Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-05 / 235. szám

Hruscsov válássá «is öt államfő levelére (4—5 oldai.) ★ ffí-86. folytatáson regény (5. old*!) XVII. ÉVFOLYAM, 335. SZÁM Ara 50 fillér I960. OKTOBER 5, SZERIJA. Népünk joggal gyűlöli a háborút, az Imperializmust, békében akar élni minden más néppel Kádár Jánon elvtárs beszéde az ENSZ 15. közgyűlésén New YOrk, október 3. (MTI) Az ENSZ-közgyülés hétfői má­sodik ülése magyar idő szerint 20 óra 3ß perckor kezdődött. .4 köz­gyűlés elnöke bejelentette, hogy még ma megvitatják az Eisen­hower—Hruscsov találkozót sür­gető öthaialmi határozati javas­latot, és döntenek róla. .4 bejelentés után Hammarsk­jöld főtitkár mondott beszedet. Kijelentette, nem hajlandó le­mondani, s továbbra is hivatal­ban marad szolgálati idejének le­jártáig (1963-ig). Hammarskjöld aszal érvelt, hogy ..lemondása után az ENSZ széthullana Hammarskjöld felszólalása után Kádár János, í\ magyar küldött­ség vezetője mondott beszédet. Elnök úr! Küldött urak! Nem kétséges, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésé­nek mostani, lö. ülésszaka való­ban a legnagyobb jelentőségű a szervezet fennállása óta és így történelmi fontosságú lesz. Ez következik magából a nemzetkö­zi helj'zetböl es abból, hogy na­pirenden van az emberiség éle­t-éhek két, ma kiemelkedően legnagyobb fontosságú kérdése: az általános és teljes leszerelés, valamint a gyarmati rendszer teljes felszámolása. Jelentős tény, hogy először gyűltek össze ilyen nagy számban egy helyen vita és tárgyalás szándékával a föld or­szágainak vezetői. Nem kisebb fontosságú, hogy az újonnan fel­vettekkel együtt immár 98 or­szág küldöttei tanácskoznak az F,NisZ-ben. Felvételük által olyan népek képviselői szólhatnak hózzá az ENSZ egyenjogú tag­jaiként a nemzetközi élei nagy kérdéseihez; amelyek korábban hosszú korszakokon át még saját sorsuk irányításából is ki vol­tak zárva. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe forrón kö­szönti áz ENSZ tagállamai közé újonnan beválasztott or­szágok népejt cs sok sikert kíván nekik önálló fejlődé­sükhöz. A magyar küldöttség sikeres munkál kíván a közgyűlésnek és a közgyűlés megválasztott tiszti­karának. Elnök úr! Küldött urak! A béke megőrzése fctfeg.vver- zett és ellentétekkel terhes vilá­gunkban az a kérdés, amely ma a legnagyobb mértékben foglal­koztatja minden ország közvé­leményét. A népek ebben a hely­zetben mindenekelőtt azt várják az ENSZ-től,. hogy minden lehe­tőt tegyen meg a leszerelés elő­mozdításáért. A nagyhatalmak képviselői nyilván nálam jobban Ismerik a jelenleg folyó fegyverkezési ver- j sarty méreteit és a rettenetes tö- \ megpusztító fegyverek már fel- '• halmozódott nagy mennyiségét. ; A mostani helyzetben lappangó I veszély nagyságát azonban mind- j annyian jól ismerjük. A közvéie- I rnénv sürgeti a megegyezést és a ! leszerelést. Tudjuk, hogy az álta- 1 bános és teljes leszerelés megvaló- I sulisa a népektől még nem kevés I állhatatos harcot, a felelős kor- J Hiányoktól pedig józan állásfog- ! lalást kíván. A köstudatban a ; vezetők felelőssége érthetően na- j gvobb másokénál. Ebből adódik, ■ hogy felelős vezető, szólaljon fel I bár saját népe előtt vagy az ENSZ | fórumán, nem térhet ki a békV j vagy kérdései elöl. A közgyűlés mostani munká­jában a Szovjetunió minisz­terelnökének. a béke fárad- batat'an védelmezőjének kez­deményezésére nagy számban vesznek részt államfők, kor­mánvpjnnknk má«. i^len­tös befolyással rendelkező államférfiak. Az emberek az egész világon azt várják tőlük, mondják ntég nyíltan, a leszerelés mellett van­nak-e. Megismétlem: erre a kér­désre, és nem másra kell vála­szolniuk, akarják-e a leszerelést vagy nem. S ha igen; mondanak, azt várják az emberek, hogy a vezetők ennek szellemében cse­lekedjenek, Néha ugyanis, sajnos, elmarad e kérdésben a világos, egyértelmű válasz is, de még gya­koribb, hogy a szó és a tett nem esik egybe. Szavakban majdnem mindenki a béke mellett van, de a tettek a szavaknál világosab­ban. beszélnek. Mindenki tudja, hogy amíg a Szovjetunió és a többi szocialista ország az utóbbi években jelen­tős mértékben csökkentette had­erőinek létszámát, a NATO-ha- talmak felelős tényezői csak az általuk folytatott fegyverkezési hajsza palástolásaképpen hangoz­tatnak békeszólamokat. A \VrO-hadjjyakoriaioli srerrejRŐi saját politikai gycngeségnkről tesznek tanúságot éledt német imperializmus hatá­rozott megfékezését, a háborúk maradványainak felszámolását, a fennálló két német állammal megkötendő békaszerződést köve­telik. A magyar nép öt év teljes nemzeti jövedelmét, az egész nemzet ötévi munkájának min­den eredményét látta porrá égni á második világháborúban. El­vesztette felnőtt lakosságának mintegy 8 százalékát, félmillió­nál több emberéletet, megköze­lítőlég annyit, mint a lélckszám- bon 17-szer nagyobb Egyesült Államok, Népünk saját hazájá­ban felszámolta a háború forrá­sát jelentő monopoltőke imperia­lista uralmát. Nálunk nincsenek fegyvereken nyerészkedő, hábo­rúra spekuláló emberek. A né­pek közötti gyűlölködés szítását, a háborús uszítást törvény tiltja. Népünk joggal gyűlöli a háborút, az imperializmust. Békében akar élni minden más néppel. Dol­gozni akar és békében akarja él­vezni munkájának mind bőveb­ben termő gyümölcseit a jövőbén is. A magyar közvélemény is úgy látja, hogy áz emberiség most válaszúton van. pedig gazdag es beMag jövő vár az emberiségre. A népeknek a választás nem ne­héz. A megoldás is megtalálható, Mindenekelőtt arra van szükség, hogy az Egyesült Államok befo­lyásos körei kijózanodjanak a megbukott erőpoUtikából, belás­sák a hidegháború mindenki előtt nyilvánvaló csődjét, és már most, ezen a közgyűlésen a megegyezés készségével kezdjenek tárgyalni az általános és teljes leszerelés­ről. Ez megszilárdítaná a békét és új gazdasági félvirágzást hozna. Üj lendületet adna a két társa­dalmi rendszer békés versenyé­nek, s ennek nagy harsnát lat­iák a dolgozó emberek Keleten is Nyugaton egyaránt. A Magyar Népközlársatag kormánya, kiildötlsérünlt tel- jes mértékben támogatja az ENSZ legutóbbi közgyűlésén benyújtott, s ott elvben egy­hangúlag támogatott szovjet általános és teljes leszerelési javaslatot. Tanulságos a népeknek, hogy • mialatt a Szovjetunió és a többi 1 szocialista ország kormányai új leszerelési és más, építő jellegű javaslatokkal készültek szeptem­ber 29-ára, az ENSZ közgyűlésé- ' re, azalatt a NATO vezetői a sa- i ját maguk által eddig legna­gyobbnak nevezett hadgyakorVt- j tukat készítették, elő úgy áh erre j a napra. Igaz ugyan, hogy Den­nison admirális nyilatkozatában véletlennek nevezte ezt az egebé­éiért. de vajon van-e olyan em­ber, aki ezt elhiszi? . Ezt nyil­vánvalóan az erő fitogtatása akart lenni, de c vonatkozásban kárba veszett, a költség és biába- : való volt a fáradság, mert a i partner nem ijedős. Az pedig, aki a népeknek ma hadgyakorlatokon kivid nem tud mást mutatni, nem erejé­ről tesz tanúságot, hanem jó­akaratának teljes hiányát és politikai gyengeségét árulja el. Az ENSZ tovább nem halasztható legsürgősebb feladata, hogy a béke védelmében a leghatározot­tabban ítélje el a kardesörtatést, a hidegháborús manővereket és az államok szuverénitását sértő agressziót. A népek békéjét fenyegető egyik legnagyobb veszély a NATO-hataímak pénzén, fegyve­reivel, politikai és adminisztra­tív támogatásával ' ismét talpra állított és nagyra növelt agvesz- szív német militarizmus. Nyugat- Németórszágban naponta hangza­nak el rcvansista kijelentések. Még a nyugati közvéleményt is felkavarta a nyugatnémet tábor­nokok atomfegyvert követelő memoranduma. Arról van szó; hogy az em­beri lét példátlan pusztulását okozzák-e a tudomány kor­szakalkotó vívmányai, vágy A magyar nép a* újjáéledi német militari*»»!»« »negféke*t*aét kötele i Miképpen lehetséges, hogy az országok vezetői oly hamar el tudták felejteni az áldozatokat, a történelmi tapasztalatokat, a né­met imperializmus megsemmisí­téséről tájt ünnepélyes' nyilatko­zatokat, az e célból kötött nem­zetközi szerződéseket?- Más népek mérhetetlen szenvedéseiről és ál­dozatairól 'most nem szólva,­| vajon valóban oly regen left volna az, amikor francia, an­gol és amerikai katonák tö­megei estek el a német im­perializmussal vívott öldöklő háborúban? ! Nem. ez nem volt olyan rég. Az özvegyek, az árvák, a rok- j kantak még élnek, és a népek, | közöttük a magyar nép nem fe- 1 lejtettek. Ellenkezőleg, az üjra­Elnök ur! Küldött urak! Az egész emberiség együttérzéssel és feszülten figyeli a gyarmati né­peknek fe-3zabadulasukárt ví­vott, széles sodrású és drámai küzdelmét. Valóban megérett a; idő a gyarmati rendszer teljes és vcgleges felszámolására, ónnal is inkább, mert a gyarmati rend­szer, az imperializmus e gyászos terméke, az összeütközések ál­landó forrása. Megszüntetése nagy lépés iesz előre azon az úton, amely az embermilliók létét fe­nyegető háború végleges kiküszö­böl esc felé vezet. A gyarmatosítók sokáig gátol­ták az elnyomott gyarmati népek fejlődését, gazdaságilag kizsák­mányolták őket. Barbár, módra milliószámra pusztították a gyar­mati országok lakosságát. Hallottuk itt a kongói népet oly hosszú időn át rabságban tartó belga imperialisták hangját arról zengedezni, hogy megadták Kongó népinek a függetlenséget, sa legutóbbi katonai akciókat csak e belga nők és gyermekek biz­tonságának védelmében hajtották végre. Elfelejtettek azonban szólni ar­ról, hogy az ottlevő belga állam­1 polgárok biztonsagát nem Kongo békés népe, hamm' csakis az im­perialisták provokációi fenyeget­tél:. Elfelejtettek beszélni arról, hagy elefántcsont- és nyersgmrii- beszolgs itatás megtagadása ci­njén sok éven át kongói férfiak, nők és gyermekek ezreinek kezét vagdosták le a belga gyarmato­sítók. Nem esett szó azokról a borzalmakról sem, amelyekről E. Morell egykori angol szerző A fekete ember sorsa című könyvében írt. E könyvben kö­zölt adatokból kiderült, hogy a belga uralom kezdetén még a legóvatosabb becslés sem tétté húszmilliónál kevesebbre a kon­gói lakosságot. Az 1911-ben tartott népszámlá­lás Belgiumban közzé nem tett. de egy brit konzuli jelentésből nyilvánosságra került adatok sze­rint viszont ekkor már csak mint­egy 9,5 millió volt Kongó lakos­sága. Ez csaknem 12 millió kongói ember elpusz'ulását jelenti, alig 2ö esztendő alatt, s ez csak a leg­alacsonyabb becslés. (Folytatás a 2. oldalon.) Kijött ti gTHrmntí rendszer felszámolásának ideje Ugyancsak támogatjuk á szovjet küldöttség most ber.yxijtott újabb javaslatait, mert ezek alkalma­sak arra, hogy előbbre jussunk á leszerelés megvalósulása felé.

Next

/
Thumbnails
Contents