Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-04 / 234. szám

II vasárnap sportja 16. oldal) XVII. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM üra 50 fillér 1900. OKTOBER 4, KEDD 1B-86 (Folytatásos regény). (5. oldal) ★ Ptarkutaíóh tanfulj amán (3. oldal) i Szükség van az általános leszerelésre Az első két kérdésre válaszol­va Novotny kifejtette, hogy ő és a szocialista országok más ve­zetői azért vesznek személyesen részt az ENSZ-közgyűlés jelenle­gi ülésszakán, mert két igen fontos kérdés szerepel az ülés­szak napirendjén: az általános és teljes leszerelés, továbbá a gyarmatosító rendszer kérdése. Hangsúlyozta, hogy a szocialista küldöttségek vezetői segítséget kívánnak nyújtani a teszültség enyhüléséhez kölcsönös megértés alapján vezető út megkeresésé­ben. — Véleményünk szerint — folytatta — az ENSZ, valamint a tagállamok küldöttségei sokat tehetnek a békéért, ha kölcsö­nös megértéshez vezető utat ke­resik, és ószintén arra töreksze­nek, hogy meg is találják. Novotny hangsúlyozta, hogy szükség van az általános lesze­relésre. A népek a vitás kérdé­seket háború nélkül, békés úton, tárgyalásokkal akarják megolda­ni. — Ennélfogva a kölcsönös megértés útját — mondotta — a felek számára elfogadható el­vek: az egyes államok jogainak, szuverenitásának, egyenjogúságá­nak, társadalmi rendszerének és ideológiájának elismerése alap­ján kell keresni. A tfarmadik kérdésre vála­szolva Novotny kijelentette: — A csehszlovák—amerikai kapcsolatok jelenlegi állapotai sajnos, nem tarthatjuk kielégí­tőnek és szeretnök e kapcsolatok javulását. Nincs semmi ok, amely akadályozhatná, hogy a cseh­szlovák nép barátságban él­jen az amerikai néppel. Mi értékeljük az amerikai nép tehetségét és munkaszerete­tét, tudjuk, hogy az amerikai nép is békében és boldogan akar élni, miként a mi né­pünk is. Novotny rámutatott, hogy en­nek ellenére az amerikai kor­mány évek óta politikai és gazda­sági diszkriminációt alkalmaz Csehszlovákiával szemben, nyíl­tan Csehszlovákia állami és tár­sadalmi rendjének megváltoztatá­sára törekszik, támogatja a cseh­szlovák-ellenes uszítókat, előse­gíti Nyugat.-Németországban a militarizmus és a revans-szellem fokozását. Amerikai katonai re­pülőgépek, Nyugat-Németország- ból kiindulva, gyakran repülnek be Csehszlovákia területe fölé. Kapcsolatainkban gyorsan lénye­ges javulás állhatna be, ha az amerikai kormány lemondana csehszlovák-ellenes cselekményei­ről, továbbá ha a békés együtt­élés, az egyenjogúság, a be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján hozzálátna a kapcsolatok rendezéséhez. — Igaz, a nyugati sajtóban sok hely­telen és az igazságnak meg nem felelő közlemény jelent meg erről a kérdésről. Itt is beigazolódik a régi mondás: amit az ember kíván, szíve­sen elhiszi. — Egyáltalán nem tudunk ar­ról, hogy gyengült volna a szocia­lista országok egysége, sem arról, hogy a Szovjetunió összekülönbö­zött volna a Kínai Népköztársa­sággal. Minden szocialista ország szilárdan az egész szocialista rendszer egységének erősítésére törekszik. A közös érdekekből kiindulva, minden szocialista or­szág saját nemzeti feltételei alap­ján építi a szocializmust. — A Szovjetunió és a Kínai j Népköztársaság két nagy szo­cialista ország. Az egész világ úgy ismeri mind a kettőt, hogy népük hatalmas építő munkával foglalkozik és bát­ran harcol a békéért, a népek barátságáért. A szovjet és a kínai nép barátsága a világ békeerőinek erős támasza. Novotny végül üdvözletéi és jókívánságait küldte az ameri­kai népnek, beszélt Csehszlová­kia belső helyzetéről*. majd éle­sen bírálta az amerikai hatósá­goknak Csehszlovákia és néhány más ország ENSZ képviselőivel szemben, életbeléptetett korlát«- j zó intézkedéseit. „Az ENSZ-nek tekintette! kell lennie minden állam érdekeire“ Hruscsov elvtárs beszedet mondott »z E>&Z-közgvülés tő. ülcsszaKauak héttő déTciotti ütésen New York. (TASZSZ): Az ENSZ közgyűlés ülésszaka hét­főn folytatta munkáját. A napi­renden továbbra is az általános politikai vita szerepel. Helyi idő szerint 10 óra 23 perckor érke­zett az ENSZ-palotába N. Sz. Hruscsov. Az újságírók, akik már tudták, hogy a szovjet küldött­ség vezetője felszólal a hétfő deielőtti ülésen, körülvették a szovjet kormányfőt és előzetes kérdéseket tettek fel neki fel­szólalásáról. Mint mindig, ez­úttal is nagy figyelemmel fogjuk hallgatni Önt, — jegyezte meg az egyik újságíró. Hruscsov be­lép az ülésterembe és elfoglal­ja helyét. Az újságírók egy pillanat alatt eloszlanak, min- j denki siet munkahelyére, hiszen az első felszólaló Hruscsov. 10 óra 43 perckor (magyar idő szerint 15 óra 45 perckor,) az el­nök megnyitja a délelőtti ülést. — Mielőtt megkezdenék az álta­lános politikai vita folytatását — mondotta — válaszadás jeleggel felszólal N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió küldöttségének veze­tője. A szovjet kormányfő hosz- szantarló taps közepette felmegy a szónoki emelvényre. Hruscsov válaszolt néhány ko­rábbi felszólalásra. Ismertette a szovjet küldöttség álláspontját az általa javasolt ENSZ-végrehajtó- szerv szerepét és helyét illetően. Megjegyezte, hogy az ENSZ létrehozása óta ti­zenöt esztendő telt el, világ­szerte nagy társadalmi és po­litikai átalakulások mentek végbe: Európa és Ázsia szo­cialista államai több mint cgymilliárd embert tömörí­tenék, megjelentek a nemzet­közi küzdőtéren a semleges álláspontot valló új, fiatal államok. Jelenleg a közgyűlés és a Biz­tonsági Tanács összes határozatai­nak értelmezője és végrehajtója egy ember.— mondotta Hruscsov. — Ennek az egy embernek, az adott esetben Hamrnarskjöld úr­nak kell értelmeznie és végre­hajtania e határozatokat, figye­lembe véve mind a monopoltőke országainak érdekeit, mind a szo­cialista országok, mind pedig a semleges országok érdekeit. Ez lehetetlenség — hangsú­lyozta a szovjet küldöttség veze­tő^. Hruscsov ezután így folytatta: Hammarskjöld úr sohasem volt tárgyilagos a szocialista országokkal szemben. Mindig az Egyesült Államok és a monopoltökc többi országá­nak érdekeit védelmezte. A kongói események, amelyek­ben egyszerűen szégyenletes szerepet töltött be — csupán az utolsó csepp, amellyel csor­dultig telt türelmünk pohara. Hruscsov hozzáfűzte, hogy egyetlen más főtitkár sem lehetne tárgyilagos képviselője a három különböző államcsoport akaratá­nak. „Nem bízunk és nem bízhatunk Hammarskjöld úrban — mon­dotta Hruscsov. — Pia ő maga nem vesz annyi bátorságot, hogy lemondjon, ami hogy úgy mond­jam, lovagias cselekedet lenne, mi levonjuk a szükséges követ­keztetéseket az előállott helyzet­ből.” Hruscsov utalt ezután arra az egyoldalúságra, amely jelenleg az ENSZ, a közgyűlés, a Bizton­sági Tanács és a főtitkár mun­kájában tapasztalható. Ez az egyoldalúság az Egyesült Álla­mok \ezette államcsoport ural­mában nyilvánul meg. „Mai vi­lágunkban az anreális helyzet — mondotta Hruscsov — hogy a két legerősebb hatalom — a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok — ereje legalábbis i egyenlő. ha pedig tekinteti^ | vesszük a többi szocialista oé.r szagot, valamint a volt gyarmati országokat is, 'világossá viliit, hogy nemcsak a jog és az igaz­ság, hanem az erő is g békeozv ruo államok oldalán van’. Érveit összegezve Hruscsov kimutatta, hogy az egyetlen helyes megol­dás olyan végrehajtó szerv létrehozása lesz, amelyben a három államcsoportot há­rom személy képviseli. Ez igazságos követelés — jegyezte meg. Ha nem ma, hát holnap a világ minden né­pe felismeri, hogy az ENSZ-nek ; tekintettel kell lennie minden állam érdekeire. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a leszerelés nem pótolható a fegy- verkezés ellenőrzésével, leszere­lés nélkül, majd ismét kijelen­tette: „ha eifogad.ak a mi le­szerelési javaslatainkat, mi ké­szek vagyunk . ' ;..adm a nem­zetközi ellenőrzésre vonatkozó bármely nyugati ja\ aslalot”. A szovjet kormányfő elvileg hozzájárult, hogy ­létre kell hozni a nemzetkö­zi fegyveres erőket, miután megvalósul a leszerelési egyezmény. Megjegyezte azonban. hogy e fegyveres erők parancsnokságát az ENSZ főtitkárára bízni any- nyit jelentene, mint egyetlen ember cselekedeteitől tenni íüg- I gővé milliók sorsát. Ügy kéll ; felépülnie az ENSZ apparátusá- I naiv, hogy kifejezze mindhárom 1 államcsoport érdekeit. „Nem le­het leszerelés, nem hozhatók lét­re nemzetközi fegyveres erők, ha nem lesz biztosíték mindhá­rom csopoit számára abban a vonatkozásban, nogy nem élnek vissza ezekkel a fegyveres erők­kel — jelentette ki Hruscsov. (Folytatás a 2. oldalon.) Hruscsov—Macmillen-íalálkozó New Yorkban. — A képen: N. Sz. Hruscsov és II. Macmillcn moso­lyogva kezet ráznak. í. Miért határozta el magát ön és a szocialista országok többi ve­zető képviselője, hogy személyesen vesz részt az ENL'Z-közgyű- lés mostani ülésszakán? 2. Melyek a világ békéjét jelenleg fe­nyegető fő veszélyek és mit lehet tenni kiküszöbölésükre? 3. Az ön véleménye szerint milyen most a viszony az Ön országa és az Egyesült Államok között és milyen változtatásokat szeretne látni ezen a téren? i. Jelentések láttak napvilágot a Szovjet­unió és a kommunista Kína ko moly ideológiai nézeteltéréseiről. Mi az Ön álláspontja c nézeteltérések kérdésében? New York. (MTI): A CTK je- | »lenlése szerint Novotny csehszlo- I vák köztársasági elnök, az ENSZ | közgyűlésen résztvevő csehszlo- | vák küldöttség vezetője válaszolt az US News And World Report című amerikai folyóirat tudósí­tójának alábbi kérdéseire: Novotny elvtárs nyilatkozata az U, S. News And Werld Report tudósítójának kérdéseire

Next

/
Thumbnails
Contents