Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-18 / 195. szám

Ti# év a határosatok Jubileumi tarsoly a fehérgyarmati községi tanácsnál 1950 október 26. Ezen a napon ült össze elsőízben ün­nepi tanácsülésre a népi de­mokratikus rendszer új fehér- gyarmati államhatalmi szerve, a községi tanács. A Népfront jelöltjei — a választók egyön­tetű támogatásától kísérve — megálllák a helyüket és bebizo­nyították, hogy a dolgozó osz­tályok legjobbjainak választott testületé, kollektiv bölcsessége — minden időben tevékenyen és eredményesen vette ki részét a reá háruló feladatokból. A helyi államhatalmi szerv munkáját — beszámolókat és határozatokat — évről-évre be­kötött fekete kötetek már-már sárguló lapjai őrzik. Ezúttal elégedjünk meg néhány önké­nyesen kiragadott határozattal, melyek többé-kevésbé hűen jel­lemzik egy-egy időszak mun­káját: „1/1950. sz. határozat: A ta­karmánybegyűjtés eredményes végrehajtása érdekében jó pél­dát mutatunk és agitációs munkát fejtünk ki, hogy a bur- gonyábegyujtési tervet mind magasabb, a kukoricabegyűjtést 100 százalékra teljesítse a köz­ség”. Jollebet az 1950—53-as évek munkájára a begyűjtési és adótervek teljesítése, a mező- gazdasági termelés irányítása, szervezése és ellenőrzése volt a jellemző, ez nem jelenti azt, hogy a tanács más kérdésekkel nem foglalkozott. íme a pél­dái „7/1950. sz. határozat: Az óvodaköteles gyerekek számát figyelembe véve elhatározza, hogy a községben egy harma­dik óvodát létesít és a fenntar­tással járó kiadásokat a községi költségvetés keretében biztosít­ja”. A tanács 1953 utáni mű­ködése sokrétűbb lett a kollek­tiv akarat és javaslatok meg­valósulása növelte az államha­talmi szerv tömégbefplyását. A község rohamos fejlődése, az alkotó tanátsi. munka terebé- lyesedése, a mezőgazdaság szo­cialista á'szerVezésének előké­szítése és megvalósítása azonban már az ellenforradalmat követő évek körültekintő tevékenysé­gének eredménye. „1/1957. sz. ha'ározat: A ta­nács megállapítja, Hogy a be­számoló. .helyesen értékelte és tárta fel a fehérgyarmati ellen- forradalmi eseményeket. A ta­nácstagok körzeteikben a leg­szélesebb körben ismertessék, hogy a lakosság tisztán lásson ebben a fontos kérdésben. „2/1957. sz. határozat': A ta­nács utasítja a vb-t. hogy a földkártaiánítások végrehajtása során a legkörültekintőbben járjon el és személy és tárgya­lás után rendezze azokat. A munka végzéséről minden ta­nácsülésen tegyen jelentést.” „5/1957. sz. határozati A ren­delkezésre álló tartálékingatla- nokból 60 kát holdat biztosít a pedagógusok részére.” „15/1958. sz. határozat: Az or­vosellátás biztosítása érdeké­ben megveszi a Petőfi Sándor utcai orvosi lakást. É célra a községfejlesztési alap terhére 230 000 forint hitelt vesz igény­be.” „23/1953. sz. hátárózat: Szer­vezési támogatást nyújt, hogy az énekkar, a tánc- és színját­szócsoport új tagokkal erősöd­jék. Odahat, hogy kéthetenként egy-egy közérdekű előadás le­gyen a községben.” „6/1959. sz. határozat: A me­zőgazdasági átszervezésért első­sorban a községi tanács a fele­lős.” „9/1959. sz. határozat: Költ­ségvetésének keretében vegyes­ipari üzemet létesít.” „31/1959. sz. határozat: A községfejlesztési alap kiadása. 1 203 000 forint. A Vörösmarty utca kövezésére 241 000, három­százezer négyzetméter járd építésére 108 000, két kút létesí­tésére 160 000, villanyhálózat bővítésére 110 000, jéggyár épí­tésére 100 000, házasságkötő te­rem létesítésére 47 000 forintot fordít a tanács.” „6/1960. sz. határozat: Leg­fontosabb feladatának tekinti a tsz-ek gazdasági, szervezeti, po­litikai megszilárdítását. Lénye­ges követelmény a tsz tagok­kal való fokozott foglalkozás. Az új körülményeknek megfele­lően állandó erőfeszítéseket tesz a megnövekedett kommu­nális, szociális és kulturális fel­adatok megoldására.” A7/ idézett határoz»* tok csak " részben érzékeltetik, hogy a tanács valóban betöl­tötte és lelkiismeretesen ellátta a község társadalmi, gazdasági és kulturális életének szervezé­sét, irányítását és ellenőrzésé!. A község új létesítményei, a külsőségeiben és tartalmában megváltozott, Fehérgyarmat azonban többet mond, mint a puszta határozatok ismertetése Óvoda, általános iskolai tanter­mek, közgazdasági technikum, a megye talán legszebb és legkor­szerűbb művelődési háza, a mintegy 10 000 kötettel dolgozó könyvtár, tbc gondozó sokezer- négyzetméter új járda, mélyfú­rású kutak, nagyobbrészt sza­kosított, modern kereskedelem, kellemes szórakozóhelyek és nem utolsósorban a mintegy 400 újonnan felhúzott — többsé­gükben két szobás — tömbépü­letek a legfontosabb kilométer­kövek. Ezekkel az eredmények­kel a tarsolyban méltán lehet büszke községére minden ta­nácstag, az egész lakosság, min­denek elő*t Erdei Péter, Harsá- nyi Károly és Kovács Zsigmond akik tíz éve tagjai a végrehaj­tó bizottságnak és Gecse An­tal, aki immár hat éve látja el a vb elnöki teendőket. Péter László 10 éve propagandista Gregori László, a Nagykállói Gépállomás főkönyvelője 10 éve pártuktató. Az idén Időszerű Kérdések tanfolyamot vezet munkahelyén. A hallgatók nagyrészével már személyesen beszélgetett. Fontosnak tartja, hogy az oktatás kezdetéig .min­den hallgatóval többször is be­széljen, hogy a felmerülő nehéz­ségek megoldásának elősegítésé­vel megkönnyítse a. hallgatók ■anulását. Egerbe mentiek kirándulni a gégénvi Ady Tsz tagtai * Augusztus 28-án az IBUSZ a eddig már 150 fő jelentkezett, Az Ady Termelőszövetkezet a legjobban dolgozó tagjait a szo­ciális és kulturális alap terhé­re küldi kirándulni. A kisvár* dai kuitúrházban még fogad el jelentkezéseket a külön vonatra az IBUSZ. kisvárdai járásból egy különvo- natot indít a kies fekvésű és történelmi nevezetességű Egerbe. Az egynapos útra 40 forintért viszik el a kirándulni, szórakoz­ni vágyókat. Gégény községből A semjéni tanácstitkár Szabó Zoltán, a kállósemjéni községi tanács titkára sokat fá­radozik, iiogy a községfej le íZtrsi tervben meghatározott feladatok valóra váljanak. A községben ebben az évben 3,5 kilométerrel bővítik a villanyhálózatot, több új iskola épül. Jövőre építenek új kultúrházat . és a posta dol­gozói is új helyiségbe költöznek. (10) A tanulmányi vezető megrémült. Tudta, hogy Holub nem játszik a sza­vakkal, országos botrány lesz a dolog­ból, ha a tudós benyújtja lemondását. Gondolataiban átélte a következménye­ket. A vizsgáló bizottság firtatja Ho­lub lemondásának okát... Nem, ez nem következhet be, mert akkor legjobb eset­ben menesztik őt... Legjobb esetben . Erősén gondolkodott. A döntést már fel­küldte a minisztériumba, nem kérheti vissza, nem tudná elfogadhatóan megin­dokolni. Valamit mégis csinálni kell. Töprengve bámult a tudós bosszús ar- caba. Aztán megtalálta a megoldást, s ettől szorongása felengede'i. Hangot változtatva, fontoskodva megszólalt. — Professzor kartás, sajnos az ügy sokkal komolyabb. Krasznaival a ren­dőrség politikai szervei foglalkoznak. Nincs felhatalmazásom, hogy erről töb­bet mondjak. Tanácsként mondhatom, hogy nem érdemes ma senkiért kiállni. Holub meglepődött. Olyan hirtelen állt meg, mintha falba ütődött volna. — Hazudott volna a fiú? Mégsem Kallós személyes műve? Csalódott a gyerekben? — Hangját letompította a meglepődés. — Annyit tessék csak mondani, a rendőrség Krasznai személyével már a fegyelmi előtt foglalkozott? — A fegyelmi döntés annak a kö­vetkezménye volt. Az ügy szigorúan bi­zalmas természetű — válaszolta Kallós. — Én nem mondtam semmit... — Hm... — gondolkodott Holub. Zavarba jött. Egy kicsit szégyelte ma­gát. Rátámadt erre a szerencsétlen em­berre, pedig ő nem is tehet a dologról. Kellemetlen. Bocsánatot kellene kérni tóle. — Professzor kartárs — hallót! a Kallós hangját —, ha nem haragszik meg érte, szeretnék egy tanácsot adni. Holub kérdően nézett az erősén ko­paszodó férfira, aki most mintha fölé­nyesen nézne rá. — Tessék. — Nem tanácsos, hogy Krasznai részt vegyen a további kutatómunkában. Sem­mi közöm hozzá, de láttam egy-két ada­tot a rendőrségi anyagban... és szóval, többet nem mondhatok. Az ön helyé­ben nagyon óvatos lennék.. Holub megdöbbent. Csak nem fog­lalkozik a rendőrség vele is? . — Rám vonatkozó dolgokat látott? — kérdezte. — Nem, de bizonyos vonatkozásban a kísérletekkel kapcsolatos. Ne tessék laggatni, mert nem beszélhe ek... ez csak olyan jóakaratú figyelmeztetés. Nem angyal az a fiú, nem érdemes kiállni érte. Pedig higgye el, professzor úr, én is nagyon szerettem azt a gyerekét. — Köszönöm a • figyelmeztetést. Kallós kartárs. Nagyon köszönöm. Re­mélem, nem bántottam rrieg... — Ó, nem Holub kartárs... — a ta­nulmányi vezető a kartárs szót erősen megnyomta. — Egy kicsit heves voltam. Nagyon •zeretem azt a gyereket... de nem lehet itt valami félreértés? — Lehetséges, hogy a gyanú egy ré­sze elosziik. Még az is elképzelhető, hogy minden tisztázódik. Bár a tények nem erre mutatnak... Egyelőre várni kell. — Még egyszer köszönöm, kedves kartárs. Nem értek az ilyen rendőrségi ügyekhez. Elnézést... — búcsúzott a pro­fesszor. — Nem történt semmi, Holub kar­társ — szólt Kallós, és a távozó után nézett. Az'án leült az íróasztalhoz. Papírt vett elő és hosszú, szálkás betűivel hoz­zálátod az íráshoz. — így hitelesebb, ha saját kezemmel írom — gondolta. — Nem töprengett, gyorsan írt. „...mint a tanulmányi osztály veze­tőjének, kötelességem felhívni az illeté­kes szervek figyelmét az alábbiakra. Egyetemünk negyedéves hallgatóját, Krasznai Istvánt (Budapest, 1925. szep­tember 10. Anyja neve: Zsolnay Hermi­na) fegyelmi elé állítottuk az alábbi sú­lyos cselekedetek elkövetése miatt: 1. Neveze t apja a nyilaskeresztes párt egyik vezetője volt. A különböző nyilas napilapokban és folyóiratokban uszító cikkeket, tanulmányokat irt, lá- zított és tömegmészárlásra buzdított. 2. Krasznai Péter egyetemi tanár 1944 december első felében nyugatra tá­vozott, azóta ott él. Fia azt állítja, hogy meghalt, de ez nem bizonyítható. Is­merve a nyugati kémszervezetek takti­káját, feltételezhető, hogy a halálesetet a kapcsolat tökéletesebb konspirálása miatt találták ki. 3. Krasznai Péter 1944-ben fiát nem - vitte magával. Krasznai István 1945-ben 'beiratkozott az egyetemre. Életrajzában apjáról azt írja, hogy a háború alatt el­tűnt, semmit sem tud róla. (1. számú melléklet.) Ezzel szemben még 1946-ban is kapott tőle levelet. Megállapításom szerint Krasznai Péter Argentínában ' él, mint egyetemi tanár. A mellékelt őszi- rák lap cikke szerint 1946. elején Bécs- ben előadást tartott az Ausztriában mű­ködő nyilas szervezeteknek. (2. sz. mel­léklet, Wiener Zeitung ) 4. Krasznai István a hozzám beérke­ző jelentések szerint rendszeresen szov­jetellenes agitációt folytat a hallgatók között. Előttem ismeretlen módon befér­kőzött Holub Tamás professzor bizalmá­ba, és egy év óta részt vesz a tudós nagy jelentőségű kutatómunkájában! Holub professzorról tudni kell, hogy a felszabadulásig Londonban élt és meg­nyilvánulásaiból ítélve az angol polgári életforma híve. A Szabadsághegyen levő villáját is angol mintára rendezte be, angol folyóiratokat járat, semmiféle tö­megmegmozdulásban nem vesz részt. A munkáskádereket lebecsüli. Figyelemre , méltó az is, hogy kísérleteit nem hajlan­dó az egyebem laboratóriumában végez­ni, hanem villájában dolgozik. Laboíat/Q- riumába Krasznai István és Borús/1'fez*-- ter IV. éves hallgatón kívül senkit sem’ enged be. Szükségesnek tartom megje­gyezni, hogy Borús Eszter apja egyéni­leg gazdálkodó paraszt, aki annak elle­nére, hogy kommunista, nem hájlanöó belépni a tsz-be. Feltűnő az is, hogy Krasznai István a hallgatók közül senkivel sincs baráti viszonyban. Társaságát tinókban taríja.1 Általában nagyon furcsán, gyanúsan vi­selkedik. Meg kívánom még jegyezni, hogy Holub professzor a fiú megmentése ér­dekében teljes személyi és tudományos tekintélyét latbaveti. Budapest, 1949. szeptember 20-án. Kallós Tibor tanulmányi vezető” (Folytatjuk) 2

Next

/
Thumbnails
Contents