Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-06 / 210. szám

Találkozás a régi ismerősökkel

Etaezefceres határában jó öt periig tanácstalanul forgattam a fejeimet Egy félesztendeje jártunk itt Äs most azt hittem, hogy eltéved- láünk. Kétségeinkből Berki elvitte«, a községi termelőszövetkezet -sdfiöbe segített ki.

•—' Hát egy kicsit megváltozott I* határ, — magyarázta elégedett ‘mosollyal. Nem is csoda, hogy az 1 imént gondolkodóba estünk. Az

egykori kopár puszta helyén pirostetős, frissen mázolt falú épületek. És mint a hangyaboly előtt, sürgés-forgás mindenütt. A nagyszerű munka befejezés előtt áll. Tőlünk nem messze delel a szövetkezet nagyszámú gulyája. Mikor arra pillantunk, Berki elvtárs gondterhelten vakargatni kezdi a feje- búbját. •

A tehénidomítá0

— Csak nincs baj az állatokkal? ►— kíváncsiskodom nyomban.

•— Hm, az idomítás! — mondja me elnök, élröppentve egy sóhajt.

Mi újra csak álmélkodni tudunk. <—1 Teheneket idomítani, ilyen produkció még a cirkuszban eines. Ez valami ugratás, vagy tréfa lehet, amivel minket, a városiakat akarnak megtisztelni, — támad fel bennem a gyanú.

rül ki az alom, és csillével adagolják a takarmányt az ötven szarvasmarha jászolába. Egyszóval minden higiénikus és korszerű. — Na, de az idomítás! — türelmetlenkedem.

— Itt vén él— mutat vendéglátóm a jászlak mellé helyezett tartály-félékre. — Ez önitató, s csak úgy folyik bele friss víz, ha a jószág az orrával megnyomja ezt a

ámmal még mindig tele aggodalommal, kezébe vette a. belépési nyilatkozatot. Most' eljött elmondani, hogy soha okosabbat nem tett, mint amikor a közöst választotta.

Még a cséplőgépekhez sétálok el. — Vigyázzon! — figyelmeztetnek egyszerre hárman., is. Betapossa a földbe az elhullott : magot. S minden szem gabona a mienk. Igen, így mondják,- hogy a „mienk”. És milyen jó érzés a sok-sok, végzetes ellentéteket okozó enyém-tíed helyett a kulturáltabb, gazdagabb, szebb életet jelentő miénket hallani. Itt Kisszekeresen is.

Kecskovszki József.

Álomkert vagy valóság?

A' nyírcsászári óvodások nemcsak új épületben tölthetik kellemes napjaikat, hanem az óvoda kertjében virágok közt viríthatnak boldog arcocskáik. Vidám, boldog kisemberek, akik a fényképezés pillanatában déli álmukat aludták.

(Foto: Varga Gyula.)

II jó gabonatermés alapja a korszerű agrotechnika

•— Mindjárt megértik! — tessékel az új épületekhez a talány feladója. —• Egymillió forintból építkezünk, —• sorolja aztán , menet közben az istállók költségeit. Kívülről is szépen mutat ez az épületsor, ám a belsejét látva, azt kell mondanunk, hogy valóságos összkomfortos szálló ez az állatoknak. Sinen szaladó csillén keKevés a* otthonról hosott „tudomány*

Közvetlenül a szomszédságban • gulya „fiatalságának”, a növen- dékmarháknak épül az istálló. Még arrébb a baromfitenyészetet találjuk. A zöld pázsiton kapargá- ló szárnyasok szakértő nevelője, Halász Lajosné. „Ami tudást hazulról hoztam, az vajmi kevés lenne — bár magam is gazdaasszony róttam. Idekerülve végeztem egy bárom hetes iskolát, és mint a munkámból kitűnt, nem hasztalanul, Ezer csirkéből nyolcszázhu- «aonnyolcat neveltem fel” — mondta ei Halászná.

Ml ae, talán a tsz-tagok valami sütő-teníolyamot végeztek?

Sszi szántás

A koesordi Űj Élet Tsz földjein le megkötették a« őszi szántást.

(Hammel József felvétele.)

lemezt.

Azonnal kipróbáljuk, persze mi csak a kezünkkel, de Boriska, a marhaállomány legszebbike már utánoz is. Ügy látszik, az istállóban 6 nyeri majd el „a technika mestere” címet. E látványra megenyhül az elnök arca; talán nem is lesz olyan nehéz az idomítás.

Ezzel a címmel látott napvilágot a Kossuth Könyvkiadó egyik új kötete. Még csak néhány napja jelent meg a nyíregyházi könyvesboltban, de már nagyon sok példány gazdára talált. Nem is csoda ez a nagy érdeklődés, hiszen megyénk lakosságának tekintélyes része téeszekben dolgozik és a termelőszövetkezettel kapcsolatos tudnivalók mindenkit érdekelnek. Haszonnal forgathatják ezt a j könyvet azonban az egyéni gaz- ; d ál kod ók is, akik közelebbről akarnak megismerkedni a téesz belső dolgaival.

A könyv első fejezetében a téesz szervezeti felépítését, a vezetőség, elnök, szakember, könyvelő, brigádvezető feladatát, hatáskörét határozza meg. Külön-külön foglalkozik a brigádvezetők javadal- 1 mazásával. Ismerteti az ellenőrző bizottság, a fegyelmi bizottság, a tervkészítő bizottság és a szociális bizottság munkáját, feladatát és hatáskörét.

folynak az előkészüIn'lol letek á kenyérga- bonafélék, tehát a búza és a rozs vetésére. Ennélfogva nem lesz érdektelen, ha néhány adatot felsorolok, hogyan alakult az I960 évi rozs- szemtermése futóhomokon szabatos kísérletek keretében.

Olvasóink előtt ismert tény, hogy a nyíregyházi Homokkísérleti Gazdaságban az I. számú vetésforgó a régi szabolcsi gazdálkodást mutatja be, melynek beosztása a következő: 1, parlag, 2. rozs magnak, trágyázás nélkül, 3. burgonya trágyázás nélkül. Ezt a rendszert részletesebben nem kell bemutatni, hiszen ismeri majdcsak minden nyírségi gazdálkodó. Nem is ezt a célt szolgálja a leírt vetésforgó, hanem a tudományos ellenőrzést. Ebből a szempontból az I. vetésforgó felbecsülhetetlen értékű, mert alapvetője minden tudományos ellenőrzésnek. Ma már 31 éves adatok és tapasztalatok igazolják, hogy az I. vetésforgó terméséből szinte hőmérői pontossággal lehet következtetni az általános helyzetre. Ha ugyanis az I; vetésforgóban a rozs átlagtermése katasztrális holdanként 650—700 kilogramm, akkor csaknem teljes biztonsággal tudjuk, hogy az egész Nyírségben igen jó a rozster- més. A Homokkísérleti Gazdaságban ilyenkor a jobb vetésforgókban a rozsok nagyon kimagasló, vagyis 23—26 mázsás terméssel fizetnek katasztrális holdanként.

||q a* I- vetésforgó rozsának

Ilii szemtermése 540—600 kilogramm, akkor csaknem biztosra vehetjük, hogy az egész Nyírségben a rozs közepes szemterméssel fizet. Ebben az

A második fejezet a szövetkezeti gazdálkodás alapelveit ismerteti meg az olvasóval. Munka- szervezés, jövedelemelosztás, közös értékesítés, tervezés, könyvelés a főbb témái ennek a résznek.

A következő három fejezet a tagok szocialista szellemű neveléséről, • tagok jogairól és kötelességeiről, valamint a megalakulás utáni első teendőkről tájékoztat.

Üzemszervezés, talajerőgazdálkodás, növénytermesztés a tárgya a VI., a könyv legnagyobb fejezetének. Bő helyet szentel ez a rész az állattenyésztésnek, a gépesítésnek, építkezésnek és beruházásnak.

Továbbá három fejezet foglalkozik a téesz pénzügyeivel, a fontosabb jogszabályokkal és egyéb általános tudnivalókkal.

A könyv végén betűrendes tartalom mutató segíti az olvasó tájékozódását. A közel háromszáz oldalas könyv ára mindössze 8 forint

esetben • a Homokkísérleti Gaz-^ daság területén a jobb kezeié-^ sű vetésforgók 18—22 mázsa rozstermést adtak.

A 31 éves időszakban v. Itak -olyan évek. is, amikor az I. vetésforgóban a rozs csan 400— 450 kiló szemterméssel fizetett. Ebben az esetben következtetni lehet arra, hogy az egész Nyírségben gyenge volt a rozs szemtermése, vagy pedig általánosságban olyan helyzet alakult ki, hogy a jó agrotechnikával termesztett rozsok jó terméssel, ellenben a gyengén, vagy hiányosan kezelt rozsok pedig nem kielégítő szemterméssel fizettek. Ez az utóbbi helyzét volt észlelhető 1 f*60- ban. A múlt . évben ugyanis nagyon száraz volt az ősz. Az idei februárban pedig nagyon megviselte a rozsokat a hóta- lan és kemény, száraz fagy, valamint a hideg áprilisi és május havi időjárás. Ráadásul június hónapban gyakori meleg záporok érték a rozsokat, mikor levélzetük idő előtt elszáradt a ragya féle levél betegségek miatt, úgy, hogy csak a szár maradt zölden, ez érlelte be a kalászokat és a bennük ülő szemeket. Egyedüli szrencsének mondható, hogy a június és július havi esős, de gyakran hűvös jellegű időjárás hosszan érlelte a gabonaféléket. Csakis ennek köszönhető, hogy a jó agrotechnikával kezelt rozsok jó szemtermést adtak. Ezzel szemben a hiányosan kezelt rozsok szemtermése már nem kielégítő. Hogy az 1960. évben így alakult a helyzet, azt igazolják az alábbi adatok.

I nyíregyházi

leti Gazdaság területén az I* vetésforgóban a rozs 1960-ban katasztrális holdanként 400 kilogramm termést adott, holott ezen rozs 28 évi átlaga 566 kilogramm. E vetésforgó mellett foglal helyet a II. számú vetésforgó, mely főterményű zöldtrágyázást és műtrágyázást kap, itt a rozs szemtermése 17,88 mázsa. Ez tehát négyszer annyi termést hozott, de a mi mértékünk szerint mégsem kimagasló termés, mert itt volt már több évben 20—22 mázsás szemtermés. A X; számú háromszakaszos vetésforgó istállótrágyázásban részesül, de semmiféle műtrágyát nem kap és itt a rozs trágyázatlan burgonya után következik. Ez a rozs adott katasztrális holdanként 804 kilogramm szemtermést.

Kisvárdai egyéni gazdák Berkeszen

Szeptember 11-én több kisvárdai egyénileg dolgozó paraszt látogat el a berkeszi termelőszövetkezetbe, ' hogy alaposán megismerjék a tsz. munkáját, eredményeit, életét

Ez nem kielégítő, mert ez a rozs 10 mázsás átlagterméssel szokott fizetni.

Nézzük már most a mellette lévő XI. számú háromszakaszo* vetésforgónkat, amely istállótrágyázásban részesül, de itt a rozs pillangós éspedig homoki borsó után következik és ezenfelül műtrágyában is részesül. Ez a rozs 17,86 mázsa szemterméssel fizetett. Korszerű kezelést kapott a IX. számú vetésforgónk is, melynek rozsvetése édes csillagfürt után következik és teljes műtrágyázást kapott, pétisót, szuperfosz- fátot és kálisót. Itt a rozs termése 18,58 mázsa.

il'y Hitni Ödön tudomá- HJlol nyos osztályvezető rendszere szerint hétszakaszos vetésforgóba beillesztett rozs, mely magcsillag- íürt után műtrágyázásban részesült 20,63 mázsa termést adott. Ez szintén egy korszerű agrotechnikai vetésforgó.

Igen jól megvilágítja az 1960. évi helyzetet a XIII. számú vetésforgó, melynek beosztása a következő: U rozs magnak, tarlójába csillagfürt zöldtrágyának, melyet tavasszal szántunk le burgonya alá, 2. burgonya műtrágyázva, 3; rozs magnak* trágyázás nélkül* Ebben a vetésforgóban 28 évi átlagban az I-es sorrendű rozs 12,30 mázsa és a 3-as sorrendű rozs 10,73 mázsa szemtermést adott. Ezzel szemben az 1960. érvben az egyes sorrendű rozs 13,56 mázsát, a 3-as sorrendű roes csak 8,26 mázsát fizetett A jól kezelt rozs átlagon felüli, de a trágyázatlan rozs már csak átlagon aluli szemtermést adott Ez tehát már nem tudta ellensúlyozni a kedvezőtlen időjárás káros következményeit. Rövidség kedvéért iskolapéldának csak ezt az egy vetésforgót ismertettem, de ez a helyzet szabályszerűen megállapítható kivétel nélkül mindazon vetésforgóinknál, melyeikben három szakasz közül kettőben szokott rozs lenni és aa egyik részesül rendszere« szerves és műtrágyázásban, a másik pedig trágyázatlan. A Homokkísérleti Gazdaságnak ma már 24 homoki vetésforgója van, de mindegyiknek a termései igazolták a 31 éves időszak alatt azt, hogy az I. számú parlagi vetésforgó kitűnő tudományos ellenőrzője valamennyi vetésforgónak, szinte pontos hőmérője a gyakorlati helyzetnek és az időjárás viszontagságainak.

Dr, Westsfk VHroos.

Lelkesedését, ahogy beszél, szinte irigyeljük. Nekem egy kérdés motoszkál a fejemben. Jól emlékszem Halásznéra. — milyen nehezen ment a télen, amíg kis gazdaságából kimozdult, s elszánta magát a közös munkára. Vajon nem bánta meg? De minek kérdezném, amit mondott, s ahogy mondta, már válaszolt is!

Egy őezhajú bácsi a nagy raktár előtt karácsonyra mókoabeigli kóstolóba invitál. — Olyan beiglit még nem ettek,' mint amilyet az idén mi csinálunk! — dicsekedett az öreg.

■— Dehogy is, hanem ezért ni! — nyitotta szélesre a raktár ajtaját a kérdezett. Minden zsákban mák van, — magyarázta. 16 kh-on termeltünk mákot. 30 mázsára számítottunk és 50 mázsa lett belőle. Számítsa ki az elvtárs, mázsája 2300.— Ft.

m Erdei László maga keresett meg, mikor meghallotta, hogy náluk járok. ö volt az, aki egy kivételével mindenkit megvárt, amíg immelTermelosxovetkexeti ABC

50 mámmá mák a belgfliho%

é