. A részleteket beszéljelek meg Rózsival. Rendben van?

— Igen — felelte a főhadnagy.

— Akkor most feküdjünk le — ajánlotta Cselei.

Kocka tétovázott. Egy kis idő múlva megszólalt.

— Béla. ‘

— Igen.

— Szeretnék mondani valamit, de nem , mint főnöknek, hanem, miy.t barátomnak.

— Mondd,- Kockám, hallgatlak. — Az alezeredes komoly arccal figyelte bará Íját.

— Te, úgy veszem észre, többet tudsz az ügyről, csak nem mondod el. Mintha lenéznél, vagy nem bíznál meg bennem. Engem bíztál meg a nyomozással, és mégis te foglalkozol az üggyel.

— Idefigyelj, Kocka — szólt Cselei, amikor a főhadnagy elhallgatott, — sem az egyik, sem a másik feltevésben nincs igazad. Lehet, hogy valamivel többet tudok. De azért nem mondom el, hogy tanulj meg a saját fejed után következtetni. Állíts fel az ismert adatokból valami elképzelést, vagy többet. Rakosgasd a képeket. Ha én a saját feltevéseimet elmondom, te azt elfogadod, és elfelejted az önálló munkát. Szeretném, ha vitatkoznál és érvelnél. Gondold át jól a dolgokat, és építs, bizonyíts, érvelj. Az üggyel pedig azért foglalkozom én is. mert nagyon érdekes. Ez a Fr.édi komoly ellenfél. Írd fel a feleletre váró kérdéseket, és keresd meg rá a választ. Jó?

— Rendben van — felelte a főhadnagy.

November 5-én enyhe, tavaszias volt az idő. A köd felszívódott, nyolc óra felé kitisztult az ég is. Egyetlen felhőt sem lehetett látni, csak a külváros felett úszott valami lilásszürke könnyű pára.

István boldogan szállt ki a gépkocsiból. A határon minden baj nélkül átért. Igaz, a gépkocsivezető nagyon ügyes ember volt. Ügy ismerte a határt, mint a tenyerét. De szerencsés áljutásában közrejátszott a sűrű köd is. Az osztrák oldalon a jelzett időben pontosan várták. Halványan derengett agyában, hogy ez a levél talán nem is s.erelmcs üzenet, mert egy szerclrftes levélért iléen nagy felfordulást még Clairk kapitány

sem csinálhat. Elhesegette magától ezeket a gondolatokat, mert jobb, ha rém tudja, mi van a levélben. így legalább saját lelkiismerete előtt tisztán áll. Fontos, hogy leküzdötte az utazás előtt' álló akadályt, mással nem törődik. Most már szabad az út a tanulás előtt. Már alig várta, hogy Clairk kapitány és Pál atya elé kerüljön.

A villa előtt a gépkocsivezető elbúcsúzott, és tovább ment. István becsengetett. Pár perc múlva Johann kinyitotta a kaput. A fiú jókedvében rámosoly- gott a fakir arcú inasra, és előresietett. Egyenesen a hallba ment, és ott várta be az inast.

— Legyen szíves, jelentsen be Pál atyánál — kérte a fiú. Johann sző nélkül belépett a pap dolgozószobájába. Rövid idő múlva kitárta az ajtót, és intett a fiúnak. István megigazította ruháját, és belépett.

Zavarodottan állt meg az ajtóban. Az íróasztal mögött ismeretlen, ötven év körüli, testes, ősz hajú férfi ült szürke ruhában. Mellette harminc év körüli elegáns, széles vállú fiatalember, rövidre nyírt barna hajjal. A fiatalember drapp sportkabátot és világosszürke kamsarn nadrágot, hegyes orrú, csau- színű cipőt viselt. y

— Jöjjön közelebb ?— intett az idősebb férfi. Törve beszélte a magyar nyelvet. István előrement, és megállt az íróasztal előtt.

— Üljön le.

István zavarodottan tekintett a komor arcú férfira, maid vibráló hangon megszólalt.

— Pál atyát keresem.

— Pál atyát sürgősen az Államokba

rendelték. Valószínűleg többé nem 1* tér vissza.

(Folytatjuk.)

i

Korszerűbb lesz a József Attila Művelődési Ház

Mankavédsisni kiállítási rendez a KSZKBI