Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-16 / 193. szám

TŐoilzú emlékű, jubileum tgy nap Ruhádon a guineai labdarúgókkal „Ezak a rohadlak aztán tud­ják a módját! Jön egy jubileum, már mint az Új Élet Termelő- szövetkezet alakulásának ö*esz- tendős fordulója, és azt mondják: — Messziről jött barátainkkal osztjuk meg az örömünket. Az­tán expressajánlva küldik a kér­vényt, hogy a hazánkban por- tyázó afrikai labdarugók látogas­sanak el a parányi szabolcsi fa­luba .. Valahogy ilyenképpen hangzott a környékbeliek „irigykedő” elis­merése, miközben bicikliken, ki­dekorált szekereken, gyalogosan és autóbuszon Rohodra siettek augusztus 14-én, vasárnap. „Afrikai láz'' Rohodon Már jónéhány nappal a guineai- tk érkezése előtt— hogy a hely­zet adta kifejezését használjuk — „afrikai láz” jellemezte a kisköz­ség készülődését. És vasárnap az értékes eseménysorozatban „meg­testesült" a korábbi fáradozás. Dr. Vékony János a téesz elnöke már Nyíregyházán üdvözölte az érkező kedves vendégeket, majd a rohodi faluvégen felállított dísz­kapunál színes ünneplőruhás tö­meg fogadta a messzi Guinea fe­kete bőrű fiait. Kiss Ferenc ta­nácselnök köszöntő beszédéből és Sano Tidiani viszontüdvözléséből ez csendül ki: hála a néphata­lomnak, hogy lehetőség nyílik a | jóakaratú emberek ilyen közeli j barátságára. Hosszú percekig! utcákat, — ilyenkor lepihennek az emberek. A labdarugók pedig fokozottan igénylik a kis pihenőt. Igenám, de Rohod annyira kis .település, hogy nincs szállodája... |De volt az embereknek nagysze­rű, szívből jövő ötlete: kettesével. I hármasával egy-egy lakásban szállásolták el a pihenni vágyó­kat. Az egyik falubeli vezető széttárta a kezét: „Csak 24 ágy |kell? Van itt a környéken annyi ] rökamié, meg sezlon, hogy a dup- I Iája is kényelmesen elférne ...” Így történt aztán, hogy a házak- . hoz kalauzolt barátainknak hófe- ■ hér, kényelmes fekhelyet kínál- i lak a rohodi termelőszövetkezeti tagok. „Ébresztő” után aztán a | családdal együtt sétáltak ki a guineaiak a nemzetközi labdarugó- | mérkőzés színhelyére. . . . es felharsan a Japs Rekordközönség helyezkedett el a pálya körül, amikor Tamás Lajos játékvezető irányításával kezdetét vette a nap „fénypont­ja”. A mérkőzésről csak annyit: a labdarúgással még csak most ismerkedő guineaiak Kandja, La­tige, Kaloga góljaival 4:0 arány­ban győztek. Inkább a taps ér­demel bejegyzést a krónikába: a I taps, amely a tetszetősen és sport­szerűen küzdő afrikai fiúkat di­csérte... Vacsora után újra Sano : Tidiani, a küldöttség vezetője kö­szönte meg azok fáradozását, akik e találkozás létrehozásán szorgos­kodtak, hogy a távoli Guinea la­kóinak elvihetik a hírt: egy kis magyar faluban milyen nagy az 'mberek boldogsága. —angyal— Paprika szüret A györteleki termelőszövetke­zet kertésze elégedett. Paprika termésük kapós lett a környéi piacain... Igaz, a szedésre is személye­sen vigyáz, hogy csak az elsőosz­tályú darabok kerüljenek a ko­sarakba. A kertésznek arra Is gondja van, hogy megfelelő mi­nőségű és mennyiségű vetőmag is maradjon. A szövetkezet már eddig is szép jövedelmet szerzett az öntözéses kertészetből. (Hammel J. felvételei.) Megyénk sertésállományának növelésére 6200 koca vásárlását tervezték az idén téeszeink. Ed­dig mintegy ötezer kocát állí­tottak be. Kétszáz koca vásárlásával a nagyecsedi Vörös Csillag Tsz az első. A kocák egy része már fial is. Az egész megye sertés te- nyészállományának fejlesztése szempontjából nagy jelentősége van annak az elhatározásnak, amely szerint a téesz sertés törzsállományt alakít ki. A téesz vezetősége nyilvánvalóan tisztán látja, hogy ez a terv saját jöve­delmük szempontjából is nagyon sokat jelent, mert a tenyészál­latokért jól fizetnek. Sertéshizlalásban a ga- esályi Dózsa Tsz-é az első­ség; száz holdanként 40 ser­tést hizlal. Augusztus végéig ötszáz hízót ad cl. A tiszavasvári Munka Tsz-ben jóval több sertést hizlalnak, mint amennyit terveztek. A má­sutt mutatkozó kiesést hizlalás­sal pótolják. Ez nemcsak lem', Csak a Nap süssön . • . A kenyérért csatáznak az olcsvaiak mar be is állították minden sül­dőt, száz holdra 33 hízó jut. Azok a téeszek, amelyeknek szintén mutatkozik valamiből kiesésük, követhetnék a gacsályiak példá­ját; minél előbb vásároljanak 35 kilón felüli süldőket és állítsák be. Árpa már a legtöbb helyen van, a kukoricatermés Js jónak ígérkezik, nincs mit várni a hí­zók beállításával. A tervezett tehénállomány beállításával a tiszalöki, a mátészalkai és a cscngeri já­rás maradt el, de a megyei átlag már eléri a 84 száza­lékot. A hízómarha szállításával nincs baj, de a pótlásával már a leg- több helyen probléma van. Könnyen beláthatják téeszeink, hogy a hízómarhának való álla­tok beállítása csak úgy megy, ha eladás után pótolják azokat. Állítsanak be tenyészüszőket, hogy biztosítsák a jövő évi hiz- lalási alapot és kezdjék meg a borjúk felvásárlását. Csépelnek Folyik a cséplés megyeszerte. A kocsordi ter­melőszövetkezetben cscplés közben adódott ugyan cgy-két géphiba, de ezzel is megbirkóznak, s minden perec) ki­használ a lelkes cséplőcsapat. (Hammel J. fel.) A rossz időjárásról, a betaka­rítási munkák állásáról beszél­gettünk Balogh Lászlóval és Danes Lajossal, az olcsvai Új Élet Termelőszövetkezet elnöké­vel és mezőgazdászával. Elmon­dották', hogy náluk a helyzet elég komoly, de egyáltalán nem reménytelen, mert a tagok nagy igyekezettel használnak ki min­den lehetőséget már az aratás óta, hogy a kenyérnekvalót mi­nél kisebb károsodás érje. Majd elmesélték — a tagság szorgal­mának érzékeltetésére —, hogy az idős emberek is odaadással dolgoznak a földeken. — Négyszáz hold aratnivalónk volt — kezdte az elnök. — És mind kézi erőre várt, mert az aratógép legfeljebb a dülőútra mehetett, a földekre nem, az ázott talaj miatt. Húsz napig tartott, míg lecsípegettük a ter­ményt. Hírom öreg araié példája Az idős tagok az aratás ide­jén vállalták, hogy valamennyi munkát elvége-nek az állatte­nyésztésben és másutt, hogy min­den arra való ember részt ve­hessen az aratásban. — De hárman megmakacsol­ták magukat az öregek közül — mondta az elnök mosolyogva. — A hetven esztendő feletti Kosa Gyula bácsi, a másik nyugdíjas komája, Fazekas István, és a legfiatalabb, a hetven alatt lévő Bende Jóska bácsi előálltak, hogy ők aratni akarnak. Hogy közbe- öltsem, mindhárman a nyolc holdas zöldségesben dolgoznak, amely százezer forint jövedelmet ígér. Szóval, ők aratni akartak, és együtt! — Tudod, Laci — mondta meggyőzően Gyula bácsi —, nem lenne egy nyugodt percem se, ott, a zöldségesben, amikor lá­tom, hogy a fellegek nyargalász- nak... Adjatok munkát, azzal is előbbre leszünk. S a három öreg megkapta a hozzájárulást. Bende József, aki új _ tagja a szövetkezetnek, ön­érzetesen vágta a rendeket, s a két „legény” felváltva szedte a markot és kötözte a kévéket. Es­ténként büszkén számoltak be, hogy most huszonöt, most har­minc kereszt az eredmény. És nem volt olyan nap, amikor arat­ni lehetett, hogy ők, hárman már korán reggel ki ne ballag­tak volna a határba. Végigmust- rálgatták a kereszteket, .szétrak­ták a vizes kévéket, s ha meg­száradt a termény, újra hozzá­fogtak az aratáshoz. Közös munka a bekötöútnál Hát így voltak az öregek, öt holdat arattak le csendeskén. Az ő segítségük, de különösen segí- teniakarásuk jó húzóerő volt arra, hogy a község apraja-nagy- ja kivegye. részét a munkából. A zabot is learatták, már két hete. Aratás közben — egy-egy csepergős napon — nagy dolgo­kat műveltek a közösbeiiek; megkezdték és elvégezték egy kétezer méteres bekötőút föld- n-inkáit. Többezer köbméter földet mozgattak meg. Mostmár az útépítők vannak soron... Bármekkora is volt az igye­kezet az aratásnál, a termény behordását az utóbbi két hét esős időjárása igen háti'áltatta. Amit eddig sikerült egy-egy fél nap alatt behordani, azt el is csépelték. Mert az a biztos... Hogy a hét közepén végre hú- zamosabb ideig kisütött a Nap, két Zetorral és harminc fogattal kezdtek a hordáshoz. — Egy hét, legalább egy hét kellene, hogy jó idő legyen — sóhajt a búcsúzáskor az elnök. — És akkor... akkor a fejünk se fájna... Mert szorgalomban nincs hiány... (S. A.) Nagyobb felelősségérzetet várnak a vasárosuaményi járás termelőszövetkezetei a Tisza- szalkai Gépállomás dolgozóitól. A termelőszövetkezetek tagjai elvárják, hogy a gépállomás a rendelkezésére álló gépekkel, eszközökkel a legnagyobb se­gítséget nyújtsa a termeléshez, jelenleg a kenyérgabona csép- léséhez. Ez azonban nem min­den esetben történik így. Leg­inkább kifogás alá esik az ele­vátorok használhatatlansága. A termelőszövetkezeti méretű, nagy szalmakazlak rakásánál pedig igen megkönnyítené • munkát a jól dolgozó elevátor. A vizsgálat azt derítette ki, hogy az elevátorokat a tavaszi javítás idején rendbehozták ugyan, de most a kihuzatások- náí olyan sebességgel vontat­ták azokat, hogy egy részük megrongálódott. Kívánatos, hogy az ilyen felelőtlen munkát minél előbb szüntessék meg a Tiszaszalkai Gépállomáson. volt a ritka öröm színhelye az aj almi díszkapu környéke, — i közben ölelkezések, virágcsokrok . átadása, autogrammok osz*ogatá- sa tarkította az első pillanatok eseménysorát. Filmre rögzített gazdagság Az első út a vendégfogadók, az 1 Új Élet portájához vezetett. Mi-Ő ] után Juhasz László foagronómus [ „elárulta”, hogyan lett a kezdeti i: nincstelenek csoportosulásából 7 {' millió forintot magáénak tudói1 értékes közösség, — a guineai \ labdarugók heves kíváncsisággal J ‘ indultak háztűznézésre. Először a j I ] disznókat csodálták meg — nem- j csak azért, mert náluk ismeret- 1 len, hanem termetes külsejük ' miatt is — majd a nagy gond- [ < dal felfűzött, száradó „tabák” le- | veleket simogatták meg. A mo- |, dern baromfiól — lakóival — nagy tetszést aratott az afrikai vendégek körében, csakúgy, mint a tisztán ragyogó tanyaközponti i épületsor... És kattantak a fényképezőgépek, felbúgott a fii- ; mezőgép: guineai barátaink min­dent meg kívántak örökíteni... 1 Szálloda hiányában : : meg szorosabb i , i baratsag , Ebéd után jött az első prob- ■ léma. Guineában koradélután hí- i hetetlen hőség teszi csendessé az 1 & Ötezer kocát vásároltak téeszeínl: ebben az évben

Next

/
Thumbnails
Contents