Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-30 / 231. szám
99Európa lőporos hordóját“ békés területté kell változtatni To dór Zsivkov elvtárs beszéde az ENSZ közgyűlésén New York, (MTI): Az ENSZ- közgyülés szerdán magyar idő szerint 15,59 órakor — összeült hogy folytassa a nemzetközi helyzet általános vitáját, amelyen felszólalt Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a bolgár küldöttség vezetője is. Támogatta a békés együttélés elveit és rámutatott: a békés együttélés elveit erősíteni kell és tovább kell fejleszteni. A balkáni helyzettel foglalkozva Zsivkov hangsúlyozta, a bolgár kormány egész tevékenysége arra irányul, hogy a Balkán és az Adriai- tenger térsége atom- és rakétafegyverektől mentes övezetté váljék. Kormányunk — mondotta — mindenkor kész bármilyen javaslatot megvitatni és támogatni, ha. az egész Balkán fejlődése érdekében megértésre, jószomszédi együttműködésre és a békére irányul. A bolgár küldöttség vezetője különös nyomatékkai fordult Görögország és Törökország kormányához és felszólította őket, tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a Balkánt „Európa lőporos hordóját” közös erővel békés területté változtassák. Zsivkov továbbiakban rámutatott, hogy az egyik legsürgősebben megoldásra váró probléma a német békeszerződés megkötése. A legrövidebb időn belül alá kell írni a békeszerződést Németországgal — mondotta — és rendezni kell a nyugat-berlini kérdést A bolgár küldöttség vezetője követelte Korea egyesítését és az amerikai csapatok haladéktalan kivonását Dél-Koreából. Erélyesen 1 elítélte a provokációs amerikai kémrepüléseket és támogatta azt a szovjet javaslatot, hogy a közgyűlés jelenlegi ülésszaka vitassa meg ezt a kérdést. Zsivkov ezután a gyarmatosí- tási politika összeomlásáról beszélt és napjaink legégetőbb problémájaként jelölte meg a gyarmati rendszer teljes és végérvényes felszámolását. A bolgár küldöttség vezetője végül síkraszállt Hruscsov szovjet miniszterelnöknek az ENSZ főtitkári tisztség megszüntetésére tett javaslata mellett. New Yoork, (MTI): Az ENSZ- közgyűlés szerdán délután — magyar idő szerint 20,27 órakor — ismét összeült, hogy folytassa a nemzetközi helyzet általános vitáját. Elsőnek Panama képviselője szólalt fel. Az ülésen beszélt Segni olasz külügyminiszter. Támogatta Eisenhower elnök leszerelési javaslatait és Hammarskjöld főtitkár kongói politikáját. Az olasz külügyminiszter szembehelyezkedett az ENSZ főtitkári tisztség megszüntetésére tett szovjet javaslattal. Segni rövid beszédében foglalkozott a dél-tiroli kérdéssel és kijelentette, az olasz kormány ellenzi, hogy bármilyen kísérlet történjék a kérdésnek az ENSZ- közgyűlésben való eldöntésére. Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Wadworth, az amerikai küldöttség vezetője szerdán javasolta, tűzzék a közgyűlés napirendjére az Eisenhower elnök csütörtöki beszédében foglaltakat tartalmazó javaslatot „Az Afrika függetlenségének és fejlődésének előmozdítását célzó ENSZ-programról,” Az esti ülés utolsó felszólalója Nairn, afgán miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter volt Ügy véljük, — mondotta a TASZSZ jelentés szerint — hogy a Kínai Népköztársaságnak haladéktalanul el kell foglalnia az őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek szervezetében.” Hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköz- társaság kormánya az egyedüli olyan törvényes - kormány, amely a kínai népet képviseli. A szervezet saját érdekeivel ellentétben cselekszik — folytatta — ha nem veszi fel tagjai sorába ezt a hatalmas országot. Az ülésen elfoglalták helyüket a tagállamok sorába felvett Mali Köztársaság és Szenegál Köztársaság képviselői. Az üdvözlésekre válaszolva a Mali Köztársaság képviselője éleshangú beszédében támadta Franciaországot. Ezzel az ENSZ-közgyűlés szerda délutáni ülése magyar idő szerint éjfél után négy perccel ért véget. New York, (MTI): Azzal, hogy az ENSZ-közgyűlésnek szerda délutáni ülése egyhangúlag megszavazta a Szenegál Köztársaság és a Mali Köztársaság felvételét az ENSZ tagjai sorába. Az ENSZ tagjainak száma 98-ra emelkedett. Megyei ankét volt tegnap Nyíregyházán oktatásügyünk továbbfejlesztéséről Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács rendezésében csütörtökön megyei ankétot tartottak Nyíregyházán, a József Attila Művelődési Házban az oktatásügy továbbfejlesztéséről. Az ankéton megvitatták az iskolareform irányelveit, melyeket a közelmúltban teltek közzé az ország sajtójában. Az ankéton mintegy 350-en vettek részt, üzemi munkások és téasz elnökök, pedagógusok, szülők, valamint minden társadalmi szerv, intézmény képviselői. Az elnökségben helyet foglallak Berkei András az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Fekszi István, a megyei tanács elnöke, Arató Ferené, a Művelődésügyi Minisztérium főosztály- vezetője. Péter Ernő, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára, valamint más párt- és tár- ‘ sadalmi vezetők, kulturális irt- tézményeinknek képviselői. , Horváth Miklósnak, a megyei tanács művelődési osztályvezetőjének megnyitója után Gulyás Emilre, a megyei tanács elnök- helyettese mondott vitaindító előadást. Ezután számosán hozzászóltak. Az ankét köze] hat órás munka után ért véget. Az ankétoni elhangzottakra lapukban visszatérünk. felszólalások a közgyűlés csütörtök délelőtti ülésén A képen: Hruscsov üdvözli az ENSZ egy:!: új tagállamának, Szomáliának a képviselőjét, Ali-Homar-Hagi Favah-t. it I'USCSOW és Tito megbeszélést folytatott 4 szovjet államfő és Macmillan találkozása New York. (MTI): Az ENSZ közgyűlés csütörtök délelőtt — magyar idő szerint 15,54 órakor — ismét összeült, hogy folytassa az általános politikai vitát. Elsőnek Norodom Szihanuk kambodzsai államfő szólalt fel. Javasolta, hogy Laosz és Kambodzsa bevonásával létesítsenek «■emleges övezetet, amelynek semlegességét a nyugati hatalmak és a szocialista tábor országai egyaránt szavatolnák. A továbbiakban sürgette a hatalmakat, hagyjanak fel minden olyan próbálkozással, hogy befolyás, vagy nyomás révén az egyik vagy a másik táborba kényszerítsék Laoszt. A leszerelés kérdéséről szólva a kambodzsai államfő különösen a közepes és a kisebb országok túlzóit fegyverkezését ítélte el £ és felkérte a nagyhatalmakat, hogy tartózkodjanak az ilyen jellegű fegyverkezés támogatásától. Norodom Szihanuk érdekesnek mondotta Hruscsov szovjet miniszterelnöknek az ENSZ főtitkári tisztség megszüntetésére tett javaslatát, kijelentette azonban, hogy nem mindenben osztozhat a szovjet kormányfő véleményében. Azt állította, hogy a főtitkárság élén o yan személy áll, akinek szigorú semlegességéhez „nem férhet kétség.” A kambodzsai államfő ezután rámutatott, támogatja a_t az el- ! gondolást, hogy Algériában ren- dezzenek népszavazást az ENSZ védnöksége alatt. Ezután Harold Ma.millan angol miniszterelnök mondott beszédet. New York. (MTI): Polgár Dénes, az' MTI tudósítója jelenti: Szerdán úgynevezett csendes napja volt az ENSZ közgyűlésnek. Nem szólalt fel egyetlen nagyhatalom képviselője sem és nem alakultak ki viták izgalmas kérdések körül. A küldöttek figyelmét főképpen a- gyűléstermen kívüli eseményék kötötték le. A legnagyobb érdeklődés egy szerdán lezajlott és egy csütörtökre kitűzött tanácskozás félé irányul. Szerdán Hruscsov szovjet miniszterelnök és Tito jugoszláv elnök több mint kétórás megbeszélést folytatott. A megbeszélés után együtt léptek ki a Szovjetunió ENSZ-missziója épületének kapuján. Tito kijelentette: „A megbeszélés után még jobban meg vagyok győződte arról, hogy az események a nemzetközi feszültség csökkenése irányában haladnak.” Hozzáfűzte, hegy Hruscsovval folytatott tárgyalásai rendkívül hasznosak és nyíltak voltak. Hruscsov is nyilatkozott. Kijelentette, hogy „teljes egyetértésre jutottunk, illetve álláspontunk ma jenem minden kérdésben rendkívül a el áll egymáshoz”. Újságírók megkérdezték, vajon nem tárgyaltak e az ideológiai nézeteltérésekről. Erre Hruscsov azt mondotta: „nem tárgyaltunk semmiféle ideológiai kérdésekről, egyszerűen azért, mert én a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vagyok, Tito marsall pedig saját országának elnöke.” A tárgyalásokról később közös szovjet—jugoszláv közleményt adtak ki, amely azt mondja, hogy Hruscsov és Tito a két országot kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről tárgyalt. A közlemény hozzáfűzi, hogy a tárgyalások barátságos légkörben folytak. Miután azonban egyes újságírók kitartottak amellett, hogy szóbakerültek a Szovjetunió és Jugoszlávia közti ideológiai nézeteltérések is, a Szovjetunió ENSZ-missziója később külön közleményt adott ki. Ez a közlemény rámutat, hogy Hruscsov és Tito négy kérdésről tárgyalt. Ez a négy kérdés a következő: a leszerelés, a gyarmatosítás felszámolása, a kongói helyzet és a szovjet—jugoszláv viszony. Hruscsov később még azt is kijeler tette az újságíróknak, hogy Titoval folytatott beszélgetése „nagyon jó volt” és Tito e mondta neki, hogy a New York-i tárgyalásaival nagyon meg van elégedve. A csütörtökre kitűzött tanácskozás a szovjet kormányfő és az angol miniszterelnök tárgyalása volt. Hivatalosan bejelentették, hogy Hruscsov és Macmillan a csütörtöki nap folyamán valószínűleg délután találkozik. A megbeszélések tárgyáról nem közöltek semmit, jól értesült ENSZ-körökben azonban rámutatnak, hogy Anglia nyilvánvalóan közvetíteni igyekszik a közgyűlésen felvetődött- kérdesekDé.n a szovjet kormányfő és az Egyesült Államok elnöke között. ' ■ Szerda este több fogadás Volt N-w Yorkoan. Fogád..st adott Mulai Hasszam marokkói trónörökös. Koirala nepáli miniszterelnök és a líbiai kü dö.ttség is. A marokkói és a nepáli fogadáson a többi között résztvett Hruscsov szovjet miniszterelnök _s Kádár János áilamminiszter, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője is. A marokkói fogadáson Hruscsov csaknem félórás negyszém- közti megbeszélést folytatc tt a marokkói trónörökössel. Szerdán két újabb államfő érkezett az ENSZ közgyűlésére: Sukarno indonéz elnök és Husz- szein Jordániái király. Bejelentették azt is, hogy megérkezik New Yorkba Menzies ausztráliai miniszterelnök is.
