Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-04 / 234. szám
(Folytatás az 1: oldalról) Hruscsov rámutatott, hogy ha az ENSZ apparátusa — a Biztonsági Tanács és a titkárság — a legfontosabb nemzetközi kérdéseket a szocialista vagy a semleges államok rovására fogja : megoldani, természetes, hogy : „ezek az országok nem fogják 1 elismerni az ilyen határozatokat j és saját erőikre támaszkodnak, ! hogy megvédslmezzák államaik ) érdekeit, a béke érdekeit.” A szovjet kormányfő elmondotta, hogy az egész világot foglalkoztatja most a kérdés — megoldják-e a leszerelés problémáját. „Mi a magunk részéről szilárdan kijelentjük, — mondotta Hruscsov —, hogy a legőszintébb szándékkal jöttünk ide és készek vagyunk minden tőlünk telhetőt elkövetni, hogy a földön béke legyen, és ne csak béke, hanem barátság is a népek között-'. Hruscsov hozzáfűzte, hogy a j szovjet kormány továbbra is becsületesen fog munkálkodni ebben az irányban. A jelenlévők feszült figyelemmel hallgatják Hruscsov érvelését, amelyet a béke iránti mélységesen emberi gondoskodás hat át. ^linden ország és minden nép erőfeszítéseire szükség van. — jelentette ki a szovjet küldöttség vezetője — hogy az általános és teljes leszerelés tényleges megvalósítására kényszerítsiik azoknak az országoknak kormányait, amelyektől a megegyezés függ. Nem mindenkinek tetszenek Hruscsov bátor szavai, amikor arról beszél, hogy le kell számolni a gyarmati rendszerrel, de újból felzúg a teremben a taps, amikor . azt mondja, hogy a gyarmati rendszer már túlélte korát. A mi kötelességünk mielőbb eltemetni ezt a bomló tetemet, ezzel megtisztítani a légkört és jobb életet teremteni a világon minden ember számára. lilénk diplomáciai tevékenység as ENSZ-ben Találgatások egy Hruscsov —Eisenhower találkozó lehetőségeiről Sok küldött hosszantartó tapssal fogadja a szovjet kormányfőnek azt a kijelentését, hogy a szovjet nép szolii áris a felszabadulásukért küzdő népekkel. Kezet nyújtunk mindazoknak, akik mé; a gyarmati rabszolgaság láncaiban vergődnek. Ha Önök szerint ez felhívás a felkelésre, én büszke vagyok erre és kijelentem: a Szovjetunió szabadságszerető népei segítő kezet nyújtanak azoknak a népeknek, amelyek szabadságukért és függetlenségükért felkelnek a gyarmat- tartók ellen. Nyikita Szergejevics találó hasonlattal világítja meg' a béke világméretű győzelmének szükségszerűségét. A teremben felharsan a "taps, amikor az emel- véryről kijelenti: „Bízunk abban, hogy ha béke- magvaink némelyike köves földre hull is, nem pusztul el mind, mert ezek egészséges magvak, az emberi igazság magvai, amelyeket az igazságért vetnek a földbe. Ezek a magvak átfúrják a köveket, s eljutnak a tápláló talajig és felnő, kifejlődik az élet erős, hatalmas fája. Hiszünk az életben és harcolunk érte. harcolunk a béke diadaláért.” Hruscsov zárószavait hosszantartó taps fogadta. New York. (MTI): Vasárnap folytatódott az élénk diplomáciai tevékenység az ENSZ-ben. A megbeszélések középpontjában egyrészt Hruscsov szovjet miniszterelnök különböző küldöttségek veze'őivel folytatta tanácskozásait, másrészt az Eisenhower—Macmillan—Menzies találkozó állott. A három nyugati kormányfő találkozója után Macmillan, Menzies, valamint Herter amerikai és Lord Home angol külügyminiszter folytatott megbeszélést a washingtoni brit nagykövetségen. Macmillan és Menzies vasárnap a késő esti órákban visszarepült New-Yorkba. Lord Home angol külügyminiszter, aki vasárnap este szintén New-Yorkba érkezett, megérkezése után a Waldorf Astoria szállóban tanácskozott Nkru- mah ghanai elnökkel. Ugyancsak a késő esti órákban háromnegyed órás megbeszélésre került sor Macmillan angol és Nehru indiai miniszterelnök között. Az angol miniszterelnök vasárnap a Fehér Házban — Eisenhower kérésére — kifejtette, hogy véleménye szerint milyen tényezők szóluak a Hruscsov—Eisenhower találkozó mellett, illetve ellene, ugyanakkor jól tudja azonban, hogy ebben a kérdésben az amerikaiakat illeti meg döntés és „nincs szándékában befolyásolni ezt az elhatározást.” Lord Home angol külügyminiszter vasárnap este az NBC rádiótársaságnak adott televíziós interjújában azt állította, hogy az angol kormány „hisz a magasszíntű tárgyalásokban”, sietett azonban kijelenteni, „csak akkor látja az értelmét egy újabb párizsi típusú csúcsértekezletnek, ha biztosra vehető, hogy az eredményekkel jár.” Az angol külügyminiszter kénytelen volt elismerni a tárgyalások szükségességét — mint mondotta — „legalább néhány kérdésben” s példának . hozta fel Nyugat-Berlin helyzetét és a genfi atomértekezletet. Lord Home hangoztatta végül, hogy az angol kormány véleménye szerint a. nukleáris és a hagyományos fegyverekre egyaránt kiterjedő „kiegyensúlyozott leszerelés” érdeke mind a Keletnek, mind a Nyugatnak. majd tagadta, hogy atomfegyvereik0' akarják felszerelni a nyugatnémet hadsereget. Az ENSZ-közgyűlés hétfőn három ülést tartott. A délelőtti és a délutáni ülés folytatta a nemzetközi helyzet általános vitáját. Ebben szólalt fel — a válasz jogán — elsőnek Hruscsov szovjet miniszterelnök, majd Husszein jordániai király. Nehru indiai miniszterelnök, délután (magyar idő A béke és a háború kulcsa a két nagyhatalom kezében van i\el*ru íels*ólalásH az EINSZ-közgrülés liélíő délelőtti ülésén New York. (MTI): Nehru indiai miniszterelnök., az ENSZ- közgyűlés hétfő délelőtti ülésén elhangzott beszédében mindenekelőtt az ENSZ-szel kapcsolatos problémákról foglalta össze véleményét. A maga részéről — mondotta — nem fogja sürgetni az Egyesült Nemzetek SzervezeKádár János elvtárs nagy beszédet mondott az ENSZ- közgyűlésen Mint a Magyar Távirati Iroda New York-i különtudósítója gyorshírben .jelentette, az ENSZ- közgyűlés hétfő délutáni (magyar idő szerint késő esti) ülésén Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője mondotta cl nagy érdeklődéssel várt beszédét. A beszéd lapunk zártakor még tart, s azt holnapi számunkban közöljük. Fejt esst hét jii k kapcsot at óinkat Amerikával — mondotta (Hieorghiii-üej elvtár* a Xew-York lime* tudósító Iának Bukarest, (TASZSZ): Mint az | Agerpres jelenti, Gheorghiu-Dej, az ENSZ-közgyű lésen résztvevő román küldöttség vezetője fogadta a New York Times tudósítóját és elbeszélgetett vele. Gheorhiu-Dej többek között kijelentette: a balkáni egyezményt meg lehetne valósítani úgy is, hogy az egyezmény résztvevői nem szakítják meg kapcsolataikat a NATO-val, vagy a varsói szerződéssel. Gheorghiu-Dej javaslatainak megfelelően a balkáni államok köteleznék magukat, hogy területükön nem engedélyezik a nukleáris fegyverek tárolását, r;kíí?.!álövő-helyck, vagy külföldi támaszpontok építését, hanem a halomi országok területét békeövezetté nyílvánítanák. A román—amerikai kapcsolatokat érintve Gheorghiu-Dej azt a reményét fejezte ki, hogy elhárítják a két ország közötti kereskedelmet gátló akadályokat, s ennek eredményeképpen a román—amerikai kereskedelem fejlődésnek indul. A román kormányfő emlékeztetett rá. hogy idén márciusban Románia és az Egyesült Államok képviselői egyezményt írtak alá a megoldatlan pénzügyi kérdések rendezéséről és kifejezték kölcsönös hsMiíjmt a delmi kapcsolatok feljesztésérc. lének haladéktalan megreformálását. sem az alapokmány felülvizsgálását. Egyidejűleg rámutatott, hogy az ENSZ struktúrája kiegyensúlyozatlan és pedig Ázsia és Afrika hátrányára. Rátérve a kongói helyzetre Nehru rámutatott, hogy megoldást csak a kongói állam integritásának tisztelet bentartásával lehet elérni. Magára a kongói népre és nem külső hatalmakra tartozik, hogy megválassza kormányát, legyen az akár jó, akár rossz. Az ENSZ-nek pedig az a feladata — fűzte hozzá —, hogy segítse a kongói parlamentet működésében. Nehru indítványozta, hogy a közgyűlés küldjön vizsgáló bizottságot Kongóba annak meghatározására, hogy hány belga katona tartózkodik még ott, mi ott a szerepük és miképp hajthat végre teljes kivonásuk. Nehru a hallgatóság tapsától kísérve elítélte a délafrikai politikát. Az algériai háborúról van szó, amelyre az ENSZ-nek gyors megoldást kell keresnie. A még gyarmati uralom alatt lévő országok felszabadítása — mutatott rá Nehru — sürgető szükségessegge vált. Nehru ezután rátért Kína felvételének kérdésére. Hangsúlyozta, hogy bár India és Kína között a határkérdésekben viták vannak, úgy véli, hogy a népi Kínának ép: úgy képviselve kell lennie az Egyesült Nemzetek Szervezetében, mint a Mongol Népköztársaságnak. Kína helyé* az ENSZ-ben nem foglalhatják el azok. akik nem képviselik és nem is képviselhetik K,-nát. A népi Kína jelenléte az ENSZ-ben nélkülözhetetlen sok k ?; d -s ren zésáhez, nevezetesen a leszerelés megoldásához. Ami pedig a Mongol Népköz- társaságot illeti, — mondotta — semmi ok nincs arra, hogy távoltartsák a nemzetközi szervezettől. Nehru így folytatta felszólalását: Meleg éghajlatú országból érkeztem ide és borzongok a hidegháborús szelektől. Hangoztatta, ha a jelenlegi irányzat tovább folytatódik, ez a legnagyobb kockázatokat rejti magában és ezért nyomatékosan kérte, kezdjenek vitát az ENSZ- ben a leszerelés programjáról. A béke és a háború kulcsa — folytatta — a Szovjetunió és az Egyesült Államok kezében van és e mérhetetlen nagy felelősségükben a többi nemzeteknek is segíteniük kell őket. A leszerelés végleges megoldását csak az Egyesült Nemzetek Szervezete érheti el. Nehru ezután azt a véleményét fejtegette, hogy a leszerelés ellenőrzés nélkül megvalósíthatatlan és az ellenőrzés leszerelés nélkül céltalan. A szakértőbizottság kinevezése semmikép sem szabad, hoev késleltesse a leszerelés első intézkedéseinek végrehajtását — mondotta Mac- miílannek. a közgyűlés előtt elhangzott j-evas’atát kommentálva. Nehru végül kijelentene. fenntartja az öt semleges állrm vezetőjének javaslatát és késedelem nélkül fogadja el a határozati javaslatot, amely Hruscsov és Eisenhower találkozóját sürgeti. Nehru végül hangoztatta, őszintén reméli, hogy a nemzetközi feszültség csökkenni fog. A közgyűlés ülését ezután 12.46 órakor (GMT 16,40) felfüggesztették. A délutáni ülés helyi idő szerint r’c’után három órakor (GMT 19,00) ült össze. Az ENSZ főtitkárságon kijelentették, hogy a délutáni ülés megnyitásakor Hammarskjöld főtitkár szólalt fel. szerint este) Kádár János, a magyar ENSZ-küldött vezetője, továbbá Honduras, Venezuela és Jemen képviselője. A hétfő esti — harmadik — ülés folytatta a vitát az általános ügyrendi bizottság napirendtervezetéről. Mint ismeretes, a szombati rendkívüli ülés megkezdte a vitát a kínai ENSZ-kép- viselet kérdésének napirendre tűzéséről. nem került azonban sor szavazásra. A kínai ENSZ-képvi- selet kérdésében felszólalásra jelentkezett Csehszlovákia, Afganisztán. Kuba. Aí&ánia. Burma, az EAK, Bugária, Nagy-Britanhia, Guinea. Magyarország, India, Be- 'orusszia, Ceylon. Irak és a’Bülöp- szigetek képviselője. (ADN.) Mint ismeretes. EisenhoWer elutasította az öt semleges kormányfőnek őzt a javaslatát, hpgv újítsa fel tanácskozásait Hruscsov szovjet miniszterelnökkel. Az AP szerint egy semleges diplomata hangoztatta, Hogy nem adják fel a Hruscsov—Eisenho- wer-találkozó érdekében megkezdett erőfeszítéseket. Kijelentette, hogy az öt semleges kormányfő javaslata továbbra is érvényben van és a javaslat beterjesztői hétfőn előreláthatólag megvitatják a további teendőket. Hightower, az AP hírmagyarázója beismerte ugyan, hogy Eisenhower elutasította a semlegesek javaslatát, de azt állította, az elnök „nyitva hagyta az ajtót a csúcs-diplomácia visszatérte számára, ha a szovjet miniszterelnök konkrét lépéseket tesz a hasznos tárgyalások előmozdítása érdekében”. A hétfői vezető amerikai lapok Eisenhower elutasító nyilatkozatának megfelelően szándékos borúlátással írnak egy esetleges szovjet—amerikai kormányfői .találkozó lehetőségeiről. Az ENSZ- közgyűlés hétfőt eseményeihez New York: Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn már jóval a közgyűlés fél 11 órára kitűzött ülése előtt benépesültek az ENSZ-palota folyosói. Vasárnap este híre terjedt ugyanis ,hogy az általános vita feliratkozott szónokai előtt Hruscsov mond beszédet válasz jogán. A szovjet miniszterelnök rendkívül higgadt és meggyőző érvekkel magyarázta meg a Szovjetunió álláspontját. Hruscsov beszédét sokszor szakította meg a taps és felszólalásának elhangzása után számos á~iiai és afrikai állam delegációja hosszan nyilvánította tetszését. A szovjet kormányfő beszéde után Husszein. Jordánia királya mondott rövid beszédet. Ez a beszéd alkalmat adott a delegátusoknak arra, hogy kimenJenek a folyosóra és kicseréljék nézeteiket a szovjet kormányfő beszédéről. Hamarosan mindenki vissza- :rc *t a k’izgyű esi terembe, mert Nehru indiai miniszterelnök emelkedett szólásra. Nehru beszédét szintén nagy érdeklődéssel várták. Nehfu csaknem minden kérdésben félreérthetetlenül a Szovjetunió és a szocialista országok álláspontját fogad'a el. A küldöttek na?y többsége tapssal fogadta Nehru szavait. Az egyetlen kérdés, smelvben Nehru nem fogadta el a Szovjetunió álláspontját, a főtitkár problémája. Nehru ebben a kérdésben habozó magatartást tanúsított. 2 Hruscsov elvtársi .„Hiszünk az életben és harcolunk érte44
