Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-21 / 249. szám

Egv tanyasi pártszervezet eleiéből (Cikk az 5. oldalon.) ★ Egész heti rádióműsor (5j oldal) XVII. ÉVFOLYAM. 249. SZÁM .fara 50 fillér I960. OKTOBER 21, PÉNTEK A MEGYE SPORTJA (ti. oldal) ★ FB-Ö6 (Folytatásos regény). (6. oldal) i t JY. Sz. Hruscsov beszéde a moszkvai dolgozók október 20-i nag^gvillésén az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség munkájáról Csütörtökön ismét Moszkva felé fordult az egész világ figyelme, innen hangzott el most N. Sz, Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének hangja. Zsúfolásig megtelt a moszk­vai Sportpalota. A nagygyűlésnek azonban nemcsak az a több mint 15 ezer résztvevője volt, aki a lelátókon foglalt helyet. A televíziós láncolat sokinillió nézőhöz juttatta le a helyszíni közvetítést, 8 a Szovjetunió valamennyi rádióállomása közvetítette Hruscsov beszédét. Pontban 4 órakor foglalta el helyét a gyűlés elnöksége, percekig zúgó viharos taps és hurrá köszöntötte Hruscsov elvtársat. A gyűlés végén a jelenlevők hosszan éltették a szovjet kormányfőt, lelkes tapssal köszöntöt­tek a Szovjetunió Kommunista Pártját, annak Központi Bizottságát és a szovjet kormányt. — Ma az egész világ tudja, hogy ott van az igazi szabad­ság, ott fejlődik gyorsan a népgazdaság, a kultúra, ahol a nép győzedelmeskedik, ahol ' a társadalom szervezetének I az elmúlt tizenöt új rendszere jut diadalra, vagyis ott, ahol a szocializ­mus győz. A szovjet kormányfő a továb­biakban rámutatott, hogy év alatt hatalmas Moszkva, (TASZSZ): Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke csütörtökön Moszkvában nagygyűlésen szá­molt be az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán résztvevő szovjet kül­döttség munkájáról. Beszédének elején hangsúlyoz­ta: — Ha megkérdezik tőlünk, ér­demes volt-e elutaznunk New Yorkba erre az íilésszakia. min­den fenntartás nélkül kijelent­hetjük, nemcsak érdemes, hanem szükséges is volt. Ma már az egész világon elismerik, hogy a közgyűlés mostam ülésszaka rendkívül nagy jelentőségű. — A szovjet kormány szüksé­gesnek tartotta, hogy az ülés­szakon megtárgyalják a jelenkor leginkább halaszthatatlan létfon­tosságú problémáit. Úgy gondol­tuk, hogy az ENSZ-közgyűlés munkájában a legfontosabb De- osztású államférfiaknak kell résztvenniök. Az Egyesült Álla­mok kormánya és szövetségesei megpróbálták lejáratni • ezt az eszmét, de — ahogy Önök is tudják — kudarcot vallottak. Álláspontunkat valamennyi szo­cialista ország forró támogatás­ban részesítette. Ez a; álláspont nagy visszhangra, megértésre ta­lált számos ország kormánya ré­széről. — Az Egyesült Államok elnö­ke, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália miniszterelnöke és néhány más szövetségesük — at­tól tartva, hogy elszigetelődik — kénytelen volt, ahogy mondani szokás, menetközben átállni, nagysietve résztvett az üléssza­kon, — Mint ezt a világ közvé­leménye is helyesen értékeli, a közgyűlés 15. ülésszaka a legegyetemesebb nemzetközi találkozó volt azok közül, amelyeket a modern törté­nelem valaha is ismert. Ezen az ülésszakon több mint har­minc ország államfője, kor­mányfője, vezető államférfi­ja vett részt. — Az ülésszak ele sok nagyon fontos nemzetközi problémát ter­jesztettek megvitatás végeit. A Szovjetunió küldöttsége javasol­ta, hogy tárgyalják meg az olyan halaszthatatlan kérdéseket, mint az általános és teljes leszerelés, a gyarmati rendszer felszámolá­sa, valamennyi nép országa füg­getlenségének biztosítása, az Egyesült Államok más államok rovására elkövetett agresszív cselekményei, valamint azt, hogy meg kell változtatnunk az ENSZ végrehajtó szerveinek fel­építését. Az ülésszak napirend­jére felvették ezenkívül azt a j kérdést, hogy helyre keil állítani j a Kínai Népköztársaság ENSZ-! beli törvényes jogait, továbbá az algériai kérdést, és sok más problémát is. — Az a ténv, hogy a szocia­lista országok küldöttei résztvet- tek az ülésszak munkájában, mégpedig -úgy, hogy e küldött­ségek élen az illető országok ve­zetői álltak, valamint, hogy sok más ENSZ-tag ország áí'amfói, illetve kormányfői szinten kép­viseltették magukat, jelentős eredményetekéi járt. — Az ENSZ-közgyülés hatal­mas üléstermében óriási érdek­lődéssel, figyelemmel hallgatták végig a jelenkor több kimagasló államférfiénak felszólalásait. 1 ÍVajry hatást keltettek a szocialista tábor országaiból érkezett küldöttségek vezetőiuek beszédei, így Antonin Novotny elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság vezetőjének, Wladyslaw Gomulka elvtársnak, a lengyel küldöttség vezetőjének, Gheorghiu- Dej elvtársnak, a román küldött­ség vezetőjének, Todor Zsivkov «lvlársnak, a bolgár küldöttség vezetőjének, Kádár Jar.oe elv­társnak, a magyar küldöttség ve­zetőjének, Mehmet Shehu elv­társnak, az alban Miniszterta­nács elnökének beszéde. Az ülés­szakon felszólalt N. V. Podgornij elvtárs, az Ukrán SZSZK Kül­döttségének, K. T. Mazurov elv­társ, a Belorusz SZSZK küldött­ségének vezetője. — Ezek a felszólalások úgy' ismeretesek, mint az új, igazságos, a né­pek boldogságát, felvirágzását megteremtő világ hangjai. E felszólalások egyúttal kérlel­hetetlenül elítélik az imperia­lista gyarmattartó világot, amely belekapaszkodik min­denbe, ami idejét múlta, amit elitéit a történelem, azt a vi­lágot, amely a békét, a népek biztonságát fenyegeti. — Nagyon elősegítette a bé­kéért, a népek gyűlöletét kiváltó gyarmati rendszer felszámolásáért vívott harcot Kwame Nkrumah ghanai elnöknek, Sekou Touré guineai elnöknek, Sukarnónak Indonézia elnökének, Dzsavahar- lal Nehru indiai miniszterelnök­nek, Gamal Abdel Nasszernak, az Egyesült Arab Köztársaság elnö­kének, Norodon Szihanuk kam­bodzsai államfőnek és , a többi független állam képviselőinek hozzászólása. Mély hatást tett Fidel Castro kubai miniszterel­nöknek, a kubai nép hős fiának nagyszerű beszéde. Más államfér­fiak felszólalásaiban is szárnes konstruktív javaslat hangzott el. — Az imperialista országok képvi­selői, a gyarmati rendszer védel­mezői sokszor nyíltan, de gyak­rabban leplezett módon mindent elkövetnek, hogy védjék pozíciói­kat, megtartsák állásaikat. Mint ahogy Önök tudják, az ülésszakon néha olyan vi­ták zajlottak le, amilyeneket születése óta nem ismert ez a nemzetközi szervezet. — Az ENSZ-közgyülés 15. ülés­szakának első szakaszára az nyomta rá a bélyegét, hogy az új, a haladó harcolt a régivel, az idejét múlttal, mindazzal, ami akadálya az új fejlődésének és nö­vekedésének. Hruscsov elvtárs ezután részle­tesen elemezte a jelenlegi nemzet­közi helyzet legfontosabb kérdé­seit, a szovjet küldöttségnek az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán kifejtett tevékenységét. A világban az ENSZ megalaku­lása óta végbement változásokról szólva kijelentette: — Ezekre a változásokra leg­elsősorban az jellemző, hogy felnőtt a szocialista országok hatalmas tábora. Ma a szocia­lizmus zászlaja alatt több mint egymillióid ember cl, dolgozik. A szocialista világ- rendszer létrejötte döntő je­lentőségű az egész emberiség sorsára nézve. — A szocialista országok nem­csak, hogy megszülettek, hanem gyorsan meg is erősödtek, meg- védték forradalmi vívmányaikat, kimutatták, hogy fölényben van­nak a tőkésrendszerrel szemben a gazdaság, az életszínvonal, a tu­domány, a kultúra fejlesztésében. — A szocialista országok ve­zetnek a termelés növelésének ütemében, a világűr meghódításá­ban, az atomenergia békés fel- használásában. — Bennünket, kommunistákat azzal vádoltak, hogy az erőszak hívei vagyunk, hogy az embereket csupán a hatalom megszerzésére tudjuk mozgósítani, hogy lábbal tiporjuk az egyén szabadságát, de képtelenek vagyunk alkotni, ipart, mezőgazdaságot szervezni. változások történtek a gyarmati világban is Gyarmatbirodalmak dőlnek össze, sőt mondhatnék, hogy össze is dőltek, s most már csak a törmelékük recseg-ropog. Ázsiában megszabadult a gyar­mati elnyomástól India, Indo­nézia, Burma, Ceylon és több más ország. Napjainkban rendkí­vül viharos erővel szabadulnak fel Afrika népei. Afrika sokat szenvedett népei végre emberi jo­gokat nyernek. — Lehetetlen figyelmen kívül hagyni ezeket a nagy nemzetközi változásokat. Amikor a második világháború után megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Amerikai Egyesült Államok volt a világ ura. Ez az ország volt a leggazdagabb, gazdaságilag a leg­erősebb. Vaioszinülcg ezert dön­töttek úgy, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhe­lyét az Egyesüli Államokba te­gyék. Földrajzilag ez nagy nehéz­séget okoz, nsjta is szólva arról, hogy az Egyesült Államokban uralkodó viszonyok egyáltalán nem segítik elő egy nemzetközi szervezet rendes tevékenységét. Ha most kerülne sor az ENSZ székhelyének megválasztására, ak­kor az afrikai népek, a négerek aligha egyeznének bele, hogy olyan országba helyezzék a világszervezetet, ahol a uégc-. rcket emberszámba sem ve­szik, a legszigorúbb faji meg­különböztetést alkalmazzák velük szemben, sőt olykor még meg is lincselik őket. — A nemzetközi életnek ezek a tényezői, mint annyi más is, azt példázzák, hogy eljött-az átérté­kelésnek. a legfontosabb világ- problémák újszerű megoldásának ideje. Hruscsov elvtárs ezzel össze­függésben utalt arra, hogy ami­kor az ENSZ megalakult, helye­sen határozták meg legfőbb cél­ját: a béke biztosítását, a feszült­séget okozó és a harmadik világ­háború kirobbantását előidézhető kérdések rendezését. A hangsúly egy olyan szerv megalakításán volt, amely elintézhetné az or­szágok között felvetődő nehézsé­geket és konfliktusokat. Éppen ezért alakult meg a Biztonsági Tanács. — Annakidején igen helyes volt, hogy a Biztonsági Tanács-, nak tizenegy tagja lett, s ezek közül öten — az Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió, Kína, Anglia, és Franciaország — állandó tag­ként kerültek a tanácsba. — Az ENSZ-et megszervező akkori politikusok bölcsessé­gére vall, hogy a Biztonsági Tanácsban valamennyi nagy­hatalmat egyenlő jogokkal ru­házták fel, bár a szocialista országok annakidején abszo­lút kisebbségben voltak a vi­lágon. Akkoriban csak a Szov­jetunió és a Mongol Népköz- társaság volt szocialista or­szág. Ezt az egyenjogú hely­zetet ismerte cl az ENSZ alapokmánya is, amely tartal­mazta a nagyhatalmak egyet­értésének elvét és a vétójogot. — A világon annakidején a tő* kés országok voltak fölényben. Dö az ENSZ megalapítói helyesen ügy? gondolkodtak, hogy az Egyesüli Nemzetek Szervezete csak akkor tudja ellátni feladatait, ha .% többség — márpedig akkoriban a tőkés országok, a gyarmattartó­hatalmak voltak többségben —, nem fog visszaélni helyzetével * kisebbség kárára. A szovjet kormányfő itt ismét utalt a világ politikai arculatá­nak megváltozására, hangsú­lyozta, hogy ma már a szocia­lista világrendszer országaiban él a földgömb lakosságának több mint egyharmada, A szocialista országok termelése jelenleg a vi­lágtermelés több mint egyharma- dára rúg, az ipari és mezőgaz­dasági termelés sek ágában pe­dig a világtermelésnek csaknem a felét adják. — A gyarmati rendszer ron­csain új, független államok ke­letkeztek, s ezek olyan politikát folytatnák, hogy kívül maradnak} a katonai tömbökön és csopor­tosulásokon. Ilyenek: India, Indo­nézia. Burma, az Egyesült Arab! Köztársaság, a Ghanai Köztársa­ság, Guinea, Nigéria és más álla­mok. Miért tartják nagyhatalomnak Angliát és Franciaországot ? — Jelentősen megváltozott az imperialista hatalmak volt nagy gyarmatainak helyzete is. ( Milyen jogon lehet Angliát ma nagy államnak, Indiát uedig. nem nagy államnak tartani? Milyen jogon? Ré­gebben minél nagyobb fur- kósbotja volt valakinek, an­nál nagyobbnak tartották. Anglia pedig a maga idejé­(Fotytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents