Kelet-Magyarország, 1960. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-21 / 249. szám

X. Sk. Hruscsov bcsxédc a moszkvai nagygyűlésen

{Folytatás az 1. oldalról).

ben a legfőbb gyarmatosító birodalom volt. Tűzzel és vassal vetette maga alá az országokat, botot tartott a kezében és úgy uralkodott. Csaknem a félvilágot meghódította, s ez határozta meg nagyságát. A helyzet most megváltozott.

A második világháború befejezése után Anglia kénytelen volt megelégedni kevesebbel, mint amennyi korábban az övé volt. Az a tény, hogy Anglia jelenleg még megtartott és erőnek erejével kegyetlenül elnyom néhány gyarmati országot — ez csak hanyatlását jelenti, nem pedig erőinek felfelé ívelését.

— Franciaország szintén imperialista gyarmatosító hatalom, amely ugyanilyen módszerekkel tette magát naggyá, afrikai és ázsiai népek meghódításának és kegyetlen leigázásának útján. Ma ez a nagyhatalom több mint hat éve háborúzik Algériával és sehogyan sem képes megmutatni nagyságát azzal, hogy megszüntetné kalózpolitikáját. Ma más idők járnak. A népek ma harcolnak, hogy leszámoljanak elnyomóikkal, gyarmatosítóikkal, sikeresen vívják harcukat a szabadságért, megvédik emberi jogaikat.

— Miért tartják nagyhatalomnak Franciaországot, és ugyanakkor miért nem tartják annak Indonéziát? Miért van az, hogy Indiának és Indonéziának aa Egyesült Nemzetek Szervezetében más a helyzete, mint Angliának és Franciaországnak és miért nem állandó tagja például ek a két ország a Biztonsági Tanácsnak?

—- Vagy vegyük az Amerikai Egyesült Államokat, amely továbbra is hatalmas kapitalista állam. De ha az Egyesült Államok korábban, mint a fellendülő kapitalizmus országa bizonyos vonzást gyakorolt — ez a vonzóerő demokratikus burzsoá alkotmánya volt — ezt ma már elvesztette. Az Egyesült Államok most reakciós állam, ahol a monopolkapitalizmus uralkodik; olyan állam, amely imperialista politikát folytat, a gyarmatosítókkal halad együtt, sőt irányítja Siket.

Az Egyesült Államokban a tőke és a militarizmus mindent maga alá gyűr, mindent maga

alá rendel, jóllehet fenntartják a demokrácia látszatát.

Az Amerikai Egyesült Államok korábban messze kimagaslott gazdasági életének fejlettségével, erejevel. Európától és Ázsiától óceánok választották el és ez az Európában és Ázsiában dühöngő háborúk idején leküzdhetetlen gátat jelentett. Az Egyesült Államok nem érezte saját bőrén, mit jelent a háború, az éhség és a pusztulás. De az óceánok nem jelentenek többé áthidalhatatlan természetes erődítményt az Egyesült Államok javára. _ Az Egyesült Államok kiváltságos gazdasági helyzetét is elveszti.

A Szovjetunió, a szocialista országok gigászi sikereket arattak gazdasági eletük fellendítésében. Egy sor tudományág fejlődésében magunk mögött hagytuk az Egyesült Államokat. Hasonló a helyzet a közoktatás, a kultúra, a művészetek területén, nem is beszélve a politikai és a szociális rendszer fölényéről, a szocialista országok népeinek érről a vívmányáról.

Az Amerikai Egyesült Államok elvesztette korábbi vonzóerejét. Ellenkezőleg,

most olyan erők működnek, amelyek taszítják az e^yes országokat az Egyesült Álla-' moktól. Ez lényeges váltózás. Maguk az amerikaiak mind ez ideig nem értették meg ezt kellőképpen és meg kell mondani, hogy a világon még sok emberben nem vált ez tudatossá, ha érzik is ezt, még nem vonták le a következtetéseket a megváltozott viszonyokból. Az Amerikai Egyesült Államok a nemzetközi küzdőtéren ma már nem olyan hatalmas ország, mint korábban, noha a kapitalista országok közül gazdasági és katonai vonatkozásban egyaránt az Egyesült Államok a legerősebb.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozásakor Kína nem volt egységes és kevés ügyet vetettek rá. Ha a monopoltőke országai mégis bevonták a Biztonsági Tanácsba, ezt nyilvánvalóan azért tették, hogy hozzáláncolják a kapitalista világhoz, hogy a szocialista, marxista-leninista eszmék meg ne „fertőzhessék” Kínát. De a kínai nép maga döntötte el, hogyan éljen. A Kínai Kommunista Párt vezetése alatt a népnek a felszabadulásért vívott hősies harca győzelemmel végződött.

Kinn: rnn!

Azok után, hogy Kína valóban népivé és kínaivá vált és hogy kormánya valóban a nép törekvéseit tükrözi, az imperialista, monopoltőke országai nem ismerik el. az imperialisták nem ismerik el a kínai Kínát, ellenben Kínának ismerik el az amerikaiak által megszállt Tajvan szigetet.

A népi Kínát az Egyesült Nemzetek Szervezetébe sem veszik fel, a népi Kína nem foglalhatja el törvényes helyét e szervezetben. Miért lehetséges ez? Kína talán eltűnt? Nem, Kína létezik! Kína: van! Vagy talán már nem olyan nagy? Nem. Kína ma hatalmasabb állam gazdasági és politikai értelemben egyaránt, mint valaha is volt.

Kínát azért nem ismerik el, mert szocialista állammá vált. Az a félelem, amellyel a szocialista Kína megjelenése az imperialistákat eltöltötte. megfosztotta őket az egészséges gondolkodástól, ezért kezdték tagadni a kínai. Kína létezését.

Mi jól ismerjük az ilyen helyzetet, saját történelmünk tapasztalatai alapján. Hiszen a leg- veszettebb imperialisták hosszú

időn át nem nagyhatalomnak, hgnem csupán földrajzi fogaimnak tekintették a Szovjetuniót. Az Amerikai Egyesült Államok 16 éven át nem volt hajlandó elismerni bennünket.

Igaz, hogy mostanában inár több burzsoá államférfi is belátja az Egyesült Államok Kína- ellenes politikájának tarthatatlanságát és elítéli e politikát. Az Amerikai Egyesült Államoknak évről-évre egyre nagyobb nehézséget okoz, hogy kiharcolja a népi Kína elismerésének megtagadását, a közgyűlés valamennyi ülésszakán újra meg újra megismétlődik a gepies . többség osz- izeeszkábálása. ugyanakkor le is lepleződik e mechanikus többség Kína-elienes politikája. Úgy látszik, hogy a közeljövőben; ez a politika végképpen hajótörést szenved.

Ha az isten nem hüntei meg az. Egyesült Államok politikusait és nem fosztja meg őket eszüktől, számukra az lesz a leghelyesebb, ha hitet tesznek Kína ENSZ-beli jogainak helyre- állítása és a Csang Kaj-seU- féle báb kiűzése mellett.

Tudnak-e élni isten ajándékával az amerikai államférfiak vagy

sem? Ne bocsátkozzunk találgatásokba. ezt majd eldönti az idő. De ha nem lesznek hajlandók észhez térni, a közeljövőben kénytelenek lesznek lenyelni az igen keserű pirulát a népi Kínával szemben folytatott politikájuk miatt.

— A népi Kína, India, Indonézia, Japán, Burma és más ázsiai országok egyre nagyobb szerephez jutnak a nemzetközi életben és a világpolitikában.

— Hatalmas változások történtek a legutóbbi években Afrikában is.

Ezután Hruscsov elvtárs az afrikai államok függetlenségi törekvéseiről. az imperialisták erő- pclitikájának hanyatlásáról beszélt.

— Ezért természetes és törvényszerű, hogy a Szovjetunió küldöttsége a 15. közgyűlésen felvetette: az Egyesült Nemzetek Szervezetének struktúrája elavult. Ez a szerkezet megfelelt az ENSZ .megalakulása idején, tehát az 1945-ben fennállt helyzetitek, az államok1- akkori erőviszonyának, szerepének és jelentőségének, de annál kevésbé felel meg a mai helyzetnek.

— Véleményünk szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetét tökéletesíteni kell, mint olyan eszközt, amelyet az új világháború elhárítására teremtettek. E célból legelőször is vissza kell térni azokhoz az eszmékhez és elvekhez, amelyeket az ENSZ és a Biztonsági Tanács megalkotásakor kifejtettek, vagyis el kell ismerni azt az elvet, hogy minden állam egyenlő feltételeket élvez, különösen pedig azok az államok, amelyektől az új világháború léte vagy nemléte függ.

— Míg régebben, az ENSZ létrejöttekor öt nagyhatalmat lehetett megnevezni: az Amerikai Egyesült Államokat, a Szovjetuniót, Kínát, • Angliát és Franciaországot, ma a nagyhatalmak köre természetesen nagyon kibővült.

Jelenleg nyilván lehetetlen Angliát és Franciaországot a nagyhatalmak listájára felvenni anélkül, hogy Indiát és Indonéziát is oda ne számítanánk. nem is szólva a népi Kína jogainak helyreállításáról.

— Már nagyon is nyilvánvaló, hogy a Biztonsági Tanácsban kevés az öt nagyhalalom. az öt állandó tag.

— Következésképpen az ENSZ szervezeti felépítését ma úgy kell kialakítani, hogy a három államcsoport: a szocialista, az imperialista és a semleges országok egyenlő helyzetbe jussanak a háború és a béke kérdésében döntő jelenlőségű nemzetközi problémák megoldásakor.

— Aki a régi mellett kardoskodik, aki a régit szeretné megőrizni és nem ismeri el az újat. az nem ér ti meg, hogv a régi nem szolgálja a tartós béke biztosítását. E régi mögött a háború keletkezésének nagy veszélye rejtőzik ‘ .-- Ezért kell módosítani az ENSZ felépítését, ezért kell összhangba hozni végrehajtó szerveit az elet követelményeivel, a mindhárom államcsoportosulás egyenjogú képviseletének elvével. Máskülönben nem az Egyesült Nemzetek Szervezetével, hanem in- >kább különvált nemzetekkel lesz dolgunk.

— Beszéltem a Biztonsági Tanács felépítésének módosításáról. Ez természetesen áz Egyesült Nemzetek Szervezete végrehajtó szerveire és főtitkárára vonatkozik. Objektíve nézve a dolgot, mindhárom államcsoport érdekeit nem fejezheti ki egyetlen egy ember, mégha még olyan bölcs is áz illető.

Az ENSZ-titkárság és a Biztonsági Tanács kérdésének az

' lesz a leggyökeresebb és legigazságosabb megoldása, ha érvényre juttatják az egyenlő jogok, az egyenlő lehetőségek és az egyenlő képviselet elvét. Az ENSZ titkárságának három titkárból kell állnia.

I Ezután Hruscsov részletesen kifejtette:

i — A tartós béke fenntartásához nélkülözhetetlen, hogy. egy államcsoportnak az érdekeit se sértsék meg, hogy a nemzetközi problémákat mindhárom államcsoport érdekeinek figyelembevételével rendezzék. A békét csak ilyen feltételekkel lehet biztosítani. — Hangsúlyozta, ha az Egyesült Nemzetek Szervezetében; mind a Biztonsági Tanácsban, mind a közgyűlésben, mind pedig a végrehajtó szervben továbbra is ragaszkodnak az egyoldalú politikához, és nem veszik figyelembe az államok mindhárom csoportjának érdekeit, akkor az Egyesült Nemzetek Szervezete saját magát öli meg, határozatait ilyen feltételek között nem fogja tiszteletben tartani valamennyi állam.

Továbbiakban Hruscsov arról I beszélt, hogy a második világhá- | ború után máig is megoldatlan 1 maradt a német kérdés. Minden ország, nagyok is, kicsik is részt- vesznek az Egyesült Nemzetek Szervezetének életében, de' a német nép nem vesz részt. Az ENSZ-be felvették Olaszországot, Japánt, amely a múltban militarista állam volt. Sőt a fasiszta Spanyolországot és Portugáliát is felvették. Miért nem képviselheti magát az ENSZ-ben a német nép? Mert nincs békeszerződés Németországgal. Ennek megkötését az imperialista államok mesterséV/ általános és t< a tarló* j

i — A Szovjetunió mér többször kijelentette, hogy a leszerelés a jelenkor létfontosságú nemzetközi problémáinak .legjelentősebbje — folytatta Hruscsov elvtárs,

— Az emberiség már sok évtizede egyhelyben topog annak a problémának a megoldásában, hogyan lehetne távol tartani a világtól a pusztító háborúkat, a fegyverkezési versenyt és az emberek kiirtására szolgáló eszközök tökéletesítéséért vívott versenyt. A múltban az ilyen törekvések eleve kudarcra voltak ítélve. A szocializmus megszületéséig csupán jószándék és álmodozás volt minden olyan kísérlet, hogy megszabaduljanak a háborútól.

— Ma, amikor a tudomány példátlan erejű pusztító eszközöket 'fedezett lel, egy világháború mérhetetlen szenvedéseket zúdítana az emberiségre!

Meggyőződésünk, hogy az emberiség nem pusztul el egy uj háborúban, hanem csak Végleg és határozottan lerázza magáról a háborúkat szülő, korhadt kapitalista rendszeri, De vajon szükség van-e a győzelemre ilyen iszo- [nyú áron? Szükség van-e rá. hogy száz meg százmillió'1 ember vérével' fizessen a múlt romjain felépülő új rendszerért? Vajon nincs-e más út?

— Minden értelmes ember látja: olyan feltételeket, kell teremteni, amelyek kizárnák azt a lehetőséget, hogy egyesek mások kárára való meggazdagodásuk kedvéért háborút indíthassanak. A marxisták, a leninisták látnak iiyen lehetőséget.

— A béke megőrzése lehetetlen lenne, ha fennmaradt volna az imperializmus osztatlan uralma. De új társadalmi rendszer jelent meg: a szocializmus, amely felváltja a kapitalizmust, s a helyzet megváltozott. A szocialista rendszer haladottabb; új

gesen elodázzák. Nem akarjál^ hogy ilyen módon elismerjék a Német Demokratikus Köztársaságot. De ez ostoba politika, mert a Német Demokratikus Köztársaság már 11 éve létezik és fejlődik. Véget kell vetni ennek a helyzetnek és meg kell kötni a béke- szerződést Németországgal. Meg kell oldani ezt a kérdést, meg kell fogalmazni azokat a feltételeket és változásokat, amelyek a háború után kia’» kultak, hogy a német nép, mint a többivel egyenjogú nép, képviselve légyért az Egyesült Nemzetek Szervezetében.

— A háborús állapot fenntartása mit sem jelent, csupán a légkört mérgezi, készen minden- olyan kérdés, amelyet a békeszerződés aláírása eldöntene, de facto már is elismerést nyert. ,

— Meg kell oldani ezeket a kérdéseket, ha egyszer léteznek, csak éppen rögzíteni kell a dolgok jelenlegi helyzetét: a két német állam létezését, továbbá azt, hogy a második világháború után megállapított határok megváltoztat- hatatlanok. Egyetlen normálisan gondolkozó politikus sem tételezi fel, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban akárki is lemondana a szocializmus vívmányairól, vagy elvetné azokat.

— De nem gondolhatja azt sem, hogy Nyugat-Németország elveti jelenlegi politikai és társadalmi rendszerét. Ezért el keli ismerni valóságnak azt, ami mostanáig már ki is alakult, és ezt alá kell írni egy megfelelő szerződésben.

— Ugyancsak többször javasoltuk, hogy kössünk megegyezést Nyugat-Beid in kérdésében - — mondotta Hruscsov.

Ijes leszerelés — léke út{n

törvényeket teremt az emberek' viszonyában, új törvényeket hoz a népek s államok kapcsolatában.

Meggyőződésünk, hogy »7 egész emberiség elérkezik a szocializmusba, a kommunizmusba, abba a harmonikus társadalomba, amelyben nem lesznek antagonisrtikus osztályok, amelynek alapja a legemberségesebb elv lesz: az ember az embernek I a- rátja és testvére.

— A munkásosztály és a dolgozó parasztság győzelme után egyetlen országban nem lesz sem társadalmi, sem nemzetiségi, sem más ok háború kitörésére.

Ez akkor valósul meg, amikor a szocialista, a kommunista rendszer világszerte uralkodni fog. Az egész emberiség egyenrangú népek igazi közössége lesz.

— A tőkés rendszer felszámolása a társadalom fejlődésének alapkérdése. De csak kalandorok hihetik azt, hogy a társadalmi rendszer megváltoztatását háború kirobbantásával .is el lehet érni. A társadalmi forradalom nem exportcikk. Sém szuronyhegyen, sem rakéták hátán nem szólítható.

— Miként mi magunk sem

tűrjük azt a gondolatot, hogy bárki más egy idegen életformát kényszerílsen reánk, magunk, sem akarunk beavatkozni más országok belügyeibe, mért az ő életformájuk megválasztása salát népük elidegeníthetetlen joga. .. .

— Számolnunk kell a konkrét valósággal, olyannak kell látnunk a világot, amilyen.

A továbbiakban így folytatta: ■

(Folytatás * 3. oldalon)