Kelet-Magyarország, 1960. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-20 / 222. szám

Lapunk munkatársa azzal céllal kereste tel a Gépa lomá sok Igazgatóságát, hogy ott tájé­kozódjék a silózás’jelenlegi hely­zetéről és problémáiról. Áldott István .igazgató elvlárs az aláb­biak szerint adott felvilágosítást: — Az elmúlt évhez viszonyít­va többszörösére nőtt a megye fpvétésű silókukorica-területe; tavaly mintegy kétezer hold volt, az idén több mint 13 ezer hold. Ennek megfelelően emelkedett azonban silókombájnjaink siácia is; húszról lG8-ra. Sajnos, szállítóeszközökkel már nem , állunk ilyen jól. Elég gya­kori, hogy a kombájnnak éppen a szállítás miatt kell várakoznia. — Hogy lehet ezen segíteni? — Minisztériumi rendelet ér­telmében a téeszek igénybe ve­hetik a TEFU közlekedési esz­közeit is, mégpedig ugyanolyan jutányos áron, mint a gépállo­másokét. Mindemellett azonban a téesznek is jó munkaszervezés­sel kell elősegítenie a silőzás meggyorsítását. Az igaz, hogy teljes erővel folyik az egyéb be­takarítási munka, is, tehát sok munkaerőre van szükség, de mégis érthetetlen az olyan eset, ríni például Tiszabezdéden is éh/fordult; egészen fiatal gyerekeket vontak be a silózási munké- ' ba, akik két vagy három­szor annyi idő alatt tolnak lerakodni, mint a felnőttek, a kombájn pedig addig áll. Saját érdekük a tészeknek, hogy munkabíró, erős embereket tegyenek az ilyen helyekre, mert ezzel jelentősen meggyorsítják a silózást és ráadásul olcsóba is, ha hamarabb végez a gép. Nagyon sok helyen már beta­nítottak embereket a silózéanál az előző években, mégsem azokat állítják most oda, hanem újakat. Amikor az újak is betanulnak, azokat is tovább váltogatják. — Mivel lehetne még meg­gyorsítani a munkát? — Azt csak természetesnek gondolná az ember, hogy ahová elmegy a kombájn, ott már rend­be van' téve az egész silótelep; pedig több helyen akkor kezde­nek kapkodni, amikor már kez­dik a munkát. Mondanom sem kell, ez is időveszteség. — Nagyon nagy segítséget jelentene Rz is, ha legalább a nagyobb táblákról nem kellene behordani a telep­helyle a silót, hanem mind­járt ott a helyszínen árok- silóban tárolnák. Egy 40 holdas tábláról legalább hatezer mázsát kell szállítani, lehet, hogy több kilométernyi tá­volságra. Képzeljük el, milyen óriási. gépi és kézi munkát igé­nyel ez? Mennyivel gyorsabban megy az egész, ha a helyszínen tárolják! Ráadásul jóval olcsóbb is a siló! Az igaz, hogy télen sokkal kényelmesebb, ha az is­tállóhoz közel van a siló, de | akkor már . bőven van szállító- eszköz is, munkaerő is, idő is. A muftkaugj[i törvényesség betartásáról tárgyalt a KP í'S3 SE meggyei Bizottsága Rövidesen sor kerül a Keres­kedelmi, Pénzügyi és Vendéglá­tóipart Dolgozók Szakszervezete iXXVIII. kongresszusára. Erre készülődve a szakszervezet me­gyei bizottsága megvizsgálta a vállala'.oknál és a szövetkezetek­nél a munkaügyi törvényesség betartását. A tapasztalatokat, (megyei bizottsági ülésen) tár­gyalták meg. Megállapították, hogy a törvé­nyesség olyan szilárd, amilyen még nem ^olt. Ez annak is kö­szönhető, hogy a. gazdasági ve­zetők és szakszervezeti vezetők felkészültsége, hozzáértése meg­nőtt. Jó hatással volt a nevelő munka. Azonban a munkaügyi törvényesség területén helyen­ként hiányosságok tapasztalhatók. A dolgozók részéről tett bejelen­tések, a szakszervezeti alapsáer- vezetek jelzősei és a megyei bi­zottság személyes tapasztalatai arra mutatnak, hogy a fejlődés ellenére még előfordulnak tör­vénysértések. A tapasztalatokat összegezve sorba vesszük az eredményeket és hibákat. Eiőremutatás és oku­lás végett. Bér és munkaügy Ezen a területen a legkeve­sebb a hiba, ahhoz viszonyítva, hogy a dolgozók a legérzéke­nyebben reagálnak rá. A íöld- művesszövetkazetaknél különcsen sok szabálytalanság volt az utób­bi években és most nagy javulást tapasztalni. Néhány kirívó hiányosságot ki­<5yy anya ncjiííben ÖREG ANYÓKA KOPO­GOTT A MINAP a hivatalos . hely csontszínű ajtaján. Nem is kopogott, csak vékony, resz­kető ujjával félénken megérin­tette az ajtó derekát, mint egy távolról érkezett, fáradt vándor, akinek minden ereje fogytán, akit üldöznek. . ; El- .gyengült, lassan szürke ködbe fúló szemét ráemelte a hivata­los hely bejáratára, a melle elszorult; vajon jó helyen zör- geí-e, vajon meghallgatják-e...? Kézit csókolomot köszönt és nagyságos asszonynak szólítot­ta a lányának is beillő asz- szenyt, a vár ®i nőtanács tit­kárát. Mely alázat lappangott á 74 évet megért anyóka sze­mében. Sok víz lefolyt a Ti­szán, de Rohlicz tekintetes úr cselédje, özvegy O. Istvánná- még nem tanulta meg az új címeket, rangokat. Nem jutott rá idő, kilenc élő gyereket ho­zott a világra, egész életútja egyetlen és végtelen gürcölés. Tíz éve özvegy, a nyolc gye­rek már felnőtt, a maguk haj­lékéba költöztek. O. néni egye­dül maradt. Egy nős fia ma­radt vele, az örökösföldi ház­ban, bár ne maradt volna az se.., — NEM SZERETNEK A GYERMEKEIM... — mondja alig. -hallhatóan, mondatai még­is . ércesen csengenek, mint az ügyész vádbeszéde. — Pedig felneveltem mindet. Az uram juhászémber volt az uradalom­ban. Hej, a szűk esztendők! Ha levágtam egy csirkét, ne­kem csak a lába, a körme jutott. Iia kérdezte némelyik: evett édesanyám? Rámondtám, , hogy ettem. Bezzeg most nem mondja egyik se. Még azt se, hogy aggyon isten, hogy van? Nem, még hideg vizet se ad­nak. Meddő a fantázia, hiába ke­resnénk az okot, ilyen nincs. Kacsák nem az önzés, a kap­4 " zsíság, ami más vizekre terelte a gyerekeket. Mindegyik megy a tnaga útján, nem néz se jobbra, se balra. Talán a leg­kisebbik, meg a legnagyobb még nem felejtette e! teljesen az anyját, meg az Irén asz- szonylánya, ó néha adogat ke­vés lisz.tet, rántásnak. Dehát ez elég? És a többiek? A nyolc gyermek közül még senki nem vett az anyjának egy kendőt, vagy egy harisnyát, egyik ss. Hamarabb rányítják az ajtót a szomszédok, mint a saját gye­rekei. Félnek attól a fiától, aki egy fedél alatt lakik a né­nivel. Legalábbis így mondja a néni. Ez a legrosszabb fia. — MEG IS TAGADTAM, NEKEM MÁR NEM GYER­MEKEM. Üldöz, kergét. Már késsel is fenyegetett, éjjel a szomszédban húzódtam meg. Ez nem hagy békét, sose! Kitúr* tak a feleségével a KJi'Vhám ból is, a saját házacskámból... Nincs énnekem senkim, aki megvédene..; A bíróságra is feladtam, dehát nem jöttek ei a tárgyalásra. Ez a rossz meg azt is mondta, nem is megy, ami papír jön, azzal meg... en- gedelmet kérek... azt csinál­ja... Másodszori vendég hát a nő­tanácson áz idős asszony, megnyugtatásért jött; most már mi lesz a sorsa? Hosszú per­cek múlnak el, míg lassanként egyenletesebbé válik a' pihegé- se, erőt gyűjt, mert hallja, az ügyét nem „ejtették el’, mellette vannak a rendes em­berek és a törvény is. A fel- indultsága is lohad, s mintha előbbi elmarasztalását tompíta­ni akarná, megjegyzi; nem is olyan rosszak a gyermekei, csak az az egy. Az öreg asz- szofiykaból még nem aludt ki az, ami a gyermekekben már rég, még védi is a fiait, Vagy vigasztalást keres? Úgy mond­ja, mindegyiknek megvan a maga baja, nem érnek rá vele törod­ni. De a. valóságot ő sem má­síthatja meg. Elhagyták, nem fáj a szívük, ha télen fázik, ha hetente egyszer főz, mert nincs miből, nem fáj nekik, ha az a „rossz” meg is veri az anyjukat. Hát milyen emberek lehetnek az O. gyerekek? HA AZ ANYA SZOMORÚ SORSA NEM INDÍTJA MEG ŐKET és nem sietnek újra megfogni a reszkető kezet, se­gít n társadalom, segít a bíró­ság. Kell, hogy minél előbb pontot tegyen özvegy O. Istán- né ügyére, s megítélje a szülő­tartást, megzabolázza a legva­dabb gyereket. A munkában megöregedett, erejét, egészségét a gyerekeinek szétosztó asz- szohy ma már nálunk nem érezheti egyedül és segítők nél­kül ínagat. Csak bátran kopog­janak és a hivatalos helyek megnyílnak Számukra. Az édes­anyái?, az édesapák eltartását a gyermeki könyörtelenség nem gátolhatja meg. Nérn ta­karhatják el felhők a napsu­garas őszt... Páll Géza agadíunk a jelentésekből. A Népbolt Vállalatnál (most Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalat.) öt dolgozó- bérét nem az eltöl- .ött időnek és a szakképzettsé­güknek megfelelően állapították meg. A mátészalkai fmsz-nél egy dolgozó besorolása nem azo­nos a tényleges munkakörével. A Vendéglátóipari Vállalatnál a fe­lettes szerv megkérdezése nélkül az alapbér felső határát mégha­Premizálás Általában a feladatoknak és cé­loknak megfelelően, a dolgozó­kat ösztönzően alkalmazzák a vállalatoknál és szövetkezeteknél a premizálást. A megvizsgált helyeken az alábbi ’ hiányosságokat tapasztal­ták: A csengeri fmsz-nél az FJK szigorúbb prémiumkizáró feltéte- leket állapított meg a boltoknak és a vezetöállású dolgozóknak, miftí ahogy azt a MÉSZÖV el­rendelte. A KFVDSZ megyei bi­zottságának erről az a vélemé­nyé, hogy az FJK-nak a MÉSZÖV Munkaidő és túlóráztatás ladóan soroltak be személyi bér­pótlékkal. A Sóstói Fürdő és Üdülő Vállalatnál a pénztáros nem 42 ..forintos mankópénzt kap, csak 21 forintot, ami a rendel­kezés helytelen értelmezésiből adódott. Az önkiszolgáló boltok pénztárosait a rendeletnek meg­felelően 1980. január elsejétől boltvezető helyettesnek minősí­tették, de több helyen nem so­rolták be a beosztásnak mégfele­lő bérkategóriába. és a KPVDSZ által kiadott, ér­vényben lé,vő prémiumfeltételeit nincs joga megváltoztatni s -az általuk elvont prémiumot a dol­gozóknak ki kel] fizetni. Az Ál­lami Áruházban az esetenkénti premizálás összege (30—35 Ft) nem megfelelően ösztönzi a dol­gozókat. A szakszervezetnék az a javaslata, hogy legalább 100 forint esetenkénli prémiumot kapjon az a dolgozó, aki meg­érdemli. A FÜSZÉRT-nél azt a hiányosságot tapasztalták, hogy a III. negyedévi prémiumfeltétele­ket, csak julíus végén közölték a dolgozókkal. A törvényt sértő eljárások többsége a túlóráztatásoknál ta­pasztalható. Néhány helyen a helytelen munkaszervezés és a gazdasági vezetőknek a vállalat érdeke iránti túlbuzgósága oko­zott törvénysértést. A szakszer­vezet azért is veszi ezt szigorú­an, mert a párt és a minisztéri­um is felhívták a figyelmet á túlóráztatások csökkentésére. A dolgozóknak kulturálódásuk és pihenésük érdekében szükségük Van a Munka Törvénykönyvében lefektetett pihenési időre. A Népboltnál például olyan áruszállítások miatti várakozási időt nem készenléti díj és túlóra díj fizetésével intézik el, hfenem csúsztatással. A fennálló féridel- kezés értelmében a csúsztatás, mint a letöltött túlórák megvál­tása megszűnt, ezt alkalmazni nem léhét! Olyan eset is előfor­dult például a Sóstói Fürdő és Üdülő Vállalatnál, hogy szóbeli utasítást adtak a dobozoknak a túlórázásra s utólag nem ren­dezték a kifizetést. A vásárosna- ményi fmsz-nél két dolgozónak 35—39 túlórát sima órabérrel fi­zettek ki. nem úgy. ahogy a Munka Törvénykönve rendelke­zik. gyakorlat alakult ki, hogy az Terhes nők és fiatalkorúak foglalkoztatása Olyan hibát nem tapasztaltak, ami a terhes nők és fiatalkorúak foglalkoztatására vonatkozó tör­vényeket sértené. Megkapják a kedvezményeket, amiket a tör­vény biztosít. Éjszakai és nehéz munkára nem osztják bé őkét, megfelelő körülmények között dolgoznak. Szabadságidő, a társadalmi tulajdon védelme Csak a szabadságolási ütemter­vek betartásánál merült fel hi­ányosság. egyébként a dolgozók megkapják a nekik járó fizetett szabadságot. A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelet nem ismeréséből adódott az a hi­ba a nyírbátori fmsz-nél, hogy egy dolgozó nőnek a MÉSZÖV A szakszervezet megyei elnök­sége azt a tanulságot vonta le a megyei bizottsági ülésen, hogy a gazdasági vezetők általában igénybe veszik a segítséget a szakszervezeti titkároktól. Úgy a termelési, mint a munkaügyi törvényességi kérdések tárgyalá­sánál támaszkodnak a szakszer­vezetre. A titkárok jól látják el feladatukat, de még tapasztal­AAAA AAA.4AAA&A AJCvAA A A A * A A A A* A A­MOZIK M Ü SORA elnökének engedélye nélkül ad­tak hosszabb időre szóló íizetés nélküli szabadságot. Megállapították, hogy a kérés- kedelmi munka színvonalának emelése, a fokozott éberség és a nevelő munka tetté lehetővé a szocialista tulajdon védelmének javulását. A szakszervezeti jogok gyakorlása ni, hogy nem elég bátrak és határozottak a hibák feltárásában és azok megszüntetésében. A KPVDSZ megyei bizottsága kéri őket, hogy a dolgozók és a válla­lat érdekeit figyelembe véve bát­rabban éljenek jogaikkal s har­coljanak keményen a munka­ügyi törvények betartásáéit. BÉKE MOZI: Fapados szerelem. Üj magyar film, Krencsey Marianne főszereplésével. Előadások kezdete: fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. DÓZSA MOZIi Vörös levelek, izgalmas történet a 30-as évekből, színes szovjet film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. GORKIJ MOZI: Háború és béke I.—II. Tolsztoj világhírű re­gényéből készült színes, kétrészes amerikai film. Eioadasok kezdete: 4 és 8 órakor. MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ: Elveszett vőlegény. Színes, zenés szovjet filmvígjáték. Előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. SZTÁLIN TÉRI SZABADTÉRI KERTMOZI: Egy tiszta szerelem története. Kát fiatal megható szerelméről szóló színes japán film. Előadás kezdete: fél 7 órakor. Jegyelővétel 5 órától jz előadás kezdetéig. KÉÍ.ETMAG V A R ORSZÁG Magyar Szocialista Munkáspárt Szaboics-Szatmár tneeyel Bizottsága és a Meeyei Tanács topja. Felelős szerkesztő: Bálint Lajos. iCiadja: a Kéletmas^yárörszés Lap­kiadó Vállalat. Felelős kiadó: farkas PáL szerkesztőség:; Nyíregyházai Sztálin tér 21i Tel: 16-70* 16-71, 15-tt. Kiadóhivatal: Nviresrynázaj Z&Jánov u. L Teli S0-CG. Kéziratot nem orzíínk me?, és sess adunk vissza* Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet- nető a Helyi posta Hivataloknál es kézbesítőknél. jtcrt-bzöuiiai megyei Nyoftiö»* can Vállalat Nvireeybázau György a fk- Heg SteiS gprsifeii a sSlézás! Interjú « Gépál Inmások I £ a sg' a t ó *t«g á ts

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents