Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-21 / 249. szám

Egv tanyasi pártszervezet eleiéből

(Cikk az 5. oldalon.)

★

Egész heti rádióműsor

(5j oldal)

XVII. ÉVFOLYAM. 249. SZÁM .fara 50 fillér

I960. OKTOBER 21, PÉNTEK

A MEGYE SPORTJA

(ti. oldal) ★

FB-Ö6

(Folytatásos regény).

(6. oldal)

i t

JY. Sz. Hruscsov beszéde a moszkvai dolgozók

október 20-i nag^gvillésén

az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség munkájáról

Csütörtökön ismét Moszkva felé fordult az egész világ figyelme, innen hangzott el most N. Sz, Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének hangja. Zsúfolásig megtelt a moszkvai Sportpalota. A nagygyűlésnek azonban nemcsak az a több mint 15 ezer résztvevője volt, aki a lelátókon foglalt helyet. A televíziós láncolat sokinillió nézőhöz juttatta le a helyszíni közvetítést, 8 a Szovjetunió valamennyi rádióállomása közvetítette Hruscsov beszédét. Pontban 4 órakor foglalta el helyét a gyűlés elnöksége, percekig zúgó viharos taps és hurrá köszöntötte Hruscsov elvtársat.

A gyűlés végén a jelenlevők hosszan éltették a szovjet kormányfőt, lelkes tapssal köszöntöttek a Szovjetunió Kommunista Pártját, annak Központi Bizottságát és a szovjet kormányt.

— Ma az egész világ tudja, hogy ott van az igazi szabadság, ott fejlődik gyorsan a népgazdaság, a kultúra, ahol a nép győzedelmeskedik, ahol ' a társadalom szervezetének

I

az elmúlt tizenöt

új rendszere jut diadalra, vagyis ott, ahol a szocializmus győz.

A szovjet kormányfő a továbbiakban rámutatott, hogy

év alatt hatalmas

Moszkva, (TASZSZ): Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke csütörtökön Moszkvában nagygyűlésen számolt be az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség munkájáról.

Beszédének elején hangsúlyozta:

— Ha megkérdezik tőlünk, érdemes volt-e elutaznunk New Yorkba erre az íilésszakia. minden fenntartás nélkül kijelenthetjük, nemcsak érdemes, hanem szükséges is volt. Ma már az egész világon elismerik, hogy a közgyűlés mostam ülésszaka rendkívül nagy jelentőségű.

— A szovjet kormány szükségesnek tartotta, hogy az ülésszakon megtárgyalják a jelenkor leginkább halaszthatatlan létfontosságú problémáit. Úgy gondoltuk, hogy az ENSZ-közgyűlés munkájában a legfontosabb De- osztású államférfiaknak kell résztvenniök. Az Egyesült Államok kormánya és szövetségesei megpróbálták lejáratni • ezt az eszmét, de — ahogy Önök is tudják — kudarcot vallottak. Álláspontunkat valamennyi szocialista ország forró támogatásban részesítette. Ez a; álláspont nagy visszhangra, megértésre talált számos ország kormánya részéről.

— Az Egyesült Államok elnöke, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália miniszterelnöke és néhány más szövetségesük — attól tartva, hogy elszigetelődik — kénytelen volt, ahogy mondani szokás, menetközben átállni, nagysietve résztvett az ülésszakon,

— Mint ezt a világ közvéleménye is helyesen értékeli, a közgyűlés 15. ülésszaka a legegyetemesebb nemzetközi találkozó volt azok közül, amelyeket a modern történelem valaha is ismert. Ezen az ülésszakon több mint harminc ország államfője, kormányfője, vezető államférfija vett részt.

— Az ülésszak ele sok nagyon fontos nemzetközi problémát terjesztettek megvitatás végeit. A Szovjetunió küldöttsége javasolta, hogy tárgyalják meg az olyan

halaszthatatlan kérdéseket, mint az általános és teljes leszerelés, a gyarmati rendszer felszámolása, valamennyi nép országa függetlenségének biztosítása, az

Egyesült Államok más államok rovására elkövetett agresszív cselekményei, valamint azt,

hogy meg kell változtatnunk az ENSZ végrehajtó szerveinek felépítését. Az ülésszak napirendjére felvették ezenkívül azt a j kérdést, hogy helyre keil állítani j a Kínai Népköztársaság ENSZ-! beli törvényes jogait, továbbá az algériai kérdést, és sok más problémát is.

— Az a ténv, hogy a szocialista országok küldöttei résztvet- tek az ülésszak munkájában, mégpedig -úgy, hogy e küldöttségek élen az illető országok vezetői álltak, valamint, hogy sok más ENSZ-tag ország áí'amfói, illetve kormányfői szinten képviseltették magukat, jelentős eredményetekéi járt.

— Az ENSZ-közgyülés hatalmas üléstermében óriási érdeklődéssel, figyelemmel hallgatták végig a jelenkor több kimagasló államférfiénak felszólalásait. 1

ÍVajry hatást keltettek a szocialista tábor országaiból érkezett küldöttségek vezetőiuek beszédei,

így Antonin Novotny elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság vezetőjének, Wladyslaw Gomulka elvtársnak, a lengyel küldöttség vezetőjének, Gheorghiu- Dej elvtársnak, a román küldöttség vezetőjének, Todor Zsivkov «lvlársnak, a bolgár küldöttség vezetőjének, Kádár Jar.oe elvtársnak, a magyar küldöttség vezetőjének, Mehmet Shehu elvtársnak, az alban Minisztertanács elnökének beszéde. Az ülésszakon felszólalt N. V. Podgornij elvtárs, az Ukrán SZSZK Küldöttségének, K. T. Mazurov elvtárs, a Belorusz SZSZK küldöttségének vezetője.

— Ezek a felszólalások úgy' ismeretesek, mint az új, igazságos, a népek boldogságát, felvirágzását megteremtő világ hangjai. E felszólalások egyúttal kérlelhetetlenül elítélik az imperialista gyarmattartó világot, amely belekapaszkodik mindenbe, ami idejét múlta, amit elitéit a történelem, azt a világot, amely a békét, a népek

biztonságát fenyegeti.

— Nagyon elősegítette a békéért, a népek gyűlöletét kiváltó gyarmati rendszer felszámolásáért vívott harcot Kwame Nkrumah ghanai elnöknek, Sekou Touré guineai elnöknek, Sukarnónak

Indonézia elnökének, Dzsavahar- lal Nehru indiai miniszterelnöknek, Gamal Abdel Nasszernak, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének, Norodon Szihanuk kambodzsai államfőnek és , a többi független állam képviselőinek hozzászólása. Mély hatást tett Fidel Castro kubai miniszterelnöknek, a kubai nép hős fiának nagyszerű beszéde. Más államférfiak felszólalásaiban is szárnes konstruktív javaslat hangzott el.

— Az imperialista országok képviselői, a gyarmati rendszer védelmezői sokszor nyíltan, de gyakrabban leplezett módon mindent elkövetnek, hogy védjék pozícióikat, megtartsák állásaikat. Mint ahogy Önök tudják,

az ülésszakon néha olyan viták zajlottak le, amilyeneket születése óta nem ismert ez a nemzetközi szervezet.

— Az ENSZ-közgyülés 15. ülésszakának első szakaszára az nyomta rá a bélyegét, hogy az új, a haladó harcolt a régivel, az idejét múlttal, mindazzal, ami akadálya az új fejlődésének és növekedésének.

Hruscsov elvtárs ezután részletesen elemezte a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit, a szovjet küldöttségnek az

ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán kifejtett tevékenységét.

A világban az ENSZ megalakulása óta végbement változásokról szólva kijelentette:

— Ezekre a változásokra legelsősorban az jellemző, hogy felnőtt a szocialista országok hatalmas tábora. Ma a szocializmus zászlaja alatt több mint egymillióid ember cl, dolgozik. A szocialista világ- rendszer létrejötte döntő jelentőségű az egész emberiség

sorsára nézve.

— A szocialista országok nemcsak, hogy megszülettek, hanem gyorsan meg is erősödtek, meg- védték forradalmi vívmányaikat, kimutatták, hogy fölényben vannak a tőkésrendszerrel szemben a gazdaság, az életszínvonal, a tudomány, a kultúra fejlesztésében.

— A szocialista országok vezetnek a termelés növelésének ütemében, a világűr meghódításában, az atomenergia békés fel- használásában.

— Bennünket, kommunistákat azzal vádoltak, hogy az erőszak hívei vagyunk, hogy az embereket csupán a hatalom megszerzésére tudjuk mozgósítani, hogy lábbal tiporjuk az egyén szabadságát, de képtelenek vagyunk alkotni, ipart, mezőgazdaságot szervezni.

változások történtek a gyarmati világban is

Gyarmatbirodalmak dőlnek össze, sőt mondhatnék, hogy össze is dőltek, s most már csak a törmelékük recseg-ropog. Ázsiában megszabadult a gyarmati elnyomástól India, Indonézia, Burma, Ceylon és több más ország. Napjainkban rendkívül viharos erővel szabadulnak fel Afrika népei. Afrika sokat szenvedett népei végre emberi jogokat nyernek.

— Lehetetlen figyelmen kívül hagyni ezeket a nagy nemzetközi változásokat. Amikor a második világháború után megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Amerikai Egyesült Államok volt a világ ura. Ez az ország volt a leggazdagabb, gazdaságilag a legerősebb. Vaioszinülcg ezert döntöttek úgy, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyét az Egyesüli Államokba tegyék. Földrajzilag ez nagy nehézséget okoz, nsjta is szólva arról, hogy az Egyesült Államokban uralkodó viszonyok egyáltalán nem segítik elő egy nemzetközi szervezet rendes tevékenységét. Ha most kerülne sor az ENSZ székhelyének megválasztására, akkor

az afrikai népek, a négerek aligha egyeznének bele, hogy olyan országba helyezzék a világszervezetet, ahol a uégc-. rcket emberszámba sem veszik, a legszigorúbb faji megkülönböztetést alkalmazzák velük szemben, sőt olykor még meg is lincselik őket.

— A nemzetközi életnek ezek a tényezői, mint annyi más is, azt példázzák, hogy eljött-az átértékelésnek. a legfontosabb világ- problémák újszerű megoldásának ideje.

Hruscsov elvtárs ezzel összefüggésben utalt arra, hogy amikor az ENSZ megalakult, helyesen határozták meg legfőbb célját: a béke biztosítását, a feszültséget okozó és a harmadik világháború kirobbantását előidézhető kérdések rendezését. A hangsúly egy olyan szerv megalakításán volt, amely elintézhetné az országok között felvetődő nehézségeket és konfliktusokat. Éppen ezért alakult meg a Biztonsági Tanács.

— Annakidején igen helyes volt, hogy a Biztonsági Tanács-, nak tizenegy tagja lett, s ezek közül öten — az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kína, Anglia, és Franciaország — állandó tagként kerültek a tanácsba.

— Az ENSZ-et megszervező akkori politikusok bölcsességére vall, hogy a Biztonsági Tanácsban valamennyi nagyhatalmat egyenlő jogokkal ruházták fel, bár a szocialista országok annakidején abszolút kisebbségben voltak a világon. Akkoriban csak a Szovjetunió és a Mongol Népköz- társaság volt szocialista ország. Ezt az egyenjogú helyzetet ismerte cl az ENSZ alapokmánya is, amely tartalmazta a nagyhatalmak egyetértésének elvét és a vétójogot.

— A világon annakidején a tő*

kés országok voltak fölényben. Dö az ENSZ megalapítói helyesen ügy? gondolkodtak, hogy az Egyesüli Nemzetek Szervezete csak akkor tudja ellátni feladatait, ha .% többség — márpedig akkoriban a tőkés országok, a gyarmattartóhatalmak voltak többségben —, nem fog visszaélni helyzetével * kisebbség kárára.

A szovjet kormányfő itt ismét utalt a világ politikai arculatának megváltozására, hangsúlyozta, hogy ma már a szocialista világrendszer országaiban él a földgömb lakosságának több mint egyharmada, A szocialista országok termelése jelenleg a világtermelés több mint egyharma- dára rúg, az ipari és mezőgazdasági termelés sek ágában pedig a világtermelésnek csaknem a felét adják.

— A gyarmati rendszer roncsain új, független államok keletkeztek, s ezek olyan politikát folytatnák, hogy kívül maradnak} a katonai tömbökön és csoportosulásokon. Ilyenek: India, Indonézia. Burma, az Egyesült Arab! Köztársaság, a Ghanai Köztársaság, Guinea, Nigéria és más államok.

Miért tartják nagyhatalomnak Angliát és Franciaországot ?

— Jelentősen megváltozott az imperialista hatalmak volt nagy gyarmatainak helyzete is.

(

Milyen jogon lehet Angliát ma nagy államnak, Indiát uedig. nem nagy államnak

tartani? Milyen jogon? Régebben minél nagyobb fur- kósbotja volt valakinek, annál nagyobbnak tartották. Anglia pedig a maga idejé(Fotytatás a 2. oldalon.)