Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-06 / 210. szám
A KISZ nagy seregszemléjére hészülnek a Kemecsei Állami Gazdaság fiataljai I Érdekes sorozatok, változatosabb formák a TIT ez évi ismeretterjesztést programjában Nagy eseményre, kongresszus- iá készülnek a fiatalok, ahol megvitatják a kiszisták, az egész magyar ifjúság eddig véglett munkáját. S ha ilyen fontos állomás következik az ifjak életében, illő, hogy a saját portájukon is körülnézzenek: mit lehetne tenni, mivel járulhatnálak hozzá a KISZ nagy seregszemléje, a kongresszus sikeréhez. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében készülnek a Kemecsei íAllami Gazdaság fiataljai is. Tízezer mázsa siló — és az ifjúsági brigádok Két silózási brigádot szerveztek. Október végére tízezer mázsa silót készítenek, főleg silókukoricából és csalamádéból. Ehhez minden lehetőségük megvan. Van takarmány, s vannak modern gépek, amelyek segítségével valóra lehet váltani tervüket. Csupán a fiatalokon múlik. S ahogy a jelek mutatják, nem kell majd szégyenkezniük, mert eddig is becsületesen dolgoztak, most is mindenütt ott vannak, ‘ahol szükség van rájuk, s bizonyára a silózásban is megállják majd helyüket. Derék legények a traktorosok Ha a fiatalok által vállalt si- Aózási tervet valóra váltják, minden elismerést megérdemelnek. Felnőttektől is komoly munkát igénylő feladatra vállalkoztak. S ha azt is számításba vesszük, hogy a silózási brigádok munkáján kívül az ifjúsági traktorosbrigád is szép vállalást (tett a kongresszus tiszteletére, fcnégjobban bebizonyosodik, hogy Ideréik legények a kemecsei ^ k^rosok. Egy tíz fős ifjúsági ktorosbrigád ugyanis azt vál- jlalta, hogy mire a kongresszus megkezdődik, leszántanak 900 [holdat és ugyanannyit be is vet- iOek kalászosokkal. A jelek sze- jrint a* ő vállalásuk is reális. Szőke János traktorosnak például 1333 normálhold az éves terve, s ebből az első félévben már 695 holdat teljesített De a többiek is igyekeznek. S ez biztosíték arra, hogy vállalásuk valóra váljon. Nemcsak a 900 hold őszi kalászos elvetését vállalták. A gazdaságban lévő 470 hold kukoricából 210 holdról ők takarítják be a termést. Ezenkívül 110 hold burgonyát kiásnak géppel és beszállítják. Ha pedig megérkezik a burgonyaszedő kombájn, tervüket jóval túlteljesítik. Rendezik a tagdijakat A termelő munkában való részvételen és vállalásuk teljesítésén kívül a KISZ szervezeti munkáját is javítani kívánjak. Elhatározták: a gazdaság pártszervezetének és gazdasági vezetőinek segítségévei szervezetileg is megerősítik a KISZ-t. Ennek érdekében már taggyűlésen foglalkoztak azokkal a fiatalokkal, akik ugyan KISZ-ta- goknak vallották magukat, de eddig nem sokat tettek szervezetükért. Az is hiba, hogy a közel hetven KIS2-tag közül mintegy felének még nincs tagkönyve. Kevesen fizetnek tagdíjat is. Még azt sem tudják — a pártvezetőság sem —, hogy a fiatalok milyen oktatási formában szeretnének tanulni. A KISZ-szervezetet jelenleg megbízott fiatalok vezetik, s a közeljövőben sorrakerülő KISZ- vezetőségi választáson szavaznak bizalmat az általuk legjobbaknak tartott fiataloknak. Rendezik a tagkönyvek és a tagdíjfizetés területén mutatkozó hiányosságokat, rövidesen rögzítik: milyen oktatási formában fognak tanulni. A fiatalok művelődéséhez, szórakozásuk biztosításához egy klubszoba berendezésével is hozzájárulnak a gazdaság vezetői. A helyiséget a fiatalok hozzák majd rendbe, a felszereléseket pedig a gazdaság vezetői biztosítják a klubszobához. N. T. Hétmillió forint költségmegtakarítást értek el megyénk földműresszövetkezetei Megyénk földművesszövetkezeti szervei tevékeny versenyt folytatnak a felszabadulás évfordulója tiszteletére tett felajánlásaik teljesítéséért. Egymással versenyeznek a magasabb eredmények eléréséért. Törekvésüket siker koronázza. A közelmúltban történt meg a szövetkezetek megyei számadatainak összesítése. Érdemes néhányat megemlíteni; A szövetkezeti szervek közel százhetvenötmillió forinttal teljesítették túl forgalmi tervüket. S e téren különösen a téesz-já- rások szövetkezetei, a MÉK Központ és a MEZÖSZÖV jeleskedett. Az áruforgalom tetemes túlteljesítésével ellentétben az erőirányzott költségszintek alatt gazdálkodtak. Ezzel a felajánlott egymillió-kilenc- százezer forint költségmegtakarítás helyett csaknem hétmillió forintot értek el. A következetes áruforgalmi tervtúlteljesítés és a helyes költséggazdálkodás eredményeként mintegy tizenkét és félmillió forint tiszta nyereségtöbbletet tettek a közösség asztalára! A szövekezeti tagok igen sok segítséget nyújtottak szövetkezeteiknek, melyekkel nagyban hozzájárultak e sikerekhez. Több mint ötszázötvenczer forint részjegyértéket váltottak és csaknem kétszázhatvanezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a különböző építkezéseknél és korszerűsítéseknél. Mindezzel elősegítették szövetkezetük saját erejének további gyarapodását, hogy kevesebb hitelt keljen kérniük államunktól. Az ismeretterjesztésben a legnehezebb megtalálni a módot és formát, amely vonzóvá teszi az’ előadásokat minél több ember előtt. Nem közömbös az egyes előadások témája sem. Éppen ez vezette a természettudományos társulat megyei szervezetét, amikor a szakosztályok nagy gondossággal úgy állították ösz- sze a társulat ez évi programját, hogy az vonzó és igen hasznos legyen. Jelentős helyet kapott a programban az idealista, vallásos világnézet elleni küzdelem, közvetlen és közvetett formáival. — A történelem például szinte minden embert érdekel — tájékoztatta lapunkat Láb áss Menyhért elvtárs, a TIT megyei titkára. — A történelmi sorozat erre a széleskörű érdeklődésre alapozódik. Címe: Történetek a régmúlt időkből. S valóban, nem száraz előadásokra kell itt gondolni. Érdemes bepillantani az előadássorozat részleteibe. Ilyen témákat találunk: „Keresztes vitézek”, a keresztes háborúk és az egyház szerepe, „Boszorkány- perek”, az eretnekek máglyaégetése, inkvizició, az ötgarasos bűnbocsánat, „A kereszt és tőr lovagjai” cím alatt a jezsuiták története, „Hittérítők az indiánok földjén”, s más témák. Ezeknek célja bemutatni a történelem eseményei során a vallás és az egyház szerepét, úgy, ahogy volt, a maga valóságában, s nem úgy, ahogy az egyházak tanították. — A csillagászati sorozatot is említenem kell. Manapság mindenkit érdekel a táguló határ, a világűr felé pillant az ember. De az egyes társadalmi szervekkel is együttes programot dolgoztunk ki. Az ifjúság érdeklődési körének megfelelően a KISZ-szel karöltve „Világnézeti kérdések” sorozata indul. Az emberi élet célja, az ember és a munka, a társadalom fejlődésének törvényei, politika és tudomány, tudomány és vallás, vallás és erkölcs — a többi között hasznos és érdeklődésre számot tartó témakörök. A munkásakadémiákon, amelyeket a TIT és a szakszervezet rendez, a mai ember világnézeti kérdéseivel foglalkoznak majd. A modern tudományos világnézet kialakulása, az ember helye a világban, az élet mai felfogása, az anyag és a szellem, vallás és erkölcs, az élővilág fejlődése és más ismeretek bizonnyal hozzájárulnak sok-sok ember gondolatainak, felfogásának tisztázásához, világnézetének erősödéséhez, s hogy érdeklődnek majd, azt az elmúlt évék hasonló előadásai bizonyítják. Természetesen minden szakosztály megtalálta a módját, hogy a maga sajátos területén hozzájáruljon ezeknek a kérdéseknek a megvitatásához. Az alapfogalmak nyújtásával lehet csak megérteni például az ilyen tételeket: mi az, hogy táguló világmindenség? — Fontos változás lesz az ismeretterjesztési munkában, hogy az idén már összehangoltan rendezik meg az előadásokat a legkisebb faluban is. Nagyobb gondot fordítunk a szemléltetésre is. Bővült a kisfilmtár, szemléltető tár áll majd rendelkezésre, vetítőgépek stb. Az összehangoltság azt jelenti, hogy ezentúl minden ismeretterjesztést végző szerv tervét egyezteti. a járások szintjét a járási pártbizottságok irányítása mellett a járási népművelési felügyelő és a TIT megbízott járási titkára segítségével. így nem aprózódnak szét az erők, és határozottabb, céltudatosabb munkát lehet végezni. A cél nemcsak az. hogy komoly, s egyben érdekes, szórakoztató előadásokat nyújtsanak az ismeretterjesztők, hanem az is. hogy az előadásokat minél többen hallgassák meg. (25) „Pontosan éjfél után fel oraval várj a megszokott helyen. Azt a teherautót, melyiknek jobboldali indexe jelezni fog, állítsd le. A többit megtudod a vezetőtől. Frédi.” Érdekes, hogy ékezetet sehol sem tett Frédi. Végigjárta a kamrát, alaposan megnézett mindent; hátha a dulakodás helyén talál valami nyomot. Semmit sem talált. Kiment, és becsukta az ajtót. A talált kalapot magával vitte. Menet közben megnézte a kalap belsejét. R. V. monogramot látott benne. A földszinti bejárati ajtónál megállt, és ott várta be Cselei megérkezését. Kocka részletesen beszámolt a reggeli eseményekről. Az alezredes figyelmesen hallgatta. Bementek az intézet vezetőjéhez. — Főorvos elvtárs — kérdezte az alezredes, — adtak valakinek engedélyt Vildmann megvizsgálásához? — A magam részéről senkinek — válaszolta a főorvos, — de azonnal megkérdezem az ügyeletest. — Felvette a telefonkagylót. Tárcsázott. Pár perc múlva egy fiatal, fehérköpenyes orvos lépett be. Bemutatkozott, és szolgálatkészen nézett az intézet vezetőjére. — Mondja, kolléga, adott ön engedélyt valakinek, hogy a kettes kamrában lévő hullát megvizsgálja? A fiatal orvos rövid gondolkozás után válaszolt. — Igen. — Kinek? — kérdezte élénken Cselei. — A rendőrség életvédelmi osztályáról volt itt egy rendőrorvos. — Hogy hívták? — Én bizony nem jegyeztem meg a nevét — felelte a fiatalember. — Csak úgy beengedte? — Felmutatta a rendőrségi igazolványát. — Egyenruhában volt? — kérdezte Cselei. — Nem. Polgári ruhában. Ha jól emlékszem, homokszínű ballonkabátot és kalapot viselt, meg barna orvosi táska volt nála. — Szabadna egy kérdést? — szólt közbe Kocka. — Tessék — fordult a főhadnagy felé az ügyeletes. — Próbáljon jól visszaemlékezni az arcára. A fiatalember keresztbe rakta a lábát, térdére könyökölt, és állát tenyerével feltámasztotta, úgy gondolkodott. — Ha jól emlékszem — mondta egy kis idő után —, szegletes, markáns arca, barng szeme, erős fekete szemöldöke volt. Bár folyton mosolygott, fogait nem láttam. Egy feltűnő volt rajta. A normálisnál hosszabb ujjai voltak. Kocka az alezredesre nézett. — ö volt az! — majd az ügyetes felé fordult: — Köszönöm szépen. — Elmehetek? — kérdezte a fiatalember, és felállt. — Igen — felelte Cselei. ök is elbúcsúztak, és visszamentek a hivatalba. — No, Kocka — szólt nevetve az alezredes. — Most hogyan látod a dolgokat? — Már világosabban — felelte a főhadnagy. — Meggyőződésem, hogy a hullakamra reggeli vendége Frédi barátunk volt. Azt is tudom, hogy mit keresett. A levelet. Nyilván rájött, hogy hiba volt a levél megírása, és el akarta tűntetni. — Ebből viszont az következik, hogy ő végzett Vildmann-nal — vette át a szót az alezredes. — Úgy látszik — felelte a főhadnagy, — de vajon miért? — kérdezte aztán. — Ennek ezer oka lehet — válaszolta az alezredes. — Talán zsarolta őt. Talán nem akart megfelelően dolgozni. De az is lehet, hogy túl sokat tudott, vagy fecsegett valahol. Ezen én nem csodálkozom. Ez beletartozik az imperialisták módszerébe. Csak addig dologztatnak valakivel, míg nem veszélyes számukra. Ha már nem tudják használni, eltüntetik. Nem kockáztatnak semmit. Ne felejtsd el, hogy Vildmann régi ügynök. A háború alatt Távol-Keleten élt, majd Törökországban. Sok mindent tudhatott. — Igen — felelte Kocka. — Viszont én egy meglepőbb dolgot mondok — folytatta az alezredes. A főhadnagy kérdőn ránézett. — Ez a Krasznai-gyerek véletlenül keveredett a dologba! — mondta mosolyogva Cselei. — Véletlenül? — Igen. Tegnap találkoztam egyik barátommal. Tavaly együtt voltunk pártiskolán. Olajosnak hívják. A közoktatásiban dolgozik. Beszélgettünk, és felháborodva meséli enn'ek a Krasznai- nak az eltávolítását. Azonnal részletesen utánanéztem. Megállapítottam, hogy a tanulmányi osztály vezetője állította össze a jelentést, és adta be a rendőrségnek. Onnan mi csak kivonatot kaptunk. A jelentés egy csomó feltevést tartalmaz, ami semmivel sem támasztható alá. Az egyetemen nagyon rendes, becsületes gyereknek ismerik és a tanárok véleménye szerint nagyon tehetséges. — De hogyan került a Liliomba? És Éva miért vitte a lakására? — kérdezte Kocka. — Azt még nem tudom. De egjr óra múlva többet tudok mondani — felelte mosolyogva Cselei. — Egy óra múlva találkozom Olajossal, akitől egy szívességet kértem. — Akkor a fiú figyelését álMtsam le? — Egyelőre ne — felelte az alezredes. — Lehet, hogy én tévedek. Olajos Géza másodszor kopogtatott özv. Sámsonné lakásának ajtaján. A la- kásajtó kitárult és egy fiatal, karcsú leányt pillantott meg. Olajos mosolyogva leemelte kalapját, barátságosan köszönt. Szőke haján megcsillant a délelőtti napsugár. — Borús Eszter elvtársnőt keresem. — Én vagyok. Tessék — felelte tartózkodóan a lány. — Beszélni szeretnék magával — mondta mosolyogva a fiatalember. — A Közoktatásügyi Minisztériumból jöttem. — Tessék befáradni. — Köszönöm. — Olajos belépett a keskeny előszobába. Eszter becsukta az ajtót, ösztönös mozdulattal megigazította haját. — Talán menjünk a szobába — ajánlotta, — arra tessék. A férfi belépett. A kisméretű szoba ízlésesen volt berendezve. Az ablak mellett egy asztal állt, az ajtótól jobbra ruhaszekrény, azzal szemben egy sezlon. Az asztalon könyvek, füzetek halmaza és egy asztali lámpa. (Folytatjuk.) J
