Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-05 / 235. szám
Kádár János elvtárs felszólalása a közgyűlés hétfő délutáni ülésén (Folytatás az 1. oldalról) Némely gyarmatosítók most j alakoekodva fehér tógát öltenek. • és arról beszélnek, hogy ők azok. 1 akik felszabadították az adott j gyarmat népét... Ez hamis beál- j Utás. A gyarmatosítók csak elrabolták a gyarmati nepek szabadságát, és most nem ők adják, 1 hanem a gyarmati népek küzdelmes harcban maguk szerzik vissza elrabolt sza- I badságukat. A gyarmatosítók arról beszélnek, hogy ók civilizálták es nevelték a gyarmati népeket. Só’, még mérlegelik is. elég érettek-e már az önálló nemzeti létre. Mindenki tudja azonban, hogy a gyarmatosítók megjelenése elöl* már régen létezett például az ősrégi kínai, indiai, indonéz kultúra és civilizáció, a magas színvonalú a; ab csillagászat és matematika, léteztek hatalmas és jól szervezett afrikai államok. Nevelésről beszélnek. Egymásután hallottuk itt felszólalni Kkrumah urat, a Ghánái Köztársaság elnökét, Fidel Castrót, Kuba miniszterelnökét, Sufcarno urat, . az Indonéz Köztársaság elnökét és az egykori gyarmati és félgyarmati népek más neves képviselőit. A kéretlen tanílók és nevelők közül sokan tanulhatnának tőlük emberiességet, felelősségérzést, államférfiú ítélőképességet. Nem utolsósorban tiszteletre méltó az imperializmussal szemben megnyilvánuló nagy erkölcsi bátorságuk. A gyarmati rendszer eddigi haszonélvezőinek meg kell érteniük, hogy e kérdésben nincs többé hatása sem a mellébeszélésnek, sem pedig az igazság kiforgatásának. Tudomásul kell venniük, hogy eljött a gyarmati rendszer maradéktalan felszámolásának ideje. A történelem menete meggyorsult. A gyarmati rendszer alapjai annyira megrendültek, hogy minden olyan kísérlet, amely gátat akar vetni a felszabadulás folyamatának, nem megállítja, hanem meggyorsítja azt, Az általános vitában néhány küldöttség azzal kísérletezett, hogy a Szovjetunióra és a népi demokráciákra szórt durva rágalmakkal terelje el a figyelmet a gyarmatokról és az igazi gyarmatosítókról. Ez hiábavaló próbálkozás. Még a gyermekek is tudják az egész világon, hogy a gyarmatok és félgyarmatok Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában, a gyarmatosítók és a gyarmati rendszer fő támaszai pedig nem Ke- lel-Európában, hanem Nyugat- Európában és Észak-Amerikában vannak. Nem a gyarmati népek bűne az, hogy a gyarmatosítók által oly hosszú időn át kiszipolyozott országoknak úgyszólván nincs ioa- ruk, mezőgazdaságuk elmaradott, primitív lakosságuknak gyakran több mint 90 százaléka írástudatlan, éhezik és az átlagos életkor 30—35 év. Az én házamban az ipar adja a nemzeti jövedelemnek csaknem kétharmadát. Mezőgazdaságunk fejlődik. Az ipar fejlődési ii*eme az 1920 és 1945 közötti évek átlagában évenként egy százalék volt. A felszabadulás óta eltelt idő alatt évenként átlág- ban 11 százalékkal emelkedett az ipari termelés. A középiskolai tanulók száma a felszabadulás óta eltelt 15 évben 52 000-ről 204 000-re, az egyetemi hallgatók száma 11 és fél ezerről 34 és fél ezerre növekedett. Írás tudatlan nincs. Az átlagos éleiko/ az 1930-as 4S évről 65-re, azaz 17 évvel emelkedett. A gyarmatosító urak mAg saját országaik fejlődésében sem tudnak ilyen tempót felmutatni, nemhogy az általuk leigázott gyarmati népek életében. Hogyan merészeli bárki is hazám és a Szovjetunió viszonyát rágalmazni, amikor népem az utolsó 15 év viharos fejlődését nem utolsósorban a Szovjetunió sokoldalú és önzetlen, szocialista szellemű gazdasági és kulturális segítségének köszönheti? Nálunk nincs idegen tőke és senkinek sem fizetünk osztalékot. A szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolatok keretében a Szovjetunió több mint 80 százalékban nyersanyagot, energiát és'félkész gyártmányokat szállít Magyarországnak, a Magyar Népköztársaság pedig több mint S0 százalékban ipari terméket szállít a Szovjetuniónak. A kapitalista országok vezetői jól értenek a kereskedelemhez és tudják, hogy ez mit jelent. N'cm tudnak megnevezni egyetlen kapitalista országot sem. amely egy ná.a kisebb és gazdaságilag kevésbe fejlett országgal a kis országgá! ennyire kedvező kereskedelmi kapcsolatot tartana fenn. Ilyen nincs, ez ellentmondana az imperializmus fosztogató természetének. a Szovjetuniónak egy javaslata és erre szinte válaszként az Egyesült Államok is benyújtott még ugyanaznap egy másik javasla- 'ot. A Szovjetunió javaslata a pótlólag beterjesztett kérdések hivatalos listáján a 8. sorszámot, az Egyesült Államoké a 9. sor* számot kapta. A Szovjetunió kérte hogy a közgyűlés tárgyalja meg az Egyesült Államoknak a Szovjetunió elleni agresszív cselekedeteit. Az Egyesült Államok az úgynevezett magyar kérdés megárgyalását kérte. 4« újgv nevezett magyar kérdés napirendre tűzése hidegháborús áskáfódán A Magyar Népköztársaság népe és kormánya a szabadság eszméjét támogatja. Forrón üdvözli a győzelmes kubai forradalmat, szolidáris Algéria és Kongó népével. Kívánja valamennyi, ma még gyarmati vagy félgyarmati sorban sínylődő népnek, hogy mielőbb nyerje el teljes nemzeti függetlenségét, A gyarmati rendszer felszámolása szempontjából külilüllségiink célszerűnek tartaná, ha az egyes gyarmati országok felszabadulásával kapcsolatos minden eljárásból kJ lenne zárva az az ország, amelynek imperialistái korábban az adott ország elnyomói voltak. így az ENSZ elejét vehetné a különböző lehetséges provokációknak és annak, hogy a korábbi elnyomást valamilyen más. burkol labh formában fenntartsák. A volt gyarma'i országoknak nyújtandó segély eszméje igazságos. amennyiben biztosítva lesz. hegy a. segélyt a/, abban részesül' ország politikai függetlenséget vagy gazdasági önállóságát sértő felté'elektől mentesen adják. Elképzelhető és a jöszándék tényleges bizonyítéka lenne, ha az a fél, amelyik onnan korábban nagy hasznot húzott, a felszabaduló országok népének méltányos és észszerű összegű jóvátételt fizetne. A magyar küldöttség támogatja a gyarmati rendszer teljes megszüntetésére telt szovjet javaslatot, annak közgyűlési megvitatását és a nyilatkozattervezet elfogadásai. A Kínai Aépköziársasá<ruuk el kell fojHaSniu helyét az EVSZ*beu Az ENSZ közgyűlése a javaslatot magáévá téve növelhetné . e világszervezet, tekintélyét a népek szemében. (Taps.) Ila majd a gyarmati rendszer megszüntetése révén már szabad lesz az önálló nemzeti létre képes valamennyi nép, és ha országa magkapja ENSZ-'agságát, akkor a szó igazi értelmében megvalósul e szervezet egyetemessége is. Képtelenség azonban akár az ENSZ egyetemességéről, akár az egész emberiség képviseletéről beszélni addig, amíg a 680 millió embert magában foglaló Kínai Népköztársaság képviselői el nem foglalják az egyedül őket megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Csak gondolni kell reá és mindjárt nyilvánvalóvá válik, aki ellenzi azt. hogy a Kínai Népköztár- | saság elfoglalja helyét az ENSZ- ben, az ellenzi azt is, hogy átfogó leszerelési megegyezés jöjjön I létre. A Kínai Népköztársaság | szóvivői teljes joggal mondják. ' hogy őket csak azok a nemzetközi ,megállapodások kötik, amelyeknek kidolgozásában részt vesznek. | Az ENSZ önmagának tartozik az- \ zal, hogy véget vessen annak a szűklátókörű, önző és mindenkire nézve káros nagyhatalmi politikának, amellyel az Egyesült Államok képviselete annyi éve megakadályozza, hogy a Kínai Nép- köztársaság elfoglalja jogos helyét az ENSZ-ben. Ezzel a kérdéssel nagy felelősséggel kell foglalkoznia minden küldöttségnek. Az angol küldöttség például, amelynek kormánya egyébként diplomáciai kapcsolatban van a Kínai Népköztársasággal, nagyon „ól tudja, hogy az úgynevezet' tibeti kérdés a hidegháború mesterségesen gyártott terméke, a Kínai Népköztársaság rágalmazása. Ugyanakkor ez az ENSZ tagállamai között hevesen vitatott kérdés is. Ennek ellenére az angol küldöttség a főbizottságban a tibeti kérdés napirendre tűzése mellett foglalt állás*. Másfelől viszont nem átailotía azt mondani, hogy ellenzi Kína képviseletének kérdését a közgyűlés napirendjére tűzni, mégpedig azzal az indokolással, hogy ez a tagállamok közötti vitás kérdés s a vita rontaná a közgyűlés légkörét. Hogyan? Az nem baj, ha a tibeti kérdés körüli vita újabb ellenieteké* szül, csak a Kínai Népköz- társaság jogainak érvényesítéséről ne vitatkozzunk? Csak azzal ne rontsuk a közgyűlés légkörét? Fel kellene már hagyni a nagy kérdések ilyen kezelésével. Túlérett már Kína ENSZ'-képviseletének kérdése. Meg kell oldani s ezzel az ENSZ tekintélye, tárgyalásainak hatékonysága, döntéseinek ereje csak növekedni fog. Küldöttségünk a Kínai Népköztársaság jogának érvényesítése mellett van és támogatja a Mongol Népköz- társaságnak az ENSZ-be való felvételét is. Küldött urak! j Más kérdésről is szeretnék szól- !ni. Az ügyrendnek megfelelően' jmár júliusban szétküldték a tag-1 j államoknak az úgynevezett előfee-j I les napirendé*. Ezen 73 kérdést ja-' i vasoltak az illetékes ENSZ-szervek ! us a különböző tagállamok a közgyűlés 15. ülésszakának napirendjére tűzni. Várakozással vette ke-1 ró be ezt az okmányt mindenki, j jaki az emberiség égető kérdései, a ' leszerelés, Algéiia.Kongó és más i ■nagy kérdések iránt érdeklődik. | I Bennünket meglepett, hogy az Egyesült Államok kormánya, amely szavaiban a béke hive és ! nagyra értékeli vz ENSZ- et,. ezen az előzetes napirenden egyel. er. 'kérdést sem terjesztett elő. Nem íérdektelen azonban, hogy ezt kővetően, augusztus 20-án érkezett A nemzetközi élet kérdéseivel; foglalkozó minden ember számára ez maga is teljesen világossá teszi, hogy mikor és milyen alkalmakra kell az Egyesült Államoknak a magyar kérdés az ENSZ-ben. Mindenki nagyon jó) tudja, hogy a vitatott 1956-os magyarországi események a tör- ‘énelcm által lezárt, túlhaladott kérdések és a múlt problémái körű, tartoznak. Az is köztudomású, hogy az úgynevezett magyar kérdés zz. ENSZ közgyűlésén vagv bízott-ágaiban nem más, mint kizárólag hidegháborús célokat szolgáló áskálódó s és rágalomhadjárat az ENSZ két tagállama, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió ellen. A kettő közül a fő célpont persze nem a Magyár Népköztársaság. Mi. magyarok hajlamosak vagyunk ugyan néha azt hinni, hogy a föld mi körülöttünk forog, de még mi sem hisszük, , hogy az Egyesült Államok befolyásos körei a Magyar Népköztársaságban látják világuralmi terveik megvalósulásának fő akadályát. Mindaz, ami az > úgynevezett magyar kérdés körül az ENSZ- ben eddig történt, méltatlan e világszervezethez, de méltatlan az Amerikai Egyesült Államok kormányához is, egy kormányhoz, amelytől azt várná el a különböző országok lakossága,. közöttük a magyar nép, hogy világos és pozitív lépéseket tegyen a feszültség enyhítésére, a leszerelésre, a tar os béke előmozdítására. Nagyon tévednek az Egyesült Államok felelős tényezői, ha azt hiszik, hogy a vált pozitív lépései: hiányát pótolhatják tavasszal egy V—2-es repülőgéppel, ősszel pedig az áj.aluk gyártott, úgynevezett magyar meg tibeti kérdés sietett felvetésével. Ma már sokkal tájékozottabb a poli. ikában az emberiség, semhogy bármely kormány ilyesmivel megőrizhetné az ő szemében tekitélyét és befolyását. Az úgynevezett magyar kérdésnek az ENSZ-ben van köze a hidegháborúhoz cs *ok mindenhez, de semmi köze sincs a magyar valósághoz, sem pedig a világszervezet alapokmány szerinti rendeltetéséhez. í Van valami köze a jelenleg közismerten nem jó amerikai— magyar államközi viszonyhoz is. A magyar — amerikai v iszonyról Valóban van sok rendezetlen kérdés viszonyunkban. Ezek egy kérdés kivételével rendkívül könnyen rendezhe'ök. Mi készen is vagyunk a rendezésre és erősen bízunk abban, hogy ezek a kérdések előbb vagy utóbb, de mjnőkét felet kielégítő módon megoldást is nyernek. Bízunk ebben mert tudjuk, hogy még a legrosszabb akaratú ember is képtelen egyetlen elyan kérdést is megnevezni, amelyben az amerikai és a magyar nép érdekei ütköznének. Ellenkezőleg. Mi azt valljuk, hogy a magyar és az amerikai nép éideke közös a béke megőrzésében, népeink barátságának fejlesztésében. az államaink közötti kapcsolatok normalizálásában. Szólnom ' kel) á>. amerikai—magyar viszony egyetlen komoly és nehezen rendezhető kérdésről is, minthogy annak nemzetközi; vonatkozásai varinak. Béke ideién az amerikai—magyar viszony fennállásának lebe.ú ségessé válása óta. mindenkor korrekt volt. Csak 1947 óta rossz. Hangsúlyozom 1947 és nem — mint azt sokan 1.iszik — 19J6 óta. A magyar—amerikai államközi viszony jó. sőt, időnként szívélyes volt akkor, amikor Magyarországon a kormánv az arisztokraták, a földesuralí és s nrgy- iőkések kezében volt. Csak azóta van hal ezzel a viszonnyá’, amióta Magyarországon a k°rnvány és a hatalom a munkások és parasztok kezén van. Ebből mi arra köve* keztetünk, hogy nem kielégítő viszonyunk és még az úgynevezett magyar, kérdésnek az ENSZ-ben való szorgalmazása mögött is valójában az rejlik, hogy az Egyesült Államok kormányköreinek' velünk tulajdonképpen egy bajuk van: nem tetszik nekik a Magyar Népköz- társaság társadalmi rendszere. Az Egyesült Nemzetek Szervezetét tudvalévőén különböző, szocialista és kapitalista rendszerű .országok1 hozták létre, éppen azzal a céllal, hogy biztosítsák a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését, barátságát és együttműködését az. emberiség létérdekeit érintő közös kérdések megoldásában. Az alapítók már tudták és ideje lenne most már mindenkinek tudomásul vennie, hogy a világon különböző 'társadalmi rendszerű országok léteznek. Sőt,, azt is tudomásul- kelt vennünk mindnyájunknak, hogy ezeknek a különböző rendszerű államoknak békében, .egymással | normális államközi kapcsolatban I kell egy időben és egymás mellett í létezniük. Ez elkerülhete'len.. A magyar dolgozó nép örökre véget vetett a nagytőkések és a földbirtokosok hatalmának, ! kizsákmányoló tevékenységének. j Szocialista államot és társadal- j mat teremtett önmaga számára. . .Abban él most és óbban fog élni a jövőben is. Ez az egyes személyek akaratától függetlenül ható társadalmi törvények következtében alákult így; történelmileg befejezett és meg nem változtatható tény. Az amerikai— magyar viszony is azonnal rend- : bejönne, az Egyesült Nemzetek Szervezete is. azonnal megs-ftba- j dúlna egy reá erőltetett viszályt keltő 'hidegháborús kérdéstől, na r r.z Egyesült Államok kormánya, i a józan észre hallgatva, tudómé- | sül venné ezt a .tényt, amelynek megváltoztatása egyébként is'kí- ! vül esik illetékességének és lehetős igeinek határán. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje magyar bcliigy. Ebben egyedül a magyar nép és annak alkotmányos szervei illetékesek. Az Itt többször vitatott (Folytatás a 3. oldalon.) 2 A magyar nép szolidáris a gyarmati népekkel
