Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-30 / 231. szám

Traktor fények nyomában (3. oldal) I ★ Egész heti rádióműsor (4. oldal) XVII. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM Ára 50 aiiér 1930. SZEPTEMBER 30. PÉNTEK. FB-86 (Folytatásos regény). (5. oldal) ★ A meggye »portja , (8. oldal) Kommunisták a máért és a holnapért Édesebb a gyümölcs, ha az ember maga termelte. Jobban megbecsüli, mert tudja, mennyi fáradozás, munka fekszik ben­ne. így vannak pártszerveze­teink is, azok a falusi kommu­nisták, akik szívvel-lélekkel, gondos kertész módjára már a tavasszal megkezdték az embe­rek nevelését, a közösségi mun­kára, életre való szoktatást, hogy sikeres legyen ez az esz­tendő. Elmondhatjuk, hogy jól dolgoztak, mert gazdag az ősz — ha itt-ott elemi károk is vannak, ennyi gondos kertésze nem volt a magyar mezőgaz­daságnak. Visszapillantásra kevés az Idő, mert előre kell tekinte­nünk, sok a munka, a tenni­való. Ezért csak annyit: terme­lőszövetkezeteink többségében megerősödtek a pártszerveze­tek, példamutatóan dolgoznak a kommunisták, s úgy a ter­melésben, mint az emberek ne­velésében sokat segítettek. Szavuknak súlya van, tekin­télyük megnőtt, s ennek kö­szönhető, hogy azok a dolgozó parasztok, akik nem ismerve a közös gazdálkodás előnyét, kezdetben csak immel-ámmal láttak munkához, most szívvel- lélekkel dolgoznak, mint pél­dául a volt tizennyolc holdas Papp Endre, Bene Kálmán, Gál Miklós és a többiek Fá- biánházán. Brigád vezetők let­tek, s a kommunisták család­jába került Gál Miklós... Az együttélés szabályaira, a párt- szervezetek nevelték és neve­lik a dolgozó parasztokat, s tekintélyt szereznek példamu­tatásukkal szavatartásukkal. Nem egy helyen történt meg, hogy kezdetben nem hittek, a betakarítási munkák premizá­lásában. De mikor láttáit, hogy a pártszervezet vezetői — mint Fábiánházán is — uruk a szavuknak, munkához lát­tak. Bíznak a kommunisták­ban. Kétségtelen, hogy az egyik legfontosabb feladat most párt- szervezeteink előtt falun a gyors és gazdaságos betakarí­tás. Helyesen szervezik ezt a berkeszi Bajcsy Zsilinszky Termelőszövetkezetben, ahol a családtagokat, az öregeket is mozgósították. E mellett azon­ban most ősszel ne feledkezze­nek meg a pártszervezetek to­vábbi erősítéséről sem. Sok­sok volt egyénileg dolgozó pa­raszt az eltelt nyolc hónap alatt bizonyította be hűségét a szocialista nagyüzemi gazdál­kodáshoz, került közelebb a kommunista eszmékhez. For­dítsanak gondot ezeknek a ne­velésére, s a legkiválóbbakat vegyék fel tagjelöltnek, vagy a párttagok sorába. Különösen szép eredmények vannak . ezen a téren a mátészalkai járás téeszeiben. ahol a pártszerve­zetek április óta 108 téesz tag­gal erősítették a pártszerveze­teket. Az a tapasztalat, hogy mi­után új életet kezdtek a dol­gozó parasztok, megnőtt a ta­nulási kedvük. Látják, hogy a szocialista nagyüzem művel­tebb, a gazdálkodáshoz jobban ó-tő embereket követel. Ezt az igényt elégítsék ki a pártszer­vezetek. Helyes a fülpösdaróci téesz pártszervezet kezdemé­nyezése. A párttagok mellett több pártonkívüli téesz tag is jelentkezett a pártoktatásra. Ezeket be is osztották. Ezen kí­vül a pártvezetőség javaslatá­ra 10 téesz tag iratkozott be az általános iskolába, hogy el­végezze a nyolcadik osztályt. A p>éldát ebben is a pártve­zetőség mutatja, s Pecséri Ádám is újból padba ül az őszön. A tél folyamán szakelő­adásokat tartanak a téesz ta­gok részére, hogy jobban meg­ismerjék a nagyüzemi növény- termelést és ál'attenyés tést. Nincs külön gazdasági és külön politikai munka. Nagyon fontos, hogy ezt tudják, s esze­rint végezzék munkájukat téesz-pártszervezeteink. Csak e szemlélet birtokában tudnak minden segítséget megadni a gazdaságvezetőknek, s lesz he­lyes a kapcsolat a pártvezető­ségek és a téesz intézőbizott­ság, az elnök között. A terme­lés segítése és ellenőrzése azt té­telezi fel, hogy a pártszervezet vezetői alaposan ismerjék a szövetkezet terveit, a problé­mákat, mert csak így tudnak segíteni. No, persze, ehhez aka­rat is szükséges." Kántorjáno- siban azért vannak problémák mert a pártszervezet közömbös szemlélője az eseményeknek, s jellemző, hegy itt ebben az évben egyetlen tagjelöltet sem vettek fel. Ahol helyes elvtár­si kapcsolat van a téesz veze­tősége és a pártszervezet ve­zetői között, ott kölcsönösen azon fáradoznak, hogy a prob­lémákat megoldják. Helyes, ha a pártvezetőségi ülésekre meg­hívják a téesz elnököt, mint azt a napwkban tették Fülpös- darócon. Igaz, még messze van a zár­számadás ideje, de azért nem árt, ha már most foglalkoznak ezzel az üggyel a kommunis­ták. Annál is inkább, mert ez a téesz tagokat is foglalkoztat­ja. S bizony itt-ott csüggedés tapasztalható, s vannak akik már előre meghúzzák a vész­harangot. Ezeknek nincs iga­zuk. Tény és való, hegy a szo­katlanul kedvezőtlen időjárás kieséseket okozott, de ez nem ok arra, hogy elkedvetlenedje­nek. Mert mi lett volna, ha X vagy Y egyénileg gazdálko­dik? Szinte kiheverhetetlen kárt okozott volna neki az eső, vagy a jég. De így, a kö­zösben nagyobb lehetőség van arra, hogy a károkat pótolják. Lényeges, hogy a brigádokba és a munkacsapatokba beosz­tott kommunisták lelkesítő munkát végezzenek, s meg­magyarázzák mindenr.ek az okát. Most az a feladat, hogy párt- szervezeteink, minden falun dolgozó kommunista a jövő évi gazdagabb esztendő meg­alapozására fordítsa erejét, minden talpalatnyi főidet meg­műveljenek, s úgy buzdítsál! a szövetkezeti parasztokat, hogy azok szívvel-lélekkel dolgozzanak is ezért. A* ENSZ-közgyűlés napirendjére tűzik a kongói kérdést Az általán»* ügyrendi bizottság elkészítette n közgyűlési nai*irend-íervezeíct New York, (TASZSZ): Az ENSZ-közgyülés altalános ügy­rendi bizottsága szerdán este folytatta a közgyűlési napirend­tervezet megvitatását. A bizott­ság elhatározta, hogy javasolja az eddigieken kívül a következő kérdések napirendre tűzését: a Kongói Köztársaságban kialakul*, helyzet kérdését; a szovjet kül­döttségek által előterjesztett nyi­latkozatot a gyarmati országok és nép>ek függetlenségének meg­teremtéséről és az amerikai kül­döttség javasolta napirendi pon­tot, amélynek ez a címe: Afrika és az afrikai országok független­ségének biztosítására vonatkozó ENSZ-program. A bizottság befejezte a napi­rendi kérdések elosztásával kap­csolatos munkáját és javaslatot készített elő arról, hogy milyen kérdéseket tárgyaljanak meg a közgyűlési bizottságokban és mi­lyen kérdéseket a közgyűlés tel­jes ülésein. Ezzel kapcsolatban Zorin, a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy a leszerelési kérdést a gyarmati országok és népek függetlenségének megté­rt intéséről szóló nyilatkozatot, az Egyesült Államoknak a Szovjet­unióval szemben kifejtett agresz- szív cselekedetei következtében az egyetemes békét fenyegető ve­szély kérdését éppúgy, mint a Kcngói Köztársaságban kialakult helyzet kérdését a közgyűlés tel­jes ülésein kell megtárgyalni. Hangsúlyozta, hogy ezek a kérdé­sek a legfontosabbak és megvi­tatásuknak tökéletesnek és átfo­gónak kell lennie. Ezen kívül elengedhetetlen, hogy az em­lített kérdéseket a legilleté­kesebb szerv, a «közgyűlés tárgyalja meg. A szovjet küldöttség határozottan ellenezte az úgynevezett „magyar- kérdés'’ és a „tibeti kérdés” meg­vitatását általában és a közgyű­lés teljes ülésén is, mert ezek a „kérdések” a hidegháborúhoz vezetnék a közgyűlést. Románia és Bulgária képviselői támogatták a szovjet küldöttsé­get. Az Egyesült Államok, Anglia, Kanada és Ceylon képviselői és egyes más küldöttek azt szorgal­mazták, hogy a leszerelés kérdé­sét az 1. számú közgyűlési bizott­ság tárgyalja meg. Ügy véleked­tek, hogy így a kérdés „gondo­sabban” és nyugodtabb légkör­ben” tárgyalható. Az Egyesült Államok, Anglia és Kanada küldötte továbbra is síkraszállt a „magyar kérdés” és „tibeti kérdés” közgyűlési meg­vitatása mellett. Jugoszlávia kép­viselője úgy nyilatkozott, hogy a Kongói Köztársaságban ki­alakult helyzetet, a leszerelés kérdését és a gyarmati or­szágok és népek függetlensé­gének megteremtéséről szóló nyilatkozatot, mint legfonto­sabb kérdéseket a közgyűlés teljes ülésein tárgyalják meg. Moszkva. (TASZSZ): Hruscsov szovjet miniszterelnök New Yorkból üzenetet intézett az Interparlamentáris Unió Tokió­ban ülésező 49. értekezletéhez, A szovjet miniszterelnök kife­jezi azt a reményét, hogy az „értekezlet olyan határozatokat hoz, amelyek segítik a népek megszabadulását a fegyverkezési terhektől, hozzájárulnak a vi­lágbéke megszilárdításához.” A bizottság ezután egyhangú­lag hozott határozatba foglalt* azt, hogy a Kongói Köztársaság­ban kialakult helyzetet a közgyű­lés teljes ülésén tárgyalják meg. Az amerikai küldöttségnek a gépies szavazattöbbség felhaszná­lásával sikerült kieszközölni olyan határozatot, amely szerint a leszerelés kérdését, a gyarmati országok és népek függetlensé­gének megteremtéséről szóló nyi­latkozatot és az Egyesült Államok­nak a Szovjetunióval szemben ki­fejtett agresszív cselekedetei kö­vetkeztében az egyetemes békét fenyegető veszély kérdését n»m a közgyűlés teljes ülésein, ha­nem az 1. számú közgyűlési bi­zottságban tárgyalják meg. Ugyancsak ez a közgyűlési bi­zottság foglalkozik majd az Afri­káról és az afrikai országok füg­getlenségének biztosítására vonat­kozó ENSZ-programról előterjesz­tett amerikai javaslattal is. Az úgynevezett „magyar” és <,tibeti” kérdést a közgyűlés teljes ülései elé terjesztik. Ezzel az általános ügyrendi bi­zottság befejezte munkáját. Üzenetében Hruscsov hangsú­lyozza, hogy most, amikor a le­szerelési kérdések megvitatása különösen jelentős szakaszhoz jutott el, „rendkívül fontos, hogy a béke megszilárdításában érde­kelt összes politikai és társa­dalmi szervezetek minden ere­jükkel segítsék elő a leszerelés kérdésének megoldását.” Hruscsov üzenete az Interparlamentáris Unió értekezletéhez Cyrus Eaton Lenin Béke-Jijjal kitüntetett amerikai küzáleti személyiség ebédet »dort Hruscsov tiszteletére New Yorkban, a Baltimore hotelben. C. Eaton jobbról a második.

Next

/
Thumbnails
Contents