Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-02 / 207. szám
As új gyár újítója Molnár Sándor — bár huszonöt éves szakmai gyakorlattal rendelkezik — hallatlanul szerényen nyilatkozott újításáról. Igaz, itt azt is el kell mondani, hogy már jónéhány ésszerűsítést nyújtott be a gyár Vezetőihez, s azokért ed-- dig mintegy háromezer forintot kapott. — Az a néhány száz forint, amit ilyenkor kap az ember, kétségkívül jól jön. De engem, meg itt nálunk az embereket nem elsősorban a pénz hajtja. Nem az újítási pénzért csinálják; akkor is leleményeskednének, ha azért nem járna külön jutalom. Megcsinálnák, mert ha valami fennakadás van, s az ember töri a fejét és házilag segít az adódó bajon, jobban megy a munka, nem kell az embereknek várni, míg egy-egy alkatrészt napokig, vagy hetekig megjavítanak valahol — mondja magáról és a gyár többi újítójáról. 50-60 forint nyereség naponta Molnár Sándor újításáról beszélve, okvetlenül el kell mondani, hogy a gyertyagyárat ez év elején telepítették le Rákospa- íotáról Nyírbátorba, s az új gyár igen sok kezdeti nehézségekkel látott hozzá a termeléshez, öregek a felszerelések, a munkások még ma is eléggé gyakorlatlanok. Ilyenformán nagy jelentőségű, ha az új gyárban egyre több újító segédkezik, hogy sikeresen leküzdjék a nehézségeket, s egyre javuljon a termelés. S hogy egy újítás mindenkor jó hatással van a temelésre, erre. bizonyíték, hogy Molnár Sándor újítása hozzávetőleges számítások szerint naponta 50—60 forint nyereséget jelent a gyárnak, amennyiben beválik. (Bézi) Békezászlót avatott a nyíregyházi harmadik kerületi népfrontbizottság A nyíregyházi harmadik kerületi népfrontbizottság augusztus 20. előestéjén ünnepélyesen avatta fel a kerület fehérgalambos kék béke- zászlaját a kerület békeligetében. A békeligetet az elmúlt esztendőben telepítették a kerület lakosai társadalmi munkával s a ligetben azokat a rózsatöveket ültették el, amelyeket a csehszlovák világháborús mártírváros, Lidice lakosaitól kaptak. A rózsatövek megfogantak s gyönyörű virágokat hoztak az idén. A békeharcra való állandó buzdítás jelképeként most a ligetben szintén társadalmi munkával, békezászlót állítottak fel. Szép talpkövön, hétméteres árboc csúcsán lobog a békezászló. A talpkőbe egyetlen mondatot véstek: „Békét a világnak!” Az ünnepélyes avatáson Bányász Józsefné kerületi népfrontelnök megnyitó szavai után Kovács Károly, a népfront megyei bizottságának képviselője mondott avatóbeszédet. Az ünnepség hivatalos részét szalonasütéses baráti beszélgetés követte. A liget létrehozásánál és megőrzésénél kifejtett közös társadalmi munka kifejezője annak, hogy a kerület lakosai összefognak a feladatok végrehajtása során. Megnyílt a gyógyszertár Aranyosapátiban Aranyosapátiban mintegy két év óta nem működött gyógyszertár, mert egy modernül felszerelt, szolgálati lakájos szép, ój gyógyszertár építéséhez kezdtek az aranyosapátiak. Az építkezés már korábban befejeződött, a közelmúltban megérkezett a községbe a gyógyszertá- ros, s megnyílt a gyógyszertár. Ez nagy segítséget ielent a község lakosainak, mert betegség esetén nem kell Kisvárdára, vagy Vásárosnamétyba u'az- niuk a szükséges gyógyszerekért. M. I. Pesti gyárakban választják ki a megyei divatbemutató anyagát A napokban választják ki Budapesten, a gyárakban azokat a különleges női kötött rúnákat, kosztümöket és komplékat, amelyeket három hét múlva az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat őszi—téli divatbemutatóin vonultatnak fel Nyíregyházán, Kisvárdán és Mátészalkán. A divatbemutatókat megyénk asz- szonyai és lányai nagy érdeklődéssel várják. Jól sikerült a porcelán-kiállítás Nagy sikere volt Nyíregyházán a nőtanács és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat által megrendezett porcelánbemutatónak. A bemutatón a közönség 40 000 forint értékű porcelan- díszmű, üveg- és műanyagtárgyat vásárolt meg, A nyíregyháziak a jövőben is szívesen megtekintenek hasonló bemutatókat. 88 ezer LENT, AZ ÁROK FENEKÉN, a túlsó szélen éppen egy új ásónyomot kezd valaki, amikor egy izmos kézből lerágott kukoricacsutka repül feléje. Szerencsére nem találja e!, de hogy az ásó, vagy a hajító férfinak a szerencséje-e, azt nem lehet tudni. A jókedv tehát még nem tűnt el a hetedik silógödör ásásánál sem, pedig nem éppen a legkönnyebb munka, jónéhány köbméter földet ki kell hányni, amíg egyetlen gödör is elkészül. — Nem akarták még gépesíteni ezt a munkát, emberek? — szólok oda a hodaszi Béke Tsz silógödör-ásóihoz. — Hát, nem árt,-na. elég kemény munka ez, — és ezzel a véleménnyel mindnyájan egyetértenek. — Ezenk vül még négyet kell ásni. A KÉSZÜLŐ ÜJ MELLETT egy gödör már megtöltve várja, hogy beföldeljék. Erős kukoricáidat terjeng a levegőben. } Az emberek főtt kukoricát esznek és közben beszélgetnek, ki- | fújják magukat egy kicsit. Megérkezik Barek Laci bácsi is, a főagrcnómus. — Hegy működik a silókombájn, Laci bácsi? — kérdem. — Sehogy — legyint lemondóan, vagy inkább bosszúsan — reggel valami baja akadt és még most sem megy. Ha nem lett volna eddig semmi baja, most már készen lennénk. Nagy baj azérí nincs, mert ha jól megy, két nap alatt végzünk — vigasztalódik meg végül. — Mennyi a silójuk? Tiz vagon görögdinnyéi' szállítanak a nyirderzsiek Nyírderzsen már harmadik éve termelnek dinnyét » csányiak. A terület meghaladja a harminc holdat. A sárgadinnyét már leszállították és görögdinnyéből legalább tiz vagonra! indítanak útba. A téesz jó pénzt kap a MLK Központtól és jól járnak a csányiak is. A képen szedik a dinnyét Palik Lászlóék es Szmyita György; a téesz brigád- vezetője látogatást tesz a nagykiterjedésű dinnyeföldön. .. Száztizenhét láda dinnye vár elszállításra. Amikor megjön a MÉK gépkocsija, felrakják és néhány óra múlva megyénk zöldség-gyümölcsöz;étéiben már meg is vehetik a vásárlók. (Foto: Varga Gyula.) liter tej 11 gödörben — 68 HOLD VETÉSÜNK VOLT, ebből 25 hold másodvetésű. Mennyiségre? Nehéz megmondani, de tízezer mázsánál inkább több lesz, mint kevesebb. 16Q mázsa körül számítok holdanként. Njolc holdat meghagyunk és csak 60-at silózunk be. — És tavaly mennyi volt? — Négyezer mázsa silónk veit összesen. Szarvasmarhaállományunk nem növekedett jelentősebben azó,a, 44 fejős van és 30 növendék. Ezt azért teszem hozzá, mert a siló meny- nyiséghez az állatok száma is hozzátartozik. Lovunk viszont hatvan darab van. Azok is esznek télen silótakarmányt. Juhunk még hétszáz van jelenleg, de lecsökkentjük kétszázra. — Hogy lehet ezt a silót tejre átszámítani? — NEM VALAMI EGYSZERŰ DOLOG. Egyedül silóval nem lehet takarmányozni, valamilyen fehérjében dús takarmánnyal kell kiegészíteni. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor 50 kg süótakarmánnyal 10 liter fölé emelhetjük teheneink alaptakarmány után számított tejhozamát, ami 44 tehenünk után 200 napot számítva 88 ezer litert tesz ki. 50 kiló silóban több a keményítőérték, mint amennyi a létfenntartáshoz és tíz liter tej előállításához szükséges, tehát már csak a túletetés miatt is egyéb takarmánnyal kell kiegészítenünk a silót. — Miben látja a siló legnagyobb előnyét? — Éppen a már említett gazdag keményítőtarlalmában. Nézzük csak meg, hogy menynyi keményítőt kapunk egy hold földről, ha lucernával, kukoricával, vagy silókukoricával vetjük be. A lucerna keményítőtartalma 30 százalék. 25 mázsás termésnél tehát mindösz- sze 7,5 mázsa a keményítő. A kukoricában 80 százalék a keményítő, 15 mázsás termés esetén tehát 12 mázsa keményítőt kapunk. A silókukorica keményítőtartalma 15 százalék, 160 mázsás termés esetén tehát 24 mázsa keményítőt kapunk egy holdról. Azt hiszem a fenti számok elég világosan mutatják a siló előnyét, nem kell különösebben érvelni mellette. A lucerna védelmében, az igazság kedvéért hozzá kell tennem azt is, hogy a lucernának a keményítőn kívül jelentős a fehérjetartalma. KÖZBEN TÖBBSZÖR IS MEGSZAKÍTJUK A BESZÉLGETÉST, ki ezzel, ki azzal jön Laci bácsihnz, mert ő mindenről tud. Szétnéz a silógödrök körül és mindjárt észreveszi, hogy az egyiknek a széle nincs rendesen leföldelve. Sürgősen rendbe kell hozni a dolgot. Kint a határban javítják a silókombájnt, szedik a digitálist, törik a dohányt, szántanak, vetnek, bent a központban még zúg a cséplőgép aa utolsó asztag mellett, odébb építkezés folyik. Az emberek befejezik az ebédelést és Hel- meczi Béla, Makranczi Pál, Nehéz János és a többiek keze nyomán mélyül tovább a silógödör. — «M 5 Nem csak a pénzért Mikor u család már lepihent... Baj ran a rágással ria bekötött szemmel lépne be ide a látogató, a parffin és a faggyú ' jellegzetes illatáról rögtön kitalálná, hogy a „gyertyák bölcsőjéhez” érkezett. Az egyik teremben sistergő kádak, gépek a következőben pedig már hosz- szú gyertyaszálakat csodál meg a szemlélő. Az egyik munkaasztalnál vágó- kés segítségével szabják a már kész gyertyát a kívánt hosszúságra. Érdekes volt megfigyelni, hogy a vágásfelületen letöredezett, megrepedezett a gyertya. — Bármilyen óvatosan is csináljuk, megreped, vagy törik. — Bizonygatják a munkások. Ez komoly problémát jelent a gyárban, mert rontja a készterEgyik este .munkából hazament, mikor a család lepihent, nekilátott. Vázlatokat készített, számít- gatott, s még ezen az estén kitervelte újítását, mellyel egy gyertyavágógépet konstruált. A vágógép kiküszöböli az eddigi nehéz fizikai munkát, s ugyanakkor úgy vágja el a gyertyát, hogy annak a felületén nem ke-1 letkezik törés, repedés, s ugyan- I akkor nem szaggatja ki a gyertya közepén lévő belet. A gyertyavágógép elkészítéséhez másnap hozzá is láttak, s a próbavágások nagyszerűen sikerültek. Ha a próbaüzemelésnél kifogástalannak találják, azonnal beállítják a termelésbe, s megkezdik a gyertya géppel való vágását. Szakember kellene ahhoz, hogv sorba leírja a munkafolyamatokat -T- ahogyan a gyertya készül. S a gyertyagyárban akad ennél a leírásnál éredekesebb „téma” is, ami a gyár minden dolgozóiát érdekli. mékek minőségét és sok reklamáció érkezik miatta a kereskedelmi szervektől. Molnár Sándor, a karbantartó üzem művezetője „hivatalánál” fogva is ismeri az egész gyárat, minden gépet, s tisztában van az előforduló problémákkal is. Sokat törte a fejét, hogyan lehetne segíteni, javítani a kész gyertyák minőségén.
