Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-26 / 253. szám

Ankét a falusi kultúrmunka feladatairól

(Folytatás s 3. oldalról).

olyan problémákat, mint például az timúlt évben azt a helytelen jelenséget Lovőpetri községben, hogy mindennapra terveztek volna különböző társadalmi- es tömegszervek egy-egy is- .meretterjesztó előadást. E mellett igen fontos feladat az anyagi erők összpontosítása is, amely a szükséges tárgyi feltételeket teremti meg. Jelenleg az a helyzet, hogy a kulturális célok megvalósítására biztosított összeg külön-külön all rendelkezésre a szövetkezeteknek, üzemeknek, tömegszervezeteknek stb. Ennek az a hátránya, hogy az anyagi erők szét- forgácsolódása miatt komolyabb

beszerzéseket eszközölni nem lehet.

Fel kel! számolni az e téren megmutatkozó huza-vo- nát. és sürgősen végre kell hajtani a kulturális alapok egyesítését, hogy így biztosítani lehessen megnövekedett feladataink anyagi bázisait.

Sürgetően követeli ezt a kultúr- otthonok korszerű kiépítése, felszerelésének biztosítása, a klub- helyiségek megfelelő berendezése is. Ez a megoldás lehetővé teszi, a könyvtárak jó elhelyezését, korszerű olvasótermek kialakítását, s a könyvállomány megfelelő feltöltését.

4 kulturális feladiitokat a községek sajátos problémái határozzák meg

Kulturális munkánk csak akkor nem lesz öncélú, csak úgy tölti be fontos feladatát, ha a község életében él, abból táplálkozik és saját problémáinak megoldását szolgálja világnézeti, gazdasági vonatkozásban egyaránt.

Pártunk nem véletlenül állította a kultúrális tevékenységet a párt- és állami szervek munkájának homlokterébe. Az élet diktálja, a község fejlődése megszabja a feladatokat. Vajon a szat- márcsekei példa nem mutatja-e a világnézeti nevelés fontosságát, ahol a katolikusok nem akarták közös istállóba kötni a jószágot a reformátusokkal? A „legna»- gyobb szeretetet” hirdető vallásos világnézet jegyében a dolgozók görnyedve cipelték a takarmányt a község egyik széléről a másikra, haragos szemekkel méregetve egymást. Megmutatja a világnézeti nevelés feladatait ez a körülmény a községben? Ügy gondolom igen. Vagy a régi kistulajdonosi beállítottság milyen akadályt jelent?

Ezekben a községekben a nagyüzemi szemlélet kialakítását, a nagyüzemi mezőgazdaság perspektíváját kell megmutatni a község dolgozóinak.

Az állami-, társadalmi-és tömegszervezetekkel való hatékonyabb foglalkozás eredménye ként egyre inkább kezd pártbi aottságainknál megvalósulni a kultúrális élet pártirányítása. Járási pártbizottságainknak még behatóbban kell ismerkedniük a kultúrális munka minden területével. Végezzenek elemző munkát a művelődés egy-egy szakágában. Ki kell bővíteniök a kulturális munkát segítő aktivaháló- zatot, akikkel együtt oldhatják meg ezeket a feladatokat.

A művelődésügy területe rendkívül széles, sokrétű — nem vállalkozhattam arra, hogy a kulturális élet min- rcn területével mélyrehatóan foglalkozzak. De a felvetett problémák is azt igazolják, hogy eredményeim«, mellett igen sok még a tennivaló a kulturális forradalom sikeres megvalósításáért vívott harcban.

Csak az erők összpontosításával, a kultúrális feladatok következetes megvalósításával juthatunk előre. Ha így végezzük munkánkat, akkor válik igazán a pártmunka szerves részévé a művelődési ügy, melynek nyomán megyénkben is meggyorsul a tudat- formálás folyamata, amely a szocializmus fölépítésének elengedhetetlen feltétele — mondotta befejezésül Orosz elvtárs.

A nagy tapssal fogadott beszédet számos hozzászólás követte. Elsőnek Szemcsák János kisvár- dai járási felügyelő kért szót.

voltak, elmaradottak a kisparaszti viszonyok és a kisparaszti termelési eszközök, és elmaradott volt a falvak kulturális viszonya is.

Mi óriási erőfeszítéseket tettünk a kulturális viszonyok megváltoztatására cs értünk is el eredményeket.

De ezek az eredmények a szocialista fejlődés követelményeihez képest nem voltak elegendők. A társadalmi és a kisparaszti termelésből fakadó életviszonyok húzták vissza a parasztságot, az egyénileg dolgozó parasztot, aki látástól vakulásig túrta a maga kis földjét és se ideje, se kedve nem volt a kulturális lehetőséggel élni.

És most

teljesen új helyzet, új lehetőség

Lelkes szavakkal írta le Kós; Árpád kocsordi tanácselnök ; községükben végbemenő kulturális változást, fejlődést. Szavaibó érzeti, hogy Kocsordon határozol' munka indult a további eredmények biztosítására. Az anké< resztvevőinek jól esett hallani a céltudatos határozott beszédet azt, hogy Kocsordon nem köny- nyen hátrálnak meg a nehézségek előtt. Büszkén jelentette be hogy szombaton a harmadik televíziót is felszerelték a faluban — I960, január 18-án Kocsorc termelőszövetkezeti község lett 4800 kát. hold földön gazdálkodik. Amikor fölkerült a termelőszövetkezetet jelző tábla a község szélére, azt gondoltuk, mindent megoldottunk.

cialista világnézeti nevelés, és sok község tervéből kimaradnak a természettudományos, athessta ' nevelés előadásai.

— Kevés szó esett a termelőszövetkezeti községek egységes paj iszti osztályának kialakításáról, pedig akadnak még termelőszövetkezeti tagok között olyanok i i, akik a háztáji földben látják H jövedelmi forrásukat, a közös szövetkezeti gazdálkodás helyett. Egy község termelőszövetkezeti községgé való válásával még nem vált köztudattá az „enyém” he- 1 rett a „mienk”.

Nagy dolog, hogy jelentős társadalmi megmozdulással igen sok kulturális létesítmény épült megyénkben.

Hasonló társadalmi megmozdulást kíván az új szocialista erkölcs, ezenbelül az új munkaerkölcs kialakítása. Az új munkaer- kölc« nem egyesek, hanem az egész közösség ügye — mondotta többek között Gulyás elvtársnő.

Ezután Orbán László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB tudománjms- és kulturális osztályának vezetője cél t szót.

Persze ezzel még nem lettek a volt egyénileg dolgozó parasztok szocialista emberekké és nem emelkedett

állott elő. Űj, modem, szocialista viszonyok, emberi viszonylatok j képezik a falu alapját. Új mó- [ dón dolgoznak, új lehetőségek nyíltak meg a kulturális fejlődésben is.

Ha nem javítjuk kulturális munkánkat, ez fékjévé válhat a gazdasági helyzetnek, mint ahogyan az eddigiekben a gazdasági helyzet akadályozta a kulturális fejlődés nagyobb kibontakozását. Világosan kell ezt látnunk, mert enélkül nem tudunk előbbre haladni.

Ezután Orbán elvtárs a termelőszövetkezeti mozgalom megerősödéséről, az új termelőszövetkezeti községek kulturális problémáiról szólt. Fejtegette, hogy

dolgozó parasztságunk nemcsak igényli, de az élet maga követeli a műveltség gyarapítását, hiszen az egyéni dolgozó parasztok kisparccl- láihoz négy osztály elegendő volt, de ami jó volt öt holdhoz, nem elég az ezer holdakhoz.

— Magyarországon a szocializmus építését, a szocialista mező- gazdaság kialakítását kölöncként húzta vissza a viszonylag elmaradott falu. Ha falun meggyorsítjuk a fejlődést, az egész ország szocialista arculatát változtatjuk meg ezzel.

Szólt az ifjúság kérdéséről is. Igazat adott az egyik felszólalónak, hogy olyan viszonyokat kell teremteni az ifjúságnak falun, ahol fokozott igényeiket kielégíthetik.

Az erők koncentrálásáról szólva mondotta:

— Nagyon sok szellemi és anyagi érték megy veszendőbe azért, mert az erőket nem egyesítik határozott célok érdekében. Ismeretes, hogy

egyes szervek igen sok pénzt pazarolnak el a kulturális alapból, egyáltalán nem kulturális célokra.

Ha valakinek kiderül, hogy Ötvenéves szolgálata van, ünnepséget kell rendezni. hiszen ez „kulturális esemény”. Születés? Ez méginkább kulturális esemény. És így tovább... Elvtársak, van ilyen? Sajnos van. De ezeket meg kel' szüntetni, s a kulturális alapokat helyes és közös célok megvalósítására kell fordítani. S a közös alapok, a közös erő együttesen sokkal többet jelent, mint külön-külon összegezve.

— Szélesíteni kell a kört az aktivisták és a közönség között is — mondotta ezután.

— Az a baj. hogy nagyon szűk kör vesz részt kulturális tevékenységben. A községekben általában azok a pedagógusok kapnak sok funkciót, feladatot, akik jól dolgoznak, jól beváltak, a közelben vannak stb.

Hasonlóan megtalálhatók a falu dolgozóiból azok is egy-egy rendezvényen, ak>k más rendezvényeken is részt szoktak venni. A cél az, hogy mind az aktívák, mind a közönség, az érdeklődőié korét bővíteni kell, Sok helyen azért nem vonnak be pedagógusokat a kultúrális munkába, mert azok úgymondván: „nem elég szilárdak”. Ez helytelen módszer. Be kell vonni őket, mert társadalmi munkában való aktiv részvétel felér egy szemináriummal, A társadalmi munka végzése során szilárdabbakká, haladóbb gondolkozásává válnak. A kommunistává való neveles egy döntő része a politikai, gazdasági és kultúrális munkában való részvétel.

Bátran he vonni a munkásokat, parasztokat

Bár már igyekeztünk tenni a: ifjúság helyzetének javítására i: az elmúlt hónapokban, nem te; tünk eleget. Azok a fiatalok, akii községünkből városi iparvidékek re " távoztak, a nyár folyamán közülük már sok visszatért, De, ha felépítjük a kultúrterem mellé az olvasó és klub-termeket, s ezekben megfelelő életet biztosítunk. sikeresebben használunk |az ifjúság falunmaradásának. E [helyről teszek ígéretet községünk Jíunden dolgozójának nevében, [hogy megalkuvás nélkül harcolunk ezért, hogy községünkben a kulturális forradalom megvalósuljon’

Ezután Márton Árpád, a mátészalkai járási tanács művelődési felügyelője szólalt fel.

Gulyás Emilné, a megyei tanács vb. elnökhelyettese felszólalásában hangsúlyozta, hogy a megyei tanács vb. és az alsóbb szintű tanácsok többsége mérle- igelte és elemezte azokat az új feladatokat, amelyek megyénk megváltozott gazdasági feltételei nyomán adódnak. Beszelt a mr- gje tizenöt eves, a járási távlati

— Sok szó esett a nagy változásról, amely a megye életében végbement — mondotta bevezető szavai után Orbán elvtárs. Helyes vo.t ezt szóvá tenni. mert ha visszatekintünk a tizenöt évre. nagy bátorítást nyújt és optimizmussal tölthet el az a fejlődés, amelyet ez idő alatt elértünk. Ez a megye a múltban híressé vált, vagy ha szabad így mondanom: hírhedtté vált arról, hogy itt volt Tisza- eszlár, Pócspetri, a Kállayak, ez a megye volt az úgynevezett ..sötét Szabolcs". De ma már új időket élünk.

Hol van az az idő, amelyről Móricz Zsigmcnd írt, hogy a gyerekek úgy éneke’- ték a Kossuth-nótái: éhes a magyar, — éljen a magyar

helyett? S minthogy Móricz írta, nem tudta, hegy ez a jelszó nemcsak egy iskoláé, hanem egy egész országé.

Azokhoz az időkhöz viszonyítva, gén nagy eredmény már csak az is, hegy sem az iskolákban, sem a felnőttek között nincsen éhes ember. De, ha nagy is az az it, amit megtettünk, még nagyobb üt áll előttünk. A felszabadulás óla igen sokat tettünk a magyar falvak életinek javításáért. sok az eredmény, de a szoeial sta magyar faluhoz képest, még sek az elmaradás is.

— A gazdasági fejlődés következtében — mondotta az tan — megvan a lehetőség a gyorsabb előrehaladásra. 1945. után a termelési viszonyok és a termelés eszközei elmaradottak

Orbán elvtárs hangsúlyozta ezután, hogy ne csak az értelmiséget vonják be a falusi kulturális munkába. Világos — mondotta, hogy a pedagógusoknak és más értelmiségieknek központi helye és szerepe van ebben a munkában, de egyedül nem is végezhetik.

Le kell bontani a válaszfalakat és bátrabban kell bevonni a munkásság, parasztság soraiból arra alkalmas aktívákat a munkába.

— Hol van az előírva, hogy például a mezőgazdasági szakismereti előadásokat csak tanárok arthatják, vagy mezőgazdászok? Tucatszám akadnak olyan termelőszövetkezeti elnökök is, akik gén hasznos előadásokat tarthatnak gyakorlati kél ciésekről.

Ezután a tanulás fontosságáról beszélt, de figyelmeztetett arra is, hogy minden szaktudásnak gyíorma jelentősége van a maga területén. S az egyszerű dolgozó ember a maga posztján, ha nem is ismeri a pun-háborút, mint a pedagógus, de adja a maga szilárdságát, elvhűségét, sokat iegíthet emberi bölcsességgel, tapasztalataival.

Szélesíteni kell . az aktívák körét bátra:-« támaszkodni a munkásokra, dclgczó parasztokra. Ez el [éilenül nagy eredményeket og hozni Az elvtársak clmon- lo'ták, iic.gy a megyében több nir.t negyuuz szín játszócsoport

van De vajon a művészeti csoportokban résztvevők száma a lakosság hány százalékát öleli fel? Az ismereti erjesztő előadás a dolgozók hány százalékához jut el? Bizony

' eléggé szűk az a kör, hiszen ugyanazok tevékenykednek itt is ott is, ugyanazok vesznek részt » kulturális munkában, vagy előadásokon. Ez rátereli a figyelmet a jobb szervezésre, irányításra.

Ne keressünk fehér foltokat a megye térképén. Ott vannak ezek minden faluban, inkább oda kell atnl, hogy egy-egy előadáson atvan helyett 300 ember vegyen észt.

Végezetül arról szólt Orbán elvtárs, hogy még egy hónap van i téli falusi kulturális munka zömének megkezdéséig. — Ha ezt a hónapot elvesztegetjük, nem egy hónapot, hanem egy évet Vesztünk. Most kell minden erőt bevetni, az erőket koncentrálni, most mutassanak példát községeink, funkcionáriusaink, hogy kihasználják ezt az időt, maxi- nális erőfeszítést téve a kultu- ális munka, a fejlődés meggyorsítására.

Beszéde végén jó munkát és ok sikert kívánt a tanácskozáson .■észtvevőknek.

! A ragy tapssal fogadott beszéd i után Orosz Ferenc alvtárs zár- i szavával a tanácskozás végétért.

3

Az aktivaülés vitája

A nagyüzem csak az alap

községünk műveltsége sem. De megteremtődött az alap ahhoz, hogy most mar gyorsabban indulhassunk előre ezen az úton is.

Nagy feladatnak tartjuk, hogy a község, a termelőszövetkezet vezetői, a brigádvezetők nemcsak politikailag, hanem szakmailag is képzettebbek legyenek. Oda kell hatnunk, hogy a brigádvezetők is, akiknek ez hiányzik vé- I gezzék el az általános iskolát, és utána akiknek ez nincs meg, minden vezető a mezőgazdasági technikumot is .

Amikor felépítettük a kultúr- házat, azt gondoltuk, ezzel is sokat megoldottunk. Igaz, hogy sokat megoldottunk, de nem mindent. Hiányzik az olvasóterem, a kiút-terem, hiányzik az otthonos élet a művelődési házból. S ez felveti azt is, javítanunk kell az ifjúság hélyzetén.

A* ifjúság helyzetét is megoldjuk

Orbán László elrtárs felszólalása

| és a községek egyéves tervéről, ]1 i ról, hogy a községek nem min- < ctg fogadják helyesen a felsőbb-]' t ;íntű tanácsok határozatait.

i

Sokszor igen szárazon kerül 1 megbeszélésre egy-egy fontos téma, mint például a szó- II