Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-26 / 253. szám
Határjárás (a 4. oldalon) ★ Apai fuss (4. oldal) XVII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM Ara 50 fillér I960. OKTOBER 26, SZERDA. SPORT (6. old.) FB-8Í* (Folytatásos regény). (5. oldal). / Eredményeink mellett sok még a tennivalónk a kulturális forradalomért vívott harcunkban $ 3zt ^^ *) j Cuc j ( * Í Q14 • Mint már lapunk tegnapi számában beszámoltunk, a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság, tanács, megyei aktiva értekezletet tsjrtott Nyíregyházán. Az értekezleten megjelent Orbán László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a K. B. tudományos- és kulturális osztályának vezetője, Benkei András elvtárs, az MS.ZMP Központi Bízottal falusi kultúrmunka feladatairól ságának tagja, a megyei párt bizottság elsőtitkára, Fekszi István elvtérs, a megyei tanács vo e nőké. A nagy számban megjelent művelődési otthon igazgatók, népművelési felügyelők, párt, tanács, gépállomási és tsz vezetők, iskolaigazgatók előtt Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizott- ság titkára tartott vitaindító előadást. Orosz Ferenc elvtárs beszéde A megyénk életében bekövetkezett nagymérvű változások, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért komoly eredményeink olyan nagy feladatok elé állítottak bennünket, amelyek szükségessé teszik, hogy tanácskozzunk mindazokkal az elvtársakkal, akik falvaink kulturális életének fejlesztésében aktív segítő és irányító szerepet töltenek be. A szocializmus építésének és további fejlődése biztosításának elengedhetetlenül szükséges feltétele, hogy leküzdjük mindazokat a gátló tényezőket, amelyek jelenleg a további fejlődést akadályozzak. Előrehaladásunk egyik fő akadálya a burzsoá szemlélet maradványa, a nacionalizmus, a kistulajdonosi gondolkodás a parasztság soraiban, az értelmiség egy részében. Célkitűzéseink gyors megvalósulását fékezi még dolgozóink egyrészének világnézeti elmaradottsága, az általános és szakműveltség kisebb-nagyobb hiánya. A mezőgazdaság előtt álló ket- ös, egymástól elválaszthatatlan és egy időben mególdarúó feladatot a szocialista mezőgazdaság megteremtését és a mezőgazdasági termelés fokozását csak olyan parasztság tudja megvalósítani, amelynek látóköre, igénye nap- ról-napra tágul s az elavult módszereket képes „ a korszerű tudományok vívmányaival felcserélni. A paraszti gondolkodás szocialista irányú formálódása nemcsak eredménye a falun eddig végbement társadalmi, politikai es kulturális átalakulásnak, hanem egyúttal előfeltétele is a továbbfejlődésnek. A szocialista tudat kialakításának és állandó fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze a cselekvő, forradalmi részvétel a társadalom életében. A dolgozó tömegek cselekvő részvétele a szocialista építésben nemcsak új társadalmakat teremtett és teremt hazánkban, hanem az emberek tudatának is tisztító tüze, amely elégette, elégeti a gondolkodásukban meglévő, de saját igazi érdekükkel szembenálló burzsoá szemléleteket. A szocialista építés jelen szakasza megyénkben is igen élesen veti fel a dolgozó tömegek politikai felfogása, magatartása és világnézete között átmenetileg fennálló ellentmondás kérdését. A dolgozó tömegek túlnyomó része megérti és követi pártunk politikáját. magáénak vallja 2, proletárhatalmat, szocializmust építő társadalmunkat. Politikai felfogásban tehát nagyrészük eljutott a szocializmushoz, de világnézetileg sokan még a régi befolyás alatt állnak.' Orosz elvtárs ezután arról beszélt, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének előrehaladásával az életből fakadó űj igények jelentkeznek. Az új igényekkel párhuzamosan javultak a gazdasági és a. személyi feltételek is. — Falusi értelmiségi dolgozóink száma évről-évre növekszik. Kialakul, s egyre inkább erősödik az a hálózaf, amely tervszerűen irányítja segíti a falusi kul- i túrmunkát. „Apáink mindig robotoltak, Hogy! lenne enni kevés kenyerünk, Bus j kedvvel, daccal, de dologban voltak, Az isten se törődött velünk.” — Idézte Orosz elvtárs — Ma már örvendetes tények bizonyítják, hogy az ifjúság pártunk és kormányzatunk szeme- fénye. Ezután Demecser község példáját említette, a község helyzetén keresztül vizsgálva azt a nagymérvű fejlődést, amely a felszabadulás óta bekövetkezett. — Kiépült a villanyhálózat, új mozi. szabadtéri színpad, vas- és textiláruház, cukrászda, kétezer köteten felüli községi könyvtár, 912 rádió a régi 42-vel szemben, 326 újságelőfizető, a mozilátogatók számának megtízszereződése bizonyítja e község óriási fejlődését — mondotta többek között Orosz elvtárs. — 1948-tól kezdve több mint 300 dolgozó végezte el esti tanfolyamokon az általános iskola nyolc osztályát. A tanulóifjúság 30—40 százaléka középiskolákban folytatja tanulmányait és jelenleg 18 egyetemi es főiskolai hallgató van. Az ipari munkások létszáma közel kétszeresére emelkedett, s az elmúlt másfél évtizedben 196 kislakás épült. 1948. után a községben két termelőszövetkezet létesült, 1400 kát. hold földterülettel, s e szövetkezeteket az ellenforradalom sem tudta szétrombolni, sőt a tagok száma évről-évre szaporodik. De hasonló fejlődésről szá- molhatnárk be megyénk többi községéből is, Található még közöny Is Párt-, állami, társadalmi és tömegszcrvezcieink tevékenységének homlokterébe került a művelődés iijjye A fejlődő életünkből fakadó igények ma már törvényszerűen napirendre tűzik a párt kultúrpolitikai irányelveiben megjelölt feladatok egyre hatékonyabb és magasabb szintű végrehajtását. Ahhoz, hogy e feladatokat világosan meghatározhassuk, meg kell ismerni megyénk kulturális helyzetét, azt az örökséget, amit a szégyenteljes Horthy- rendszer hagyott reánk és vizsgálni, elemezni kell jelenlegi helyzetünket, amelyből leszűrhetjük legfontosabb tennivalóinkat. Orosz elvtárs ezután kitért megyénk felszabadulás előtti helyzetére. Elmondotta, hogy me- |yénkben ipar úgyszólván nem volt, a mezőgazdaság termelése rendkívül elmaradott, külterjes volta mellett, az összes földterület több mint fele kulákok és nagybirtokosok kezén volt. Az 1941-es népszámlálás idején 72 ezer analfabéta élt a megye területén. — A Horthy-rendszer 25 esztendős fennállása idején a művelődéspolitika az uralkodó osztály hatalmának megtartását szolgálta. 1938-ban az elemi iskolai tanulóknak 44 százaléka végezte el csak a hatodik osztályt. Az iskolai oktató, nevelő munkát megfertőzte a nacionalizmus és a sovinizmus. Az iskolákban a gyermekeket a más népek iránti gyűlöletre, illetve ugyanakkor az uralkodó osztály iránti alázatosságra nevelték. Az iskolából kikerült ifjak gondolkodását, szemléletét a levente, a Kaiot és a többi ifjúsági szervesetek mételyezték tovább. A kultúra és a tudomány haladó alkotásait elzárták a dolgozók elől. A felszabadulástól, de különösen a fordulat évétől a kulturális életben is alapvető változások következtek be. Olyan kulturális eredményeink mutatkoznak, amelyekről bátran mondhatjuk, hogy szocialista kultúránk alapja i képezik. Kiépült és megszilárdult általános iskolai hálózatunk. Míg 1945-ben 878 tan1 eremmel rendelkezett megyénk, 1958-ban már 1566 tanteremben folyt az oktató, nevelő munka. Az általános iskolások száma mintegy megkétszereződött. Iskoláinkban a kommunista ember formálásának feladatait valósítjuk meg. Tizenegy középiskola helyett tizennyolc középiskolában, 117 osziályban tanulnak túlnyomórészt paraszt származású fiatalok. Hat diákotthonnal szemben tizennégy diákotthon működik és minden középiskola mellett van tanulószoba. A múlt rendszerben ismeretlen intézmény voit a dolgozók iskolája. Felszabadulás óta az általános iskolát ez intézményekben többezer dolgozó végezte el és ezerre tehető azoknak » szama, akik mini dolgozok jutottak érettségi szintű végzettséghez. 230 szakérettségis fiatal került egyetemre, főiskolára, -akik ma már értelmiségi pályán működnek. A kommunista nevelés feladatainak megvalósításában igen komoly segítséget adott az általános iskoláinkban széleskörben kibontakozott ú törö-mozgalom, és a középiskolai KlSZ-szervezetek tevékenysége. Az úttörőcsapatokban résztvevők száma meghálad- ja a 20 ezret. Mi, akik az emberi haladásért, az emberek boldogságáért teljes szívvel küzdünk, ürülhetünk annak, hegy túl vagyunk azokon az időkön, melyekről József Attila: „Fiatal életek indulója” című költeményében ír, A megnövekedett igények és eredményeink mellett beszélnünk keil a megyénkben meg megtalálható néhány olyan nézetről is, amelyek károsan hatnak és fékezik a munka lendületét. Gyakran találkozunk még a községek vezetői körében is olyan megnyilvánulással, hogy nincs idő a kulturális feladatokra, „nem erünk rá a jelenlegi gazdasági feladatok közepette, meg azzal is törődni, hogy szélesedjen az iskolahálózat, jobb legyen az ismeretterjesztő munka, olvasott a könyvtár, vagy látogatott a felnőtt oktatás". De megtalálható megyénkben még a kultúra iránti igénytelenség is, melynek következménye, hogy a giccs könnyen beszivárog. Ilyen jelenséggel találkozunk a kultúrotthonigazga tóink egyrészénél is, akik a kassza-siker érdekében támogatják oly színművek, giccsek müsorratűzését, amelyek rontják dolgozóink kulturális ízlését és igényét. káros irányba terelik. S megnézhetjük néhány vállalat, termelőszövetkezet, szövetkezeti iroda és vendéglátó helyiség falát, nap mint nap szemünkbe ötlenek a drága pénzen vásárolt, „holdfényes, hattyűs” fércművgk. Ugyanakkor a megyében élő képzőművészek vajmi kevés támogatást kapnak. Ideje, hogy ezen a területen is rendet teremtsünk és művészileg értékes alkotásokkal szorítsuk ki a giccseket. E jelenségeket párt- és állami vezetőink a községekben gyakran elnézik, közömbösen szemlelik, s nem használják fel a politikai nevelőmunka sokrétű eszközét a helytelen, káros megnyilvánulások leküzdésére. E nézetek forrása abban rejlik, hogy sokan nem ismerik fel a kulturális munka fontosságát, mint a szocialista építés meggyorsításának egyik elengedhetetlen fettételét. A szofiaüsta művelődéspolitika céljai nem önmagukért valónk, hanem szerves és elválaszthatatlan részét alkotják annak az egységes feladatnak, amit a szocializmus felépítése jelent. Meg kell érteni, hogy ma már az ipar és a mezőgazdaság egyre képzettebb dolgozókat igényel. Ma már három-négyezer holdas birtokrak a vezetését kell dolgozó parasztságunknak ellátni, ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges. hogy mindent megtegyünk általános és szakműveltségük emelésének érdekében. Kényszerítőén írja elő számunkra a szakműveltség emelésének fontosságát új, fejlődő életünkből fakadó helyzetünk is. hiszen óriási szakemberhiánnyal küzdünk. Párt-, állami, tömeg és tár- 1 sadalmi szerveink a falusi kulturális munka feladatait csak akkor fogják világosan látni, ha részletesen elemzik a falu, a község gazdasági, politikai helyzetét, ha figyelemmel kísérik és sigítik az ott éiö dolgozók világnézeti fejlődését, ha jól ismerik a dolgozók közösségi élethez való viszonyát. Ebből a konkrét helyzetből kiindulva kell meghatározni a/i, milyen sze- •epot kell vá’Vlni a községben e 'ontsatok ineP oldása érdekében íz ismeretierjesztésnek, a könyv-, Urnák, e kuhúrotthonnak, a filmnek és ez öntevékeny művészi csoportoknak. Pártunk VII. kongresszusa fejlődésünk törvényszerűségének biztos tudatában állapítja meg azt a tényt, hogy növekszik társadalmunk egész életében az ismeretek, a (Folytatás a 2. aWah*iM\
