Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-07 / 237. szám

.4* úf íVfmeíopMÓf ünnepén (Cikk a 2. oldalon) if S luzssriak hatvan forint;» (Cikk az 5. oldalon.) XVII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM ßfQ 50 Iliiét 1980. OKTOBER 7, PÉNTEK FB-86 (Folytatásos regény). (3. oldal) Egész h@ti rádióműsor (4. oldal) A kapitalista országokban Sz iskolarendszer nem egyéb, mint zsákutca — hangsúlyoz­ta az egyik felszólaló az isko­lareformmal kapcsolatos me­gyei ankéton. Hogy lehet iskolarendszer, oktatási rendszer zsákutca? Hogyan szolgálhatja éppen ki­úttalanságával a kapitalizmus érdekeit? — Mert erre is ki­tért a hozzászólás. Érdemes gondolkodni efelett, mert ez az egyik igen lénye­ges különbség a kapitalista és a szocialista országok iskola­rendszerei között. A válasz az előbb feltett kérdésre egysze­rű. A kapitalista országokban az iskolák úgy épülnek egy­másra, hogy csak igen kevés középfokú iskola biztosít to­vábbi utat felsőbb iskolára. Ez a kevés számú közép sko- la pedig méregdrága, és befut­ni oda nem mindenki tud. Fő­ként az uralkodó, kvsákmá- nyoló osztály gyermekei töltik meg ezeket az iskolákat, s út­juk eleve biztosított a tovább­tanulásra. A többiek, a dolgo­zó nép gyermekei kénytelenek megelégedni más középisko­lákkal, ahonnan azonban to­vábbjutási lehetőség nincsen. Innen ered ezeknek az isko­láknak zsákutca-jellege. S ez a kapitalizmus érdeke való­ban: csak annyi műveltséget adni a dolgozó nép fiainak, hogy munkahelyeiken jól lát­hassák el feladataikat, de to- vábbjutniok ne lehessen. Nem így volt-e ez nálunk is, a felszabadulás előtti évek­ben? Emlékezzünk csak; igen nagy anyagi áldozatok árán juthatott el a paraszt, vagy munkás gyermeke egyetemre, főiskolára, — már amely szü­lő egyáltalán képes volt erre az áldozatra. A tanulni vá­gyók többsége megrekedt az úgynevezett „polgári iskoláid­ban, legfeljebb a feisőkeres- kedelmi-ig vergődött fel, de a nagy többség maradt a hat eleminél, vagy még ezt sem tudta elvégezni. Iskolareformunk egyik cél­kitűzése: minden iskolaformá­ról tovább lehet jutni, a leg­magasabb iskolákig. Nyitva az út. Az egyik oldalor a zsákut­ca, a másikon a nyitott út. Világos, hogy az emberséges­ség, az igazság, az embersze­retet melyik oldalon van. Vi­lágos, hogy melyik iskolarend­szer szolgálja a nép, a raay tömegek érdekeit. További kö­vetkeztetéseket is le lehetne vonni, mint ahogv levonták az ankét résztvevői is. „Nem va­gyok hozzászokva, hogy ilyen plénum előtt beszéljek — mondta a nyíregyházi vasipa­ri ktsz dolgozója, — de el kell mondanom, amit mordani akarok". És arról szólt, hogy milyen szép, igazságos dolog, hogy ma mindenki tanulhat, haladhat, s önszorgalmával oda érhet, ahová azelőtt csak a kiváltságosok érhettek. S sza­vait a diákok üzemi gyakor­latával kapcsolatban ezzel fe­jezte be: „...a munkának na- 5 gyón, nagyon sok szépsége van". Munka és tudás. A kettő el­választhatatlan fogalommá lett nálunk. A tudás, amely nyit­va áll mindenki előtt. mint ahogyan a munkához is min­denkinek joga van. És a mun­kának nagyon, nagyon sok szépsége van — a munka ne­mesít és jellemet formái, ön­érzetet ad. biztonságot. Lehe­tetlen efelett is el nem gon­dolkozni. A munka nemcsak a betevő falatot jelenti, a meg­élhetést, hanem annál sokkal, sokkal többet. A munkának nagyon, nagyon sok szépségé van — ez teszi igazan emoer- ré az embert. Mert a munka: alkotás. A munka: a jelen forradalmi folyamata. amely­ből a jövő születik. A munká­val kfivácsolódík a jövő. S ez a jövő nem a kiváltságosuké, hanem az egész dolgozó népé. Tudni, tanulni kell, nogy céltudatosabb legyen a mun­ka. Mert sem a tudás, seri a munka nem lehet öncélú. Az iskolareform alapgondolata ez: közelebb iskoláinkat az élet­hez. „Nem az iskolának, ha­nem az életnek tanulunk” — mondta egy latin közmondás a régi gimnáziumok tanóráin. S a gimnáziumból kikerült fiatal, aki tovább tanulni nem tudott, csak megállt kívül az | iskolán, és félénken tekintett j körül a számára ismeretlen | valóságban. Most aztán hová, 2 merre? Hogyan? Ezt is, vég- | képpen meg akarja szüntetni | az iskolareform. Ugyanakkor • még több lehetőséget nyújtani 8 a tanulásra, azoknak is. akik | már munkapad mellett dolgoz- | nak. Mert tudás és munka- cl- e választhatatlan. Nem az első reform ez, § amely az oktatásügy történel­me folyamán született. De eh­hez fogható nagyságú. je;entő- ségű nem volt. És reformtö­rekvés szerte a világon van. a kapitalista országokban 's. De egyetlen kapitalista ország is­kolareform-törekvése sem mér­hető a szocializmus reformtö­rekvéseihez. Miért? Mert a mi reformunk nem részleteket, hanem egészet akar formálni. Magából az alapgondolatból következik: közelebb az élet­hez. Másszóval; közelebb a jö­vőhöz. Megváltoztatja-e a ka­pitalizmus iskolarendszerének . zsákutca jellegét? L? teljesen ellentmondana a klzsákmányo- :; ló osztály érdekelne!:. Nem | változtatja meg. Csak addig | változtat az oktatásügy-ön, j ameddig az a kizsákmányolás | érdekeit szolgálja. Alapvetően S tehát nem lehet, olyan váltó- $ zás. amely a dolgozók ege- szét, a dolgozók érdekeinek $ egészet szolgálja. A felszaba- sj dulás óta nálunk — és min- jé den szocialista országban, — jjj olyan jelentős változások kö- 8 vetkeztek be, amelyeknek egye- | nes folytatása a mostam isko- # lareform. 0 Nyitva az, út. Egy egész nép 8 indult el rajta. Bizonyos, hogy • célbaér, (SB.) 8 Nehru visszavonta az Hi javaslatot A nyugati hatalmak nagy vihart kiváltó ügyrendi manőverezéssel igyekszenek hidegháborús hangulatot szítani a közgyűlésben \ New York. (TAS2S2): Az EXSZ-kjzgyűlés szerda délelőtti plenáris ülésén folytatták az általános vitát. Ahmed Kheir, Szudán külügyminisztere volt az első felszólaló. A leszerelés problémájáról szólva rámutatott: a fegyverke­zési verseny veszélye annyira nyilvánvaló, hogy fölösleges azt lása után a közgyűlés rátért a következő napirendi pontra: Gha­na, India, Indonézia, az Egyesült Arab Köztársaság és Jugoszlávia határozati javaslatának és az ausztráliai küldöttség ehhez fű­zött módosító indítványának meg­vitatására. Az öt ország néhány nappal ezelőtt benyújtott határo­zati javaslata kérdést intéz Ei- senhówerfcez, az Egyesült Álla­mok elnökéhez és Hruscsovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökéhez, hogy a fontos kérdések tárgyalások útján tör­ténő megoldása végett újítsák fel a megszakadt kapcsolatokat. Ausztrália úgynevezett módosító indítványa azt javasolja, hogy j külön hangsúlyozni. Mint mon­dotta, reméli: erőfeszítéseket tesznek majd a leszerelési tár­gyalások mielőbbi felújítása vé­gett, hogy megtaláljak a hatásos nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés problémájának kons­truktív megoldását. „a lehető leghamarabb” tartsák meg a négyhatalmi csúcsértekez­letet. Ez a módosító indítvány ugyanakkor kísérletet tesz arra, hogy a csúcsértekezlet meghiúsu­lásáért a Szovjetuniót tegye fele­lőssé, mondván, hogy a három hatalom kijelentette: kész a tár­gyalások felújítására. így ez a szándél; még nyil­vánvalóbbá vált Menzies auszt­ráliai miniszterelnök felszólalása után. Menzies azt bizonygatta, hogy a párizsi csúcsértekezlet tízért nem kezdődött meg, mert a Szovjetunió „nem akart" részt- venni rajta. Menzies mindenképpen tisz­tára akarta mosni a nyuga­ti hatalmak politikáját, kü­lönösképpen pedig az Egye­sült Államoknak 3 csúcsér­tekezlet meghiúsításában ját­szott szerepét. Az ausztráliai miniszterelnök, miután állást foglalt az öt or­szág határozati javaslata ellen, kijelentette: e javaslat elfogadá­sa olyan benyomást keltene, mintha „az Egyesült Államok elnöke lett volna a botrány egye­düli okozója”. Nkrumah ghanai elnök, tá­mogatva az öt ország határoza­ti javaslatát, állást foglalt az ausztráliai módosító indítvány el­len. Hangsúlyozta, hogy az ausztráliai indítvány nem egyeb, mint egy önálló ha­tározati javaslat, amely egy­általán nem felel meg az öt ország által előterjesztett ha­tározati javaslat szellemé­nek. Nehru indiai miniszterelnök kijelentette, hogy az ausztráliai módosító indítványból szinte áramlik a hidegháború szele. Ez a javaslat nem vezethet pozitív eredményekhez. Ausztrália úgynevezett „módosító“ indítványa Szudán küldöttjének felszóla­Az ausztrál miniszterelnök, mint az imperializmus „eszméinek“ 114 itt védelmezőbe je utalt a Nyugat-Németország felfegyverzését célzó nyugati po­litika veszélyességére, tényeket idézett a fasizmus nyugat-né­metországi feltámadásáról és ki­jelentette, hogy Belorusszia jól emlékszik a háborús bűnös Heusingerre, aki most a Bundeswehr pa­rancsnoka és aki hírhedtté vált a háború idején elköve­tett bűncselekményei miatt. A belorusz küldöttség vezető­je ezután élesen elítélte az Egyesült Államoknak a Szovjet­unió ellen elkövetett agressziós cselekedeteit, majd síkraszóllt az általános és teljes leszerelésre irányuló szovjet javaslat mellett. New York, (MTI); Az MTI küiöntudósítója, Polgár Dénes jelenti New Yorkból: A szerdán esti (magyar idő szerint csütörtök hajnali) ülé­sen a nyugati hatalmak nagy vihart kiváltó ügyrendi manőve­rezése után az öt semleges or­szág javaslatát — Hruscsov és Eisenhower találkozásáról — a javaslattevők visszavonták. Az öt semleges hatalom ja­vaslatát először u.gv akarták — a • közgyűlés elnöke segítségével — ellensúlyozni, hogy az isme­retes ausztráliai módosító ja­vaslatot bocsátották szavazásra. Az auszíráiiai módosítás sza­vazásánál a javaslat mind­össze öt szavazatot kapett, j Franciaország, Nagy-Bntarnia, az Egyesült Államok, Ausztrá­lia és Kanada szavazott mellet­te, negyvenötén ellene szavaz­tak és negyvennégyen tartózkod­tak a szavazástól, köztük a szo­cialista országok. Minthogy az ausztiáliai ja­vaslat ilyen csúfosan megbukott, ezután az utolsó percben egy napi­rendi eljárási módszerrel próbálták az öt semleges ál­lam javaslatát meghiúsítani. Argentína, javaslatot terjesztett be, amely szerint megosztott szavazást kíván. Azt kívánja, szavazzanak egy olyan javaslat­ra, amely úgy módosítja v az öt­hatalmi javaslatot, hogy ki­hagyja az „Egyesült Államok el­nöke" és a „Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke” kifejezé­seket. E két kifejezés mellőzesé­vel a javaslat lényege az lett volna, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok vegye fel minél sürgősebben a megszakadt kapcsolatot. Világos, hogy ez így teljesen értelmetlen indítvánnyá változtatta volna a semlegesek javaslatát. Az argentin javaslatot maga Herter amerikai külügyminisz­ter tartotta szükségesnek támo­gatni az esti ülésen. Herter beszédére Nehru sze­mélyesen válaszolt. Azt mondot­ta, hogy az amerikai külügymi­niszter indokolásának semmi ér­telme nincs, mert az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak, mint ál­lamnak a kapcsolatai nem szakadtak meg, szükségtelen tehát ezeknek a kapcsolatok­nak újrafelvételét követelni. Ezután az elnök először azt a kérdést tette fel szavazásra, hogy egyáltalán szavazzanak-e az argentin javaslat felett? E szavazásnak az eredménye: har­minchétén szavaztak az argentin javaslat mellett, harminchatan (Folytatás a 2. oldalon.) „Vikar4* a közösülésben a csúfosan nipcfeuSioll aiuzíráSíai javaslatot követő Argentin javaslat miatt Az ENSZ-közgyűlés szerda délutáni ülésén Menzies ausztrá­liai miniszterelnök vállalkozott arra a hálátlan feladatra, hogy nyiitan védelmezze az imperia­lizmus „eszméit”. Ausztrália gyarmatbirtokairól szólva kije­lentette, hagy ezek függetlenné nyilvánítása „bűn lernte". Durván eltorzítva a valóságot, lehetetlen vádakkal hozakodott elő a Szovjetunió ellen. Azt ál­lította, hegy a Szovjetunió fele­lős a hidegháborúért, és hogy a szovjet küldöttség vezetője „a feszültség élezésével szítja a hi­degháborút.” A délutáni ülés utolsó szónoka Mazurov, a Belorusz SZSZK küldöttségének vezetője volt. A belorusz küldöttség vezető­Nvitott lit ém zsákutcái

Next

/
Thumbnails
Contents