Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-02 / 207. szám

Idei belpolitikai életünk egyik fontos eseménye lesz a KISZ decemberi kongresszusa. Ország­szerte megkezdődtek az előkészü­letek és megyénk járási KISZ- bizottságai ugyancsak számot ve­tettek a tennivalókkal. Sok alap­szervezetben már megkezdték a három és féléves eredmények, hi­ányosságok felmérését, a jövő terveinek felvázolását, hogy a ve­zetőségválasztó taggyűléseken tar­talmas, gondolatébresztő beszá­moló felett vitatkozhassanak a fiatalok és a meghívott vendégek. A KISZ megalakulása óta el­telt időszakot mérlegretéve som­másan csak igy értékelhetünk: a jövőért érzett felelősség iut kife­jezésre abban az egyre sokolda­lúbb segítségben, mellyel álla­munk elhalmozza és körülveszi a növekvő generációt. Túlzás nél­kül elmondhatjuk, hogy különö­sen az ellenforradalmat követően — a fiatalság sokrétű és helyes nevelésének ügye jó utón halad. Természetesen, bőven akad még tennivaló is, mert jóllehet az or­szágos intézkedések pozitív ered­ményeket hoztak, ugyanakkor me­gyénk sok községében a helyi adottságokat még mindig nem a kellő mértékben állítják az ifjú­ság nevelésének szolgálatába. Nem véletlenül hagytuk utoljára a taglétszámtobor­zás kérdését, mert ez egy és elválaszthatatlan a tar­talmi munka javulásától. A gya­korlat azt igazolja, hogy ahol rendszeresen és elmélyülten fog­lalkoznak a fiatalokkal, ismerik a tagság problémáit, kívánságait és a tervek a realitás talaján mozognak, ott a kívülálló fiata­lok is hamarabb megtalálják he­lyüket a KISZ-ben. Kirívó pél­da, — de hivatkozni kell rá: Be­senyőd községben a megalakulás óta 23 tagja van az alapszerve­zetnek! Hová lettek a nyolc ál­talánost elvégzett fiatalok? Miért nem közelednek a kiválók a szer­vezethez? Mindez csak azt bi­zonyítja, hogy egyes alapszerve­zetekben egyáltalán nem, vagy csak a járási KISZ bizottság é' a felvételt kérő ismételt rimán- kodására foglalkoznak tagfelvétel: kérelmekkel. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell! Természetesen az említett problémákon kívül számos egyéb kérdés is megoldásra vár. A kongresszusi előkészületek ered ményességének, a vázolt felada tok megoldásának alapvető felté­tele a párt-, tanács-, és tömeg- szervezeti vezetők, népművelési munkások, pedagógusok, sport emberek jól összehangolt és cse lekvőkész összefogása, a szülők megértő segítsége. Az egyseg megteremtésének lehetősége a kongresszusi előkészületek alatt fokozottabban adva van, — élni kell vele! Péter László. ürsxágo» ankel toll a felsőfokú Tanítóképző Intézetben Augusztus 24-től 27-ig országos értekezlet volt a Nyíregyházi 'Felsőfokú Tanítóképző Intézet­ben az ország tanítóképző inté­zetei pedagógiai és orosz nyelv szakos nevelőinek részvételével. Az első napon Adriányi László, a Nyíregyházi Felsőfokú Tanító­képző Intézet igazgatója tartott előadást a kollégiumi nevelőmun­káról. A második és harmadik na­pon a szakcsoportok elemezték 'a lélektannal és gyakorlati képzés­sel összefüggő kérdéseket. Az orosz nyelv szakosok az orosz nyelv tanításának céljá­ról, az itt kínálkozó világnézeti nevelés lehetőségeinek felhaszná­lásáról értekeztek. Az utolsó na­pon (szombaton) a résztvevők összegezték a háromnapos ta­nácskozás tapasztalatait es rész­letes jelentésben számoltak be az illetékes minisztériumoknak munkájukról. A résztvevők megtekintették a berkeszi és tiszadobi gyermek- otthonokat, valamint Tokaj és Sárospatak környékét. A szom­bathelyi, soproni, kaposvári és más városbeli nevelőn elismerés­sel nyilatkoztak városunkról. Kétnapos kiránduláson vettek részt a nyírbátori MHS és KISZ szervezet tagjai Augusztus 20-án es 21-én több mint hatvan MHS- és KISZ-tag vett részt közös «'ránduláson Miskolc, Lillafüred, Tapolca megtekintése, a fürdőzés, a har­angié togatás és a környező he­gyek megismerése jelentett fe- ejthetetlen élményt a kiránau- ásón résztvevőknek. A kirándulók egyúttal ezúton is köszönetét mondanak a Mis­kolci Területi KlSZ-szerveZet- nek, akiktől díjtalanul ’ kapták kölcsön az elnelyezéshez szüksé­ges sátrakat és leszereléseket. Kovács Endre* tudósító Kongresszus előtti teendők az ifjúsági munkában Színvonalasabb taggyűléseket Minden szépítés nélkül: ko­moly felkészültségű írásos beszá­molókat ritkán hallani alapszer- veaeti taggyűléseken. A napirendi pontok többségét a járási KISZ- bizottságoktól kapott — nem egyszer lélektelenül elmondott, puszta emlékezetre támaszkodó — „meg kell csinálni”-gyakorlat jellemzi. Alapszervezeteinknek ma még nem erőssége az ifjúság egy-egy problémájának konkrét elemzése és a mutatkozó hi­ányosságok kiküszöbölését célzó átgondolt javaslatok. Nem égy helyen elvontak a taggyűlések és pusztán a megvalósítandó célok­kal foglalkoznak. Márpedig nem elegendő kizárólag beszélni a ter­vekről, ugyanakkor azok megva­lósításával, a szervezésével nem törődni. A taggyűlések alacsony színvonalában helyenként luda­sak a párt- és tömegszervezetek, valamint a tanácsok is. Jól szervezett politikai oktatást Az 1960/61-es oktatási év elő­készítése és gördülékeny, folya­matos szervezése a kongresszusi előkészületek egyik sarkalatos fel­adata. A KISZ oktatás sikeres lebo­nyolítása megköveteli, hogy az alapszervezetek vezetőségei azonnal munkához lás­sanak. Mindenekelőtt há­rom dolgot fontos szem előtt tar­tamit a vezetőségi tagok és meg­bízott aktívák már most kezd­jék meg a fiatalokkal való be­Kulturális téren KlSZ-alap- szervezeteink előnyösebb helyzet­ben vannak, mint eddig bármi­kor. A községi pártszervezeteknél és tanácsoknál mindinkább hom­loktérbe kerül a lakosság esz­mei, politikai, kulturális nevelé­se, az általános műveltség eme lése. A kultúrotthonok függetle­nített, vagy társadalmi munkásai és a TIT-előadók egyaránt szív­ügyüknek tekintik, hogy a kul- túrotthonokban színvonalas klub- és szakköri élet alakuljon ki. Biztató kezdeményezések máris vannak. Sok fiatal vesz részt kü­lönböző — színjátszó, tánc, ének, irodalmi, fotó, rádió, modellező stb. — szakkörök munkájában. Sajnos, a szakköri tevékenység túlnyomórészt ma még csak a közönségre gondol és nem ak­názza ki azt a lehetőséget, hogy az előadások előkészítésével pár­huzamosan növelje a szakköri tagok általános műveltségét. Az ifjúsági klubélet kialakítá­sának biztató előjeled mutatkoz­nak megyeszerte. Különösen jó klubélet alakult ki. Ör terme­lőszövetkezeti községben. A szín vonal tekintetében azonban e té ren sincs minden rendben. Sok helyen megrekednek a táncnál, a társasjátékoknál, az illik, nem illik előadásoknál, esetleg a szel­lemi vetélkedéseknél, de nem for­dítanak eléggé és rendszeresen gondot a magyar és világiroda­lom, a kül- és belpolitikai ese­mények megismertetésére, a ko­moly zene népszerűsítésére, a lá­tott filmek és színházi előadások megvitatására stb. A kulturális élet fellendítése elsősorban azt a követel ményt állítja az alapszervezetek elé. hogy az eddiginél több segítsé­get nyújtsanak a népművelési munkásoknak. Megyénk KISZ szervezetei sok­száz holdon segítették a tsz-eket az aratási munkák elvégzésében. Általában hiba azonban, hogy az alapszervezetet együtt próbálják mozgósítani a különféle társadal­mi munkák elvégzésére. Igaz. vannak jó, de fel nem karolt kezdeményezések is. 1958-ban Fehérgyarmaton például a veze­tőség kiválasztotta a legmegfele­lőbb önkéntes segítőbrigád-veze- teket, és jelentkezés alapján tíz- tizenkét fiatalt osz+ott be hozzá­juk, lehetőleg azonos munkakör­ben dolgozó, vagy lakókörzetben élő fiatalokat, ök minden tagot mozgósítani tudtak a társadalmi munkák elvégzésére. A brigád- vezetők később — munkahely­változás, nősülés stb. miatt — hűtlenek lettek az alapszervezet­hez és munka ellaposodott. De a módszer nem rossz és feltét­lenül követendő! A jövőben tö­rekedjenek arra, hogy a KISZ titkárok — a taggyűlés akaratát kifejezve — felkeressék községük termelőszövetkezetének elnökét és közösen állapodjanak meg, hogy az ősziek betakarításában a fiata­lok mikor mit, hol és menny: munkát végezzenek. Tervszerű taglétszám-emelést • _ Nekem nem mondott semmit — Válaszolta a lány. — És te sem érdeklődtél még utá­ltam? _ ,_-r- Nem. — Helyes! — szólt Frédi. — Mert tu­dod, nem szeretem, ha utánam érdek­lődnek. — Hangosabban nevetett. — Ez mar -nálam olyan rossz szokás. A lány hallgatott. — Iszol valamit? — kérdezte a férfi. *— Van jó whiskym. Tegnap kaptam. ' — Ahogy akarod... Frédi felállt. A szekrényből két po­harat meg egy üveg whiskyt vett elő. Ké- : nyelmes mozdulatokkal az asztalra tette, majd átment a másik szobába, és az auto- szifonnal tért vissza. Újból leült. Hosszú, izmos lábait egymásra tette. Töltött. • — Egészségedre Éva — felemelte po­harát, hamiskásan rókacsintott a lányra. 2 Évái felhajtotta az italt. — Vannak jó felvételeim, meg aka­rod hallgatni? — kérdezte a férfi. — Igen Frédi... — Éva szíve heve­sen dobogott. Érezte, hogy Frédi nem ezért hívta. Valamit akar tőle. Eddig so­hasem szórakoztatta őt hangfelvételeivel. Frédi már be is kapcsolta a magne­tofont. Á vékony acélhuzal csillogva csa­varodott az orsóra. A kellemes, gyors rit­musú egzotikus dallam betöltötte a szo­bát. A férfi hosszú ujjaival verte a tak­tust, a lány pedig behúnyt szemmel hall­gatta. Egy pillanatra megfeledkezett min­denről. Azokra az időkre gondolt, amikor még ő is szabad volt, és szombat estén­ként vőlegényével egymáshoz simulva táncoltak. Táncoltak, és a lövőről ábrán­doztak ... — Ezt a számot figyeld meg, ami most következik — hallotta a férfi hang­ját. — Igen, figyelek — válaszolta becsu­kott szemmel. „Nem, nem, nem akarom.” — síkol­tott egy női hang. Azt hitte elájul. Ez nem lehet igaz . .. Nem merte kinyitni. a szemét. Végig kellett hallgatnia az egé­szet. „Mindent, érted, mindent, csak ezt ne” — hallotta könyörgő, sírásba csukló hangját. „De akarlak ... élted ...” — lihegte Feri. — Dulakodás hangja hallatszó t. majd Wildmann vad, kegyetlen hangja: ,.Te cafat, nekem nem adod magad... mi?” ,Ne bánts, kérlek, könyörgöm ne bánts... gyűlöllek!” „Frédinek, meg annak a felszedett Palidnak odaadod magad, mi? Te utolsó... Vetkőzz!” — Játsszam még tovább'’ — hallotta Frédi hidegen csengő hangját. Kinyitotta szemét. Könnyein át nézett a férfira. — Ne, könyörgöm... ne ... — sut­togta. Frédi kikapcsolta a gépet. — Pedig most jön az izgalmas rész. A vén szatír győzelme, vagy a könnyes nászéjszaka... Éva lehajtotta fejét. Teste meg-meg- rázkódott az elfojtott zokogástól. A férfi kegyetlenül folytatta. A férfi hosszú ujjaival verte a taktust, a lány pedig behúnyt szemmel hallgatta. , (Soltész Albert rajza.) — Az a rész sem rossz, amikor ba­rátunk részletesen elmeséli .múltamat. Érdekes életrajzom van, mi? A lány megrázkódotl. Eszébe jutott Feri hajnali beszélgetése. — De — folytatta a férfi — a múlta­mat, ma már csak ketten ismerjük. — A szavakat lassan, szótagolva ejtette ki, és azok hidegen csengtek, mint a betonra ejtett acéldarabkák. — És Feri? — kérdezte a lány. — Egy órával ezelőtt telefonáltak, hogy halálra gázolta Kispesten egy gép­kocsi. A lány szeme kimeredt. — Megölted? — kezét az ajka elé emelte. — Én? — nevetett cinikusan a férfi. — Véletlen baleset áldozata lett. Vannak iyen véletlenek az életben... — kivett a dobozból egy cigarettát és rágyújtott. Szemét nem vette le a lányról. — És na­gyon érdekes megfigyelésem van — foly­tatta közömbösen. — Az ilyen véletlen balesetek általában azoknál az emberek­nél fordulnak elő. akik sokat tudnak, vagy legalábbis többet a kelleténél. — Mosolyogva nézett a rémült lányra. — No. ne félj. Téged nem bántalak ... Kád szükségem van. -És nagyon meghatódtam könnyeiden. Igazán szép volt. hogy sírva lettál azé a vén gazemberé ... — Nem akartam ... — Tudom ... Gyere ide1 — Éva, mint a megbúvóit kígyó, engedelmeskedett. A férfi mosolygó barna szeme fogva tar­totta. — Ülj ide — szólt Frédi, és az ölébe vonta a lányt. Simogatta Éva lágy, szőke haját, és ajkával alig érintve a tarkóját, csókolgatta, közben duruzsolt, — Miért félsz tólem? — Nem tudom — pihegte Éva, és szorongó félelem szorította össze mellét. Ahányszor a férfi ajka a nyakához ért. testén hideg futott végig.- - —Bántottalak éri már? — Nem ... — Kényszerítettelek valaha, hogy a* enyém légy? — Nem. — Akkor hát? — Nem tudom... — felelte a lány. — Úgy érzem... — elhallgatott. (Folytatjuk.) Hatékony önkéntes segítő brigádokat Tartalmasabb klub- es szakköri .-■■■ 'tevékenységet! * * szélgetést a tanulásról; biztosít­sanak megfelelő képzettségű, módszertanilag jó és személyes adottságaiknál fogva alkalmas propagandistákat; vannak peda­gógusok, agronómus és más be­osztású emberek, akik évek óta a KISZ oktatásban tevékenyked­nek. Sok közülük minden igényt kielégítően dolgozott. Helytelen lenne, ha a jövőben ezek a pro­pagandisták hűtlenek lennének a KISZ-hez és a pártoktatásban dolgoznának.

Next

/
Thumbnails
Contents