Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-04 / 209. szám

Irányelvek

oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére

Oktatási rendszerünk a felszabadul ás óta állandóan fejlődött és jelentős eredményeket ért el. A gyors társadalmi haladás azonban szükségessé teszi, hogy jobban készítsük fel ifjúságunkat az életre, a szocialista építés gazdasági és kulturális feladatainak megoldására. A ma iskolába kerülő fiatalokat úgy 'kell nevelni, tanítani, hogy az

iskolából kilépve (10—lb év múlva) meg tudjanak fele ni a felépült szocialista társadalom igényeinek. Ezért határozott úgy a párt VII. kongresszusa, hogy: „köznevelésünk fejlesztése gondosan előkészített iskolareformot tesz szükségessé”.

Áz a társadalmi bizottság, amely a kormány megbízásából az iskolareform előkészítésén

I.

munkálkodik, viszonyaink gondos elemzése alapján, a hazai és külföldi tapasztalatok kellő figyelembevételével, a fejlesztés alapelveit és legfőbb célkitűzéseit a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás— paraszt kormány hozzájárulásával nyilvános vitára bocsátja.

1. Tegyük szorosabbá iskoláink kapcsolatát az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel

Minden iskolatípusban elő kell Skészíteni a tanulókat a termelő- s munkában való részvételre. «Ezért:

— az általános iskola nyújtson műszaki-gyakorlati (politechnikai) képzést, növelje a gyakorlati foglalkozások számát;

— a gimnáziumok oktatási Rendszerét úgy fejlesszük, hogy az elméleti oktatás mellett szakirányú műszaki-gyakorlati (politechnikai) képzéssel lehetővé tegyük a tanulók számára a

szakmai előképzettség megszerzését is;

— olyan szakközépiskolákat

létesítsünk, amelyek középfokú általános műveltséget és szakképzést nyújtanak;

— felsőoktatási intézményeink

neveljenek a népgazdaság, a tudomány és a kultúra különböző területei számára olyan kiválóan képzett szakembereket, akik megismerik a választott szak elméleti alapjait és gyakorlati alkalmazásának legjobb formáit.

2. Emeljük a* általános é« szakmai műveltség; színvonalát

a) — A tanterveket az oktatás minden fokán tegyük kerszerűb- jbé. A korszerű tananyagot úgy '■kell összeállítani, hogy:

• — kapjanak benne helvet a

! természettudományok újabb

I eredményei, a társadalomtudo- ímányok mai kérdései, továbbá !bizonyos technikai ismeretek;

biztosítson rendszeres kapcsolatot a gyakorlattal; nyújtson !tájékozódást a termelés alapjaiban;

— szolgálja a szocialista világnézet kialakítását.

b) —.Szüntessük meg a tanulók túlterhelését.

e) — A tankötelezettség korihatárát a jelenlegi 15-ik életévről a 16-ik életévre kell felemelni. Akik 14, illetve 15 éves korukig sem végzik el az általános ! iskola 8. osztályát, azok 16 éves korukig az általános iskolában [hotelesek tanulmányaikat folytatni. Azok pedig, akik a tanköie- 1 bezetíség korhatára előtt elvégezték az általános iskola 8. c»zE célki tűzéseknek megfelelően : Iskolarendszerünk a következőiképpen alakul:

Alsófokú oktatás

A Magyar Népköztársaság iskolarendszerének alapja továbbra is a 6 éves korban kezdődő |nyolcosztályos kötelező általános iskola.

Fokozatosan minden általános iskolában be kell vezetni a gya- ; korlati műszaki (politechnikai) oktatást.

Az általános Iskola általános hlapműveltséget nyújtó iskola. Emellett elméletben és gyakorlatban megismerteti a termelő- munka elemeit, előkészíti a tanulókat a társadalmilag hasznos munka végzésére, megalapozza • szocialista erkölcsi nevelést.

Az ipartelepek kialakulását és (t mezőgazdaság szocialista átszervezését alapul véve úgy kell fejleszteni az iskolahálózatot, hogy a kis települések felsőtago- zati tanulói számára még több központi (úgynevezett körzeti) iskolát hozzunk létre. Ezzel is elősegítjük, hogy valamennyi felsőtagozatú tanuló szakrendszerű oktatásban részesüljön.

tályát, de középfokú tanintézetben, vagy ipari tanulóiskolában szervezett oktatásban nem vesznek részt és napi 4 óránál kevesebbet dolgoznak. 16 eves korukig továbbképző iskolákat kötelesek látogatni.

d) A nappali tagozatok mellett jelentősen fejleszteni kell a dolgozók esti és levelező oktatását, hogy minél többen szerezzék meg a középfokú általános és szakmai műveltséget.

e) Mind a pedagógusképzésben, mind pedig a továbbképzésben . helyezzenek nagyobb súlyt a pedagógiai, didaktikai ismeretekre. A tanításban legyen nagyobb tere a szemléltető oktatásnak. Pedagógusaink az oktatás és nevelés jobb módszereivel érjék el, hogy a tanulók teljes aktivitással vegyenek részt az órákon, a tananyagot megértsék és alkalmazni tudják.

f) Meg kell valósítani az egész oktatásügy egységes irányítását.

A művelődésügyi minisztérium feladata valamennyi alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézmény oktató-nevelőmunkájának elvi, pedagógiái irnyítása. A megyei, a megyei jogú városi művelődésügyi, illetve a budapesti tanácsok oktatási osztályainak hatáskörébe kell utalni területük valamennyi alsó- és középfokú tanintézetének közvetlen irányítását, felügyeletét.

Az egyes szakminisztériumok (országos főhatóságok) feladata, hogy közreműködjenek a különböző szakiskolák szakmai tananyagának összeállításában, irányítsák p szakfelügyeletet, szer-, vezzék a tanulók üzemi, szakmai gyakorlatát.

Olyan ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és közgazdasági szakközépiskolákat kell szervezni, amelyek célja az, hogy középfokú általános és szakmai műveltséget adnak. Ezekben az iskolákban a tanulmányi idő 4 év. A tanulók érettségit és szakvizsgát tesznek.

Az iskola elvégzése után szakmájukban elhelyezkednek, egykét évi gyakorlati munka után felsőipari (mezőgazdasági stb.) iskolára, illetve egyetemre jelentkezhetnek.

A szakközépiskolákat a jelenlegi gimnáziumok és technikumok egy részéből kell kiépíteni; 1965-ig kisebb mértékben, 1970-ig teljes rendszerükben.

A szakközépiskolákat üzemhez, intézményhez kapcsoljuk. Ezek biztosítsák a tanulók szakirányú elméleti és gyakorlati ' oktatásának személyi és tárgyi feltételeit, továbbá nyári szakmai gyakorlatukat.

2. Gimnáziumok

A gimnáziumok célja, hogy az elméleti képzéssel egyidejűleg olyan szakirányú politechnikai képzést nyújtsanak, amely megrövidíti egy szakmában a szakmunkásképzettség megszerzéséhez az érettségi után szükséges időt.

A gimnázium tanulmányi ideje négy év. A tanulók a hét öt napján az iskolában tanulnak, egy napon pedig az iskolával együttműködő ipari, mezőgazdasági, stb.

üzemben termelőmunkát végeznek, A nyári szünidőben további két-három hetes termelési gyakorlaton vesznek részt. A tanulók érettségi után képzettségüknek megfelelően elhelyezkednet- nek, illetve egyetemi, főiskolai továbbtanulásra jelentkezhetnek.

Az üzemi termelési nappal ösz- szekapcsolt (u. n. 5 plusz 1-es) oktatást 1965-ig valamennyi gimnáziumban meg kell valósítani.

4 dolgozói« Iskolái

Az általános és szakmai műveltség emelésében mind nagyobb feladatok várnak a dolgozók iskoláira. Arra törekszünk, hogy a dolgozók munkájuk megszakítása nélkül minél nagyobb számban szerezzék meg a középfokú általános és szakmai műveltséget. Ezért az igényeknek megfelelően valamennyi iskolatípus mellett létre kell * hozni, illetve tovább kell fejleszteni a dolgozók esti, levelező oktatási intézményeit. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a dolgozók megfelelő különbözeti, illetve felvételi vizsgák letétele után bármely iskolatípus bármely osztályába léphessenek.

A dolgozók iskoláinak tananyagát és oktatási módszereit a felnőttek oktatása sajátos követelményeinek megfelelően kell átalakítani.

Elsősorban a dolgozók iskoláinak eddig is legjobban bevált formáit, az üzemi iskolákat fejlesszük a nagyipari üzemekben, tsz-ekben és állami gazdaságokban. Ahol csak lehet, szervezzenek a váltott műszakban dolgozók munkabeosztásához alkalmazkodó műszakváltós osztályokat. A mezőgazdaságban a dolgozók iskoláinak tanítási idejét a mezőgazdasági munka idényjellegének megfelelően alakítsák ki.

3. Ak oktató-nevelő munka tervszerűen szolgálja a szocialista világnézet és erkötes kialakítását

Felsőipari (mezőgazdasági, közgázJasági, sth) iskola.*

Neveljünk igaz hazafiakat, akik forrón szeretik hazánkat, népünket, odaadással szolgálják a szocializmust, a népek testvériségének ügyét, építik és védik a nép államát.

Olyan tanulóközösségek kialakítására kell törekedni, ahol a szocialista erkölcs követelményei a tanulók munkájában, magaII.

Az a közvetlen célunk, hogy az általános iskolát végzett ifjúság túlnyomó többsége valamilyen formában továbbtanuljon. A tananyag összeállításánál arra kell törekedni, hogy szilárd alapokat adjon a továbbtanuláshoz.

Űj tantermek építésével fokozatosan csökkentjük, majd teljesen megszüntetjük iskoláinkban a kettős váltást.

Iparilanu!ó<iskoIák

Az ipari-, mezőgazdasági-, kereskedelmi- (stb). tanulóiskolák

tartásában, egymás közötti kapcsolatában mindinkább érvényre jutnak.

Neveljen az iskola erős, , edzett ifjúságot és alakítsa ki az egészséges életmód megfelelő szokásait; fejlessze a szép szere- tetét és megbecsülését a mindennapi életben, a munkában és a művészetben egyaránt.

feladata a szakmunkásképzés. Ezekben az intézményekben a tanulmányi időt az általános műveltségi és szakmai igényeknek megfelelően fokozatosan 3 évre emeljük és meghatározzuk azokat a feltételeket (különbözeti, illetve felvételi vizsgák rendszerét), amelyek teljesítésével. az iparitanulóiskolát végzett, fiatalok tovább tanulhatnak valamely középfokú iskola felsőbb osztályaiban, illetve — előkészítő tanfolyam után — felsőipari stb. iskolán.

A modern termelés mind az iparban, mind a mezőgazdaságban egyre több magas színvonalon képzett középkádert igenyel. Ilyenek a technikus- képzés jelenlegi formájával, tartalmával és módszereivel nem képezhetők ki. Ezért a technikusok, illetve a különböző szakágakban más-más néven nevezett, de lényegében e fogalom körébe tartozó irányító középkáderek képzését, felsőfokú oktatási jelleggel.

középiskolai érettségihez, illetve megfelelő felvételi vizsga letételéhez kell kötni. A felvétel feltétele szakmunkásképzettség, egykét évi termelési gyakorlat. A felsőipari (stb.) iskolán végzett tanulmányokat egyetemi továbbtanulás esetén be kell számítani. A felsőipari (stb.) iskolák hálózatát a jelenlegi technikumok egy részéből 1970-ig kell fokozatosan kiépíteni.

Ewyelemek, főiskolád

A középfokú oktatási intézmé- ’ nyeink feladata, hogy középfokú általános műveltség mellett — az iskolatípustól függően —

szakmai képzést, illetve előképzést nyújtsanak.

Ennek megfelelően középiskoláink nagyobb részét szakirányú iskolatípussá álákitjuk.

I. ■Sznkkőzépiotkolák

A termelés és a társadalom fejlődésével évről-évre több olyan általánosan is müveit, jól képzett szakemberre van szükség, aki képes alkalmazni a korszerű termelési eljárásokat, tudja kezelni a modem gépeket, áttekintése van a termelés egy-egy

ágában, s ezért 'a népgazdaság váltakozó igényei szerint aránylag gyorsan mozgósítható újabb és újabb feladatokra, továbbá bizonyos irnyító posztokon is helytáll. Ezért szakoktatásunkat magasabb színvonalra kell emelni.

A felsőoktatási reform célja, | hogy a gyakorlati élettel szoros kapcsolatban, magasabb színvonalon valósuljon meg a kommunista szakemberképzés. Ezért:

1. szorosabbra kell fűzni a felsőoktatásnak a gyakorlattal, a termelőmunkával való kapcsolatát.

A felvételnél részesüljenek előnyben azok a jelentkezők, akii legalább egy évig már dolgoztak Fokozatosan meg kell valósítani hogy az érettségizettek legalábl egy évi munka után kerüljenek főiskolákra, egyetemekre.

A képzési idő öt, illetve hat évéből legalább tíz hónap üzemi, iskolai, klinikai, bírósági (stbf szakmai gyakorlat legyen, amely a hallgatókat leendő hivatásukra | készíti elő és képzésük szerve, részét alkotja. A diplomatervek és szakdolgozatok témáit lehetőleg a gyakorlati problémák köréből válasszák.

Az egyetemi és főiskolai hall gatók tanulmányaik befejezés után egy-két évi kötelező szakma gyakorlaton vegyenek részt fize féses állásban.

Ennek idejét csökkenteni lehet azoknál a hallgatóknál, akik felvételüket megelőzően már bizonyos időt munkában töltöttek

A tarszékek fókczoitabbar kapcsolódjanak be a társadalom,

a népgazdaság előtt álló tudományos és gyakorlati feladatok megoldásába. A felsőoktatási intézmények építsenek ki szoros kapcsolatokat üzemekkel, termelőszövetkezetekkel, kutatóin téze- tekkel stb.

A jövőben elsősorban olyan kutatókat alkalmazzunk, akik- rek van szakmai gyakorlatuk; ozok számára pedig, akik még ilyennel nem rendelkeznek, teremtsük meg a lehetőséget a szakmai gyakoralt megszerzésére.

2. Biztosítsuk a magasszinvo- nalú. és minden tekintetben korszerű oktatást. Ennek feltétéle az oktatás tudományos jellege és a hallgatók választott szakmája gyakorlati követelményei közötti összhang megteremtése.

Ezért 1965-ig új tanterveket 's programokat kell készíteni. Növeljük az intézményen kívüli szakmai gyakorlatok és az intézményekben tartott gyakorlati 'oglalkozások számát.

Javítsuk a világnézeti nevelő- munkát. A marxizmus-lemm'z- nus oktatása szervesen kapcsolódjék a szocializmus ém'tése is a szakoktatás probléma.hoz.

(Folytatás az 5. oldalon»

4

Középfokú oktat««