Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-20 / 222. szám
A kongni események az Egyesült Államok vezette koalíció bűnös cselekményeinek következményei A szovjet küldött nagy jelentőségű beszéde az ENSZ rendkívüli közgyűlésén Leszavazták az amerikaiak provokációs javaslatát Az ENSZ rendkívüli közgyűlését magyar idő szerint vasárnap hajnali fél 2-kor Belaunde perui küldött nyitotta meg. A megnyitó után Wadsworth amerikai delegátus meglepetésre azt javasolta, hogy ne a kongói kérdést tárgyalják meg először, amely miatt a rendkívüli közgyűlést összehívták, hanem már most vegyék fel azokat az afrikai államokat, amelyeknek felvételét a 15. rendes közgyűlés napirendjére tűzték. A meglepő javaslat komolytalansága hamarosan kiderült. Zorin, a Szovjetunió küldötte ugyanis megkérdezte Hammarkjöld főtitkárt, vajon New Yorkban vannak-e az új afrikai államok képviselői. Kiderült, hegy a 14 felvételre váró afrikai állam képviselői közül csak 2 tartózkodik New Yorkban és a többi hétfő előtt nem is érkezik meg. Ezután hosszas vita indult meg, végül is a guinea! küldött javaslatára a rendkívüli közgyűlés nagy többséggel elhatározta, hogy az új afrikai tagállamok felvételének kérdését elnapolják. Ezután áttértek a kongói kérdés megtárgyalására. Elsőnek Wadsworth, az Egyesült Államok küldötte emelkedett szólásra. Zorin beszéde után Hammarskjöld főtitkár kijelentette, hogy nem hajlandó tovább az ENSZ főtitkári székében maradni, ha úgy találják, hogy működése nem hasznos és nem felel meg az ENSZ alapokmányának. Ortona olasz küldött beszéde után a rendkívüli közgyűlés folytatását magyar idő szerint v>a- sárnap estére tűzték ki. 4z ISA varia aknamunkája eredményéi Fogdmeg-et kiált a ioivaj Wadsworth hosszú beszédében elesen támadta a Szovjetuniót. Azt állította, hogy az ENSZ-csa- patok Kongóban eredményesen teljesítették feladatukat. Az Egyesült Államok szigorúan tartotta magát ahhoz az elvhez, hogy mindenféle segítséget csak az ENSZ-en keresztül ad meg Kongónak. Wadsworth a továbbiakban azt állította, hogy a Szovjetunió „a Biztonsági Tanács határozatainak megsértésével százával küldött különböző személyeket Kongóba, azon kívül repülőgépet és teherautókat is szállított a köztársaságnak”. Az amerikai küldött ezután kifogásolta, hogy a Szovjetunió felhívásokat intézett Afrika népeihez, amelyekben fényt derített az ENSZ haderőinek törvénytelen, a Biztonsági Tanács határozataival ellentétes beavatkozásokra. Az Egyesült Államok küldötte Végül javaslatot terjesztett elő. amelynek értelmében először is: adjak meg a felhatalmazást Hammarskjöld főtitkárának, hogy folytathassa eddigi tevékenységét Kongóban. Másodszor: egy rendkívüli alapot kell létesíteni az Egyesült Nemzetek tagállamainak adományaiból, s ezt az ösz- szeget az ENSZ ellenőrzése alatt kell Kongónak eljuttatni. Harmadszor: felhívást kell intézni a kongóiakhoz, hogy hagyják abba az „erőszakos cselekményeket”. Negyedszer: fel kell szólítani minden ENSZ-tagállamot, hogy tartózkodjék bármilyen egyoldalú cselekménytől Kongóban. Különösen veszélyes lenne — mondatta Wadsworth —. hogyha Kongóba az Egyesült Nemzetek Szervezetén kívül küldenének bármiféle személyzetet, vagy anyagot. Wadsworth után Zorin, a Szovjetunió küldötte emelkedett szólásra. Az Egyesült Államok és szövetségesei az utóbbi időben leplezetlenül szabotálták a kongói helyzet megvitatását a Biztonsági Tanácsnál, őszintén megmondták, azért teszik ezt, mert a kongói helyzet még nem fejlődött ki eléggé, meg kell várni, míg világosabban megmutatkoznak egyes irányzatok Kongó politikai fejlődésében. — Az Egyesült Államok — jelentette ki Zorin —, a fiatal afrikai állam ellen irányuló összeesküvés vezetője, megvárta azt a pillanatot, amíg aknamunkájának következtében megbukott az a kormány, amellyel szemben az amerikai kormány és a többi gyarmatosító hatalom heves gyű löietet táplált. Ennek a gyűlölet nek az volt az oka, hogy a Lu mumba-kormány olyan irányt merészelt venni, amelynek célja hazája függetlenségének megszilárdítása és felszabadítása volt nemcsak a belga, hanem bármely más gyarmatosító, köztük az amerikaiak elnyomása alól. A Lumumba-kormány hazafias politikája veszélyeztette a gyarmatosító hatalmak kongói pozíciót, köztük az Egyesült Államokét is, amelynek fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy ellenőrzése alatt tartsa Kongó természeti kincseit. Imperialista koalíció A fiatal afrikai állam terüle- tén-kibontakozott tragikus események az Egyesült Államok vezette koalíció bűnös cselekményeinek voltak közvetlen következményei. Ez a koalíció a maga céljaira használta fel az „ENSZ- csapatok" parancsnokságát és magát Hammarskjöld ENSZ-fő- titkárt. Az „ENSZ-csapatok” parancsnoksága és a főtitkár egyaránt, minden tőle telhetőt megtett a fiatal köztársaság megfojtására. A szovjet megbízott ezután leleplezte az ENSZ-főtitkárának és a kongói különmegbízotlainak kongói tevékenységét. A főtitkár — mondotta —, részesévé vált egy bohózatnak, amely egyenesen bűntett jellegét öltötte. Most szívesen egy rejtekhelyre vonulna és kegyes ábrázattal nézné, hogyan játszódik le annak a színjátéknak az utolsó felvonása, amelyet az Egyesült Államok és más NATO-tagállamok eszeltek ki és amelyben a főtitkárnak meghatározott — és nem utolsó — szerep jutott. A szovjet kormánynak változatlanul az a véleménye, hogy Hammarskjöld úr nem teljesítette a kongói eseményekkel kapcsolatban rá rótt feladatokat és főtitkári működése lényegében azonosult azoknak az országoknak a politikájával, amelyek a gyarmatosító rendszer alapján állták és állnak ma is. Az afrikai —ázsiói országok kompromisszumos megállapodása Zorin beszéde Zorin kifejtette, hogy tulajdonképpen milyen indokoktól vezettetve követelte az Egyesült Államok a rendkívüli ülésszak összehívását, nem várva meg a közgyűlés 15. ülésszakának megnyitását, amelynek napirendjére a szovjet kormány javaslatára felvették „A Kongói Köztársaság területi épségének és politikai függetlenségének veszélyeztetése” című kérdést. — Az Egyesült Államok kormánya — jelentette ki Zorin —, azért igyekszik elkerülni a kongói kérdés beható és részletes megvitatásét, mert ebben az esetben kiderülnének az amerikai politika Afrikára vonatkozó valódi szándékai. Az Egyesült Államok nem azt. keresi, hogyan lehetne gyakorlatilag végrehajfa- ni a Biztonsági Tanácsnak a kongói kérdésben hozott határozatait, hanem mesterségesen támasztott zavar segítségével arra törekszik, hogy nagy sietve jóváhagyassa kongói aknamunkáját. A szovjet küldöttség úgy véli — har@sú!yozta Zorin —, hogy a rendkívüli ülésszak még mai ösz- szetételében is köteles mindenképpen támogatni az afrikai, ázsiai és más békeszerető népek ama követelését, hogy vessenek véget Kongóban a külföldi fegyveres beavatkozásnak, szüntessék meg az ENSZ beavatkozását az ország belügyeibe és ajánljanak olyan intézkedéseket, amelyek előmozdítják a kongói nép nemzeti újjászületését a szabadság és a függetlenség útján. A szovjet politHtH — Kongó lnggetienségénck politikába New York (MTI): Az ENSZ rendkívüli közgyűlése vasárnap newyorki idő szerint délután és este két ülésen folytatta a kongói kérdés vitáját. A vasárnapi üléseket két dolog jellemezte. Az egyik, hogy a szocialista országok szónokai: Lengyelország, Bulgária, Románia, Ukrajna, Magyarország és Csehszlovákia delegátusai élesen bírálták Ham- marskjöldöt, az ENSZ fótit kárát és a NATO-hatalmak kongói politikáját. A szocialista országok küldőt - jtei lelepleznék az újfajta gyarmatosítás legkorszerűbb módszerét, amely az ENSZ tekintélyéinek felhasználásával az ENSZ zászlaja alatt akarja megsemmisíteni Kongó függetlenségét. Az ülések másik jellegzetessége, az afrikai-ázsiai országok kompromisszumos megállapodása voll. Mialatt a közgyűlési teremben egyik felszólalás a másikat követte — 19 beszéd hangzo't el — az afrikai és ázsiai d.elágátusok az üléstermen kívül tanácskozásra gyűltek össze. A többórás tanácskozások eredményeképpen megszületett egy határozati javaslat, amelyet a késő éjszakai órákban osztottak szét a küldöttségek között. Ceylon, Ghana, Guinea, Irdcné ia, Irak, Jordánia, Ami a Szovjetuniót illeti, a Szovjetunió nem törekszik semmiféle előnyre, semmiféle előjogokra az afrikai országokban, nem akar támaszpontokat szerezni Afrikában. A szovjet kormány többször kijelentette, hogy hajlandó lojálisán együttműködni az ENSZ keretén belül azzal a céllal, hogy segítsék elérni a Biztonsági Tanácsnak a Kongói Köztársaságra vonatkozó határozataiban meghirdetett célokat. A szovjet kormány gyakorlatban és bebizonyította, hogy hajlandó támogatni az ilyen lépéseket, viszont nem segíthet sem most, sem a jövőben olyan intézkedéseket, amelyek károsak Kongóra és ellenkeznek a Biztonsági Tanács határozataival. Amikor a Szovjetunió támogatni igyekezett a törvényes kongói kormányt, akkor a Biztonsági Tanácsban hozott határozatok betűjének és szellemének megfelelően járt el. — A szovjet kormány elvárja — mondotta befejezésül Zorin —, hogy a Biztonsági Tanács határozatainak gyakorlati megvalósítását célzó erőfeszítései támogatására találnak azoknál az államoknál, amelyek nagyrabecsüWc a nemze i függetlenséget és a népek biztonságát, s nem akarják, hogy az ENSZ nevét bemccskol- ia a gyarmatosítókkal való szégyenletes együttműködés. Libanon, Libéria, Liba, Marokkó, Nepal, Szaud-Arábia, Szudán, Tunézia, az EAK és Jemen közös javaslata sokban tekintetbe veszi a Szovjetuniónak a Biztonsági Tanácsban legutóbb kifejtett álláspontját. Határozottan kiáll az egyetlen törvényes kongói kormó.ny, tehát Lumumba kormánya mellett, Kongó területi egységének fenntartása és a Biztonsági Tanács korábbi határozatainak végrehajtása mellett, másrészt azonban nem ítéli el nyíltan■ az ENSZ főtitkárának és kongói parancsnokságának eddigi magatartását. A javaslat legkomolyabb negatívuma pedig, az, .hogy az ENSZ jóváhagyásától teszi függővé, nyújthat-e valamely állam katonai segítséget Kongónak. Et rendkívül veszélyes precedenst teremtene, de minden független államnak joga van — ha úgy kívánja — hogy katonai segítséget kérjen bármely más ország'ól. A szuverenitásnak ilyen felfüggesztése a nyugati hatalmak álláspontjának elfogadását jelentené. Az afrikai-ázsiai csoport közös határozati javasla'a hat pontból áll. A hatodik pont, amely Kongó szuverénításának korlátozását jelentené, elfogadhatatlannak látszik. .Afa'gyarországf kit idődének felszólalása A vasárnap esti ülésen — mint említettük — felszólalt Magyar- ország küldötte is. Szita János kövek miután elemezte, miért volt olyan fontos az Egyesült Államoknak a rendkívüli közgyűlés összehívása, rámutatott, a kongói válság okaira. Hivatkozott Bowls-nak. az ismert amerikai diplomatának, az amerikai kongresszus tagjának cikkére, amelyet augusztus 21-én közölt a New York Times. Ebben a cikkben Bowls beismeri, hogy ..Afrika éve” az Egyesült Államok komiányát érzékenyen érinte'te. fizt írja: „az egész ügyben az az igaiji'.g, hogy az afrikai események meglepetésként érték kormányunkat. Egészen 1955-ig a Szaharától délre levő diplomáciai misszióink gyarmati álomvilágában éltek. A négy amerikai főkonzul közül, akiket abban az évben meglátogattam* csupán egyetlen egy olyan akadt, aki egy fekete afrikait ebédre látott volna vendégül”. — Az Egyesült Államok — mondotta Szita János — vajon mit tett, miután magához tért meglepetéséből, amelyet az afrikai államok függetlenségi mozgalma okozott? Semmiesetre sem azt tette, hogy az amerikai főkonzulok ezután több afrikait hívtak volna meg ebédre. Ellenben egy nagyon veszélyes tervet készített elő. Az említett cikk szerint: „a helyzet kulcsa az, hogy az Egyesült Nemzeteknek megvan az a képessége, hogy betöltse a gazdasági és politikai légüres teret Afrikában, továbbá az afrikaiaknak abban a hitében van, hogy az Egyesült Nemzetek elfogadják ebben a szerepben”. Egyetlen független afrikai ország sem kívánja azt a sorsot, hogy ővele töltsék be a keletkezett légüres teret. A magyar delegációnak az a véleménye — fejezte be beszédét a magyar küldött —, hogy a rendkívüli közgyűlésnek meg kell erősítenie a Biztonsági Tanács határozatainak szellemét. Gondoskodnia kell arról, hogy a belga csapatokat azonnal visszavonják a Kongói Köztársaság egész területéről, segítenie kell a kongói nemzeti erőket a kormánnyal való tárg^'alás alapján, hogy visszaállíthassa az ország területi integritását, megakadályozzon bármilyen kívülről jövő beavatkozást az ország ügyeibe. 250 pedagógus találkozója Bakt alóránt házán Járási pedagógus találkozót rendeznek szeptember 24-én Bak- talóránthézán. A járási művelődési házban sorra kerülő rendezvényen Tóth Láseló megyei tanulmányi felügyelő köszönti a nevelőket, majd a Dériné színház művészei bemutatják a „Százházas lakodalom” című darabot, Az esti órákban a vacsora után fellép a nyíregyházi József Attila Művelődési Ház táncegyüttese is. A találkozó célja, hogy a járás nevelői közelebb kerülve megismerjék egymást és a tapasztalatokat. Előreláthatólag 25C pedagógus részvételére számítanak. 1
