Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-26 / 253. szám

Ankét a falusi kultúrmunka feladatairól Különös gondot kell fordíta­ni e téren is az üzemekben működő szocialista brigádoki ra és munkásszállásokra. Járási párt- és tanácsszerveink az üzemek, állami gazdaságok és gépállomások vezetőivel együtt kövessenek el mindent annak ér­dekében, hogy a munkások mi­ni 1 nagyobb számban jelentkez­zenek az általános- és középis­kola' esti és levelező tagozatra. í rra kell törekednünk, hogy a dolgozókat elsősorban üzemük ÍJ Elegének megfelelő szakközép- £ kclák elvégzésére irányítsuk. Munkásaink rendszeres szak­képzését biztosítani kell úgy­is, hogy a műszaki értelmi­ség sokkal hatékonyabb be­vonásával 7—8 előadásból álló szakmai előadássorozato­kat vezessünk be. gondot fordítsunk dolgozó parasztságunk eszmei, politikai nevelésére Dolgozó parasztságunknál kü­lönösen nagy gondot kell fordí­tani eszmei, politikai nevelésük­re. E mellett emelnünk kell ál­talános- és szakműveltségüket is. Nagy nehézségekkel küzdünk a mezőgazdaságban meglévő szak­emberük/.y miatt. Csak egy já- i rás területén, a íehérgyarmati- ben megállapítást nyert, hogy a 'mezőgazdaságnak csak egy ágá­ban, a gyümölcstermelésben — egy holdra két szakmunkást szá­mítva — 4320 gyümölcskertész szakmunkásra, — 50 holdra egy ágronómust számítva — 33 agro- j nómusra és — 200 holdra egy | agrármérnököt számítva — 10 (agrármérnökre lenne szükségünk. I De ugyanilyen szakemberhiány mutatkozik az állattenyésztés vo- i nalán is. Ezek alapján helyes összeállítani az előadássorozato- I knt, amelyek a szakműveltség 1 emelésére vonatkoznak. Kézségeinkben a meglévő szakemberhiányt átmenetileg ezekkel a szakismereti elő­adássorozatokkal felkészített dolgozókkal némileg pótol­hatjuk. |s az előadások akkor lesznek ér­tékesek, ha gyakorlati bemutatók­kal kapcsolódnak. Orosz elvtárs ezután értékelte a TIT megyei szervezetének I munkáját, az MSZMP megyei vb ülésének alapján, amely megvi­tatta ezeket a kérdéseket. — A végrehajtó bizottság megállapítot­ta, ‘hogy a TIT megyei és járási szervei, szakosztályai komoly elő­rehaladást tettek a falusi isme­retterjesztés fokozásában. A vég­rehajtó bizottság támogrtja a TIT olyan kezdeményezését, mint a termelőszövetkezetek ré­szére indítandó „közgazdasági szabad akadémia” vagy a „mező- gazdaságban dolgozó nők akadé­miája.” Falvainkban igen nagy szükség Van dolgozók iskoláira. A falusi lakosság mintegy felének nincs meg az álta­lános iskolai végzettsége. Az elmúlt három év során már tettünk komoly lépéseket e téren. Az elmúlt évben pél­dául az általános iskola öt— hat osztályát tizennégy ta­nulócsoport. 309 fővel, a he­tedik osztályt 92 tanulócso­port 2001 fővel, és a nyolca­dik osztályt 44 tanulócsoport 781 fővel végezte. Ez év során ez a szám emelke­dett. Orosz elvtárs felhívta a figyel­met az ösztöndíjak létesítésének fontosságára, különösen a terme­lőszövetkezetekben. Ezután a me­zőgazdasági szakirányú tovább­képző iskolák jelentőségéről be­szélt, majd a Moziüzemi Vállalat és a TIT filmszolgáltatásait * ér­tékelte. Szorgalmazta a népszerű kisfilmeket, amelyek az ismeret- terjesztéseket hasznosan bővítik. Kiemelte az ismeretterjesztő elő­adók rendszeres szakmai, politi­kai és módszertani előkészítésé­nek fontosságát. Azután rátért a könyvtármunkára. — Jelentős szerepe van a vi­lágnézeti, általános és szakmű- veitség széíesebbkörü fejlesztésé nél a könyvtárak munkájának. adataink megoldásánál a könyv jelent számunkra. Orosz elvtárs hangsúlyozta, hogy üzemi könyvtárosainknak fokozott gondot kell fordítani a könyveknek propagálására, ame­lyek alkalmasak a dolgozók világ­nézeti nevelésére.. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának sokkal tervsze­rűbben kell foglalkoznia az üzemi könyvtárak állomá­nyának felfrissítésével és bő­vítésével. Az üzemek jellegének megfelelő szakkönyvek kellő mennyiségében álljanak a dolgozók rendelkezé­sére. A falusi könyvtármunka eredményességéről szóivá a köz­ségi könyvtárak könyvállományá­nak felülvizsgálását említette, ör­vendetes, hogy szinte minden könyvtárban emelkedett a mun­kás és paraszt olvasók száma, ám kevés könyv jut megyénk egy dolgozójára, s falusi könyv­táraink nagyrésze nincs ellátva amolyabb szakirodalommal. Fel­hívta a figyelmet Orosz elvtárs arra, hogy a beszerzéseknél ér­vényesüljön a tervszerűség. Majd így folytatta: — , Minden falusi könj’vtárnál nagy gondot kell fordítani arra, hogy a könyvtá­rosok tevékenysége ne merüljön ki csupán a kölcsönzésben, ha­nem s gondoskodjunk arról, hogy vi­lágnézetüket formáló szépirodal­mi munkák, folyóiratok rendelke­zésükre álljanak. Szervezzünk ré­szükre beszélgetéseket, keltsük fel érdeklődésüket a tudomány egyes kérdései iránt. Áltálános jelenség, hogy városba iparkod­nak, ipari üzemekbe vágyódnak. A községi kultúrotthoni klub­élet kialakításával, az aktívabb KISZ-élettel, a világnézet neve­lésük, általános és szakműveltsé­gük fokozásával tehetünk e je­lenség megszüntetése ellen. A kezdeti lépéseket megtettük, de s ez még nagyon sok községben hiányzik. Az ifjúság általában érdeklő­déssel fordul a gépek felé. Megyénkben nincs olyan község, ahol könyvtár ne működne Éppen ezért sokkal jobban ki kell használni azokat a lehetősé­geket, amelyeket kulturális fel­foglalkozzanak a falu, a köz­ség éleiével, • elemezzék, is­merjék meg azokat a világ­nézeti, gazdasági- és kultu­rális problémákat, amelyek a községek életében jelent­keznek és a könyvtárak mun­kájának nagy részét ezeknek a problémáknak megoldására összpontosítsa. A művelődési otthonok színvonalasabb munkáját segíti a jó klubélet klub-életen belül elhangzó termé­szettudományi előadásokat ké­miai, fizikai és mikroszkó­piái kísérletekkel teszik színe­sebbé és érthetőbbé. A szocialista ifjúság maga­tartásának kialakítása érde­kében nevelési és illemtani előadások hangzanak el a já­rási előadói munkaközösség­re támaszkodva például Ör, és Nyírkércs községekben. F.gészséges kapcsolatokról tu­dunk, melyek falusi és üze­mi művelődési üzemek kö­zött létesültek. Ezután a klub-élet megyénk jellegzetes kialakulási formáiról beszélt Orosz elvtárs, majd így folytatta: — A művelődési otthonok ter­vei közül azokat az elgondoláso­kat kell kiemelni, amci/ek a ter­melőszövetkezeti élet megerősíté­sét szolgálják. A kultúrotthoni élet legyen forrása annak, hogy a falusi fiatalság igényei*: felkelt­se a korszerű általános művelt­ség megszervezésére; a kultúrált szórakozásra, magatartásra nevel­je őket. — Külön hangsúlyozni kívá­nom a nők kulturális gondozásá­nak fontosságát. A mezőgazda­ságban foglalkoztatottak többsé­ge nő. Maga ez a tény is köte­lezővé teszi számunkra, hogy vi­lágnézeti nevelésükre, általános és szakmai műveltségük fokozá­sára nagyobb gondot fordítsunk. Az elmúlt évben különböző tan­folyamok rendezésével már előbbrejutottunk. Világnézeti ne­velésüket jobban kell segíteni is­meretterjesztéssel és a könyvtá­rak adta lehetőségekkel. Közsé­geinkben még sok helyen szo­kás a falusi összejövetel. Fel kell keresni őket, s megtalálni a mód­ját annak, hogy ez alkalmakat is kellően felhasználjuk szakmai -tu­dásuk fokozására. A nők bevonása a termelő­szövetkezeti munkába, igen komoly jelentőségű. A ház- , táji állatállomány megfelelő arányú növelése, a termelő­szövetkezeti baromfitenyész­tés és a jövedelem fokozása mellett a közellátás szem­pontjából is jelentős. ! így a nők ezirányú szakképzése [elengedhetetlen., ,, A művészeti csoportok akkor töltik be feladatukat, ha hűen szolgálják szocialista építésünk célkitűzéseit Megyénk öntevékeny művészeti csoportjainak munkájához nagy lendületet adott a felszabadulási seregszemle és az országos színját­szó fesztivál. Csak színjátszó cso­portból megyénkben számszerint 400 van. A további előrehaladás felté­tele, hogy a csoportok rendszeres­sé tegyék foglalkozásaikat és él­jenek szakköri életet. Járási párt és állami szerveink gondoskod­janak arról, hogy az öntevékeny művészeti csoportok rendszeres politikai továbbképzése biztosít­va legyen. A színjátszócsoport vezetők egyes darabok betanítása alkalmával különös gondot for­dítsanak arra, hogy megmutassák a bemutatott cselekmény történel­mi és társadalmi hátterét. Az osztályszemléletet és a pártosságot minden esetben következetesen érvényesíteni kell. A csoportok vezetői kísérjék figyelemmel, hogy » közösségi élet helyes kiala­kítását milyen tényezők gá- , tolják, milyen régi szemléle.t nehezíti az összetartás, egy­más segítése és az őszinte . szocialista emberszeretet megvalósulását, s tűzzenek olyan darabokat mű­sorra, amelyek segítik a megöl- dást. Fel kell számolni minden művészeti csoportnál az itt-ott még meglévő hibás nézetet, mely szerint csak a spontán szórakozás biztosítására törekszenek. Csak úgy fogja minden művé­szeti csoport betölteni feladatát, ha hűen szolgálja, szocialista épi- tésünk célkitűzéseit. Ezután külön szólott Orcez elvtárs a film jelentőségéről,. A film az ismeretterjesztés legfontosabb eszköze A megyénkben bemutatott fil­meket az elmúlt évben több mint négymillió dolgozó látogatta meg. Ez a szám is mutatja, milyen fontos nevelési lehetőség rejl'k benne. Tovább kell szélesíteni azt a helyes gyakorlatot, hogy az ifjú­ság részére a községekben is ve­títsenek délelőtti műsort. Ha a hat hónapi átlagot vesszük fi­gyelembe, megállapítható a Teg­nap, az Utolsó felvonás, a Har­minckilences dandár és az Ál­matlan évek című filmek nagy sikere. A Szovjet Film Ünnepe alatt 160 ezer néző tekintette meg a bemutatott szovjet filme­ket. Széíesebbkörü propaganda mun­kát kell végezni a népi demokra­tikus filmek megtekintésére. A műsorpolitikában fokozottan figyelembe kell venni a községek fejlődésük által felvetett problé­máit és tudatos irányítással a filmet is azok megoldásához vá­logatni. Javítani kell tehát a almpropagandán, gondoskodni kell a filmek jobb elosztásáról. Az elmúlt években az ifjúság kulturális gondozása érdekében többet tettünk, mint azelőtt, így kedvezőbb eredményeket is ér­tünk el. A velük való foglalkozás továbbra is fontos feladatunk. Az ifjúság nevelése érdekében vegyük igénybe a kultúra minden eszközét. Nem kell sajnálni sem­mi áldozatot azért, hogy a szük­séges tárgyi fel ételek biztosítva ‘ legyenek. Első és legfontosabb feladatunk hogy az ifiúság kul­turális gondozását olyan emberek I végezzék, akikre nyugodtan hoz­hatjuk ifjúságunk nevelését , és nrnden tekintetben alkalmasak a feladat végrehajtására. Biztosítsunk az ifjúságnak olyan helyiségeket, ahol mánka után szabadidejük­ben megfelelően szórakozhat­nak, nevelődhetnek. Szerel­jük fel ezeket a helyisége­ket rádióval, lemezjátszóval és más kulturális eszközök­kel, Összpontosítsunk minden erőt a kulturális forradalomhoz A megyénkben dolgozó párt­munkások. állami funkcionáru- sok„ tömeg- és társadalmi szer­vek vezetői egyre inkább megér­tik a művelődésügy fontosságát. Egyre világosabban látják, hogy a kultúra eszközeivel gazdasági eredményeink is fokozhatok, gén fontos feladat a kulturális munkában az erők összpon­tosítása, az egyes szervek munkájának egybehangolása. Ezt segítik megyénkben a minden szinten működő mű­velődési tanácsok. Ma már nemcsak járási pártbi­zottságaink és tanácsszerveink végeznek helyes koordinálási munkát, hanem a járási egyéves összehangolt kulturális terv mel­lett ma már minden község ren­delkezik a községi művelődési tanács áltel jóváhagyott és meg­tárgyalt éves kulturális tervvel. E tervekkel sikerült kiküszöböl­ni. (Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról). szaktudás, a műveltség jelen­tősége. Ennek tudatában kell me­gyénkben is a dolgozók marxista— leninista világnézetének kialakí­tásáért a korszerű szak- és álta­lános műveltség emeléséért a harcot folytatni. Kulturális feladataink közül igen fontos helyet tölt be az is­meretterjesztés — mondotta ez­után Orosz elvtárs, ’ s elemezte a megyénkben eddig elért eredmé­nyeket. Az elmúlt évben 267 ezer dolgozó vett részt ismeretterjesz- jtő előadáson, — " mondotta töb- ibek között. — Üzemeinkben, ál­lami gazdaságainknál és a gép­állomásokon el kell érni, hogy következetesen és tervszerűen jegymásra épített, előre kidolgo­zott tematikával havonta legalább két ismeretterjesztő előadás le­gyen. A nagyüzemi gazdálkodás b;ztositja a gépesítés lehető­ségét. Rövid pár év múlva sok olyan képzett emberre lesz szükség, akik értenek a gépek kezeléséhez de már má is fontos, hogy leg-" alább olyan fokon értsenek, hogy szükség esetén a gépek megindí­tását, leállítását elvégezhessék. Javasoljuk, hogy a gépállomás, dolgozói, szakemberei a falusi, ifjúság oktatására állítsanak ősz- > sze olyan tanfolyamanyagokát, amelyek a gépek szerkézétével, működési aiapelveivel megismer­tetik fiatalságunkat. Nagyobb gondot kell fordítanunk a nők kulturális fejlődésére — A könyvtári feladatok jó megoldása elválaszthatatlan kul- túrotthonaink munkájától. Egész­séges törekvés indult meg az irányban, hogy a kultúrottho- nok és könyvtárak munkáját ösz- szehangolják. A megye művelődési otthonai nagyobb erőfeszítést "tesznek an­nak érdekében, hogy a lakosság világnézeti, politikai, szakmai, művészeti nevelését egyre jobban szolgálják. E, célkitűzések megva­lósításához rendkívüli gondot kell fordítani kultúrházafínk, kul- túrotthonaink felszerelésére, kor­szerűsítésére. Sok helyen van már szép példája, hogy komoly anyagi segítséggel siettek terme­lőszövetkezeteink a kultúrottho- nok felszerelésének biztosítására. A művelődési otthonok színvo­nalasabb és formában is gazda­gabb formája a népművelés min­den ágában, de elsősorban a klub-élet kialakításában jelentke­zik napjainkban erőteljesebben. Több művelődési otthon szoro­sabbra fonta a tömegszel mezetek­kel, rokonintézményekkel való; kapcsolatát. Így érték el például j azt, hogy Apagy községben a1 A kultúra minden eszközére! segítsük az ifjúság nevelését 2

Next

/
Thumbnails
Contents