Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-06 / 210. szám

Hruscsov elvtárs elutazott Helsinkiből A kongói hadsereg folytatja előnyomulását Kassai tartományban Helsinki, (TASZSZ): Hruscsov, a szovjet Minisztertanács elnöke háromnapos baráti látogatás után vasárnap este külónvonattal ha­zautazott Helsinkiből. A magas szovjet vendéget a pályaudvaron Kekkonen finn köztársasági elnök, Sukselainen miniszterelnök, Törngren kül­ügyminiszter, Karjalainen keres­Kekkonen elnök beszéde Hruscsov búcsúztatásakor Helsinki, (TASZSZ): Hruscsov miniszterelnök ünnepélyes bú­csúztatásakor Kekkonen finn köztársasági elnök a következő­ket mondotta: — Miniszterelnök úr! Kedves barátom! — ön most hazautazik Finn­országból, ahol nagy szívélyesseg­gel és hálával fogadták látoga­tását. Engedje meg tehat, hegy jó utat kívánjak Önnek. Ha a Szovjetunió és Finnország kö­zött már korábban nem alakult volna ki szívélyes jó viszony, ez a látogatás fordulópontot jelen­tene kapcsolatainkban, olyannyi­Hruscsov beszéde Helsinkiből történt ' elutazásakor kedelmi és iparügyi miniszter és1 más finn hivatalos személyiségek ] diplomaták, újságírók búcsúztat­ták. A peronon díszszázad sora­kozott fel, a zenekar a szovjet himnuszt játszotta. A vonat indulása előtt Hrus­csov es Kekkonen rövid beszé­det mondott. ra sikeresen világítottuk meg őszinte megbeszéléseink köztien azokat a kérdésekei amebek egyaránt fontosak Finnország és a Szovjetunió számára^ — Az egész finn nép nagy örömmel hallgatta azokat a sza­vakat .amelyet ön itt elutazása előtt mondott látogatásának je­lentőségéről. Rendkívül ör\en- dünk, hogy ilyen nagyra érté­keli utazását. Szíves köszönetét mondunk látogatásáért, jó utat és sikert kívánunn önnek és ar­ra kérjük, adja át a Szovjetunió vezetőinek és népeinek a finn nép szívélyes üdvözletét. Helsinki, (TASZSZ): Helsinki­ből elutazva Hruscsov a pálya­udvaron az alábbi beszédet mondta: — Ma visszatérünk hatónkba. Szívünkben magunkkal visszük azoknak a találkozásoknak és őszinte beszélgetéseknek meleg­ségét, amelyeket önnel, Elnök úr, a finn kormány tagjaival, a politikai és társadalmi élet sze­mélyiségeivel folytattunk. Örök­ké emlékezetes marad számunk­ra a finn lakosság baráti érzel­meinek megnyilvánulása irán­tunk, a szomszédos Szovjetunió képviselői iránt. —^ Finnországba érkezve nem­csak a hivatalos személyiségek részesítettek bennünket örömtel­jes, baráti fogadtatásban, hanem a lakosság legszélesebb rétegei is. Ebből érezhettük, hogy né­peink már kezdik learatni a szovjet—finn barátság erősítésé­re irányuló helyes politika gyü­mölcseit, azét a politikáét, ame­lyet a Szovjetunió kormánya és a Finn Köztáráaság vezetői kö­vetkezetesen folytatnak. — Uraim! Finnországi tartóz­kodásunk idején hasznos beszél­getést folytattunk az ünnepeit- tel, Kekkonen úrral, régi bará­tommal és más finn államfér­fiakkal. Ezek a beszélgetések és a belőlük levont következtetések ismét jószomszédi kapcsolataink szilárdságát és életképességét ta­núsítják. Beszélgetéseink ered­ményét a nyilvánosságra hozott közös közlemény tükrözi. — Eszmecserénk hasznos volt, és ez kétségkívül előmozdítja országaink kapcsolatainak továb­bi erősödését és bátorkodom ki­mondani — személyes kapcsola­taink további erősödését is. Örü­lök, hogy ön, Elnök úr, elfogad­ta meghívásunkat és Moszkvába látogat. Itt újra találkozunk majd és őszintén megvitatjuk a bennünket érdeklő kérdéseket, a világ elé tárva barátságunk és jószomszédságunk eredményessé­gét, — Befejezésül meg szeretném jegyezni, igen jól esett hogy találkozhattunk önnel, Elnök úr. őszintesége és készsége a reális helyzet mély megértésére, kitar­tása a megjelölt cél elérésében, olyan tulajdonságok, amelyeket mi nagyrabecsülünk és értéke­lünk. — Hálás köszönet a szívélyes vendégszeretetért. Viszontlátásra kedves barátaim! mészetszerűleg nem kényszeríte­nek népünkre semmi olyat, ami ellentmondana e nép akaratá­nak. A Szovjetunió ugyanakkor el­várja, hogy barátsággal vála­szoljunk á barátságra és megér­téssel a megértésre. Miért ne tegyünk így, amikor mindez is­mét csak összhangban áll né­pünk létérdekével?’’ A finn elnök ezután arról be­szélt, hogy a szovjet- kormányfő finnországi tartózkodása alatt eszmecserét folytattak a nemzet­közi helyzetről és a két ország viszonyáról. „Ez az eszmecsere igen hasznos volt” — mondotta. Megjegyezte továbbá, hogy meg­beszélést folytattak Európa ke­reskedelmi-politikai fejlődéséről és az európai szabadkereskedel­mi társulásról is. Kijelentette, hogy a két fél szerint minden bizonnyal ebben a nehéz és bo­nyolult kérdésben is össze lehet egyeztetni a Szovjetunió és Finnország érdekeit. Hruscsov miniszterelnök visszaérkezett Moszkvába Moszkva, (TASZSZ): Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke háromna­pos finnországi tartózkodás után visszaérkezett Moszkvába. A leningrádi pályaudvaron Hruscsovot Nyikolaj Ignatov, Anasztasz Mikojan, Dmitrij Pol- janszkij, Mihail Szuszlov és Pjotr Poszpelov fogadta. Ankara. (TASZSZ): Az anka­rai sajtó továbbra is élénken tárgyalja Hruscsov és Gürsel üzenetváltását a török—szovjet kapcsolatokról. A Hamimiyet című lap véle­ménye szerint a Szovjetunió és Törökország viszonyának legna­gyobb problémája a „bizalom válsága volt. Most azt várjuk, hogy a bizalmatlanság sötét fel­hői elosztanak, s ez örömteljes esemény lesz számunkra.” > Az Ulus vezércikke rámutat, hogy Lenin és Atatürk Kemal idejében Törökország és Orosz­ország között jó szomszédság, sőt együttműködés volt. A cikk hangsúlyozza, hogy ez nagyje­LEOPOLDV1LLE. (MTI): Mobutu ezredes, a kongói had­sereg vezérkari főnöke vasárnap sajtónyilatkozatban cáfolta meg a kapitalista sajtó egy részének a Kaszai tartományban kialakult helyzetről terjesztett valótlan je­lentéseit. Hangsúlyozta, hogy Bakvanga, a Kalondzsi-féle „bányászállam” fővárosa szi­lárdan a kormánycsapatok kezén van. A kongói hadsereg eltökélt szán­déka, hogy elfoglalja Katanga tar­tományt, — jelentette ki a vezér­kari főnők és hozzáfűzte, hogy ez a hadművelet gyors lesz, mert meggyőződése szerint a szakadár Csőmbe „hadserege” nagyrészt a kormánycsapatok oldalára áll majd. Nyugati hírügynökségek újabb harcokat jelentenek Kaszai tar­tományból. Az imperialisták szá­mára egyre kedvezőtlenebbül ala­kuló helyzetét szépítgetni igyekvő jelentésekből is világosan kiderül, hogy a Kongói Köztársaság kormá­nyának csapatai sikeres har­cokot vívnak Kaszai tarto­mányban és folytatják előre­nyomulásukat Katanga irá­nyába. A Reuter szerint a hétfőre vir­radó éjszaka a kongói hadsereg lentóségű volt mindkét ország érdekei és az egész világ szá­mára. Hanoi. (MTI): A Vietnami Dolgozók Pártjának hétfőn dél­előtt mgnyílt III. kongresszusán — mint a TASZSZ közli — Ho Si Minh, a párt Központi Bizott­ságának elnöke és főtitkára mon­dott rövid megnyitó beszédet. Ho Si Minh megállapította, hogy Észak-Vietnam a felsza­badulás után a szocialista forra­egységei a szakadár KalodaSt támogató Baluba törzsbeliek kö­zött heves harcok törtek ki Bak-i vanga közelében. A kormánycsa­patok a városból délkelet felé nyomulnak előre és elfoglalták a Bakvangától 30 kilométerre lévő Cselenge falut. A Baluba törzs harcosai a katangai határ irányá­ba vonulnak vissza. Kaszai tarto­mány több más pontjáról is össze­tűzéseket jelentettek. 1 Az AP is a kormánycsapatok katonai sikereiről számol be és beismeri, hogy Kaszai tar­tomány lakossága „alig támo­gatja” a szakadár Kalondmi mozgalmát. Az imperialisták újabb manő­vereire utal a DP A nyugatnémet hírügynökség jelentése, amely szerint Portugália csapaterösíté- seket küldött Angolába’és a bel­gák is minden eszközzel igyekez­nek megerősíteni gyarmati ural­mukat a Kongóval határos Ruan­da Urundi gyámsági területen. Reuter-jelentés szerint az ame­rikai külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy a Kaszai tartomány­ban folyó harcokban életét vesz­tette Henry Taylor amerikai tu­dósító. Taylor az Egyesült Álla­mok svájci nagykövetének fia, a Scripps—Howard lapokat tudósí­totta. New Yorkból jelenti az AP, hogy Rockefeller, New York ál­lam köztársasági párti kormány­zója vasárnapi televíziós interjú­jában beavatkozást sürgetett Kongóban és hangoztatta, hogy véleménye szerint „az ENSZ-nek ugyanúgy kellene eljárnia Kon­góban, mint annakidején Koreá- I ban tette.” dalom időszakába lépett. Méltat­ta e forradalom jelentőségét és eredményeit, a Szovjetuniótól és a többi szocialista országoktól kapott önzetlen segítség fontos szerepét a forradalom feladatai­nak sikeres megvalósításában. Ho Si Minh megnyitó beszéde után Le Duan, a párt Központi Bizottságának titkára mondotta el politikai beszámolóját. Kekkonen elnök beszéde Szovjet-finn közös közlemény Kiosztanak a bizalmatlanság felhői HruBcsoy és Gürsel üzenetváltásának törökországi visszhangja Ho Si Minh megnyitó beazéde a Vietnami Dolgozók Pártjának III. kongreaazuaán n szovjet nagyköveiségen rendezett ebéden hí 'Hiesoi látogatásáról Helsinki, (TASZSZ): Kekkonen elnök beszédet mondott a hel­sinki szovjet nagykövetségen adott ebéden. A finn köztársaság- elnök meg­állapította, hogy a Keleten és a Nyugaton egyaránt több vezető államférfival sikerült bizalmon alapuló jó személyes kapcsolato­kat teremtenie. „A személyes érintkezés — tette hozzá — mindig többet ér, mint a közvetí­tők segítségével történő cselek­vés. •' Azt tapasztaltam, hogy az egyenes és őszinte szavak a si­ker kulcsát jelentik a külpoliti­kában. Miért ne cselekednénk így, mikor nincs mit rejteget­nünk egymástól” — mondotta Kekkonen. A finn államfő ez­után hangsúlyozta: véleménye szerint az ésszerűség és a mér­tékletesség figyelembe vételével minden esetben békésen lehet rendezni két ország problémáit, függetlenül attól, mi történik á világ más részein. — Egyesek úgy vélik ,— mondotta — hogy Finnország előbb vagy utóbb kommunista állammá válik. „Személyes meggyőződésem, hogy még ha Európa teljes egészében kommunistává válna is, Finnor­szágban akkor is fennmarad a hagyományos északi demokrácia, ha a finn nép többsége ezt így kívánja, amiben egyébként hi­szek.” „A Szovjetunió — mondotta a továbbiakban — soha t.fein kény­szerítette és nem kényszeríti másokra szocialista rendszerét, bár elismerem, hogy telteteez- hetően a Szovjetunióban és Finn­országban is sokan úgy hiszik, e rendszer hasznos lenne Finnor­szágnak. A Szovjetunió vezetői tudják, hogy mi minden körül­mények között kitartunk rend­szerünk mellett, mivel úgy vél­jük, ez szánunkra a legmegfe­lelőbb. A Szovjetunió vezetői a barátság és az egyetértés politi­káját folytatják a finn néppel kapcsolatban. Éppen ezért ter­HELS1NKI, (TASZSZ): Vasár­nap szovjet—finn közös közle­ményt adtak ki Helsinkiben, amely szerint 1960. szeptember 2-től 4-ig Hruscsov, a szovjet Minisztertanács elnöke baráti látogatást tett Finnországban. A szovjet kormány és a maga ne­vében Hruscsov szívélyes jó­kívánságait fejezte ki Urho Kekkonen finn köztársasági el­nöknek 60. születésnapja alkal­mából és résztveü az elnök tisz­teletére rendezett ünnepségen. Helsinki tartózkodása idején — mondja a közlemény — Hruscsov beszélgetéseket folyta­tott Kckkonenncl, s ezek során őszinte és hasznos eszmecsere folyt a szovjet—finn kapcsola­tok kérdéseiről, valamint a nem­zetközi helyzetnek a két orszá­got érdeklő problémáiról. Eze­ken az őszinte, a barátság szel­lemében folytatott beszélgetése­ken megállapították, bogy a Szovjetunió és Finnország jó­szomszédi viszonya a békés együttélés példaképe. Ennek ke­retei között gondoskodás törté­nik mindkét ország nemzeti ér­dekeiről, figyelembe veszik az állami szuverenitás és függet­lenség kölcsönös tiszteletben tartásának, valamint az egymás belügyeibe való be nem avatko­zásnak elvét. A közlemény szerint mindkét fél megállapította, hogy a né­pekre nézve veszedelmes és ter­hes fegyverkezési verseny meg­szüntetése ma fontosabb, mint valaha, és ezt a célt el lehet érni, ha teljesítik az ENSZ-köz- gyűlésének 1959. november 20-án egyhangúlag elfogadott határo­zatát. A beszélgetések során mindkét fél elutasító álláspont­ra helyezkedett minden olyan intézkedéssel szemben, amely­nek célja a fegyverzet növelése Európában, vagy annak határain túl. Hruscsov és Kekkonen ki­fejezésre juttatta szilárd elhatá­rozását, kész minden erőfeszí­tésre annak érdekében, hogy Észak-Európa kívül maradjon az államok közötti feszültség és súrlódások övezetén. A finn köztársasági elnök kez­deményezésére eszmecsere folyt a szovjet—finn kereskedelmi kapcsolatokról. A szovjet fél hajlandó tárgyalásokat folytatni a finnekkel arról, mit lehetne tenni a Szovjetunió és Finnor­szág kölcsönös kereskedelmének fenntartásáért és további fejlesz­téséért abban az esetben, ha Finnország külön kereskedelmi egyezményt óhajtana kötni az európai szabadkereskedelmi tár­sulással. A tárgyalásokat Moszk­vában tartják meg ez év no­vemberének második felében. Ezzel kapcsolatban Hruscsov meghívta Kekknnent a Szovjet­unióba. Kekkonen a meghívást clfogádia. 5

Next

/
Thumbnails
Contents