Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-04 / 209. szám
A rimái olimpiáról jelentiOk Irányelvek oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére (Folytatás a 4. oldalról) A szaktárgyakat marxista-leninista szellemben oktassák. Fejlesztésre szorulnak a felső- oktatási intézmények oktató-nevelő munkájának módszerei. Behatóan foglalkozni kell a felsőoktatás neveléselméleti, neveléslélektani problémáival és ki kell dolgozni a felsőoktatás módszertanát. Intézményeinket — az eléjük állított növekvő követelményeknek megfelelően — korszerű oktatási eszközökkel, laboratóriumi és műhelyfelszerelésekkel, valamint oktatási és kollégiumi épületekkel kell ellátni. Felsőoktatási intézményeink fordítsanak nagy gondot a szakemberek továbbképzésére és ennek keretében a specializálódásra. A továbbképzésben az egyetemek és főiskolák központi szerepet töltsenek be. Ki kell dolgozni a tudományos utánpótlás perspektivikus tervét és biztosítani kell annak személyi, szervezeti és anyagi feltételeit. 3. Szakemberképzésünk rendszerében biztosítsunk a jelenleginél sokkal nagyobb lehetőséget a termelésben dolgozók képzésére. Üjra létre kell hozni és széleskörűen fejleszteni kell felső- oktatási intézményeinkben az esti tagozatokat. A levelező hallgatók tanulmányi munkáját a felsőoktatási intézményekben szervezett évközi kötelező foglalkozásokkal és v'déki konzultációs központok felállításával segítsék. A termelőmunka* végzők, betöltött munkakörüktől függetlenül, egyre nagyobb számban nyerjenek felvételt az esti és levelező tagozatokra. 4. A felsőoktatási intézményekbe felveendő hallgatók létszámát népgazdaságunk szőkém- j bérigényé alapján kell megtervezni. A műszaki és agrár felsőok- j tatási intézmények — különös figyelemmel a vegyiparra, a gépgyártásra, a híradástechnikái«., az atomenergia békés felhasználására, a nagyüzemi mezőgazdaságra— képezzenek elegendő számú szakembert. Népgazdaságunk megköveteli, hogy új mérnökeink korszerű szakképzettség» technológiai, gazdasági és termelés- szervezési ismeretekkel bővüljön. A pedagógusképző intézményekben a hallgató létszámot jelentősen emelni kell, hogy egyrészt a fennálló pedagógushiányt minél előbb felszámolhassuk, másrészt politechnikailag képzett pedagógusok megfelelő számban álljanak rendelkezésre. III. A nevelők és a nevelcstndománj feladatai Nevelőink túlnyomó többsége szereti hivatását, becsülettel dolgozik, a kultúrforradalomban eddig elért eredményeinkben az ő munkájuknak jelentős része van. Népünk nagyrabecsüli a hivatásukat szerető pedagógusokat. Iskolarendszerünk reformjának megvalósításában a pedagógusok szerepe rendkívül fontos. Nem kis részük máris tanúbizonyságát adta az új iránti fogékonyságának, amikor úttörő munkát vállalt az iskolák szervezeti és tartalmi átalakítására irányuló kísérletekben. Nevelőink világnézeti fejlődése meggyorsult, egy részük marxistává vált. Ezt a fejlődést tovább kell erősíteni, mivei csak így tudnak marxista módon tanítani, szocialista szellemben nevelni. Az alapvető politikai és pedagógiai kérdések tisztázásával erősítsük a tantestületek egységét. A pedagógusoktól politikai-világnézeti kérdésekben is világos állásfoglalást várunk. Fontos feladatok várnak nevelőinkre pedagógiai, lélektani ismereteik kiegészítésében, nevelési és oktatási módszereik állandó fejlesztésében. A nevelőképző intézmények tanulmányi anyagában, a képzés módszereiben és szervezeti rendjében végre kell hajtani minden olyan szükséges változtatást, amelyen a leendő pedagógusok jobb felkészülését eredményezi az új feladatokra. Hasonlóképpen kell eljárni a pedagógusok továbbképzését illetően is. Szocialista közoktatásügyünk napirenden lévő kérdéseinek megoldásából a neveléstudomány művelőire is jelentős feladatok várnak. A neveléstudományi kutatások tematikája, témaválasztása terjedjen ki azokra a kérdésekre. amelyek közoktatási feladataink homlokterében állnak, különösen az iskola és az élet, az oktatás és a termelő-! munka, az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása által felvetett kérdésekre, a nevelés és oktatás társadalmi és módszertani problémáira, a világnézeti, erkölcsi és közösségi nevelés témáira. IV. Oktatási rendszerünk továbbfejlesztése az egész társadalom ügye A Magyar szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az oktatásügy reformjával foglalkozó ülése is nagy nyomatékkai hangsúlyozta, hogy oktatásügyünket csak abban az esetben tudjuk teljes sikerrel továbbfejleszteni, ha a pedagógusok, a tömegszervezetek, a szülői munka- közösségek, s az egész társadalom összefog feladatának megvalósítására. Határozatban szólította fel valamennyi pártszervezetet, hogy az oktatásügy továbbfejlesztését tekintsék elsőrendű feladatuknak. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány pedig kötelességévé teszi az érintett állami, tanácsi szerveknek, hogy nagy felelősséggel foglalkozzanak vele. Üzemeinktől azt várjuk, biztosítsák a tanulók rendszeres üzemi foglalkoztatását, bocsássák a képzés szolgálatára legjobb szakmunkásaikat, ösztönözzék dolgozóinkat a továbbtanulásra és támogassák is őket. Jöjjön létre az iskolák és az üzemek között szervezett kapcsolat, hogy a tanulóifjúság megismerkedhessék az üzem és a munkások életével, barátságot kössön az ifjúmunkásokkal . részt vállaljon az üzem kulturális életéből. A tanácstestületeknek az iskolai nevelőmunka továbbfejlesztésében első segítőtársa, szövetségese az ifjúság körében a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a magyar Úttörők Szövetsége. A Kommunista Ifjúsági Szövetséget arra kérjük, hogy — tagjai kommunista nevelésén túl — vállaljon részt az ifjúság világnézeti, erkölcsi, politikai egységének kialakításából azáltal, hogy szervezi, irányítja az ifjúság tanórán kívüli életét és mozgósítja őket a szocialista építésié, a szocialista társadalom feladataira való jobb felkészülésre. Segítse a tanulóknak az üzemben, termelőszövetkezetben és más munkahelyen végzett termelőmunkáját. A tanulóifjúságot még szélesebb körben vonja be társadalmi munkafeladatoík végzésébe. Vállaljon kezdeményező szerepet a tanulók szocialista közösséggé formálásában. A pedagógus szakszervezetek, a szülői munkaközösségek, a Magyar Nők Országos Tanácsa még aktívabb segítsége nélkülözhetetlen az iskolák nevelési feladatainak jó elvégzéséhez, az iskolai és a szülői nevelés összhangjának megteremtéséhez. Váljék az ifjúság nevelése, oktatása, valóban az egész társadalom ügyévé. Budapest, 1960. évi szeptember 4-én. A magyar forradalmi munkásparaszt kormány által rr.zgbízot' iskolai reformbizottság. Évadnyitó a Bánk liánnal, operák, operettek, színmüvek a gazdag prepramban Megkezdődött a színházi bérletezé9 Nyíregyházán Színház — ehhez a fogalomhoz már hozzászokott a város közönsége, hiszen március óta újra van színházunk — legalábbis színházépületünk. És ez a néhány hónap meghozott egy másik új kulturlis tényt: a színházi bérletet. A rendszeres színházi előadások döntő ismérve, a színházi bérlet 1960 őszén újra valósággá vált városunkban. Pénteken délelőtt indult meg a József Attila Művelődési Ház bábtermében a Csokonai Színház előadásaira szóló bérletek árusítása. Azóta — két nap alatt — a kibocsátott bérletek mintegy negyedrésze talált máris gazdára. A Csokonai Színház 15 darabot mutat be szeptember közepétől május végéig a Móricz Zsigmond Színházban. A részle- les műsort a város minden részén kihelyezett falragaszokból ismerheti meg a közönség. A darabok között opera. operei*, zenés vígjáték, színmű, komédia, dráma egyaránt található. A Csokonai Színház egy éves művészi termése. Közöttük van olyan darab, amelyiknek bemutató előadását tartják Nyíregyházán a debreceni színészek. Az idényt a Bánk ban bérleten kívüli előadásával kezdi a színház. Az első bérleti előadásokra szeptember közepén kerül sor. amikor is Brecht—Veill: Koldusopera. Abruzov: Tánya c. színműve, Mozart: Szöktetés a szer áj bői c. vígoperája és Shaw: Warrenné mestersége c. színműve folytatja majd sorozatos előadásokban. A színház kétféle bérletet bo- csájtott ki: helyárkedvezmény nélküli bérletet minden darab első előadásra, valamint 20 százalékos kedvezményű bérleteket ugyanezen darabok második és további előadásaira. A bérleti előadásokat a József Attila Művelődési Ház szervezi és a bérleteket árusítja. Török Gyula bekerült a döntőbe, héttőn küzd a bajnoki címért Szombaton délelőtt a Basilica di Massenzion az olimpiai szabadfogású bírkózóversunyek harmadik fordulóját kezdték meg, Az egésznapos műsort ezúttal is lepke-, lég- és pehelysúlyú találkozók vezették be. Számsze- rint 21 mérkőzést bonyolítottak le a három súlycsoportban, s az eredmények alapján újabb tizenhat versenyző esett ki. A kiesettek kozott egy-két „nagy név” is található. Légsúlyban például az olimpiai harmadik és kétszer világbajnoki címet szerzett tőrök Akbas kétvállas vereséget szenvedett, s ezzel búcsút mondott a küzdelmeknek. Szovjet eve Egypárevezős olimpiai bajnok: Szovjetunió (Ivanov) 7:13.96 p, 2. Németország (Hiú) 7:20.21 p, 3. Lengyelország (Kocerka) 7:21.26 p, 4. Üj-Zéland 7:23.99 p, 5. USA 7:29.26 p. A délutáni atiélíkai viesenyek a 200 m-es női síkfutás előfutamaival kezdődtek. Hat futamból a tizennégy legjobb eredményt elért versenyző került a középdöntőbe. A magyarok közül Munkácsi és Heldt is pályára lépett, de mindketten kiestek. A legjobb eredmény a 100 m-es síkfutó olimpiai bajnok Rudolph nevéhez fűződik, aki új olim- ! piai rekordot állított fel. Ismét nagyszerű versenyek színhelye volt az Albano-tó. Szombaton délután került sor Pehelysúlyban kiesett az olimpiai harmadik helyezett, aki, a világ- és olimpiai bajnok török Dagistanlitól, kétvállas vereséget szenvedett. Az ökölvívó olimpiai bajnokság elődöntői szombaton délután kezdődtek meg a Palazzo dello Sportban. Légsúlyban a magyar Török Gyula pontozással győzött Elguindi (EAK) ellen, 9 ezzel bekerült a döntőbe. Török Gyula az olimpiai bajnoki címért hétfőn a szovjet Sivko ellen mérkőzik, aki szombaton délután pontozással győzött Ta- nabo (japán) ellen. fős sikeren az olimpiai evezős versenyeié döntőire, s mind a hét számban színvonalas találkozók alakultak ki. Az első győzelem a kormányos négyesben Németország nevéhez fűződik. Ebben a számban indult Magyarország hajója is, de csak a hatodik helyet tudta megszerezni. Eredmények: kormányos négyesben olimpiai bajnok: Németország 6:39.12 p, 1. Francia- ország 6:41.62 p, 3. Olaszország 6:43.72 p, 4. Szovjteunió 6:45.67 p, 5. Ausztrália 6:45.80 p, 6, Magyarország 6:51.65 p. Kormányosnélküli kettesben olimpiai bajnok: Szovjetunió 7:02.01 p, 2. Ausztria 7:03.69 (V 3. Finnország 7:03.80 p. %lár csak 7 nap van hátra Vízilabdáé „kesergő** A versenyzőkön — elsősórban azokon, akik hosszabb időn keresztül vetélkednek egymással — némi fáradtság mutatkozik, s így bizony nagyon örülnek a szabad vasárnapnak, amikor egy kissé kipihenhetik magukat. Nagyon jól jön természetesen a vasárnapi szünnap a magyar sportolóknak is, akiknél egyre inkább az a szóbeszéd tárgya, hogy az eddigiek során nem úgy sikerült minden, ahogy azt szerették volna, ahogy azt valószínűleg otthon várták. Keresnek és próbálnak magyarázatot találni a vívók, de hasonló a tünet a vízilabdázóknál is. Általában az a vélemény, hogy ha vízilabdázóink egy kicsit is megközelíthették volna azt az emlékezetes EB-formát, a legbiztosabb esélyesei lehettek volna az olimpiai aranyéremnek, hiszen ez a torna a közepesnél jóval alacsonyabb színvonalú. — Nincsenek jó mérkőzések, hiába kerülnek egymással szembe a világ legjobb csapatai. Állójáték, labdatartogatás folyik, sok azonban-a dulakodás is. Nincsen semmi akció. Végeredményben a torna győztese — s ezt már most ki lehet mondani — Olaszország; megnyeri ugyan az aranyérmet, de a sportág világméretű fejlesztéséhez nem sokkal járul hozzá a római három hét alatt. Nem a „savanyú szőlő” adja ezt a gondolatot, hanem a való tény, mert ez a megállapítás érvényes, bármilyen sorrend esetében is. Az érdeklődés középpont jóban •. a labdarúgás A nagy úszó, atlétikai versenyek mellett is egyre inkább előtérbe kerül a labdarúgással való foglalkozás. A lapok egyre bővebben foglalkoznak az eseménnyel, s nem is véletlenül, hiszen a labdarúgás a legnépszerűbb sportág Olaszországban, és még az olimpia egyéb eseményei sem tudják háttérbe szorítani. A Gazetta dello Sport például arról ír, hogy a magyarok joggal formálnak igényt az aranyéremre, bár egy kis árnyékot vet a magyar csapat játékára az, hogy a védelem gyenge. A francia csapat csatársora is például többször veszélyeztette Török kapuját, éppen a védők gyengesége miatt. A lap egy másik megállapítása, hogy a magyar csapat kissé lazább ritmusban játszik, s kérdéses, hogy vajon hogy reagálnak majd, amikor egy olyan ellenféllel kerülnek szembe, amely az első perctől az utolsóig küzd. Ilyen Dánia is. Magyarországnak nem lesz könnyű dolga, de ha jól játszik a csapat, rém fér kétség a továbbjutásához. A Corriere dello Sport kissé a csalódás hangján ír, mert szerinte sok együttes véletlenül került csak ki az olimpiára. Nagyon hiányzik a mezőnyből a szovjet csapat. A magyarokról megemlíti: útjuk séta volt, hisz Göröcs, Albert és Dunai nem érték el teljesítményük lehetőségeit, végső halárát Rómában £
