Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-16 / 219. szám
4 gacsályi „ohmpia“ (2. oldal) * Rádióműsor (4, oldal) XVII. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM Ára 50 áillér I960. SZEPTEMBER 16, PÉNTEK FB-86 (Folytatásos regény). (2. oldal) Lábfisaftés gépül a modern ruhagyári! (J. oldal) Népfront-bizottságaink és az őszi munka Utolsó erőlködéssel árasztja melegét a Nap, most már visszavonhatatlanul nyakunkban van az ősz, s vele együtt a sok-sok tennivaló fal- vainkban. Jól ismerik mind ezeket a parasztemberek, sokat nem keli róluk beszélni. Azért mégsem árt, ha néhány szóval felhívjuk arra a figyelmet: mit és hogyan segíthetnek a Hazafias Népfront községi bizottságai. A lényegre tél ve rögtön ki is mondhatjuk: legfőbb feladatuk olyan politikai légkör kialakítását elősegíteni, amelyben dicsőséges, hazafias kötelesség jól elvégezni az őszi munkákat termelőszövetkezeti községekben éppen úgy, mint azokban a falvakban, ahol a gazdák még egyéni parcellákon dolgoznak. Helyénvaló, ha az elnökségek összehívják a községi bizottságokat és megvitatják az őszi feladatokat; a falu szocialista átalakítása, az őszi mezőgazdasági munkák, az állami felvásárlás helyi problémáit s az üiés határozatát, szellemét terjesztik a lakosság körében. Becsülettel el Keli végezni az őszi mezőgazdasági munkákat s a betakarítással szinte egy időben' már ágyazzuk a jövő évi termést. Segítsék elő a népfront-bizottságok, hogy a termelőszövetkezeti községekben az összetorlódott munkák idején a családtagok is ott legyenek a közösen munkálkodók sorában. A nagy őszi betakarítások ne feledtessék el azonban azt sem. hogy közeleg a tél, s állatainkról gondoskodni kell. Ahol lemaradtak a szerfás építkezésekkel, vagy az istállók, ólak téliesítésével, haladéktalanul fejezzék De ezt a munkát, s erre feltétlenül biztosítsanak munkaerőt, mert sok idő nincs már hátra a lágy ok beálltáig. A serkentő és felvilágosító szóra szükség van az egyénileg gazdálkodó községekben is. Egyes helyeken a Szabad Európa rádió sugalmazására ilyen híreket terjesztenek a nép rosszakarói: nem érdemes trágyázni, jól vetni, úgyis a közösbe kerül a föld. Lehet, hogy valóban a nagyüzemi gazdálkodás útját választja az illető község az idén. De vajon kié lesz akkor a föld? Nem a falu lakosságáé? Vajon milyen földből kell megélni azután? Nem a mostani földekből? A józan értelem, a közösségi és az egyéni érdek ellen való cselekedet lenne tehát, ha az idén nem végezné el becsületesen minden egyéni gazda az őszi munkálatokat. Nem beszélve arról, hogy minden terméscsökkentő magatartás károkat okoz a népnek, a hazának is. Népfront-bizottságaink csak elítélőleg beszélhetnek az ilyen káros jelenségekről. Mind a termelőszövetkezeti községekben, mind az egyéni falvakban szüntelenül azt kell népfront-bizottságainknak szem előtt tartaniuk, hogy a falu szocialista átalakítása nem járhat együtt a termés ideiglenes csökkenésével. Ellenkezőleg, éppen egyidejűleg, emelnünk kell a termésátlagokat, fejleszteni az állattenyésztést! Az őszi hónapokra esik az állami felvásárlás is. A begyűjtési rendszer eltörlése után népfront-bizottságaink némileg megfeledkeztek arról, hogy ez tevékenység sem folyhat politikai felvilágosító munka nélkül. Annái is inkább, mert községeink parasztságának egy része még nem mentes a spekulációs törekvésektől, amelyek bizony semmiképpen sem válnak hasznára a munkás—paraszt szövetségnek. Éppen ezért javasoljuk, hogy a népfront-bizottságok a felvásárlás helyzetét is vitassák meg bizottsági ülésükön és ítéljék el az őszi felvásárlásoknál jelentkező spekulációt. Magyarázzák helyesen a munkás—paraszt szövetség lényegét, amely kétől falú kötelezettségvállalást és kötelességteljesítést tételez fel. Falusi népfront-bizottságainknak, öntudatos népfront-bizottsági tagjainknak minden cselekedetükkel. kezdeménye-e- sükkel, .amelyet a falusi élet területén tesznek, a legnemesebb, nagy hazafias célunkat mozdítsák elő: a falu szocialista átalakítását. A népfront- bizottságok kötelessége, hogy a hagyományos módszerekkel, tapasztalatcserék szervezésével, bemutatók rendezésével, baráti találkozókkal, beszélgetésekkel es új kezdeményezésekkel minél tudatcsabbá te- gyek dolgozó parasztságunk körében a szocialista nagyüzemi gazdálkodás helyességét. Azt kell elérni, hogy parasztjaink ne csak fogataikat vigyék be a közösbe, hanem szívüket és lelkűket is. így teremthetjük meg termelőszövetkezeteink felvirágoztatásának, a tagság jólétének legfontosabb alapját: a lelkes, becsületes, szorgalmas közös munkát! Sok-sok tennivaló hárul népfront-bizottságainkra az ősz folyamán a mezőgazdasági nagy munkák mellett. Elő kell segíteniük az oktatási reform vitáját. Ennek jelentőségével ismertessék meg a község lakosságát és támogató híveket szerezzenek a szülők köréből is. Van még mit tenni a községfejlesztési tervek végrehajtásánál, a társadalmi múmiák szervezésénél is/ A gyermekek tanulni kezdtek újra s ezért segítsék az iskolai munkát. De szorgalmazzák azt is, nogy különösen a termelőszövetkezeti községekben minden szövetkezeti tag elvégezze az általános iskolát. Ha száz kezünk lenne, akkor is jutna munka mindegyikre. A páit- szervezetek segítségével válasszák meg lói a legfontosabb helyi feladatokat népfront-bizottságaink őszi üléseiken s azok megvalósításán buzgólkodjanak hazafias szorgalommal és lelkesedéssel. Yilfumosílás, utak, kutak lakások építése, új iskolák, kill túrházak Jól használják fel a községfejlesztési alapot a nyíregyházi járásban A nyíregyházi járás községei ez évben sok létesítménnyel gazdagodtak. A járás közságfejlesz- tési bevételi terve az eddigiek szerint 60, kiadási terve pedig 45 százalékra alakult, s ez a, két adat az év befejezéséig természetesen még módosulni fog. Érdemes behatóbban megvizsgálni, hogyan használták fel az egyes községek a rendelkezésükre álló közös pénzt, mit valósítottak meg, s néhány olyan hiányosságra felhívni a figyelmet, melyek a következő évekre tanulságul szolgálhatnak. Elöljáróban anv- nyit az egyes községlejlesztésből történő beruházásokról, építkezésekről, hogy azok többségükben hasznosak, szükségesek voltak, s nyereséget jelentenek a község lakosai számára. Balsán például mintegy 423 ezer forintos költséggel építenek öttantermes iskolát. Nagyon hasznos beruházás és szükséges volt a községb'cn a tanterem-bővítés. Nagy hiányosság azonban, hogy pedagóguslakást már nem építettek az iskolával, s így adódik, hogy évek óta nem tudnak betölteni pedagógus állást, mive] a községben nem tudnak a jelentkező nevelők számára lakást biztosítani. Bujon ugyancsak háromtantermes iskolát építenek. Egy romos épületet bontottak el, a használható anyagot mind bedolgozzák, s így érték el, hogy az építkezést mintegy háromszázezer forintból meg tudják valósítani. Gáván is jól forgatják a közös pénzét. Állatorvosi lakás építéséhez kezdtek, már tető alatt van, s ez évben befejezik. Ezen kívül mintegy másfél kilométer hosszú betonjárdát készítettek. Továbbá a volt főszolgabírói lakásból óvodát alakítanak ki, a volt óvodát pedig iskolává alakítják át. Követendő példa Nagycserkesz tulajdonképpen most járja a községgé válás útját. Három kilométer hosszúságú villanyhálózatot építettek, ezzel befejezték a központi település villamosítását, s alapot biztosítanak a központ teljes beépítésére. Továbbá már ez évben elkészítették a jövő évi pedagógus-lakás építkezések terveit, s így a tavasz beköszöntével azonnal hozzákezdhetnek az építkezéshez. Ugyancsak dicséretre méltó módon használják fel a közös pénzt Nyírszöllős községben is. Mintegy másfél millió forint értékű kultúrotthont építenek, s a költség nagyrészét társadalmi munkával ..semlegesítették". S ami új dolog: a kultúrotthon melleit gondnoki lakást is építenek. Négyszobás lakással orvosi rendelő is épül Nyírszöllősön. Ezekkel ellentétben fel lehet hozni Nyírtelek községet, ahol úgyszólván alig építettek valamit köszégfejlesztésből. Most, az utóbbi időben kezdték behozni a lemaradást azzal, hogy egy régi uradalmi lakást átalakítanak, s abban egy orvosi rendelőt várószobával, valamint zöldkereszt rendelőt helyeznek el. A beruházások nagyrésze: iskolaépítés, vagy régebbi épületek átalakítása iskolává, továbbá kul- túrotthon-építés. Elég szép számmal lehetne sorolni a községeket, ahol iskolát, vagy kultúrotthont létesítenek. Több helyen bővítik a villanyhálózatot, s megjavítják a község útjait, járdáit, vagy újat építenek. A villamosítással kapcsolatban érdemes megemlíteni Kálmán- házát. A község olyan szerencsétlen helyzetben van, hogy községfejlesztésből nem tudják megvalósítani villamosítását, mivel nagy távolságról kellene a primőr vezetéket behozni a faluba. Ezt csak állami támogatásból lehetne megvalósítani, viszont erre még nem került sor. A község vezetői találtak volna kézenfekvő megoldást. A falu mellett húzódik a Tiszaiakról vezető magasfeszült- ség, s úgy szerették volna, ha transzformátor segítségével ebből kapta volna Kálmánháza a villanyvilágítást. Ehhez viszont az ipari hatóságok nem járultak hozzá, s így egészen a mai napig nem kerülhetett sor Kálmánháza villamosítására. Az ivóvízellátásról Csak néhány községben folyó építkezésről, csak nehány példáról van módunk beszámolni. A járás igen kevés községében szenteltek figyelmet a mélyfúrású közkutak építésére. Ez azért is figyelmet érdemlő probléma, mert nem a legjobb a járás ivó- vízellátása. Nyírszöllősön például egyetlen mélyfúrású közkút sincs. Nagyhalászon öt van ugyan, de ezek közül hárommal mindig baj van. A járási tanács illetékesei szerint igen jó megoldás lenne az ismert hidroglobus-torony építése. Ez talán kissé köitsegesebb, de érdemes, mert egy 10U köbméteres hidroglobus biztosítaná egy közepes nagyságú község ivóvízellátását. \éhúny észrevétel A községek általában jói használták fel a rendelkezésükre álló pénzt, ezt már korábban említettük. Néhány észrevétel azonban sokat segíthet a jövő községfejlesztéséhez. A járás községeiben van egy olyan vélemény, hogy egy tanácselnök nem is igazán talpraesett ember, ha valami nagyobb építkezéssel ki nem rukkol. S az építkezés a legtöbb esetben kultúrotthon, még abban az esetben is, ha annál sokkal fontosabb kommunális jellegű beruházásokra — villanyhálózat, közkutak, járdák — lenne nagyobb szükség. Akad olyan jelenség is, hogy elforgácsolják a pénzt, egyszerre több dologhoz is hozzákezdenek, s így adódik olyan helyzet, mint Nyírpazonyban, ahol kát év után még a mai napig sem fejeződött be teljes mértékben az iskola- építkezés. Általános észrevétel, hogy az anyagigényes beruházások esetért legtöbbször idegenkednek a különféle lakásépítkezésektől. — Gondoljunk itt pedagógus, orvosi, tanácsi szolgálati lakásokra —. Olyan példa is akadt, hogy községfejlesztésí alapból inkább vásárolni akartak szolgálati lakást. mintsem építettek volna. S lakás hiányában előfordulhat, hogy orvosokat, pedagógusokat riasztanak el a községekből. Amellett, hogy a járás községi tanácsai minden esetben olyan dolgokra használják fel a rendelkezésükre álló összeget, melyekből kamatozni tud a község lakossága. mégis több haszonnal járna, ha a jövő év, illetve évek terveit úgy készítenék, hogy azokba helyes időrendi sorrendet, több ésszerűséget vinnének. Legfontosabb a villamosítás — a villannyal megérkezik a községbe a kultúra is — az ivóvízzel való ellátottság, a járdák, utak létesítése, továbbá iskolák, s csak ezek után jöjjenek á nagyob pénzeket igénylő beruházások. Egyszóval, mindig arra fordítsák a község oénzét, ami a legfontosabb, mindig olyan létesítménnyel gazdagítsák községüket, amihez már megteremtődött a reális lehetőség és alap. íBéri) KlUéezült a Rakamazi Vegyes KTSz új üzem háza Rossz körülmények közt termelt a Rakamazi Vegyes Ktsz asztalos részlege. Segítséget kértek az államtól, amit meg is kaptak. 3S0 ezer forint állami beruházásból ötven méter hosszú, tágas, világos és korszerűen berendezett új üzemházat építettek a kátéesznek. Kitűnő munkakörülmények közt termelhet tovább a 18 asztalos. Eddig festett és fényezett hálószobabútorokat készítettek a lakosság megrendelésére, a bútorüzleteknek pedig kétajtós szekrényeket és rádióasztalokat eladásra. Az új üzemházban háromajtós, fényezett szekrények-' gyártását kezdik meg. Hivatalosan és ünnepélyesen a párt és a tanács képviselőjének és a szövetkezet dolgozóinak je- enlétében szombaton délelőtt ad- ák át az új üzemházat. Iskola, kultúrotthon