Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-23 / 251. szám

Kádár János elvtárs nyilatkozata az Humanitéban Párizs, október 21. (MTI) Az Humanité pénteki számában közli Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi •Bizottsága első titkárának, a ma­gyar ENSZ-küldöttség vezetőjének New Yorkban, elutazása előtt tett nyilatkozatát, amelyben Pierre Courtade-nak, az Humanité külön- tudósítójának kérdéseire válaszolt. A lap közli Kádár János fényké­pét is. A csaknem teljes oldal terjedelmű interjú a Francia Kommunista Párt központi lapjá­nak több százezres olvasótáborá­ban és az egész francia közvéle­ményben nagy érdeklődésre tart­hat számot, hiszen az ismert fran­cia publicista olyan kérdésekre kért feleletet, amelyek a francia reakció korábbi rágalomhadjárata után még ma is felvetődhetnek a közvélemény megtévesztett réte­geiben. Az első kérdés így hangzott: Az Egyesült Államok kormánya dütaödten támadja Magyarország népi rendszerét a „szabadság>c ps a ».demokrácia4’ névében. Ugyan­ilyen szigorú volt Horthy fasiszta diktatúrájával szemben? Kádár János válaszában hang­súlyozta: Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatai Horthy idejében jók, sőt, szívélye­sek voltak. Azóta romlottak meg, amióta Magyarországon népi ha­talom van. Az 1919 augusztusi el­lenforradalom idején a kiváltságos ösztályok tömegmészárlásokka! bosszulták meg magukat a Ta­nácsköztársaságért, és megterem­tették a fehérterror rendszerét, majd a fasizmust. Ez uralkodott az országban majdnem egy negyed századon át. A kommunista pártot betiltották, a demokratákat üldöz­ték, lábbal tiporták a szabadságjo- gQk.aL;:Í919-ben Horthy Szegeden szervezte meg ellenforradalmi puccsát. Ezt a várost akkor fran­cia erők tartották megszállva. Horthy innen vonult Budapest el­len, o Franchet d’Espérey pa­rancsnoksága alatt állt francia ex- pediciós hadtest védelme alatt. Az intervenciós erőket amerikai fegy­verekkel szerelték fel, az expedí­ciót az Egyesült Államok finanszí­rozta. Egészen természetes tehát, hogy az Égyesült Államok szimpa­tizált Horthy ellenforradalmi rend­szerével, amely vérbe fojtotta a Magyar Tanácsköztársaságot. A Horthy-rendszert a 20-as évek második felében a Népszö­vetség által nyújtott és ame­rikai tőkét is magában fog- J laló kölcsönnel gazdaságilag is konszolidálták. Jellemző, hogy az Egyesült Államok és Bethlen Ist­ván gróf. Magyarország akkori miniszterelnöke között 1924-ben megkötött együttműködési egyez­ményt 1949-bén a Magyar Nép- köztársaság kormányának fel­mondták. Ezzel szemben 1956 őszén az Egyesült Államok elhatá­rozta, hogy 20 millió dolláros hi­telt nyújt az ellenforradalmárok­nak. Érthető, hogy a reakciós nem­zetközi burzsoázia megdöbbenve látta: a magyar munkásosztály e nehéz helyzetben testvérei­től, a Szovjetuniótól kért segítsé­get. De ugyanez a reakció termé­szetesnek találta, hogy a -magyar burzsoázia osztályúra! mának meg­védésére és a Tanácsköztársaság megbuktatására idegen erőkhöz folyamodott Courtade Kádár Jánosnak az ENSZ közgyűlésben elhangzott beszédére utalva megkérdezte: Miért említette felszólalásában sz 1056-os ellenforradalmit cs an­nak okait? Ügy véli-e uogy ez a kérdés még időszerű? Kádár János válaszában rámu­tatott, hogy nem félünk hozzá­nyúlni ehhez a kérdéshez. A ma­gyar közvélemény számára a do­log világos. A magyar munkás­osztály nem fantáziadús riportok­ból ismer, e meg, hanem közvet­lenül, a saját bőrén szenvedte el az 1956-os eseményeket. Közelről látta és ítélte meg az események során az embereket és azokat a politikai erőket, amelyek felszín­re kerüllek. Ha az ENSZ-közgyű- lésen elhangzott beszédemben felvetettem ezeket a kérdéseket, nem a magyar közvélemény miatt tettem, hanem azért, mart külföl­dön vannak még becsületes embe­rek, akiket rosszul tájékoztattak. Kádár János válaszában ezután az ellenforradami felkelés alap­vető okairól szólt: kétségtelen, hogy a szocializmus építése köz­ben hibák történtek, a revizionis­ták ezt kihasználva támadták a párto‘, a belső reakció pedig fel­kelt a népi hatalom ellen. A dön­tő tényező azonban a nemzetközi reakció aknamunkája volt. Az amerikai imperializmus és az Egyesült Államok kormá­nya az egész világon a csend­őr szerepét akarja játszani. Mindenütt a reakciós erőkre tá­maszkodnak. Manapság a politi­kai éle'ben teljességgel ismeret­len személyek tűnnek fel, akikről először nem tudni, kit képvisel­nek és mit akarnak. Ki hallott például Mobutu „ezredesről”? De az a segítség, amit az amerikai külügyminisztériumtól kap, nyom­ban világossá teszi, miről van szó. Világosan látni, hogy népé­nek ellensége. Ugyanígy volt Magyarországon is, ahol az ellenforradalmat a nem­zetközi reakció, elsősorban az amerikai imperializmus ösz­tönözte, robbantotta ki és tá­mogatta. Nem téveszhet meg senkit az a tény, hogy az ellenforradalmárok szocialista és nemzeti jelszavakat hangoztalak. Horthy portugáliai emigráció­jában írott memoárjaiban az el­lenforradalomról szóló fejezetnek az Ellenforradalom címet adja Horthy azonban idejét múlt poli­tikus volt, aki még nevén nevezte az ellenforradalmat. Napjaink­ban akkora a szocializmus esz­méinek ereje, hogy az ellenforra­dalmárok, a nemzeti függetlenség ellenségei kénytelenek álarcot öl­teni. El kell ismernünk, hogy az 1956-os ellenforradalmi puccs ki­robbantóinak »•ovid idei® S’keriilt megtéveszteniük az embereket. Feladatukat megkönnyítette az a tény, hogy az előző években hi­bák történtek a szocializmus épí­tésében. Osztályellenségeink ki tudták aknázni e hibákat, hogy a népi demokrácia rendszerét tá­madhassák. Sajnála+os tény. de tény, hogy a szeméM kultusz kö­vetkezményeiként előfordult ön­kényeskedések, a demokrácia megsértése, valamint a gazdaság- politikában elkövetett tévedések súlyos károkat okoztak és kiak­názhatok voltak a rendszer elleni támadásra. E hibákat az elmúlt években gyökeresen kijavítottuk, és pártunk, kormányunk ma él­vezi a dolgozók óriási többsé­gének bizalmát. Courtade felvetette a kérdést: Mutatltoznak-e változások az 1955-os események után disszidál­tak magatartásában? Kádár János így válaszolt: Sok jel bizonyítja, hogy gyökeres vál­tozások mentek végbe az 1956 os magyar diszidensek gondolkodá­sában. 1957 eleje óta mintegy 40 ezren visszatértek hazájukba. Többségük röviddel azután, hogy elhagyta otthonát. Példa nélkül áll , ez. Sohasem volt még po­litikai emigráció, amelynek tag­jai ilyen tömegesen tértek vol­na vissza hazájukba mélységes kióbrándul'sággal röviddel az­után, hogy a hazát elhagyták. Küldöttségünk New Yorkban igen sok levelet kapott. Ezek is azt bi­zonyítják, hogy tízezrével vannak dissziden- sek, akik minden lehetőt el­követnek azért, hogy vissza­térhessenek Magyarországra. Engedjen meg egy megjegyzést arról az állítólagos belső emigrá­cióról, amelyet oly gyakran em­legetnek egyes nyugati körökben — folytatta Kádár János. — Ma­gyar Írókról beszélnek, akik — szerintük — szembehelyezkednek a rendszerrel. Csalódniuk kell. Semmiféle belső emigráció nem létezik. Minden magyar író — köztük például Veres Péter. Sza­bó Pál, Németh László és Tamási Áron — dolgozik. Műveiket kiad­ják. Talán ismeri Illyés Gyula ne­vét. Ö néhány hónappal ezelőtt egy magyar hetilapban fejtette ki, hogy segíteni kívánja a szocializ­musnak a kormány vezetése alatt folyó építését. Történetesen isme­rem Déry Tibor véleményét is, aki újra elfoglalta helyét a min­dennapi életben. Tudom, elítéli, hogy Nyugaton hamisan tálalták mindazt, ami vele történt, s hogy annyi hűhót csaptak személye kö­rül. Mint író, dolgozni akar a szocializmusért. Pierre Courtade ezután kérdést intézett Kádár Jánoshoz: Milyen álláspontot foglal e! a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásával kapcsolatban? Kádár János utalt az ENSZ közgyűlésben elhangzott beszé­dére. A NATO hatalmainak ag- ressziós politikája, katonai tá­maszpontjainak a szocialista tá­bor ellen irányuló hálózata, ezen­kívül a Nyugat-Németországban újjáélesztett militarizmus veszé­lye teszi szükségessé Magyaror­szágon a szovjet csapatok jelen­létét. A Szovjetunió és a többi szocialista ország — fűzte hozzá Kádár János — több ízben ja­vasolta már minden külföldi fegy­veres erő visszavonását saját ha­lárai mögé. Ha a Nyugat elfogad­ná ezt a javaslatot, és ha minden külföldi területen állomásozó csa­patot visszavonnának saját orszá­gának határai mögé, a szovjet csapatok is elhagynák Magyaror­szágot. Mi vezette önt arra, hogy meg­alakítsa a forradalmi munkás- paraszt kormányt és hogy az el­lenforradalom elleni harc első so­raiba álljon.’ — kérdezte ezután Pierre Cour­tade. Kádár János válaszában hang­súlyozta: nem hisz a született ve­zetők mítoszában. — Mit mondhatnék magamról, a magam cselekedeteiről? Horthy idejében ifjúmunkás voltam. Kommunista lettem és vállvetve harcoltam elvtársaimmal. Küz­döttünk az illegalitásban. Horthy börtöneiben, a háború alatt, a hit­lerista fasiszta megszállás kor­szakában: mindaddig, amíg fel­ragyogott hazánkban a szabadság napja és megkezdődött a szocia­lizmus építése. Amikor maga a dolgozók rendszere, a nép hatalma ke­rült veszélybe, a népi haza minden hű fiának kötelessége 58 egyénileg dolgozó paraszt látogatása a baikányi Új Erő Tsz-ben Balkányban október 16-án ta­lálkozót rendeztek termelőszövet­kezeti és egyénileg dolgozó pa­rasztok részére. A zuhogó eső el­lenére 58 egyénileg dolgozó pa­raszt jelent meg Szakolyból és helyből az Új Erő Termelőszövet­kezetben. A vendégek megnézték a tsz jószágállományát, és a do­hánypajtát. A tsz elnöke tájékoz­tatta a jelenlevőket a szövetkezet gazdasági helyzetéről, a várható eredményekről. Az Új Erő Ter­melőszövetkezet az idén 50 hízott sertést adott át fogyasztásra, mág 100 hízik. A közeli vetést megte­kintve az a vélemény alakult ki a látogatókban, hpgy nagyon jó a tsz kalászos vetése. Később az Üj Erő Termelőszö­vetkezet tagjaival a vendégek a helyi állami gazdság tehénállo-1 mányát és borjúneveldájét tekin- I tették meg, ahol a fő állatgondozó ismertette a jószág helyes gondo­zását és beszámolt a mesterséges borjúnevelésről. A látogatás után a szakólyi és baikányi egyénileg dolgozó parasztok a községi párt- szervezet helyiségében találkoz­tak a termelőszövetkezeti tagok­kal. Itt Radóczi János, a. járási pártbizottság mezőgazdasági osz­tályának vezetője a járás termelő­szövetkezeteinek életéből és nagy­üzemi gazdaságok jövőjéről szá­molt be. A résztvevőket a balká- nyi úttörők és a tsz KlSZ-fiatal- jai köszöntötték virággal, s ének­számokkal, szavalatokkal szóra­koztatták őket. Az eseményhez tartozik egy névadó ünnepség, melyen Czine Magdolna szülei a névadó-szülők és a jelenlévők előtt fogadalmat tettek, hogy gye­reküket szocialista szellemben ns­I vélik. Egymillió forint almából A nyíregyházi Zalka Máté Tsz- ben csaknem teljesen befejezték az alma szedését. Az eddigi át­adás szerint a termésnek mintegy 85 százaléka export minőségű. A mennyiség hat vagonnal több a tervezettnél, 14 vagon helyett 20 vagonnal termett, így érthető, hogy a tervezett 600 ezer forint helyett legalább egymillót kap­nak az almából. Betakarításra már csak egészen kevés kukorica és takarmányrépa vár, lényegében csak a szőlő szü- reteléss marad hátra. Hétfőn megkezdik a 27 hold termő szőlő szüretelését is. 300 hektó mustra számítanak. Tizenkét millió tonna nyersolajat szállít a Szovjetunió Olaszországnak Moszkva, (MTI): A közelmúlt­ban nagyjelentőségű szovjet— olasz kereskedelmi megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a Szovjetunió négy év alatt 12 millió tonna nyersolajat szállít Olaszországnak. Az olasz külke­reskedelmi cégek a szovjet ola­jért 240 000 tonna acélcsővel, va­lamint olajcsövezetékek műszaki rendezéseivel és 50 000 tonna szintetikus kaucsukka] fizetnek. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a szovjet olaj exportja Olaszországgal. Míg 1957-ben a szovjet olajexport mennyisége csak félmillió tonna volt, ta­valy már meghaladta a három­millió tonnát. Ez Olaszország tel­jes olajimportjának mintegy 13 százaléka. volt, hogy még élete árán is mindent elkövessen a mun­kásosztály ügyének védelmé­ben. Ez volt a helyzet nálunk 1956 ok­tóberének utolsó napjaiban. Tíz­ezrével voltak, akik az erők tö­mörítését, az ellenforradalmárok elleni energikus harcot, a határo­zott cselekvést követelték. A ma­gyar munkásosztály 1918 ősze óta harcol a szocializmusért. Kiter­melte a maga kádereit, és a hosz- szú harc alatt mindenkor talált olyanokat, akik vezetésre voltak hivatottak. Kommunista voltam és miniszter. Esküt tettem a Ma­gyar Népköztársaság alkotmányá­ra. Kötelességem volt szakítani az árulókkal, és olyan kormányt szervezni elvtársaimmal, amely képes a harc irányítására. De azt is megmondha*om, hogyha mi, elvtársaim és én nem lettünk vol­na ott, mások álltak volna ki he­lyettünk. Csak annak a magyar munkásosztálynak képviselői vol­tunk, amely oly sokszor téri tanú­ságot forradalmi elszántságáról. Mi a véleménye a magyar ENSZ- delegáció ellen szervezett tűn: été- sekről? voltak-e rokonszenvtün- tetések is? — kérdezte ezután Pierre Cour­tade. Kádár János válaszában emlé­keztetett rá, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya a Manharian-szi- getre korlátozta mozgási szabad­ságát. Valóságos vasfüggönnyel vette körül a magyar ENSZ-kül- áöttséget. Ennek ellenére az Egye­sült Államokban élő magyarom > többsége el tudta juttatni rokon- szenvének megnyilvánulásait. Jelentős mennyiségben kap­tunk jóindulatról tanúskodó levelet, fogadtunk számos baráti látogatást. New Yorkban és más nyugati or­szágok egyes városaiban is elő­fordul, hogy magyar diszidensek tűntetnek a Magyar Népköztársa­ság ellen. Ezek a tüntetők egy­részt azokból a fasisztákból tobor- zódnak, akik 1945-ben menekültek el, másrészt az 1956-os disszidsn- sek közül adódnak. Egyébként nincsenek sokan, és többségükben szánalmas figurák, akik, miután nem tudnak másból mégélni, égy kevés pénzért vállalják ezt a meg­alázó szerepet. Még az amerikai sajtó is kénytelen volt elismerni, hogy az ellenünk szervezett tünte­tések teljesen kudarcot vallottak. New York-i vezetőjük például olyan ember, aki már kiszolgálta Horthy fasizmusát és a .Gestapót is. Ma híven önmagához, az ame­rikai imperializmus szolgálatába szegődött. Ilyen megvetésre méltó személy nem válik becsületére je­lenlegi gazdáinak. New York-i új­ságokban olvastam, hogy egy tisz­teletre méltó amerikai személyiség levelében kérdezte meg Fulbright szenátortól, honnan származik az a pénz, amellyel ezeket a tünteté­seket finanszírozzák. Némi magya­rázattal tudunk szolgálni e tárgy­ban: a pénz az amerikai adófize­tőktől származik. Bonyolult uta­kon jut el a Szabad Európa-bizott- ságtól részben Amerikába, rész­ben máshová, az olyan boszor­kánykonyhákba , például, mint amelyiknek székhelye München­ben van. Az interjú végén Kádár János kifejezte a magyar kormánynak a francia-magyar kapcsolatok meg- javulására vonatkozó kívánságát, — A magunk részéről mindenkor készek vagyunk arra — idézi Courtade Kádár Jánost —hogy a legnagyobb mértékben elősegítsük a két ország közti baráti kapcso­latok fejlődését. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents