Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-06 / 236. szám

Almaszüref XVII. ÉVFOLYAM, 236, SZÄM Ára 50 tiller I960. OKTÓBER 6, CSÜTÜKTÖK Sürget as idő ! Október hónapba fordult a naptár. A reggel és a/, esie is harap egyet-egyet a nap hos­szából, az egyik tovább nyflj- tózkodik, a másik korábban jön el. Ma már alig több a ..látástól-vaku lésig”, mint nyár­időben egy jó félnap. Most pedig úgy lenne jó, ha min­den dolgos nap még egyet fiad- zana. Első hallásra, ha kép­zelődésnek tűnik is, hogy megduplázzuk a napokat, mégis igen sok területen ez reális le­hetőség. A gépállomások több mint hatszáz traktora egy nap alatt „két napot” dolgozik. A Nyírbátori Gépállomáson száz­nál is több traktor megy éj­jel-nappal. A Fehérgyarmati Gépállomás 86 gépéből 50 két műszakban végzi az őszi fel­adatokat. Szükség van arra, hogy ilyen erőfeszítéseket tegyünk? Szükség, az élet parancsolja. A kedvezőtlen időjárás miatt eltolódtak a munkák, a sok eső elnyújtotta a kapásnövé­nyek érési idejét. A rozsnak már a földben kellene lenni és még csak egyharmadát ve­tettük el, a búzavetést éppen- hogy megkezdtük, pedig ennek is itt a legjobb vetési ideje. A cséplésnél nagyobb baj nem származott abból, hogy szeptemberben fejeződött be, viszont a burgonya és a cukor­répa már nem állná ilyen ká­rcsodás nélkül, ha egy korai fagy, esetleg egy ilyenkor szo­kásos huzamos eső köszöntene be. A gabonafélék kevesebbet teremnek egy-két mázsával, ha ősszel nincs ideiük a bok- rosodáshoz, a fagyérzékeny terményeket pedig pusztulás fenyegeti, ha idejében nem ta­karítjuk be azokat. Van-e erőnk, hogy az időjá­rásból és itt-ott a szervezet­lenségből adódó késedelmet le- küzdjük? Van. A gépállomá­sok traktor-parkja egyharma- dával több, mint tavaly volt, a termelőszövetkezetekben is mintegy száz üj gép látott munkához saját vásárlásból. A legnagyobb erő ezeknek a gé­peknek az okos kihasználásá­ban rejlik, de nem úgy, mint a kisari termelőszövetkezetben, hogy a tehergépkocsit az elnök kocsikáztatására használták a közelmúltban, amikor százféle munka várt elvégzésre. Nem­csak a gépállomás gépeit kell kétmüszakban használni, ha­nem a termelőszövetkezetek szállítóeszközeit is jobban kell ftolgoztatni. A mostani hold­világos éjszakákon még lámpa nélkül is lehet burgonyát, cu­korrépát, vagy kukoricát ra­kodni, lámpával pedig mindig lehet. A mostan; termelőszö­vetkezeti tagok tavaly, amikor egyéniek voltak, úgy dolgoz­lak, hogy kora hajnalban, de nagyon sokan éjszaka is, ami­kor egy kicsit megpuhult a kukoricaszár, akkor azt vág­ták, nappal, a melegebb, na­pos időben pedig a burgonyát szedték. Nálunk, Szabolcsban, ahol a kukorica mellett nagy területen termelünk burgo­nyát, sok munkaerőt leköt az alma szedése, a dohány töré­se is elhúzódott egészen az utóbbi napokig^ a legnagyobb munkacsúcs nem a gabonabe­takarítás idején, hanem ilyen­kor van. Ahol reggel hét-nyolc óra­kor fognak a munkához és a naplementét mór a kapun be­lülről nézik, ott nyilván tor­nyosulnak a munkák és nem tudnak idejében betakarítani. A szervezésen múlik minden, hegy idejében végezzünk az őszi munkával. A terület egyénekre való felosztása, az ésszerű premizálás olyan té­nyezők, amikkel gyorsítani le­het a betakarítást. Helyes az, ha a fogatok vasárnap hord­ják a háztáji termést és hét­köznap a közös munkát vég­zik. Az asszonynak, a nagy­lánynak is érdeke most, hogy segítségére legyenek a család­főnek a közös munkában, kü­lönösen ha a vezetőség pre­mizálja is a munkát. Eddig akármilyen jól dolgoztak egy szövetkezetben, de ha most, a betakarítás idején szétfolyik a termés, megfagy, kintmarad, akkor hiába dolgoztak eddig erejüket megfeszítve, rossz lesz a zárszámadás. Januárban már csak azt tudják elosztani, amit most betakarítanak, a zárszámadás tehát most „ké­szül”. Októberben még sok munkát lehet elvégezni; szükséges is, mert az lenne az optimális, ha mélyszántáson kívül mezei munka már nem maradna no­vemberre. Ehhez az erő meg­van, csak a szervezésen, az embereken múlik, hogy tgv is legyen. Csikós Balázs Folslatasos regény (3. oldal) ★ Városperemi kilátó (3. oldaJ) ★ 4 megye »porija (6. oldal) Kutson Erzsébet gondos kézzel, bélelt kosárba szedi a szép almát a fülpösdaróei Petőfi Tsz-bcn. (Képriport a 3. oldalon.) Ismét sor került Hruscsov és Macmillan találkozójára Podgornij elvtárs beszéde a közgyűlésben [olrlalódoU Kína L^SZ-lagságának vitája Naaszer és Tito hazautazott New York, (TASZSZ): Az EN az,-közgyűlés kedd délelőtti plenáris ülésén folytatták az al­talános politikai vitat. N. V. Podgornij, az ukrán küldöttség vezetője volt az első felszólaló. Hruscsov Podgornij feszólalá- sának kezdetén léped az ülés­terembe. Az ukrán küldöttség vezetője a leszerelés kérdését érintve a következőket mondotta: — Teljes egység nyilvánul meg annak megértésében, hogy a leszerelés napjaink leg­fontosabb, legkiéiezettebb és legelodázhatatlanabb prob­lémája. Nem véletlen, hogy világszerte az emberek miljiói a békesze- retetet és a humanizmus nagy­szerű megnyilvánulásaként fo­gadták N. Sz. Hruscsovnak, a szovjet kői hiány vezetőiének az ENSZ-közgyülés 14. ülésszaka elé terjesztett javaslatait. A né­pek reményeit azonban nem váltotta valóra a közgyűlés 14, ülésszak óta eltelt év, — Pod­gornij hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kormánya, arinkor 1960. június. 27-én elő­terjesztette javaslatait, , nem tö­rekedett az altalános és teljes leszerelésre, az ENSZ-közgyűlés 14. ülésszaka határozatának megfelelően. Most ezen az ülés­szakon sem törekszik erre. — Az „új” amerikai terv lényege: az ellenőrzéssel he­lyettesíteni a tényleges, ál­talános és teljes leszerelést. Az Egyesült Államok ebből a megkövesedett álláspont­ból egyetlen hüvelyknyit sem engedett. Podgornij kiemelte a leszere­lés kérdésében folytatott ameri­kai és nyugatnémet politika ro­konságát. Ezeknek az országok­nak a kormánykörei kiküszöbö­lendő rossznak tekintik a lesze­relést. — Napról-napra nyilvánvalóbb lesz, hogy N\ujaM\énifloPs*ág ugyanazon az úton halad. amelyen a csánzái'i cn u hilíeri Aémelország járt. Nagy táblán gépi munka« műtrágya, szovjet vetőmag Mánáokon A mándoki Új Élet termelő- szövetkezetben már az első esz­tendő is bizonyítja a nagyüzem fölényét, pedig még csak néhány agrotechnikai eljárást tudtak al­kalmazni a kis parcellákon, mint például a műtrágyázás, vagy a gondosabb ápolás. Az eredményes munkát mutatja, hogy a téli tervkészítéskor várt kenyérgabo­na termésük 500 mázsával több lett. Nyolc mázsát terveztek rozs­ból és 11 mázsát takarítottak be. Jövőre még jobb termésre számítanak. Ennek már most megvetik az alapját. A tóblásí- tás, az egyöntetű szántás, mű­trágyázás igen nagy előnyt je­lent. Külön említésre mél'ó, hogy 100 holdon kiváló minőségű szov­jet búzát termeinek. Ez alá hol­danként 250 kiló vegyes műtrá­gyát adagolnak. Ezek az eljárá­sok csak akkor hozzák meg a várt eredményeket, ha idejében végzik a vetés'; ezért úgy üte­mezték a betakarítást, hogy a ve­tésre kerülő táblákról szedik elő­ször a burgonyát és ott törik ha­marabb a kukoricát is. Ezért az összes országok és az összes népek érdekében mindent meg kell tenni, . hogy megszűnjék e rendkí- J vül veszélyes potenciális há­borús góc Európa szivében. Az ukrán küldöttség vezetője í foglalkozott ezután a gyarmati rendszer megszüntetésenek prob­lémájával. — Elérkezett az idő, — hang­súlyozta Podgornij — amikor meg keli gyorsítani és be kell fejezni a gyarmat' rendszer szét­hullásánál es az összes leigazolt népek felszabadításának folya­matát. E történelmi szükséges- lég megvalósításának megfelel az a nyilatkozat, amelyet N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke tervezet formájában terjesztett az ENSZ- | közgyűlés 15. ülésszaka elé. íz a nyilatkozat a gyarmati já­romból felszabaduló népek, való­ságos kiáltványa. Követeli az egyenjogúság és az önrendelke­zés nemes és humánus eszmé­nyeinek megvalósítását minden nemzet és minden nép számára. Az Ukrán SZSZK küldöttsé­gének vezetője leleplezte a gyar­mattartó hatalmaknak azt az igyekezetét, hegy az egyes ál­lamoknak nyújtott „scg.iségükei” úgy tüntessék fel, mint valami­féle „atyai gondoskodást” azok­ról a népekről, amelyek poéti­kai függetlenségre tettek szert. — Az. amit az Egyesült Ál­lamok, Anglia és a többi tőkés ország ma a gazdaságilag gyen­gén fejlett országok gazdasági „megsegítésének” nevez, lénye­gében szánalmas könyörado- mány ahhoz a profithoz képest, amelyet ^ ugyanezeknek az orszá­goknak a kizsákmányolásából szereznek. — Az 1950—1958-as években az Egyesült Államok 4,1 milliárd dollárra! növelte magánjellegű közvetlen tőkebefektetéseit Ázsia. Afrika és Latin-Amerika gazdaságilag elmaradott orszá­gaiban. Ugyanebben az időszak­ban ugyanezekből az országos­ból 11,3 milliárd dolláros nye­reséget vágott zsebre. Podgornij javasolta, hogy hagyják jóvá és hajtsák végre a sieovjet kormány által beterjesztett nyilat» közút tervezet nemes elgondolásait. A kongói helyzetet érintve az ukrán küldöttség vezetője rá­mutatott Hammarskjöld ENS2- főtitkár kárhozatos szerepére, aki kiszolgálta az imperialista gyarmattartókat. Podgornij ezután hangoztatta: az ukrán küldöttség támogatja Hruscsovnak, a szovjet küldött­ség vezetőjének mind a titkár­ság szerkezeti megváltoztatásá­ra, mind pedig az ENSZ szék­helyének kijelölésére vonatkozó javaslatát. Az ukrán küldöttség vezetője visszautasította ezután azokat a rágalmazó kirohanásokat, ame­lyeket többek között DieEenba- ker kanadai miniszterelnök in­tézett az Ukrán SZSZK eilen. Podgornij hangsúlyozta, hogy az Ukrán SZSZK soha nem nyugszik bele a Kínai Népköz- társaság törvényes jogainak dur­va lábbaltiprásába. Másodiknak Szaeb ázalam< li­banoni miniszterelnök monoéit beszédet. Követelte az algériai kérdés igazság-« megoldását. — Algéria megérett a füg­getlenségre es érthetetlen. hogy Franciaország erőszak­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents