Kelet-Magyarország, 1960. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-11 / 189. szám

flz államok küldöttségeit a leszerelési vitában az államfők, vagy kormányfők képviseljék Hruscsov elvtárs válaszai a Pravda szerkesztőségének kérdéseire Moszkva. (TASZSZ): A Prav­da szerkesztősége kérdéseket tett fell N. Sz. Hruscsovnak azzal kapcsolatban, hogy a szovjet kor­mány javasolta; Az ENSZ-köz- gyülésének most következő 15. ülésszakán a tagállamok kor mányfőinek részvételével vitas­sák meg a leszerelés kérdéseit. A Pravda augusztus 10-i száma köz­li a szovjet kormányfőnek a kérdésekre adott válaszait. Hruscsov, a szovjet Miniszter­Az ENSZ leszerelési bizottsága augusztus 16-án összeül trnács elnöke a Pravda szerkesz­tősége által feltett kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy nagy megtiszteltetésnek ven­né, ha az ENSZ közelgő közgyűlésén a leszerelési vi­tában ő képviselhetné a Szovjetuniót, A szovjet kormány egyelőre nem mérlegelte, milyen össze te* j telű küldöttség képviselje a | Szovjetuniót a közgyűlésen, de a I Szovjetunió javaslataiból az kó- I vetkezik, hogy az államok kül­döttségeit a leszerelés kérdésé­nek megvitatása során államfők, vagy kormányfők képviseljék. Hruscsov válaszaiban azt is hangsúlyozta, hogy a szovjet ja­vaslat közvetlen következménye annak aggasztó helyzetnek, amely az Egyesült ÁllamcK és a többi nyugati hatalom hibájából alakult ki a leszerelésről folyta­tott tárgyalásokkal kapcsolatban. Az Egyesült Államok nem altar megegyezni a leszerelésben Hruscsov kifejtette, hogy an­nak a leszerelési albizottságnak munkája, amely Londonban ülé­sezett, megmutatta: az Egyesült Államok nem akar megegyezni a leszerelésben, olyan nézetei vannak erről a kérdésről, ame­lyek egyáltalán nem egyeztethe­tők össze a leszerelés érdekeivel. Ennélfogva a Szovjetunió — és nemcsak a Szovjetunió — ar­ra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államok ilyen ma­gatartása mellett nem várható eredmény a londoni albizottság tárgyalásaitól. A tízhatalmi leszerelési bi* zottság munkájáról szóív» Hrus­csov kijelentette, hogy a szovjet kormány állhatato­san cs következetesen töre­kedett olyan elvi határozatok kidolgozására, amelyek elő­írják szigorú nemzetközi el­lenőrzéssel a fegyverzet tel­jes megszüntetését, a fegyve­res erők feloszlatását. „A nyugati hatalmak azonban a bizottságban homlokegyenest ellenkező álláspontra helyezked­tek. Igen hamar bebizonyosodott, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei ez alkalommal sem akarják a leszerelést és meg­akadályozzák, hogy a bizottság olyan megegyezésre jusson, umely megfelel az ENSZ-közgyűlés le­szerelési határozatának” — inon* ooMa Hrutowv, — Akár megvalósul a lesze­relés ebben a hétéves időszak­ban, akár nem, a nagyszabású hétéves tervet okvetlenül végre­hajtjuk — mondotta, majd utalt rá, hogy jelenleg még nagyobb távlati tervet dolgoznak ki, amelynek megvalósítása a kom­munista társadalom felépítésé­nek tulajdonképpeni befejezését jelenti majd. A Szovjetunió gaz­dasági fejlődését most sem a hidegháború, sem a fegyverke­zési verseny nem képes lelassí­tani — mondotta. Lahet, hogy egyes forrófejű emberek nyílt katonai beavatkozásra építik szá­mításaikat. De korunkban csak öngyilkosok vállalkozhatnak úr­ra, hogy háborút indítsanak a Szovjetunió ellen, hiszen Hitler példája is ezt mutatja. Hitler követői Hitler sorsára jutnak. A Szovjetunió elsősorban em­beriességi okokból, az egész nép és az egész emberiség erdekeit féltve javasolja az általános és teljes leszerelési programját — fejezte be nyilatkozatát Nyikita Hruscsov. A tizhataimt bizottság munkája a nyugtttiak miatt jutott zsákutcába A nyugati hatalmas magatar­tása következtében a tízniu-almi bizottság munkája zsákutcába jutott. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország csupán arra használta fel a tárgyaláso­kat, hogy elaltassa a Közvéle­mény eoerseget és húzza az időt. „Mi nem kívánjuk e törekvé­seket elősegíteni, nem akarjuk, hogy támogatásunkkal az eíéle meddő leszerelési tárgyalásokat spanyolfalként használják fel, amely mögött gyakorlatilag to­vább folyik a fegyverkezési ver­seny, és fennmarad a nukleáris háború veszélye” — jelentette ki a szovjet kormányfő, majd a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a leszerelés kérdését teljes egeszeben meg lehetne vitat­ni az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán. „A szovjet kor­mány véleménye szerint igen hasznos volna, ha e kérdés vitatásában résztvwvw­itca az C.NSZ taganajnamaK kormánytól. í raooiaorszag leszerelési állás­pontjáról szóivá Hruscsov a kö­vetkezőket mondotta: Ez év áp­rilisában, miután De Gauile el­nökkel tárgyaltam, az volt a benyomásom, hogy a Szovjetunió és Franciaország álláspontja eb­be* a kérdésben azonos, vagy csaknem azonos. Amikor azon­ban sor került az újabb szov­jet javaslatok megvitatására — e javaslatok messzemenően te­kintetbe vették Franciaország ál­láspontját — kiderült, hogy nem­csak az Egyesült Államok és Angiia, hanem maga Franciaor­szág is szembefordul e javasla­tokkal. Úgy látszik, az Egyesült Államok és Angüa késztette ar­ra Franciaországot, hogy az ő álláspontjukra helyezkedjék — mondotta Hruscsov. Az E.\SZ leszerelési bizottságának összehívása amerikai manőver A szovjet kormányfő üres szóbeszédnek nevezte azt a próbálkozást, hogy a nuk­leáris fegyverek szállítására alkalma« eszközök ellenőr­zését leszerelésnek tüntessék fel. Ezzel csak azt akarják elér­ni, hogy a világközvéleményt megtévesszék. — mondotta. Áz ENSZ-leszerelési bizottsá­gának összehívására vonatkozó amerikai javaslatról kijelentette, hogy a Szovjetunió hajlandó len­ne rész' venni e bizottság mun­kájában, ha nem szerzett volna oly szomorú tapasztalatokat a tízhatalmi bizottság működéséről. A jelek szerint — mondotta — az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni a többi ország­ra, hogy ismét terméketlen bi­zottsági vitába vonja őket, s kizárja annak lehetőségét, hogy ezt a kérdést az ENSZ-közgyűlés átfogó vitájára bocsássák. Az ENSZ leszerelési bizottságá­nak összehívásával kapcsolatos manőverre azért volt szükségük az amerikai agresszív erőknek, hogy könnyebben becsaphassák az embereket a küszöbönálló el­nökválasztáson. Ennek a „kezde­ményezésnek” lényegében csak az a célja, hogy elodázza a le­szerelés megoldását. Erről tanús­kodik az a tény is, hogy a fegyverkezési hajsza vált a vá­lasztási harc legfőbb jelszavává. Hruscsov utalt az általános és teljes leszerelés szovjet tervére, majd kijelentette: sajnálatra méltó lesz, ha az Egyesült Álla­mok rá tudja beszélni a többi országot a bizottság összehívásá­ra, mert ez semmiképpen sem hozná közelebb a leszerelést. „Az Egyesült Államok ag­resszív körei sem a meg­egyezést, sem a leszerelést, sem a fegyverek megsemmisí­tését nem akarják. Sőt, mi több: az amerikaiak egyes szövetségesei, akikhez az Egyesült Államok bizalmas üze­nettel fordult, ugyancsak bizal­masan közölték velünk, hogy az amerikaiak pusztán formális ügyrendi kérdésekre ■ kívánják korlátozni az ENSZ-bizottság munkáját. A szovjet kormányfő gúnnyal említette egyes amerikai lapok­nak azt a koholmányát, hogy a Szovjetuniónak nem annyira a leszerelés az érdeke, mint a hétéves terv teljesítésére szüksé­ges összegek előteremtése, s hogy a leszerelés meghiúsítása „kudarcra kárhoztatná a hétéves tervet”. NEW YORK, (MTI): a Reuter és az AP közli, hogy az Egyesült Államok kérésére augusztus 16- ára összehívták az ENSZ 82 ta­gú leszerelési bizottságának ülé­sét. Az AP közli, hogy Afganisz­tán, Burma, Ceylon, Jugoszlávia és az EAK olyan határozati ja­vaslaton dolgozik, amelynek ér­telmében a leszerelési bizottság sajnálkozását fejezné ki a genti tárgyalások megszakadásáért. A határozati javaslat hangot ad majd annak a reménynek, hogj a leszerelési tanácskozások foly­tatódnak. Az öt ország indítvá­nyozni kívánja azt is, hogy a le­szerelési bizottság az ENSZ köz­gyűlését bízza meg a kérdés meg­vitatásával. Mint a Reuter közli, az Egye­sült Államok szóvivője kedden este bejelentette, hogy Eisenho­wer elnök nem vész részt az ENSZ közgyűlésen még abban az esetben sem, ha Hruscsov vezeti a szovjet küldöttséget. Afrikai csúcsértekezletet hívott össze a kongói kormány A kongói kormány keddi ülé­sén elhatározta, hogy augusztus 25-tol 31-ig összehívja az afrikai független államok csúcsértekez­letét. — jelenti a TASZSZ az AFP liancia hírügynökségre hi­vatkozva. A minisztertanács teljes bizal­máról biztosította Lumumba mi­niszterelnököt és megelégedését lejezte ki a kormányfő amerikai es alrikai utazása során a kon­gói nép érdekeinek védelmében elért sikereivel kapcsolatban. Készen várják a látogatókat a moszkvai magyar kiállítás pavilonjai • MOSZKVa, (MTI): Pénteken ! nyílja meg kapuit a nagyszabású UlUütjÁ i uj magyar ipari Kiállítás, de az egyes pavilonok már telje­sen berendezve, készen várják a 1 látogatókat. A híradás — tech- nikai pavilon színes villódzo fényjátékán, ameiy egyúttal a 'magyar hii aclas-technikai ipar néhány gyártmányával is megis­merteti majd a közönséget, az utolsó szerelési muiiAak toiyna.« Berendezték az élelmiszeripari gépgyártás pavilonját és a többi között eg> modern baromfifel­dolgozó üzemet láthatnak műkö­dés közben a vendégek. A meg­nyitásig hátralévő időben az épí­tők nagyrésze a hatalmas Mackó ouie belső berendezésének mun- Káiatain dolgozik. A kiállítás nyitvatariasa alatt a televíziós iniormátoroX naponta sokezer lá­togató kérdéseire felelhetne«: majd. Kedden Moszkvába ér­keztek a magyar divatrevű ma­nökenjei is. A magyar divatter­vezők legújabb alkotásait a ki­állítás megnyitását követően na­ponta több előadáson mutatja« be a moszkvai közönségnek. Az ünnepélyes megnyitót augusztus 12-én délelőtt mintegy ezer fő­nyi meghívott közönség jelenlé­tében tartják meg. A nagykö­zönség számára ugyanaz nap délután három órakor nyitja meg kapuit a magyar ipari kiállítás A belga kormány megtorlással fenyegeti a NAXO-t A belgák kalangai ügynökei nem adták fel a harcot Mint Brüsszelből jelentik, a belga kormány kedden este mi­nisztertanácsot tartott, amelyen megvitatta az ENSZ Biztonsági Tanácsának Kongóban állomá­sozó belga csapatok haladékta­lan kivonásáról hozott határoza­tát. Később Eyskens miniszterelnök tájékoztatta a sajtót a tanácsko­zásról. Először is hangoztatta, hogy „Belgium neheztel, mert NATO-szövetségeseitól nem kapott elég támogatást” a Biztonsági Tanácsban. Ezután bejelentette, Belgium csökkenti a NATO-ban vállalt Kötelezettségeinek teljesítését, el­sősorban a Nyugat-Németország- ban állomásoztatott belga csapa­tok ellátásának fedezését. A belga miniszterelnök az idé­zett kijelentéseket azzal a szem­rehányással egészítette ki, hogy amikor hatvanmillió doilár költ­séggel megépíttette a kongói Ka- mina támaszpontot, azt a bizta­tást kapta, hogy ez a támasz­pont „nélkülözhetetlen a Nyugat védelmében”. — A támaszpont viszont — mondotta a miniszterelnök — lét­fontosságú a Ruanda-Urundi bel­ga gyámsági területen iévo bel­ga csapatok utánpótlásának' biz­tosításához. Eyskens kijelentései félreért­hetetlenül jelzik, hogy a belga tőkés köröket képviselő belga kormány elégedetlen a Bizton­sági Tanácsban az Egyesült Ál­lamok részvételével hozott hatá­rozattal. Ugyanakkor a belga uralkodó réteg elé­gedetlen az Eyskens-kor- mánnyal. Mint az AFP meg­jegyzi, bizonyos vezető kö­rökben felmerül az Eyskt.ts- kormány távozásának gon­dolata. Mint a CTK jelenti, a belga tőkés köröknek kongói érdekelt­sége megtartásáért folyó Harcá­ban a legújabb lépést a szená­torok egy csoportjának ceddi ülése jelenti, amelyen elhatároz­ták, kérik a kormányt, ne vonja ki a belga csapatokat Katanga- ból, mégpedig azzal az ürügy­gyei, hogy „az ott élő belgák személyi biztonsága veszelyoen forog”. Párizsban élénk figyelemmel kísérik a Biztonsági Tanács har­madik katangai határozatának belga visszhangját. Mint a Reu­ter jelenti, Párizsban kialakult vélemény szerint a belga kor­mány a nyilvánosság elé tarta a a vitat. Kongó kérdése miatt a NATű-n j belül keletkezett feszültséget, I amikor elhatározta, hogy csők-' kenti a NATO-ban vállalt Köte­lezettségeit. New Yorkban Wigny belga külügyminiszter megmozgat minden követ, hogy megvédje a belga tőkés-érdekeket. Mint az AFP jelenti, Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár két órán át tárgyalt a belga külügyminiszterrel. Az ENSZ főtitkár fogadta a kongói kormányküldöttséget, és tárgyalt Kuznyecov szov­jet külügyminiszterrel is. Leopold viliében Lumumoa mi­niszterelnök sajtóértekezletet tar­tott, majd kedden este a rádió­ban szólt az ország lakosságá­hoz. nők felhatalmazást kért a par­lamenttől, hogy a Kongónak esetleg nyújtandó segítség bizto­sítására előkészíthesse a ghanai hadsereg mozgósítását. A parlament kedden négy órán at tárgyalt a kormány tör­vényjavaslatáról. Az ellenzeK Ki­fogásolta a Kormány álláspont­ját es módi.sitó indítványt nyúj­tott be. Az indít ánv .síréi tété- sexor az ellenzők szóvivője azt javasolta, hogy gharai kor­mány inkább „közvetítsen Lu­mumba es Csőmbe’ a Katánga- tartományt Kongótól elszakítani kívánó „miniszterelnök” kólóit, A ghanai parlament folytatja Megállapította, volt értelme a harcnak és ezért Kongó népé­nek a végsőkig kell küzdenie, i Ismertette harcát a kongói nép jogainak és Kongó területi éo- ságének elismeréséért, továbbá az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedden hozott határozatát; Nkrumah ghanai műuszterel­Elisabethvilleben, Ka lan- ga-tartomány fővárosában Csőmbe „miniszterelnök” fegyvereket osztott szét a politikáját támogató törzsfo- nökök között. A Reuter je­lentése szerint belga hivata­los személyiségek megtetéz­ték az „adományt” — régi belga egyenruhákkal. Az AP elisabethvillei tudósí­tója szerint Csőmbe „meghajolt a Biztonsági Tanács keddi hatá­rozata előtt”, de harcol hatal­mának megtartásáért, amikor feltételeket szab az ENSZ-csa- patok katangai bevonulásának. A tudósító szerint „valószínű­nek látszik, hogy az ENSZ ele­get tesz ezeknek a feltételeknek és Csőmbe képes lesz valamit megmenteni hatalmából”; Mint ismeretes. a kongói ENSZ-megbÍ70ttak — ellentétben a nemzetközi szokásokkal es joggal, leültek a tárgyalóasztal­hoz d belga gyarmatosítók ka­tangai érdekeit képviselő ér Kongó területi épségét eláruló Csombe-kormánnyal; Ä

Next

/
Thumbnails
Contents